Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-20 / 348. szám

2000. December 20., szerda K I STER MELÓK Új Dunántúli Napló - 9. oldal Bolhainvázió 2000-ben Kom tavasszal nagyszámú imágó előjövetelére számíthatunk A közismert száraz évjáratban szabadföldi növényeinken rendkívüli mértékű bolha­kártételt tapasztalhattunk. A védekezések a hosszan tartó, nagy tömegű inváziót csak mérsékelni tudták. A legnagyobb kártételi veszély a káposztaféléket érintette. Szakmai körökben elismert tény, hogy a 2000. évet hosszú évtizedek óta nem tapasztalt bol­hainvázióval hagytuk magunk mögött. A le­hangoló kárképpel szinte minden szabadföldi kultúrában találkozhattunk. A kártevő fajok. közül a legnagyobb jelentőségűek (90-95 szá­zalék) a keresztesvirágúak bolhái voltak, de a nagy repcebolha-jelenlét is magas arányban képviseltette magát. Bolhakártételben soha nem voltunk szegények, kora tavasszal vagy ősz elején, szárazabb évjárat­okban mindig részünk volt benne, egy-egy véde­kezéssel le is rendeztük a problémát, a 2000-es év viszont minden eddigi rekordot megdöntött a bol­hák tömegét, kártételi nagyságát és időtartamát il­letően. A kártételi invázió minden előzetes jel nél­kül következett be. Az előző évek kritikus idősza­kai (tavasz, ősz) nem utaltak ilyen méretű kárté­telre. A kiváltó okot egyértelműen a rendkívül szá­raz időjárásban kell keresnünk, amely április má­sodik felétől augusztus végéig önmagában is meg­tette hatását. Az első jelentősebb imágókártételt - levélhá- mozás, levéllyuggatás - a káposztaféléken észlel­hettük, szokatlanul korán, a palántanevelés idő­szakában, majd a kiültetés után. Az egyre erősödő szárazság, a bolharágás sebzéseitől erősen páro­logtató növények - öntözés, védekezés nélkül - sok helyen elpusztultak. Az életben maradottak­nak újabb és újabb „bolharohamokat” kellett el­tűrniük, ez a legtöbb esetben emberi beavatkozás nélkül nem ment. Sok panasz érte a védekezés hatástalanságát, mondhatjuk joggal. Tudnunk kell azonban azt, hogy az elmúlt időszak hőmérsékleti viszonyai mellett (23 Celsius-fok fölött) a rovarölő szerek túlnyomó része néhány óra, esetleg 3-5 nap alatt jelentősen veszít hatékonyságából (szintetikus piretroidok). Arról nem beszélve, hogy a folyama­tosan nagy számban betelepedő, a szárazságtól szinte még agresszívabban táplálkozó bolhaimá- gókkal szemben csak a folyamatos védekezés nyújtott volna eredményt. Ezt a termelők nagy ré­sze nem tudta magára vállalni. A tavasz végi-nyár eleji káposztafélék rágásá­val nem ért véget a kártétel. Az aszálytól kény­szerérett őszi káposztarepcét, mustárt a bolhák pánikszerűen elhagyva, a keresztesvirágú gyom­növényeken kerestek „táplálkozási menedéket”. Miután ez kevésnek bizonyult, a létért való küz­delmükben megleptek mindent, ami még zöld volt. így került sor a répafélék, a kukorica, és a még fellelhető gyomnövények alsó levélzetének pusztítására, kiszárítására. E növényeken a kár­tételből fakadó rágásnyomok összefolytak, egy­séges levélhámozássá váltak. Kedvezőtlenül kel­lett megítélni a növényeken észlelt bolhafajok egyedszámát is. „Normál bolhás években” 5-5 db-nál több (már ennyi is veszélyes) imágót csak ritkán lehetett észlelni növényenként, az elmúlt évben a százszorosával lehetett találkozni. Nem véletlen tehát a