Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-28 / 354. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló HITÉLET 2000. December 28., csütörtök MB Hl Megnyílnak a Bazilika bronzkapui Szombaton, december 30- án fél 11 -kor ünnepélyes keretek között, a minisz­terelnök jelenlétében átad­ják és megáldják a pécsi Bazilika millenniumi és jubileumi bronzkapuit. A meghívott vendégek a Püspö­ki Palotában, a papság és az ér­deklődők 10 órától a székesegy­háztól délre a nyugati oldalon gyülekeznek. Fél 11-től Kele Pál apátplébános tájékoztatja a megjelenteket. 11-kor megszólalnak a harso­nák, Pavlekovics Ferenc általá­nos püspöki helynök felkéri dr. Orbán Viktor miniszterelnökét a kapukat és a harmadik évezre­det megnyitó beszédének meg­tartására. A miniszterelnök után Mayer Mihály megyéspüspök mond beszédet. Ezután a kapuk megáldása következik. Kinyíl­nak a kapuk, megszólal a Bazili­ka összes harangja, .a fanfárok és az orgona, és a fenséges him­nusz, Christus vincit hangjai mellett a nép bevonul a temp­lomba. Ünnepi istentisztelet, majd a pápai és a magyar himnusz után az ünneplő sokaság a nyugati kapun át távozik a székesegy­házból. ■ A hit XX. századi tanúi Átadták II. János Pál pápá­nak a hit XX. századi tanú­inak névsorát tartalmazó katalógusokat, amelyeket az „Új vértanúk” Bizottság állított össze. A bizottság 106 országból érkezett 13 400 jelzést rögzített. Az anyag összegyűjtésének szá­mos forrása volt: az egyházme­gyék, a püspökkari konferenci­ák, a keleti katolikus egyházak, a több mint 300 szerzetesrend, a Pápai Missziós Művek, a Szent­té avatási Kongregáció, a Szen­vedő Egyházak Segélyszervének archívuma. A vértanúk között vannak olyanok, akik a keresz­tényellenes gyűlölet áldozatai, akiket keresztény erények gya­korlása közben fosztottak meg életüktől, akik csoportosan ál­dozták életüket az evangéliu­mért. Megrajzolták a „fájdalom térképét” attól a helytől kezdve, ahol vérüket ontották - gyakran kolostorokban, templomokban, amelyeket a kommunista re­zsim idején romboltak le, vagy Ázsiában, a „halálmenetek” út­vonalát Ázsiában, vagy a spa­nyolországi börtönök helyraj­zát. A XX. századi vallásüldözés gyakran jelentkezett tömeges méretekben, legélesebb formá­ban a náci és a szovjet totalita­rizmusok idején. Az Irgalmasok - rend és kórház Morvay Pio Páter, a templom lelkésze Az „Irgalmasok...” a mögöttünk hagyott kor­szakban is fogalom volt. A templom és a kórház akkor is így neveztetett, amikor vil­lamos kanyarodott, húzott el falai mentén a keskeny Irgalmasok utcájában, meg később is. Széphangú harangja ma is meghatározó­ja Pécs belváros történelmi hangulatának. Most rendházként újraéledt és a kórház is visszatért az egyház kebelébe. Az irgalmasság a világra, az em­berre irányuló szeretet. Az irgalmasság az a készség, hogy a szükséget szenvedőkön segítsünk. Isten irgal­massága nem szünteti meg Isten igazságosságát. Ugyanakkor ez az irgalom még a bűnöst is igazzá te­szi Isten előtt. így foglalja össze dióhéjban a betegápo­lói szerzetesség szellemi alapjait Morvay Pio, az Irgalmas rend priorja, a templom papja (kis ké­pünkön). Elmondja továbbá, hogy ma Magyarországon három helyen tevékenykedik a hajdan hatalmas súlyú egészségügyi intézményeket ellátó