Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-23 / 351. szám

$1 2000. December 23., szombat KULTÚRA Új Dunántúli Napló - 9. oldal-MŰVELŐDÉS Levéltár: kutatók és kutakodók A levéltárak, múltunknak ezek az írásba, majd újabban CD-kazettákba, mikrofilmekbe foglalt tárházai ritkán hallatnak magukról. Pedig most ka­rácsony táján a családfájuk iránt ku­takodók számosabban kopogtatnak be, mint máskor. A Baranya Megyei Levéltár természetesen a családfakutatást segítő adatszolgáltatá­son túl számos más fel­adatot is ellát, fogad dr. Odor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazga­tója (képünkön). Jelen­leg a millennium jegyé­ben születő település­monográfiák elkészíté­sében vállalnak orosz­lánrészt. Jómaga például Polányi Imre emlékének is tartozik azzal, hogy a neves történész- professzor felkérésére úgy folytassa a pécsi kismonográfiával kapcsolatos munka rá eső részét, hogy a ltiadvány méltó tarta­lommal és külsőben szülessen meg ő és kollégája, dr. Füzes Miklós szerkesztésé­ben. A kézirat heteken belül együtt lesz, ki­adásra készen. A húsz ív terjedelmű mű eddig még nem közölt ritka fotókkal, B. Horváth Csilla kurrens válogatásával kerül az olvasóközönség kezébe. A monográfián kívül számos település - Siklós, PéCsvárad, Mágocs, Köblény, Magyaregregy, Bikái, Nagyharsány, Hosszúhetény, Beremend, Mecseknádasd, Szigetvár hasonló kiadvá­nyai is elsők közt az itt dolgozók - dr. Fü­zes Miklós, Szita László, Bezerédy Győző, Pálffy Géza és mások - szakmai munkájá­nak köszönhető. Családfakutatásra az igazgató szerint el­sősorban a hiúság ösztönzi az embereket, akik úgy érzik, hogy így több joguk lehet belépni egy elegáns klubba, elit társaság­ba, de jönnek kíváncsiságból is. Néha a szerényebbek is legalább az Árpád-házig csatolnák vissza a gyökereiket, a becsvá­gyóbbak nem adják alább Ádámnál, Évá­nál. De jönnek konkrét céllal is, például cégtulajdonosok, akik jobban hangzó ne­vet szeretnének a vállalkozásuknak. Ez a kutatás komoly, időigényes munka, nehe­zítve azzal, hogy csak 1895 óta van állami anyakönyvvezetés - a levéltár őrzi a má­sodpéldányokat; és ugyan már 1827 óta az egyházhoz kellett eljuttatni az adatokat, azonban ez a forrás esetenként nagyon hiá­nyos, mivel az adatszolgáltatás is rapszodi­Mibe kerül a szolgáltatás? A családfakutatás alapdíja a megyei levéltárban 10 ezer forint. Erre rakódhatnak a közvetítési díjak, ami­kor más levéltárak, egyházak segítségét is kérik. Költséget jelenthet más forráshelyek elérése is. Mind­ez a kiadásokat - a megrendelőét - megduplázhatja. A szakemberek szerint a profi bt.-ék mellett speciális képzettséggel és kapcsolatokkal nem rendelkező kontárok is vállalnak kutatást gyakran 50-100 ezer fo­rint közt mozgó alapdíjért. Pontos tarifáról a „piacon” nehéz beszélni, mert minden kérés, minden eset jel­legében is egyedi és feldolgozottságában is más és más lehet. kus volt, másfelől ma az egyház sem min­dig örül annak, ha a levéltárában avatatla­nok kutakodnak. Egyébként a levéltárat fölkeresők többsé­ge először maga próbál eligazodni a múltjá­ban, míg rá nem jön, hogy ami egy szakem­bernek átlagosan kéthavi munkájába kerül, az egy laikus számára két évig is eltarthat. Ezért az az évi 25-30 ember, aki végül komo­lyabb vizsgálódásba fog, általában megrendeli tőlük családfája kutatását pén­zért, hiszen jóval olcsób­bak, mint a levéltári szak­mához gyakran csak felü­letesen konyító magánvál­lalkozások. Persze, ha a felmenők közt mégse len­nének Montenouvók vagy Batthyányiak, hanem csak Kovácsok, a pénzt akkor sem kaphatnák vissza... Szinte csak értelmiségiek a kutakodók, „polgári” múlt iránt csak a legritkább ese­tekben érdeklődnek, a sze­gényebb rétegek, a munkáscsaládok egyál­talán nem fordulnak meg ilyen céllal náluk. BÓKA RÓBERT Koncertestek a Bazilikában A Pécsi Bazilikában december 25-én 18 órakor a Kamarazene- kar tart karácsonyköszöntő koncertet az ünnepi szentmi­sén, majd december 28-án 19 óra 30 perces kezdettel a Bazi­lika idei orgonakoncert-soro- zata Szamosi Szabolcs pécsi orgonaművész fellépésével zá­rul, amelyen Bach egy orgonán eddig nem játszott műve is fel­csendül. Közreműködik a Ka­marazenekar. Mind a Püspök­vári Zenés Esték hangverseny- sorozata, mind az orgonaestek folytatódnak jövőre is, ame­lyekre ismét világnagyságokat szeretnének a szervezők meg­hívni. Az már bizonyos, hogy Hannfried Lucke, a nálunk még kevéssé ismert, nagy lichtensteini orgonaművész, aki a világ nagy orgonakon­certjein szinte mindenütt fellé­pett már, a pécsi székesegyház vendége lesz az új esztendő­ben. Magyarul - magyarán Hány gyertyát? Ez a szokatlan kérdés arra vonatkozik, hogy a szüle­tésnapját ünneplő családta­gunk tortájára hány darab gyertya kerüljön. A vélemények megoszlanak, sőt élesen különböznek aszerint, hogy a születésnapok számát, vagy a megélt, betöltött életévek számát vesszük-e figyelembe. Az én ta­pasztalataim és az általam megélt ünnepi alkalmak a második felfo­gás gyakorlatát látszanak igazolni, a magyarázat egyszerűnek és ért­hetőnek, logikusnak látszik. Az ember gyerekének születé­se általában örvendetes családi esemény. Szóképpel, azaz költői­en kifejezve ekkor gyullad meg az újszülött első gyertyája. Más sza­vakkal ekkor, vagyis a születése pillanatában nulla éves, de ez a nap az ELSŐ születésnapja. Az élet rendje szerint az ekkor meg­gyulladt gyertya, amely a tortán jelképesen egy évig, vagyis a kö­vetkező születésnapig ég, hol lán­dzsavéghez hasonló szelíd nyuga­lommal, hol időnként a különbö­ző légáramlatok hatására szeszé­lyesen imbolyogva. Egy év alatt a jelképes gyertya csonkig ég. Ah­hoz, hogy az élet lángja ki ne aludjék, a születésnapon meg kell gyújtani a második, a harmadik, a tizedik stb. gyertyát. Ha azt szá­mítjuk, hogy hányadik lobbant lángra, akkor azt állapítjuk meg, hogy hányadik születésnapját ün­nepli a felköszöntött személy, ha pedig azt számoljuk, hogy hány gyertya égett el élete folyamán, akkor megkapjuk életéveinek szá­mát, azt, hogy hány évet élt. Ösz- szefoglalva: a születésnapok szá­ma mindig eggyel több, mint a megélt éveké. Az tehát már egyé­ni felfogás, szemlélet kérdése, hogy a jeles napon ki melyiket ve­szi figyelembe. A tízéves gyer­meknek a betöltött évek száma szerint tíz gyertya jár, pedig ezen a napon, vagyis a születése nap­ján belépett a tizenegyedikbe. A cukrász leleménye - főként az ünnepelt előrehaladott korá­ban - a sok gyertya helyett vajkré- mes csíkkal írja rá a torta tetejére, hogy - mondjuk: 90. Vagy leg­újabban egy 9-es és egy 0-ás számjegyet szúrnak rá. A legenda szerint minden em­bernek van egy gyertyája, amely különböző méretű hosszúsága és vastagsága szerint. Ezt azonban senki sem ismeri. A legenda sze­rint a kíváncsi ember bejutott a gyertyák termébe, ahol a kísérője megmutatta neki, melyik az ő gyertyája, amely már csaknem csonkig égett, s a lángja utolsókat lobbant. Ekkor döbbent rá az örök kíváncsi ember, hogy milyen nagy bölcsesség rejlik abban, hogy éle­tünk gyertyája rejtve van földi sze­meink elől. Végezetül még a születés és a halál kapcsolatáról szólok. A gon­dolatmenetemet igazolja az a gya­korlat, amely szerint a gyászjelen­téseken, a koporsókon ez olvasha­tó: Élt 78 évet - vagy Meghalt éle­tének 79. évében. Vagyis még megérte a 79. születésnapját, de az utolsó ünnepi tortáján csak 78 gyertya égett. Rónai Béla A Pécsi Galéria, a jövő év tükrében A következő esztendő képzőművészeti „svédasztalt” kínál A következő, még a millennium jegyé­ben zajló esztendő kiállítási kínálata, a szokásosan magas színvonal mellett, nem lesz híján a meglepetéseknek sem. Ez derül ki a Pécsi Galéria napokban elkészült programtervéből. Ha szenzációt akarnánk keresni, valószínűleg a baseli Dieter Roth Akadémia május 18-án nyüó tárlatát és Abaligeten tartandó közgyű­lését emelhetnénk ki, amelyre olyan világhírű művészeket várnak, mint R. Hamilton, J. Voss, vagy a botránykővé nőtt kiscelli kiállítás alko­tója, H. Nitsch. Ám kezdjük idősorrendben és persze a teljesség igénye nélkül, hiszen a Keserű Ibna festőművész levelével is elismert programtervezet tanúsítja, hogy a 2001 január­jától Pécsi Galéria Vizuális Művészeti Műhely megbízott igazgatója, Gamus Árpád a hagyo­Biennále már tavasszal A XVII. Országos Kisplasztikái Biennále rendhagyó módon már március 25-én, a Pécsi Tavaszi Fesztivál napjaiban megnyílik és április 15-ig lesz látogatható. Eddig a nyári hónapok közönségcsalogató tárlata volt, de a „tárgy­évben” megpályázott támogatások késve, gyakran az esemény után érkeztek meg. Mivel a Nemzeti Kulturális Alapprogram tavasztól tavaszig hirdeti pályázatait, a korábbiaktól eltérően már áprilisban elküldte pályázatát a rendező Janus Pannonius Múzeum, és már augusztusban megkapták a 1,5 milliót a kataló­gus elkészítésére. A múzeum a maga zsugorodó költségvetéséből nem tudja felvállalni a rendezés terheit, az előző biennále első díjasának szokásos tárlatára - ezúttal Haraszty István munkáinak kiállítására - sincs fedezet. A pécsi önkormányzat a díjakat támo­gatja, a megyével még folynak a tárgyalások erről. mányokhoz méltón folytatja elődjének, a galé­riát korábban irányító Pinczehelyi Sándor fes­tőművésznek a munkáját. Az „étlapi” kínálat igazi képzőművészeti „svédasztal”, amely a helyi művészek - stílu­sok és korosztályok - jelentkezésének egészsé­ges arányát és - megismétlendő - a tradíciók­hoz méltó országos és nemzetközi be­mutatók sorát jelenti. Elsőként egy fia­tal pécsi látványtervező, Almásy Dévai László munkáit láthatjuk majd a Pécsi Kisgalériában január 12-től, majd a PTE Művészeti Karának végzős hallga­tója, a pécsi Boglyas Erika mutatkozik be az intézmény pincegalériájában - amely immár rendszeres kiállítóhellyé válik -, sőt, ami a pályájukon elinduló képzőművészeket illeti, február 23-án a Széchenyi téri kiállítóteremben soro­zat is indul Fiatal Pécsi Művészek cím­mel, Várkonyi György, a Janus Panno­nius Múzeum művészettörténész ren­dezésében. A sokszínűséget példázza, hogy ugyanennek a hónapnak az ele­jén bemutatkozik két rajzpedagógus, a sziget­vári Kapoli Ibna és a pécsi D. Szabó Ibna is. Március a kitekintés hónapja lesz az idő­ben nyárról előrébb hozott Országos Kisplasztikái Bien- náléval, a Fran­kofon Hét kereté­ben rendezett fotó- kiállítással. A Mű­vészeti Szakközép- iskola országos folt­varró - patchwork - seregszemléje ré­szeként pedig egy budapesti művész mutatkozik be. Áp­rilisban a 85 éves Zbtko Pricát és mű­veit köszönthetjük ismét, míg először áll munkáival a nagyközön­ség elé Somady Péter, a PTE Művészeti Tanszé­kén tanító festőművész. A májusi programból a Roth Akadémia mellett a Magyar Szépmíves Társaság, egyebek közt a Pécsről induló nagy építész, Finta József vendégeskedése vonzza majd a látogatókat, és különös élményt kínál a A poreci képzőművészek tárlata még január 15-ig látogatható júniusi nemzetközi bábfesztivál bábművészei­nek kiállítása is. A második félév még messze van, de Pécs az idő tájt is kirukkol ritkaságokkal. Magyaror­szágon elsőként ad helyet a 10 éves a „Magyar Fesztivál Japánban” című eseménysorozatnak egy szigetországi alapítvány támogatásával - így július 15-től a Pécsi Galériában Japánból és hazánkból is hét-hét nagy grafikus mutatja be alkotásait; melyet augusztusban a világ legna­gyobb plakátművészeinek meghívásos millen­niumi tárlata követ. Szeptemberben a kortárs fotóművészet képviselői, októberben a világhí­rű cseh üvegművészet nagy alakjának, Libenszkynek a tanítványai, novemberben a pécsi építészet szellemi műhelyének nagy egyéniségei mutatkoznak be. A lista természe­tesen nem teljes, s részint az anyagiak miatt persze nem is szentírás, de azt tudnunk kell, hogy évenként legfeljebb egy vagy két alka­lommal kényszerülnek a kiállítási időpontok módosítására, s ennél is ritkábban marad el egy-egy tervezett rendezvény. Emellett a kap­csolatok ápolására is jut energia, hiszen több pécsi művésznek van meghívása külföldre, ami szokás szerint a galéria - új nevén Pécsi Galéria Vizuális Művészeti Műhely - szervező- munkájának is köszönhető. ______________b^r. A helytörténész könyvtáros Surján Miklós, a Baranya megyei könyvtár főkönyvtárosa négy és fél évtizede vezető könyvtáros. Jelenleg egy nagy­szabású Pécs-bibliográfián dolgozik. Korábban nem igazán tekintették szakmának a könyvtárosságot. Neki és számos kollégájának a munkássága azonban megkérdő- jelezhetetlenné tette, hogy ezt a szakmát csak igen magasan kvali- fikáltan lehet megfelelően művel­ni. A Csorba Győző Baranya Me­gyei Könyvtár helytörténeti osztá­lya fogalom. Az ott gyűjtött és tá­rolt anyag ma már a kutatók nél­külözhetetlen forrásvidéke, szinte bármihez nyúljanak is. A részle­get Surján Miklós (képünkön) hozta létre. Sokan azt gondolták akkoriban, hogy átnyergelt a helytörténész szakmára. Igaz ez?- Hogy könyvtáros vagyok-e vagy helytörténész? Egyértelmű­en könyvtáros, aki azonban min­dig vonzódott a helytörténethez. A hatvanas-hetvenes években a könyvtár helyismereti gyűjtemé­nyének létrehozása volt egyéb munkaköröm mellett a szakmai hobbim - mondja. - Ez sok örö­met adott és ta­lán némi siker­élményt is. Sza­badidőmben pe­dig több, mint két évtizeden át Baranya megye sajtóbibliográfi­ájának anyag- gyűjtésével fog­lalkoztam. En­nek kézzelfogható eredménye az a kötet, amely 1991-ben jelent meg, s amely félezer oldalon ve­szi számba, s írja le a megyében a kezdetektől 1990-ig napvilágot lá­tott, szám szerint 941 időszaki ki­adványt. Emellett megjelent még néhány kisebb helyismereti bibli­ográfiám is. Jelenleg a Pécsről 1960-2000 között megjelent könyvek, tanulmányok bibliográ­fiáján dolgozom. Eddig már több mint kétezer tételt gyűjtöttem össze. Surján Miklósról az elmondot­takon túl még egy jellegzetessé­get emlegetnek: ez a könyvtári dokumentumállomány gyarapítá­sa és feltárása. A feltárást, azaz a katalógusok létrehozását sokan unalmasnak tartják, netán lené­zik, de meggyőződése, hogy e nélkül a könyvtár rendeltetéssze­rűen nem működtethető, az olva­sók tájékoztatás iránti igényét nem lehet színvonalasan kielégí­teni.- Hobbi?- Hobbim nekem is van termé­szetesen, mégpedig a zene. Alapí­tásától kezdve tagja vagyok a Pé­csi Kamarakórusnak, régebbi ne­vén a Nevelők Háza Kamarakó­rusnak, ahol nemcsak nagyon sok zenei élményben volt ré­szem, de részese lehettem mint­egy félszáz külföldi koncertút- nak, illetve különféle nemzetközi kórusversenyeken aratott szép si­kereknek is.- Van kedvenc írója?- A könyvtárosoknak általában bizonyára van... Nekem azonban jelenleg nincs. Régebben többek között Kodolányit kedveltem... Viszont hatalmas kíváncsiság él bennem minden nyomtatott szö­veg iránt, legyen az könyv vagy folyóirat. Ezért kapkodva olva­sok. Minden érdekel. BEBESSI KÁROLY H-MOLL MISE A PÉCSI BAZILIKÁBAN. A Bach mű hangjai köz­ben karácsonyi hangulat áradt szét a székesegyházban a Pécsi Szim­fonikus Zenekar, Kiss Noémi, Horváth Mária, Megyesi Schwartz Lú- cia, Drucker Péter, Egri Sándor, a Bach énekegyüttes (képünkön) és nem utolsósorban a dirigens, Hamar Zsolt jóvoltából. fotó; tóth l. /r e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents