Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-24 / 352. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. december 24. Örökbefogadás: két-három év Nem igaz, hogy Magyarországon nehéz örökbe fogadni gyermeket. Míg Nyugat-Európában a 8-12 éves várakozási Idő sem ritka, addig nálunk a legtöbb esetben 2-3 esztendő alatt megtalálják az örökbefogadók a számukra leginkább megfelelő kis embert. Sőt akár még ennyit sem kellene várni, ha a leendő szülőknek nem lennének speciális Igényeik a gyermek származásával, egészségi állapotával kapcsolatban. „Sokan megkérdezik, hogyan választottuk ki a gyerekeket" Hazánkban az örökbe adható gyerekek többféleképp kerülhetnek az állam védőszárnyai alá. Többségüket - ilyen az állami gondozottak fele - maguk a vér szerinti szülők bízzák valamelyik gyermekvédelmi szakszolgálat gondjaira. A jelenlegi szabályozás szerint már a méhmagzatról is le lehet mondani, ám ez a döntés a csecsemő két hónapos koráig visszavonható. Ritkább eset, hogy a bíróság tartja alkalmatlannak a családot a gyermek ellátására, de akkor is az állam lesz az eltartó, ha a szülők meghalnak, az intézetben nevelkedő csemetével már hosszabb ideje nem tartják a kapcsolatot, illetve a csecsemőt valahol egyszerűen csak leteszik.- Évente 15-20 csecsemőt hagynak magára, azaz ennyi eset derül ki - állítja dr. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának általános igazgató- helyettese, aki szerint hasonló arányú évente a gyermek- gyükosságok száma. Ha valaki örökbe akar fogadni egy gyermeket, elsőként a lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz kell fordulnia. A jelentkezőket alaposan megvizsgálják: pszichológiai tesztet kell kitölteniük, egészségügyi szűrésen esnek át, feltérképezik a környezetet, amelyben élnek - ideértve a jövedelmük nagyságát is. A rostán értelemszerűen kihullanak a pedofil hajlamúak, az alkoholfüggők és az ideggyógyászati kezelés alatt állók. A leendő szülők számára korhatár ugyan nincs, ám az ötven éven felülieket már nem tartják alkalmasnak egy csecsemő felnevelésére. A lakóhely szerinti gyámhivatal dönt, hogy a jelentkezők alkalmasak-e örökbefogadásra. Ha igen, a határozat 2 évig érvényes, amit egy évvel még meg lehet hosszabbítani. Ennyi idő általában elegendő is, mivel a fiúk esetében a várakozási jobbára 2, a lányoknál pedig 3 évig tart. A folyamat lényegesen le is rövidíthető, ha az örökbefogadónak nincsenek kikötései a gyermekkel kapcsolatban, ám az ilyesmi ritka. Általában az egészségi állapot, ületve a származás a döntő szempont. Radoszáv Miklós szerint az örökbeadások száma évente 800-1000 körüli. Ennek fele rokonságon belül történik, úgynevezett nyílt örökbefogadás keretében. A többi 400-500 gyermek kerül állami gondozásból új családba, túlnyomó többségük 0-6 év közötti. A kamaszok örökbefogadása inkább a nevelőszülőknél élők esetében jellemző, amikor a gyerek már amúgy is régóta az adott családnál lakik. A serdülők örökbefogadását nehezíti az a körülmény is, hogy a magyar gyakorlat szerint a leendő szülő nem ismerheti meg előre a gyermeket. Dr. Németh Ilona, a Fővárosi Önkormányzat Gyermekotthonának igazgatója szerint hiába tud ő olyan kisgyerekről, aki nyílt, aranyos és jól megértetné magát egy jelentkező szülőjelölttel - ha a jelentkező előtt más is áll a sorban, a gyerek nem hozzá kerül.- Az is nagy probléma, hogy a törvény nem ismeri a pártfogó vagy támogató fogalmát - mondta. - Pedig sokan így is gondját viselnék a gyerekeknek. Jelenleg ezeket az embereket „kereszt- szülőként” kezeljük: látogatják a kisgyereket, vendégül látják, ám ez egyáltalán nem szabályozott helyzet. Pedig minél több kapcsolata van egy gyereknek, annál jobbak az esélyei a későbbi önálló életre. Ráadásul a 2001. év a pártfogók éve lesz. A gyermekvédelmi törvény módosítása jelenleg a félidejénél tart, igyekszünk minél több hasznos változtatást belevinni. Bálint Zsolt és Kertész Annamária esete annyiban egyedi, hogy ők nem egy vagy kettő, hanem négy gyereket fogadtak örökbe tíz év alatt.- Máriát még 1989-ben, hat hónaposán vihettük haza, de hároméves koráig csak a nevelőszülei voltunk. Azaz úgy éltünk, hogy bármikor szólhatnak, miszerint ennyi, s már vihették is volna el tőlünk.... - idézi fel a kezdeti időszakot Annamária. - Szerencsére sikerült Máriát hároméves korában véglegesen örökbe fogadnunk. Sára 1992-ben került hozzánk, nem egészen 3 hónaposán. Jakab két és fél esztendővel később, kétévesen lett családtag, ezt a kis gézengúzt pedig Fülöpnek hívják: őt 1998-ban, egyévesen fogadtuk örökbe.- Sokan megkérdezik, hogyan választottuk a gyerekeket - veti közbe Zsolt, az apa. - Ilyenkor mindig elmondjuk, hogy mi nem választottuk, hanem kaptuk őket. Az élet ajándék, amelyet vagy elfogadunk, vagy elutasítunk. A gyerekeknek nagyon sok szeretetre, türelemre és megértésre van szükségük. Fülöppel pillanatok alatt összebarátkozunk, s nehéz elképzelni, hogy életének első évét többnyire súlyosan sérült apróságok között, szülők nélkül, egy zsúfolt szobában töltötte.- Érzékenységük hatéves korukig nem igazán feltűnő - mondja Zsolt. - Az iskolában azonban előjönnek a be- üleszkedési problémák. Egy saját gyereknél általában lehet tudni, hogy na, ezt a nagypapától örökölte, amazt meg az anyjától... Egy örök- befogadott apróság azonban kész rejtély. Igyekszünk elfogadni mindegyiküket olyannak, amilyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem próbáljuk nevelni a gyerekeinket, nem próbálunk hatni rájuk, de ez a dolog kölcsönös: ők is nagyon sokat változtatnak rajtunk. Annamáriával mindketten zenélünk, én csellózom, ő gitározik. így aztán a hároméves Fülöp kivételével valamennyi gyerekünk tud játszani valamilyen hangszeren. Mária hegedül és fantasztikus tehetség, de Sári is örömmel furulyázik. Jakab csellista és hatalmas színész, amit sokszor ki is használ... Nélkülük egészen más lenne az életünk, nem lennénk család. Szerintem minél később kerül ki egy gyerek az intézetből, annál nehezebb alkalmazkodnia új környezetéhez. Hároméves koráig, úgy vélem, minden kisgyereknek otthont kellene találni. Bálintéknál egyik gyerek elől sem titkolták, hogy ő eredetileg máshová született, ám ez nem is jelent problémát.- Ez nálunk nem téma - jelenti ki az apa. - Olyan ez, mintha azt kérdezné, miért élünk Magyarországon. Persze én is tudom, ön is tudja, hogy jobb lenne Münchenben boldogulni, de ezen természetesen senki sem rágódik. Nos, a gyerekek számára is ugyanilyen magától értetődő a saját sorsuk.- Bár néha azért megrázó, amikor feltörnek belőlük az érzések - veti közbe Annamária. - Nemrég sétáltunk, és láttunk egy babakocsit egy üzlet előtt. Látszólag senki nem volt a közelében. Sára ahogy észrevette, azonnal toporzékolni kezdett. Rémülettel állította, hogy ezt a kisbabát biztos itt felejtették, elhagyták. Alig tudtam megnyugtatni, mindenáron ragaszkodott volna hozzá, hogy ezt a csecsemőt mi hazavigyük... Dián Tamás Magyar urszágon örökbefogadott gyerekek ^ 52 Magyar szülők ■t Külföldi szülők 898 S2Ö 132 I 199U Í23 132 I 199b 199/ mi 182 Í81 8U 199» 2 •S3 14/ 1999 Vajon milyen nyelven köszöntötték egymást a koccintás alkalmából? A nemzetközi politikai élet szereplői közül sokan beszélnek legalább egy idegen nyelven. A franciák elhíresültek arról, hogy saját anyanyelvükön kívül nemigen hajlandók más nyelven megszólalni, Jacques Chirac elnök azonban az angol mellett az oroszt is szívesen beszéli. Nagy-Britannia miniszterelnöke, Tony Blair szintén két idegen nyelven, franciául és németül is meg tudja értetni magát, így akár az orosz elnökkel Is eltársaloghat, ugyanis Vlagyimir Putyin tökéletesen beszél németül, hiszen évekig Drezdában dolgozott mint a KGB rezidense. A német külügyminiszter, Joschka Fischer igen jól beszél angolul, alapvetően ennek köszönheti, hogy szinte baráti kapcsolatot tudott kiépíteni amerikai kolléganőjével, Madeleine Albrighttal. A német kancellár, Gerhard Schröder sem szorult tolmácsra, ha Bili Clintonnal akart szót váltani. Természetesen hivatalos tárgyalásokon, ahol minden szónak jelentősége van, ő is szinkrontolmácsokra bízza magát. A német védelmi miniszter, Rudolf Scharping akcentussal beszéli az angolt, amerikai kollégáit a Pentagonban teljesen elkápráztatta szókincsével, amikor a fegyverek apró alkatrészeinek is megmondta az angol nevét. A németek kormányváltás esetén sem kerülnének bajba, a CDU egyik vezető személyisége, Angela Merkel igazi nyelvtehetség. Az NDK-s időkben, 14 éves korában orosztudásával első díjat nyert egy versenyen. Emellett anyja, aki hivatásos nyelvtanár, már gyermekkorában angolul beszélt vele, így még olyankor sincs szüksége tolmácsra, amikor a Financial Times készít vele interjút. a külföldi kollégájával beszélgetve még akkor is tolmácsra szorul, amikor a családjáról kérdezik. Márpedig a magyarokkal ez elég gyakran előfordul. Többek szerint egy közép-európai politikusnak illene angolul és németül beszélni. A magyar politikusok derékhada még akkor járt iskolába, amikor az oroszt ciki volt tanulni, és a másik nyelv is huszadrangú volt a tantárgyak sorában. Felnőtt fejjel pedig meglehetősen nehéz pótolni a mulasztást. A hollandok, belgák, skandinávok szinte kivétel nélkül beszélnek angolul, de az a gyakoribb, hogy több nyelven is. A déli, mediterrán térségre mindez már kevésbé jellemző - s inkább a franciát bírják -, a közép-európai országokra pedig még kevésbé igaz. Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője szerint a diplomáciai tárgyalások nyelvét főleg praktikus szempontok, s nem a protokoll határozza meg, s a világnyelvek mindenhol elsődlegesnek számítanak. A legfontosabb az, hogy a beszélők tökéletesen értsék az adott nyelvet, abból nem csinálnak presztízskérdést, hogy az esetleg a partner anyanyelve. A magyart tökéletesen beszélő Tom Lantos amerikai képviselő nem várja el, hogy az itthoniak angolul beszéljenek vele. A három nyelven beszélő Mar- tonyi János például középeurópai partnereivel angulul vagy németül tárgyal, a portugálokkal, spanyolokkal pedig franciául. Ha fordítani kell, általában egy tolmácsot alkalmaznak, de olykor a fontosabb tárgyalásokon előfordul, hogy ketten dolgoznak, s ez a gyakorlat az elnökök, kormányfők esetében is. Akkor sem használnak harmadik, összekötő nyelvet, ha azon mindkét fél ért, ez legfeljebb a baráti, nem hivatalos csevegésekre jellemző. Azt, hogy a magyar politikusok milyen nyelven beszélnek, elég nagy titok övezi, a hivatalos életrajzokban sem nagyon térnek ki erre. Azok, akiknek nincs túl sok dicsekedni valójuk, ráadásul rossz néven is veszik az üyen faggatózást. Például Lányi Zsolt, az FKGP alelnö- ke magából kikelve kiabált, amikor azt próbáltuk megtudni, pártjában mi a helyzet. A honatya azt mondta, ő nem tudakozó, szokjunk le róla, hogy őt üyen hülyeségekkel zavarjuk. Azt tudjuk, hogy a rendszerváltás utáni magyar miniszterelnökök közül Antall József nagyon jól beszélt németül, Boross Péter mellé mindig kell(ett) tolmács, Horn Gyula az oroszon kívül angolul is társalgott. Orbán Viktor is kiválóan érti Shakespeare nyelvét. A jelenlegi kormányfőről - a munkabírását, legendás eltökéltségét szokták ezzel bizonyítani - az a fáma járja, hogy amikor angolul tanult, addig nem feküdt le aludni, amíg aznap nem tanult meg tíz új szót. A kormánytagok többsége - a külügyminiszter mellett - beszél angolul (Rockenbaur Zoltán még franciául is, ráadásul ő a polinéziai népek életét is tanulmányozza, így feltehetően a nyelvükkel is foglalkozik). A kisgazda tárcavezetőkről mindez nem mondható el. Bár Torgyán József az elmúlt években intenzív angol nyelvi kurzust folytatott, információink szerint az egyiptomi kultúra megismerése során több ragadt rá. Mégis a földművelésügyi miniszter - legalábbis a parlament honlapján szereplő adatok szerint - az angol mellett németül is képes társalogni. Szabó János tolmácsot kér, ha a NATO-katonákkal találkozik, s amíg Pepó Pál irányította a zöldtárcát, az FKGP minisztereinek egy főre eső nyelvtudása nem volt rossz, hiszen a gabonanemesítő négy nyelven is meg tudott szólalni. Dávid Ibolya alapfokú francianyelv-ismerettel büszkélkedhet. A pártelnökök közül a fideszes Kövér László angolul alapfokon tud, a szocialista Kovács László tárgyaló- képes ezen a nyelven, a szabaddemokrata Demszky Gábor pedig társalog németül és angolul, a MIEP elnöke, Csurka István Goethe nyelvén képes beszélgetni. Persze vannak a magyar közéletben is olyanok, akiket sok országban nem lehet eladni. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője, aki az angol, német, orosz mellett alapfokon spanyolul is tud, vagy Bauer Tamás, aki angolul, csehül, oroszul felső-, németül középfokon beszél. A szabaddemokrata honatya lapunknak azt mondta, a globalizálódó világban csak annak van esélye az érvényesülésre, aki ismer legalább egy világnyelvet. Az egyik holland multi művezetőnél magasabb beosztásba fel sem vesz olyat, aki nem ért angolul. Éppen ezért szerinte ezt meg kellene követelni a politikusoktól is, egy miniszternek legalább két nyelven kellene tudni tárgyalni. Rendkívül kínos ugyanis, amikor még az időjárás megbeszéléséhez is tolmácsot kell igénybe venni. A. B. Cs. A 1 Nyelvelő politikusok