és gyó­gyító tevékenységgel kitöltő rend, amelynek fő jellegzetessége a betegápolás. A rend tagjává vá­láshoz nem szükségesek teológiai előtanulmá­nyok, a noviciátus nem hosszas előkészületek­hez kötött. A rendi felvételt az elhivatottság és a betegápoláshoz való hajlam, az ezzel kapcsola­tos képességek határozzák meg. Az Irgalmasok betegápoló rendjének megala­pítójáról Puskely Mária Szerzetesek című köny­vében azt mondja, hogy S. Joannis de Deo, azaz Istenes Szent János eredetileg nagyvonalú, nyug­talan spanyol kalandorként élt 42 éves koráig, mígnem valami meghatározó történt az életé­ben... Ma már a történelem, a világ Istenes Szent Já­nosként ismeri. A hajdani katona mindenképpen megérdemli, hogy megemlítsünk róla néhány tényt. Avilai János prédikációjának hatására tért meg, majd hosszas viszontagságok után adta fejét a betegek ösz- szegyűjtésére, majd ápolására. Másfél évtizednyi idő sem telt el, mígnem a nehéz szolgálat fölemésztette erőit, miközben kórházat létesített, ápoló társakat vett maga mellé. A rend 1571-ben alakult meg. Morvay Pio az Irgalmasok templomának lelkésze­ként tájékoztat az irgalmasok öt világrészt felölelő te­vékenységéről, megemlékezve arról is, hogy Trianon előtt 13 intézménnyel működött az önálló magyar rendtartomány, amelyből a két világháború között már csak öt helyen volt föllelhető a gyógyszertárral egybekapcsolt kórházi tevékenység, betegellátás. A pécsi kórház történetét dr. Sülé Tamás főorvos, orvostörténész dolgozta fel egy, a Baranya című honismereti kiadványban, 1991-ben megjelent ta­nulmányában. Ebben olvasható, hogy „Á kórház 1796-ban 12 ággyal kezdte meg működését. Csak férfibetegeket ápoltak. Minden ingyenes volt... 1873-ban már 40 ággyal működött és sebészet is volt. ...1924-ben a kórház nyilvános jellegű lett. 1926-ban az ágyak száma 100-ra növekedett. ...A Pécsre költözött ^B Erzsébet Tudományegyetem ré­vén a Belgyógyászati Klinika ki- *5« «r segítője lett, sőt - elsőként Án- *'' Jj gyón János professzor személyé­a M ben - világi főorvos felügyelte." A közismert fejlemények révén ezt a rendet is feloszlatták, hogy BBBBBB napjainkban ismét új életre keljen. Az Irgalmas rendbe testben és lé­lekben egészséges fiatalok jelentkezhetnek felvételü­ket kérve, a Szerzetesek című könyv szerzőjének sza­vaival szólva: akik hivatást éreznek arra, hogy a gyó­gyító Krisztus és Istenes Szent János tanítványaként közösségben éljenek, tisztaságban, szegénységben, engedelmességben, s halálukig a betegeket szolgál­ják. Legyen bennük ugyanakkor vágy a csönd, és a bensőséges imaélet dánt. Mindehhez komoly egész­ségügyi tanulási lehetőségek társulnak. Egészségügyi közép- és felsőfokú képzettséget is szerezhetnek a rendben tevékenykedők. Sőt, az ilyen irányú törekvé­sek messzemenő rendi támogatásra számítha'tnak. Morvay Pio is mindössze két éve szerzetes. Annak előtte a pécsi egyházmegyében szolgált. A Pozsony melletti Szencen született 1940-ben. Családjukat 1947-ben telepítették Magyarországra az akkori hisz­térikus politikai akaratnak megfelelően. A Mágocson „földet ért” szülők tsz-emberekké lettek. A fiatalem­ber a gimnáziumot majd a teológiai tanulmányait Győrben végezte. Pappá szentelésére Pécsett került sor 1963-ban. Ezt követően papként 1998-ig szolgálta a megyét. Az irgalmasrendi szerzetesjelöltek közé 1998-ban vették föl. Ma priorként és a templom pap­jaként szolgálja az egyházat.