hosszan - növénypusztulásig - tartó kártétel, mely csak a szeptemberi hűvös, csapadékos időszakban enyhült, és csak a telelő­re vonulással szűnt meg. A következő tenyészidőszak „bolhaesélyét” jó­solva, kora tavasszal nagyszámú imágó előjövetelével, betelepedésével kell számolni. A kártétel nagyságát illetően döntő lesz kultúrnövé­nyeink szikleveles, 2-6 leveles korában a száraz időjárás hosszúsága, talajaink nedvesség- és táp­anyagkészlete (az utóbbi két tényező kedvezősé­ge esetén a növény „kinő a bolha foga alól”), vala­mint az időben alkalmazott növényvédelmi be­avatkozás hatékonysága, beleértve a jó magágy­készítést, a korai vetést is. Tóth Béla Lapok a kertész noteszából A kertész, a gazda decemberben kénytelen nélkülözni a szabad természetet és csak a fűtött szobában készülődik a tavaszi feladatokra. Én is ilyenkor próbálom bepótolni azo­kat az olvasási, tanulási mulasztásaimat, amelyeket nyá­ron követtem el, amikor minden szabad percemben kerti feladatokat igyekeztem teljesíteni. w Az élő fenyőfa földlabdáját díszcsomagolással elrejthetjük fotó: tóth l. Frissen vágott fenyőt! Oldalszerkesztő: _______Gazdahír_______ VILLÁNYI BOROK. A Villányi Borászat Rt. az idén is elindult a kétévente Budapesten meg­rendezett Vinagora nemzetközi versenyen. A hibapontos rend­szerben működő értékelés so­rán a zsűri aranyéremben ré­szesítette a társaság cabernet franc 1997-es évjáratú borát, mely a Teleki borcsaládba tarto­zik. Vörösbor kategóriában mindössze két bor kapott aranyérmet. Sopronban immár negyedik alkalommal rendez­ték meg a Páneurópa vörösbor­versenyt. A 135 beérkezett min­tából négy bort - köztük az rt. ugyancsak 1997-es évjáratú cabernet franc vörösét - nagy aranyéremmel, továbbá az 1995-ös villányi cuuvét arany­éremmel, az 1997-es villányi cabernet sauvignon borát ezüst­éremmel tüntette ki. ■ Üvegházi kórokozók Az üvegházakban a párás melegben a kórokozók ked­vező életfeltételeket találnak, és könnyen elszaporodnak. Melyek a leggyakrabban fellépő kórokozók? Az első a sorban a szürkepenész. Puha, szürke szí­nű penészcsomóként jelentke­zik a leveleken és a szárakon. A fertőzést elősegíti az alacsony hőmérséklet és a rendkívül ma­gas páratartalom. Rendszeresen fűtsünk, és napos időben szel­lőztessünk. A fertőzött növénye­ket azonnal el kell távolítanunk és el kell égetnünk. A palántadőlés szintén egy gombabetegség. Általánosan el­terjedt az üvegházakban. A gom­ba a palánták szártövét lepi el, a zsenge szárak megfeketednek, majd a palánták sorra kidőlnek és elpusztulnak. Hogyan véde­kezhetünk ellene? Úgy, hogy a magokat ritkábbra vetjük, keve­sebbet, de gyakrabban öntöz­zünk, az üvegházban pedig fo­kozatosan növeljük a hőmérsék­letet. Sokat segít az is, ha napsü­tés idején gyakran szellőztetünk. A fertőzés néha a talajból szár­mazik. Ilyenkor kénytelenek va­gyunk a talaj felforrósításával a palántákat is elpusztítani. A teljes talajfertőtlenítés költséges és idő­igényes, azonban ez az egyetlen hatásos módszer a palántadőlést okozó gombafertőzés ellen. Ha a betegség még nem hatalmasodott el, réztartalmú permetszerekkel kordában lehet tartani, meg lehet akadályozni elterjedését. ______■ Mo st van némi idő arra, hogy át­vizsgáljuk a vetőmagkészletünket. A vetőmagok csírázóképessége változó tartalmú: a káposztafélék vetőmagja három-négy évig tartja meg a csiraképességét. A kobako- sok (tök, dinnye, uborka, cukkini stb.) 4-5 évig is használható, de a sárgarépa és a petrezselyem magja csak a beérését követő egy évig al­kalmas a felhasználásra. Jó módszer a csíráztatás! Szá­moljon le száz szem magot. Egy tányérba tegyen itatóspapírt, papírszalvétát vagy papírzseb­kendőt és azt nedvesítse meg. Rakja rá 10xl0-es elrendezésben a kiszámolt magokat. Takarja le a magvakat megnedvesített papír­ral, majd pedig alufóliával és állít­sa meleg helyre, például a kony­haablak párkányára. Néhány nap múlva - a papírokat folyamatosan nedvesen tartva - a magvak csí­rázni kezdenek és 8-10 nap után érdemes azokat megszámolni. Ha a magvak 70-80 százaléka kicsírá­zott, akkor tavasszal elvethetőek, ha azonban en­nél kevesebb csírázott ki be­lőlük, akkor se­lejtezze ki őket. Tudom, ez fáj­dalmas dolog, mert helyettük drága pénzen új magokat kell beszerezni, de gondoljon arra a bosszúságra, amelyet az okoz, ha a vetése nem kél ki, vagy hiányos lesz! Kockázatos dolog az ajándék­ba kapott magvak vetése is, mert számos betegséget a vetőmagok örökítenek. Sokszor előfordul, hogy a gombabetegséggel fertő­zött magokból kikelt palánták már betegesek, senyvednek és nem érlelnek termést. Igen gya­kori, hogy a kertészkedők zsizsi- kes babot vetnek el és ezzel fertő­zik a következő évi termést. Ezért csak egészséges, csávázott babve­tőmagot szabad elvetni! Fagymentes helyre kerültek a legkésőbb érő gyümölcsök is. A birsalma és a birskörte szép, sár­ga gyümölcseit valamikor a szek­rény tetején érlelték mindaddig, amíg finom befőttet vagy sajtot főztek a szorgos háziasszonyok belőlük. Védett raktárban, kamrá­ban akár ládákban is eltartható azonban a birs, de ügyelni kell ar­ra, hogy ha almával, körtével egy légtérben tartjuk hosszabb időn át, akkor a birs erős illatát a többi gyümölcs is átveszi! A naspolyát általában akkor szedik le, amikor a fagy kissé már megcsípte. Ek­kor sem fogyasztható még; meg kell várni, amíg a tárolóban be­érik, megpuhul és finom, pikáns íz- és zamatanyagai kialakulnak. Egyenletes hőmérsékletű, száraz tárolóban a naspolya gyümölcsei februárig tarthatók el. Dr. Bálint György A korábbi életfát, termőágat a 19. század második felé­ben felváltotta a karácsony­fa. A karácsonyfa-állítás szokása Németországból Ausztrián át Magyarország­ra is átterjedt. Ma már általános és természetes, hogy mindenki állít néhány fe­nyőgallyat, vagy kisebb-nagyobb fenyőfát a lakásban, s azt feldí­szítve ünnepli a karácsonyt - Jé­zus születését. A sokféle fenyő közül legelter­jedtebb a lucfenyő. Kellemes illa­ta átjárja az egész lakást. A fenyő­fát nem az erdőben vágják ki, ha­nem külön erre a célra termelik. Főleg az ország nyugati részén a kertekben évente telepítenek kis fenyőmagcsemetéket, amelyek­ből 6-10 év alatt fejlődik az 1-2 méteres fa. Az örökzöld fenyő tű­leveleivel kivágás után is sok vi­zet elpárologtat, így a korábban kivágott fa előbb kezdi hullatni tűleveleit. A karácsonykor fűtött szobába kerülő fa csak néhány napig dísz, mert csupasz lesz. Lehetőleg minél frissebb vágá­sú fenyőt vásároljunk. Állítsuk hűvös helyen vízbe, mielőtt a la­kásba kerül. Ha mód van rá, ne Decembertől nem ritka a piacokon a vadalmához ha­sonlító naspolya. Termését vagy most szedték le, ami­kor már néhányszor meg­csípte a dér, vagy még no­vemberben leszüretelték és hagyták utóérni. Az apró gyümölcsök ugyanis fris­sen nem fogyaszthatók. Egy, más­fél hónap kell ahhoz, hogy fokoza­tosan megpuhuljanak. A naspolya íze édes, kellemes, jellegzetes és meglehetősen tápláló. Egyik nagy előnye, hogy akkor válik élvezhe­tővé, amikor már szerény a gyü­mölcsválaszték. Egyszeriben gyü­mölcstermő és dísznövény. Java­soljuk, hogy telepítés esetén feltét­lenül oltványt vásároljanak a gaz­tegyük fűtött szobába, így tovább fog díszíteni. A lucfenyőnél tartósabb - drá­gább is - a duglászfenyő. Tűleve­lei kicsit hosszabbak, lágyabbak, megdörzsölve narancsillatúak. Még tartósabb, sokkal drágább az ezüstfenyő. A valódi ezüstfenyőt oltják. A magról nevelt szürkefe­nyő ezüstösebb példányait szok­ták ezüstfenyő néven árulni. Mi­vel tűlevelei nem fésűs állásúak, hanem a hajtáson körben helyez­kednek el, sokkal szúrósabb a luc­fenyőnél. Karácsonyfának hasz­nálják még a hosszú, keménytűjű feketefenyőt is. Ennek ágai ritka állásúak, illata sem olyan, mint a lucfenyőé. Előnye, hogy lakásban igen tartós, nem hullik, de csak a 2-3 méteresek mutatósak. Forgalmaznak még gyökeresen is fenyőfát, amit csak akkor érde­mes megvenni, ha nagy gyökérze­te földlabdában van. A fenyők ne­hezen viselik az átültetést. Gyöke­res fenyőt nagyobb virágcserépbe ültessünk és hűvös szobában tart­suk. Lehetőleg ott díszítsük fel. Néhány nap után tegyük ki a sza­badba, védett helyre. Fagyos idő­ben tövét takarjuk, hogy ne fagy­jon át. Tavasszal a kertbe kiültetve felnevelhetjük. Búzás László dák. Ez a kaukázusi eredetű, bal­káni országokban vadon termő, melegigényes növény rokona az al­mának, a körtének és a birsnek. A faiskolákban általában birsalanyra szokták szemezni, ha a vevő a ter­méséért kívánja értékesíteni. A naspolya kedveli a meleget, vagyis a napos, szélvédett kertet. Ültethetjük déli fekvésű épületek, téglakerítések tövébe is. Elviseli a legkeményebb telet és a kora tava­szi fagyok sem tesznek kárt ben­ne. A talajokban nem válogat, gyökérzete sekélyen terjed, azon­ban éppen ezért aszály idején ön­tözni kell. Virágai önterméke- nyek, a termőrügyek a vesszők vé­gén vannak, ezért nem ajánlatos az ágvégeket metszeni. A kellemes ízű naspolya Minden kedves vásárlójának kellemes ünnepeket kíván a Ferk-Kert Kft. ©Husq várná MÁRKAKERESKEDÉS IhakittL MÁRKAKERESKEDÉS PÉCS, LÁNC UTCA 8. PÉCS, LÁNC UTCA 2. TEL.: 72/324-604 TEL.: 72/222-635 PENTA UNIÓ Oktatási Centrum 7622 Pécs, Czinderi u. 6. Tel.: (72) 324-090, 313-482 Alapoktól a diplomáig Középfokú szakképzések Pénzügyi ügyintéző Számviteli ügyintéző Társadalombiztosítási ügyintéző Felsőfokú szakképzések Mérlegképes könyvelő Pénzügyi tanácsadó Adótanácsadó Csatlakozzon, amíg nem késő! A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság ezúton értesíti fogyasztóit, hogy Ügyfélszolgálati irodái december 27-én, 28-án és 29-én zárva tartanak Megértésüket köszönjük! PÉCS PLAZA i Megyeri u. 76. Tel/Fax: 72 549-690 la úlúítjii mert szaunáink, zuhanykabinjaink egyedi méretben is kivitelezhet ők. UEHETtiSÉQjí Ezenkívül keményfa kül- és beltéri ajtók és fürdőszobabútorok is egyedi méretben megvalósíthatók. i i t

Next

/
Thumbnails
Contents