Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-24 / 352. szám

2 * KÖRKÉP * 2000. december 24. Országfarm: vannak egyenlőbbek Általános megdöbbenést váltott ki Közép-Európá- ban a német kancellárnak az a javaslata, hogy az EU-nak csak 5*7 év átmeneti időszak után kellene megnyitnia a munkaerőpiacát az újonnan csatla­kozó országok előtt. A magyar szakértők szerint sincs félnivalójuk a Lajtán túliaknak, hiszen nem igaz, hogy csőstül rohannának az emberek Nyu­gatra a magasabb fizetések reményében. Az EU-hoz csatlakozni kí­vánó országok a nizzai csúcstalálkozó többnyire pozitív fejleményei után ki­józanító pofonként értéke­lik Gerhard Schröder mina­pi kijelentését, miszerint 5- 7 év átmeneti időszak után kellene csak megnyitni az unió munkaerőpiacát az új tagállamok polgárai előtt; a német politikus a tömeges bevándorlástól tart, hiszen a bérek itt jóval magasab­bak, mint a volt szocialista államokban. A munkahely szabad megválasztása ugyanis az egyik alapvető szabadságjog az unióban, ennek megvonása súlyos csapást jelentene a belépni szándékozók számára. Csak azzal vigasztalják ma­gukat, hogy ez csupán né­met elképzelés, nem az EU hivatalos álláspontja. Nyugat-Európában megoszlottak a vélemé­nyek a német kancellár öt­letéről. Schüssel osztrák kancellár azonnal támoga­tásáról biztosította kollégá­ját, az Európai Bizottság bővítésért felelős tisztség­viselői viszont még elem­zik a várható hatásokat, s van olyan bajor politikus, aki határozottan ellenzi. A> Brüsszelben szerkesztett amerikai The Wall Street Journal lap pedig Orwell Állatfarm című regényével von párhuzamot: minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Az, hogy Schröder aggo­dalma nem teljesen megala­pozott, azt egy EU-s tanul­mány is bizonyítja. A vizs­gálat szerint a Közép- és Ke- let-Európából érkező mun­kavállalók beáramlása csak korlátozott hatást gyakorol­na az unió munkaerőpiacá­ra. Évi 300 ezer bevándorló­val számolnak, közülük százezren utaznának mun­kavállalási céllal. Ez csak egyes ágazatokban keltene problémákat, illetve - az in­gázók miatt - a határ menti térségekben. Schröder azonban nem visszakozik. Újból megerősítette, szerin­te csatlakozásbarát az ötle­te, és abban bízik, a tagje­löltek is megértik. Martonyi János külügy­miniszter szerint Magyar- ország nem jelent veszélyt az EU-ra, nincs szükség korlátozásra, ennek elle­nére készek vagyunk min­den ésszerű javaslatról tár­gyalni. A szakértők is ha­sonlóképpen vélekednek, hiszen a magyarok - nyu­gati társaikhoz képest - nagyon nehezeh mozdul­nak ki a megszokott kör­nyezetükből. Jó példa er­re, hogy amíg keleten és északon súlyos gond a munkanélküliség, addig a fejlettebb dunántúli régió­ban nincs elég dolgozó, lasszóval fogják az embe­reket. A nagyobb cégek, főleg a multik megpróbál­tak a Tiszántúlról embere­ket rávenni, hogy - a na­gyobb fizetés, jobb életkö­rülmények reményében - költözzenek el, de még a független, fiatal emberek is nehezen szánják rá ma­gukat, nemhogy a családo­sok. Nem kell az EU-nak attól tartania, hogy egy külföldi országba - ahol nem ismerik a nyelvet, a helyi viszonyokat - töme­gesen vándorolnának ki; a - főleg az osztrák - határ mentén élők ingázására azonban valóban számíta­ni lehet. S bármennyire is paradox a helyzet, a mun­kaerőpiac megnyitása kez­detben inkább hazánkat sújtaná. A szakképzett, diplomás, nyelveket be­szélő fiatalok jóval mobi- labbak, könnyebben tud­nak a külföldi viszonyok­hoz alkalmazkodni, tehát az a veszély is fennállhat, hogy éppen ők, a legérté­kesebb munkaerők távoz­nak. Orvosokat, számítás- technikusokat már most is a jelenlegi fizetésük több­szöröséért hívnak Nyugat­ra, s ez a csáberő még in­tenzívebb lesz a csatlako­zás után. ABCS események Pápai szózat a szektákról Róma - Korunk hitéletére számos csapda le­selkedik, így a vallásos érzelmek megannyi aberrált formája - mondta tegnap II. János Pál pápa, aki a különféle szekták áldozatai­nak családtagjait fogadta a Vatikánban. A Nervi-teremben a szekták áldozatainak csa­ládtagjai egyéni és családi tragédiákról me­séltek a Szentatyának. Ellenzékiek letartóztatása Havanna - Több mint 250 ellenzéki sze­mélyt vettek őrizetbe az elmúlt hetekben Ku­bában. Emberi jogi aktivisták tegnapi közlé­se szerint többen közülük még mindig bör­tönben vannak, és néhányukat súlyos ítélet fenyeget. Szakértők szerint az előző eszten­dőhöz viszonyítva erősödött az ellenzékiek­re gyakorolt nyomás, és aligha várható javu­lás az elkövetkező időszakban. Boeinggel a rakétavédelemben Washington - Az amerikai védelmi minisz­térium több milliárd dolláros üzletet kötött a Boeing céggel az országos rakétavédelmi rendszer fejlesztését célzó munkálatok foly­tatása érdekében. A Pentagon szóvivőjének közlése szerint mintegy 6 milliárd dolláros megrendelésről van szó, amely a 2001 ja­nuárjától 2007 szeptemberéig terjedő idősza­kot foglalja magában. Tíz halott egy nap alatt Nazrany - Csecsenföldön az elmúlt huszon­négy óra alatt huszonötször érte támadás az orosz csapatokat, s az összecsapásokban tíz katona vesztette életét. A Moszkva-barát cse­csen igazgatás szerint a csecsen fegyveresek orosz ellenőrzőpontokat és katonai gépko­csikat támadtak meg. Soros György bíróság elé áll London - Bíróság elé áll Soros György, amiért törvénytele­nül titkos informá­ciókhoz jutott, és en­nek köszönhetően tett szert nyereségre az egyik legnagyobb francia bank, a Société Generale részvényeivel keres­kedve. Az értesülést tegnap párizsi bírósá­gi források is megerősítették. A bírósági eljá­rásra jövőre kerül sor.'A magyar származású tőzsdegurun kívül a francia pénzügyminisz­térium egyik magas beosztású tisztviselője, egy francia bankár és egy libanoni üzletem­ber ül a vádlottak padjára. A hetvenéves So­ros György vagyonát a közelmúltig 3 milliárd dollárra becsülték. Teheráni sürgetés S Kamal Harazi iráni külügyminiszter megismételte az új amerikai vezetés­hez címzett felhívását, kijelentve: „im­már megérett az idő” arra, hogy a wa­shingtoni kormányzat változtasson Iránnal kapcsolatos politikáján. Egy orvosnő vallomása ■ Egy német állatorvosnő már hat évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a kergemarha-kór az emberre is veszélyes, de az orvosnőt elhall­gattatták - írja a Der Standard című bécsi lap. Pénteken egyébként hiva­talosan is megerősítették, hogy már 1994-ben is megbetegedtek és elhul­lottak marhák Németországban kergemarha-kórban, s a fertőzés oka valószínűleg illegális állatliszt volt. Ausztriában a héten életbe lépett a német marhahúsra vonatkozó beho­zatali tilalom. ■ Aleksander Kwasniewski tegnap a lengyel parlament két háza előtt ün­nepélyesen felesküdött az alkotmány­ra, és ezzel kezdetét vette második hi­vatali időszaka államfőként. Az esküté­tel után a lengyel elnök beszédet mon­dott, amelyben szólt megoldásra váró gondokról, a szegénységről, a korrup­cióról és a bűnözésről. Gyármentés Szegeden? ■ A felszámolás alatt álló Szegedi Ru­hagyár működőképességét és a közel 600 munkahelyet lehetőség szerint meg kell őrizni, ez a cég minden hitele­zőjének érdeke. A Szegedi Ruhagyár felszámolása ez év szeptember 8-án kezdődött el, mivel összességében 823 millió forintos adósságát már nem tud­ta időben törleszteni. Csúcsforgalom a postákon ■ Noha a Magyar Posta Rt. képeslap- és levélforgalma decemberben 30-35 százalékkal haladja meg a novembe­rit, a társaságnál jól bírják a rohamot, a küldemények többsége néhány na­pon belül eljut a címzetthez. A tavalyi karácsonyi időszakban megközelítő­leg 1 millió 63 ezer csomagot továbbí­tottak. Ez 150 ezerrel haladja meg az átlagos havi darabszámot. A kézbesí­tők ma is dolgoznak, tehát a küldemé­nyek érkezésére az ünnep napján is lehet számítani. Számítógép kórházaknak ■ Az ország minden megyei kórházá­nak gyermekosztálya egy személyi számítógépet kapott az Egészségért ’98 Északkelet-magyarországi Regionális Egészségügyi Szervezetfejlesztési Köz­hasznú Társaságtól. Az eszközöket a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságának támogatásával vásárolták meg összesen 15 millió fo­rint értékben. A gépekhez játék- és is­meretterjesztő programokat is kaptak a gyermekosztályok. Milliárdos megtakarítás ■ A Héra Alapítvány által nyújtott se­gítség révén kilenc év folyamán csak­nem egymilliárd forintos megtakarítást könyvelhettek el azok a rászoruló csa­ládok, illetve egyedülállók, akiknek a szervezet hosszú élettartamú energia- takarékos égőket juttatott, illetve az áram-, a gáz- és a távhő-szolgáltatási díjak jóváírásával segített. ■ / Szerbiában alacsony részvétel jellemezte szombaton az előrehozott parlamenti vá­lasztást. A voksoláson az előrejelzések szerint a Vojislav Kostunica (2. kép) jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés 186-195 helyet szerez a 250 fős parlamentben; Slobodan Milosevic (1. kép) volt jugoszláv elnök szerb szocialistái 36-40, Vojislav Seselj szerb radikálisai pedig 19-21 mandátumot. Bővítés után átmeneti időszak következne az EU-ban ■ Alapvető támogatást élvez az EU-ban Gerhard Schröder német kancellár­nak az a javaslata, hogy az unió kibővítése után alkalmazzanak átmeneti időszakot a kelet-európai munkavállalók befogadásával kapcsolatosan. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a munkaerő szabad áramlása egyes tagországokban „politikai-pszichológiai problémákat” okozhat. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szerint az osztrák munkaerőpiac­nak sürgősen szüksége lesz képzett munkaerő bevándorlására, ennek elle­nére azonban Ausztria kitart Schröder javaslata mellett. Nem lesz izraeli-palesztin csúcstalálkozó ■ Nem jött létre megállapodás tegnap Washingtonban egy izraeli-palesztin csúcstalálkozóról. Szaeb Erakat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője szerint „túlságosan mélyek voltak a nézeteltérések” a felek között. Slomo Ben Ami iz­raeli külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: a palesztinokkal való több napon át tartó tárgyalások „komolyak és nagyon biztatóak voltak. Ezredforduló tizenhatszor a nemzetközi űrállomáson ■ Oroszország tárgyalásokat folytat Japán és több európai ország űrkutatá­si hivatalával arról, hogy az adott országok űrhajósai a jövőben részt vesz­nek a nemzetközi űrállomásra küldendő missziókban. Jurij Koptyev, az orosz űrhajózási hivatal vezérigazgatója közölte, jövő nyárra végleges meg­állapodás várható erről. A nemzetközi űrállomáson tartózkodó legénység egyébként tizenötször fogja megünnepelni az új évezred beköszöntét, hi­szen 24 óra leforgása alatt az űrállomás tizenhatszor kerüli meg a Földet. Nyolcszázmillió forint gazdát keres 830 millió forint kering gazdátlanul a nyugdíj- pénztári rendszerben. Az idei a pénztárak fekete éve, az utóbbi hónapokban vagyonuk csak a befizetésekből gyarapodott, hozamra alig tettek szert. Fekete évet zárnak idén a magyar nyugdíjpénztárak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) je­lentése szerint míg az év első három hónapjában a magán­nyugdíjpénztárak még há- rommilliárd forintra tettek szert befektetési tevékenysé­gük után, vagyis abból, hogy a tagok pénzét „megforgat­ták”, a következő három hó­napban alig negyedét sikerült kasszírozniuk. Rosszabbul állnak az ön­kéntes pénztárak. Ezek egyi- ke-másika tavaly még 5-8 szá­zalékos reálkamattal kápráz­tatta el év végén ügyfeleit, amikor 15-18 (sőt ennél is magasabb) hozamot írt jóvá számlájukon. Idén azonban még a magánpénztáraknál is jelentősebben elmaradt a befektetésből származó va­gyongyarapodásuk. Az első negyedévben 460 milliót könyveltek el, a következő negyedévben ennek csupán a tizedét. A pénzforgatás kudar­cáért elemzők szerint na­gyobb részt a magyar tőzs­dei lejtmenet tehető felelős­sé. Sok pénztár az I. félév végén „leírta” az alacsony részvényárfolyam miatti veszteségét. A várható hoza­mot negatívan befolyásol­hatja az is, hogy éppen a tőzsde rossz szereplése mi­att egyre több intézményi befektető fordult az állam­papírok felé. A pénztárak a tagok befizetéseinek több mint 81 százalékát fektették állampapírokba, míg részvé­nyekbe mindössze 12,5 szá­zalékot. Csakhogy a korábbi évektől eltérően az állampa­pírok idén csak szerény reálkamatot hoznak majd. A 2,1 millió tag hozam­reményeit tovább rontja, hogy a magánpénztárak működési költségei egyet­len negyedév alatt 25 szá­zalékkal nőttek, s a PSZÁF szerint a működési költsé­geket már csak részben fe­dezi a tagok befizetéseiből erre a célra levont 5,5 szá­zalék. A költségtöbbletet a pénztárak a tagoknak befi­zetett támogatásokból fede­zik. Ráadásul 830 millió fo­rint gazdátlanul kering a rendszerben. A munkálta­tók egy része a levont tag­díjat ugyan átutalja, de nem, vagy hibásan tesz ele­get bevallási kötelezettsé­gének. A 830 millió ahe­lyett, hogy a tagnak kama­tozna, függő számlán vár arra, hogy azonosítsák. I 1

Next

/
Thumbnails
Contents