- Betegápolás és papság. Mit jelent ez önnek gya­korlatilag?- Én már 37 év óta papi szolgálatban élek - mondja. - Várható, hogy mint irgalmasrendi szer­zetes a templomunkban és kórházunkban fogok fo­lyamatosan lelkipásztori szolgálatot teljesíteni. Ezt szívesen és örömmel meg is kezdtem. Az emberek sokféle problémái, a bűnös életmód és annak kö­vetkezményei testi-lelki gyógyulást igényelnek. Eb­ben kaptam megbízatást. Ez az én speciális terüle­tem, amelynek kiemelkedő helye a miséző oltár, a gyóntatószék és a betegágynál, valamint a fogadó­szobában folytatott lelki beszélgetések.- A világhírű, stigmatizádt olasz, gyógyító karízmá- jú szerzetes, Pio Padre nevének rendi névként való fel­vétele életprogramot is jelez mostani új helyzetében?- Beöltözésemkor a Pio rendi nevet kaptam. Bol­dog P. Pio kapucinus olasz atya szentmiséjén az em­berek megtértek. Istenre és önmagukra találtak. Ő hősiesen sokat gyóntatott és imádkozott az őt kérők szándéka szerint. Nagy türelemmel, szent és bölcs hozzáértéssel beszélgetett, levelezett a hozzá fordu­lókkal. Ő a példaképem és segítő közbenjáróm.- Emez új szerepkörében mit tart ma különösen fontosnak?- A szerzetesrendeknek ma nagy feladata és gond­ja az utánpótlás: az új szerzetesi hivatások megho­nosítása, pontosabban újrahonosítása. Magam külö­nösképpen a hivatásokért ajánlom fel életem. Min­dent, amit csak teszek, felajánlom a jó keresztény családokért, papi és szerzetesi hivatásokért.- Másodmagával él itt. A pécsi irgalmas kórház be­indítása mennyiben az ön feladata?- A kórház újraszervezésében illetékes a pécsi orvostudományi egyetem és rendünk részéről a bé­csi provinciális: Palus Kholer. Budapesti és pécsi szakemberek bevonásával a legjobb megoldáson fáradoznak. Ebben nekem nem sok szerepem van. Istennek legyen hála, hogy a kórházszervezés és majdan a kórházüzemeltetés küzdelmes munkájá­ban a legjobb részt kaphattam meg: az irgalmas embertestvéri megértés és a készséges, türelmes lelkipásztor szolgálatát. BEBESSI KÁROLY A szentek élete példázat az elesettek megsegítésére fotó: tóth l. Szilveszter A 2000. év kettős jubileu­mát sokszor emlegettük. Pazar jubileumi ünnepsé­gek, szoboravatások, szent­évi zarándoklatok, zászló­átadások tették emlékeze­tessé elmúló esztendőnket. Mindez „méltó és igazsá­gos” volt keresztény és ma­gyar voltunkhoz. Mindennapi életünk azonban nem mindig ünnep és jubileum, hanem inkább csak hétköznapok, melyekbe bele-bele csillan az em­beri jóság, szeretet és kedvesség ragyogó fénye, hogy elviselhetővé tegye a szürkeséget, netán el is oszlassa azt. Éppen ezért, amikor számot vetünk az elmúlt év nagy történéseivel, eszünkbe kell jutnia a „kis dolgoknak”, apró szeretet­szolgálatoknak, melyekben része­sültünk, vagy részesíthettünk má­sokat. Ezekről nem emlékeztek meg az ünnepi szónokok, nem ad­tak hírt újságok és tv-hírek, de há­la Istennek voltak, és ezek tették szebbé, emberibbé életünket. Egészen véletlen, hogy ma „Ap­rószentek” napja van. Nem is a betlehemi gyermekek ártatlan vér­tanúságára gondolok, amit ez a nap valójában jelent, csak a sajáto­san szép magyar elnevezését ve­szem kölcsön: aprószentek, vagyis az apró, kis dolgok szentjei, vagy ha úgy tetszik a kis szeretetösvé- nyek napi bejárói, akik figyelmes­ségükkel ebben a másikra figyelni nem tudó világunkban ^megaján­dékoztak bennünket. Őket nem avatják szentté hosszan tartó pro­cesszus után, hanem mi magunk tesszük őket azzá, mint József At­tila tette a Mama c. versében: nem hivatalosan, de gyermeki szívében érvényesen az égbe ragadtatta az áldott asszonyt, hogy ott oldogas- sa kékítőjét a mennyi azúrban. Isten, aki legbensőbb szándé­kainkat is ismeri, egyben a bíránk is, akinél a „kis dolgok” is lehetnek nagyok, és a vi­lág szemében „nagy” dolgok is lehetnek ki­csik. Apró hő­sök tartják fönn a társadalmat, akik nem szere­pelnek vastag betűs címlapo­kon, még az apró betűs rovatban sem, csak a mi szívünkben. Az ibolyát és a tölgyfát is teremtő Atyánknak kö­szönhetjük. Valljuk meg, nagyon szegények lennénk a szerény ibo­lya nélkül. Isten lassan őrlő mal­mában a kijelölt posztjukon állók­nak biztos helyen tárolódik őrölt lisztje. Csak tőlünk függ, hogy tiszta búzát, vagy csak ocsút ön- tünk-e tetteinket morzsoló két kö­vébe? És a jövőre se kovácsoljunk hő­si terveket! Ilyenkor hajlamosak vagyunk nekibuzdulva rendkívüli áldozatokat ajánlgatni, pedig ilye­neket senki sem kíván tőlünk. Ap­ró, semmiségeknek látszó dolgok­ra készüljünk fel: örömszerzés az első szál tavaszi ibolyával, egy mo­soly vagy barátságos hátbaverés, pár perc az időnkből, hogy meg­hallgassak másokat stb. De mind­ezt nemcsak adni, hanem észre­venni, amit másoktól kapok. Ezzel tudnánk emberibbé, elviselhető­vé, netán széppé, vagy legalábbis szebbé tenni mások és magunk életét. Szilveszterre készülve hálánk mellé tegyük oda megbánásainkat is. Életért, egészségért, és bármi apró adományért, még esetleg ka­pott bajaimért is csókoljak kezet Gondviselő Istenemnek. Báthory László apátplébános Emlékeztető CHANUKKA-ÜNNEP. A pécsi zsidó hitközség december 28-án 16 órai kezdettel a Fürdő utcai székházának dísztermében Chanukka- ünnepséget rendez. A nyolcadik napi közös gyertyagyújtást követően műsoros est lesz, melyen fellép Fodor Ágnes zongo­raművész és Fodor Katalin csellóművész. A PÁLOS BARÁTI KÖR következő találkozójára december 29-én, pénteken kerül sor a Pálos templomban, ahol a 18.00 órakor kezdődő szentmisét követően 19.00 órai kezdettel Takács Klára és Bátor Tamás operaénekesek adnak karácsonyi koncertet. VASÁRNAP, december 31-én a bári kórus énekel a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a Belvárosi templomban. Délután külön hálaadó istentiszteletet most nem tartanak, a mise végén hangzik el a Te Deum. A rádió fél 11-től ad közvetítést. TE DEUM. Vasárnap este 6 órakor püspöki mise keretében lesz a Te Deum a Székesegyházban. Az új évet ugyancsak püspöki mise nyitja meg január 1-jén, hétfőn 11 órakor a Bazilikában. CSERKÉSZELŐADÁS. Nemzeti Himnuszunk születése címmel hangfelvételekkel színesített előadást tart Ivasivka Mátyás karnagy, cserkésztiszt a 10. sz. P.Á.R. csapat összejövetelén a Széchenyi Gimnáziumban, 2001. január 3-án, szerdán 17 órai kezdettel. Érdeklődőket is szívesen várnak. Új Valaha, az 1970-80-as években nagy kincsnek számított, ha valaki hozzájuthatott egy, az akkori Jugo­szláviában nyomtatott, magyar nyelvű Képes Bibliához: újszerű volt, kicsit divat is lett belőle, de bi­zonyára az egyház is örült, hogy aki tehette, megpróbált hozzájutni egy-egy példányhoz. Manapság egy Képes Biblia már semmiképp sem szenzáció, az a legfőbb: jó szöveg­gel, szép képekkel jelenjen meg. No, ami a szöveget illeti: a világ egyik leg­régibb írásművének mai nyelvre való, úgy­mond „népszerű” átültetése valószínűleg csak ront az eredetin, még ha a legjobb szándék mellett is készült. Jelen esetben, a pécsi Alexandra Kiadó által megjelentett Képes Bibliából csak az derül ki, hogy a szöveg Anna de Graaf munkája, akiről nem tudni, mesekönyv- avagy bestseller- író-e, netán tollforgató teológus. Az vég­képp titok marad, hogy a magyar fordítás kinek a munkája, és hogy vajon ezen Képes Biblia anonymus által készült magyar olvasatot vajon látta-e bármely felekezet részéről szakember? Végül is megállapítható, hogy az eredeti angol cím által „Gyermek Bibliának” neve­zett mű elég tisztességes magyarsággal, per­gő mondatokkal, azt ne mondjam izgalma­san beszéli el a legalapvetőbb bibliai történeteket. Néha-néha az archaikus kifeje­zések, megszólítások kilógnak sorból, egy- egy rosszul megválasztott szó is becsúszik (pl. a 71. oldalon: „Mózes felemelte a pálcá­ját” - pálcája a karmesternek van, Mózes ke­zében a két centivel odébb lévő rajzon is mi­nimum egy bot van, ha ugyan nem hu­sáng), de ezt csak nagyon kekeckedő felnőt­tek sérelmezhetik. Ha a gyerek olvasók va­lóban kedvet kapnak, hogy szinte képre­gényként végigolvassák az Európában leg­ősibbnek számító, utalásaival, példáival, ta­nulságaival ma is a mindennapjainkat át­szövő Bibliát, valóban komoly tudásra, mű­veltséganyagra tehetnek szert. Persze, az ideális az lenne, ha - a na­gyobbacskák - azért alkalom adtán a törté­netek mellett megadott ere­deti ó- és újszövetségi helye­ket fellapoznák. A spanyol Jósé Pérez Montero illusztrációi, ami­től e Biblia képes lesz, jó munkák: egy láthatólag profi képregényrajzoló al­kotásai, aki valószínűleg már számos történetet dol­gozott fel ceruza és ecset se­gítségével. Amit mégis hiá­nyolok belőle: egy kis „szent bájt”, ami a képző­művészet legvéresebb bibli­ai jeleneteit is körüllengi, már ha igazán nagy művész ült a vászon előtt, vagy fog­ta a kőfaragó kalapácsot. Ám összességében ki lehet jelenteni: bárki nyugodtan a könyvespolcára teheti az új Képes Bibliát - amikor épp nem lapozgatja. MÉHES K. Befejeződik a szentév 2001. január elsején, az Isten­anya ünnepén és a 34. békevi­lágnapon a szentatya délelőtt 10 órai kezdettel ismét szabad ég alatt, a Szent Péter téren mu­tatja be az új évezred első szentmiséjét. Január 5-én, délután 5 órai kezdettel egy-egy pápai legátus ünnepélyesen bezárja a La- teráni Szent János, a Falakon kívüli Szent Pál és a Santa Maria Maggiore-bazilika szent kapuját. Január 6-án, Urunk megjele­nése (Vízkereszt) ünnepén a pá­pa délelőtt fél 10 órai kezdettel mutatja be a szentmisét, amely- lyel ünnepélyesen befejeződik a jubileumi szentév, személyesen bezárja a Szent Péter-bazilika szent kapuját és hálaadásként az év utolsó napja helyett ekkor imádkozza el a Te Deumot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents