Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-15 / 343. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á Ql TÜKÖR 2000. December 15., péntek | HUH Optimistán az érdekérvényesítésért Nehezen viselik el az érdekvédelmi szervezetek mellőzött­ségüket, ám az ipartestület elnöke lát lehetőséget a jövő­ben az érdekek harmonizálására. Szűcs György (képün­kön) tegnapi pécsi látogatásakor úgy vélekedett, a kor­mánynak előbb-utóbb figyelembe kell venni az érdekérvé­nyesítő szervezetek véleményét. Az elnök szerint az átalakított magyar érdekvédelem alkalmas lenne a hatékony képviseletre, ám a rend­szer jelenleg nem jól működik. Neki úgy tűnik, a kormányzat tudatosan vállalta fel az ütközést az ér­dekvédelmi szervezetekkel, hangsúlyváltás tör­tént a kormányzati érdekegyeztetési felfogásban. Ez nem magyar sajátosság, hiszen ha körülné­zünk a környező világ anyagi javakkal jobban el­látott felén, akkor szinte szóról szóra ugyanolyan érvekkel söprik le a az érdekképviseleti szerveze­tek véleményét, mint nálunk. A kormányzat ugyanis csak a saját érdekeit veszi figyelembe, nem is igen kíváncsi mások véleményére, ha meg is hallgatja, az érvek leperegnek a maga köré vont szimbolikus falakról.- Ezt lehetett tapasztalni például az elhíresült minimálbérvitában is. A kormányzat bizonyos szociális kötelezettségét - nevezetesen az élet- színvonal emelését - a minimálbér emelésével kí­vánja megoldani, mert azon a véleményen van, _ erkölcsileg nem tartható, hogy a magyar dolgozó európai színvonalú munkájáért éhbért kapjon. Az IPOSZ erre azt mondja, itt ne pontot tegyünk a mon­dat végére, hanem vesszőt, s folytassuk azzal, hogy bizony az sem tartható még erkölcsileg sem, hogy a magyar vállalkozások üyen alacsony profittal mű­ködjenek, mert az elvonások nem európai szintűek. Ha azt akarjuk, hogy a nagyobb béreket a gazdaság­ban zavartalanul ki lehessen fizet­ni, ahhoz bizony magasabb telje­sítmények is szükségeltetnek. Tagságunk viszont olyan mikro- kömyezetben végzi tevékenysé­gét, ahol alacsonyak a jövedelmi viszonyok, mert sok a munkanél­küli, vagy az éppen hogy csak megélni tudó kisgazdálkodó. Ho­gyan tudja egy ilyen településen egy kézműves a segéd megemelt minimálbérét kigazdálkodni? Éppen ezért mi azt ja­vasoltuk, hogy osszuk meg a terheket, vagyis a kor­mányzat az elvonásokból eredő pluszbevételeinek egy részét juttassa vissza a termelőknek. Erre viszont egyáltalán nem voltak hajlandóak, azzal érveltek, az egészségügyi járulék csökkentése fedezi a pluszki­adásokat. Aki számolt, azonnal ész­revette, hogy ez messze nem így van. Ezek szerint az érdekképviseleti szervek mozgástere beszűkült, a tag­ság pedig éppen azt követelné, hogy erőteljesebben érvényesítsék a tör­vényben meghatározott jogaikat - vetettük közbe. Az elnök válaszában kifejtette, ő nem látja üyen sö­téten a helyzetüket. Az említett példánál maradva nem volt hiábavaló a tárgyalás, mert a törvénybe A MEGYEI SZÉKHELYŰ MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA Mezőgazdaság Ipar Iparból: feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely, vendéglátás Szállítás, posta és távközlés idVKUítcö _ Pé nziigyifp^ tevékenységi 1674 1260 Forrás: KSH Baranya Megyei Igazgatósága azért belekerült, hogy jövő szeptember közepéig egyezségre kell jutni a következő évi bérekről. A kor­mányfő még azt is kijelentette, hogy az érintett mi­nisztériumok folyamatosan figyelemmel kísérik a gazdasági folyamatokat, s ha valahol feszültségek ke­letkeznek, azonnal beavatkoznak. Ezért nézek én optimistán a jövőbe, hiszen a kis elmozdulások is azt jelzik, a hatalom előbb-utóbb rá­jön arra, hosszú távon nem lehet az állandó konfron­tációval fenntartani a társadalmi békét - mondja az elnök. Hogy hogyan tud eredményesen működni üyen környezetben az IPOSZ? Szűcs György szerint az aránylag kis érdekvédelmi szervezet csak úgy tudja magát nélkülözhetetlenné tenni, ha a szolgálta­tásait bővíti. Már kidolgozás alatt van egy számítógé­pes hálózat kiépítése, ameüyel a vállalkozások mű­ködéséhez szükséges információkkal látnák el a tag­jaikat. Azt is fontos lépésnek tartaná, hogy létrejöj­jön a központi oktatóbázis. Foglakozni keü a minőség­biztosítással, a hitelgaranciával is. Ezekre lehet támo­gatást szerezni, hiszen a hazai és az EU-s erőforrás­okból pályázatok útján hozzá lehet jutni a fejleszté­sekhez szükséges pénzhez is. ______________-jCi B. CL Új fonás a beszállítóknak Állami és magántőke koncentrálódik a cégek fejlesztésére Állami és magántőke bevonásával egy beszállítói tőkealap jön létre jövőre, a már működő és potenciális beszállító magyar középvállalatok megerősítésére, technológiájuk fejlesztésére. Borúlátók a kisvállalkozók A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konjunk­túraindexe az előző, júniusi adathoz képest 0,2 ponttal emelkedve 11,9 pontig jutott októberben, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság lát­ványos növekedési pályán halad - közölte Parragh Lász­ló, az MKIK elnöke. Az MKIK Gazdasági és Váüalko- záselemzési Intézete 1445 váüalat válaszaiból állítja össze a konjunk­túrafelmérést. Az MKIK vállalati konjunktúratesztje csekély elmoz­dulást jelzett októberben a júniu­si felméréshez képest, a vállalati válaszok stabil, enyhén javuló konjunkturális helyzetet tükröz­nek. Az októberi felmérés azt mu­tatja, hogy a váüalatok jelenlegi üzleti helyzetüket jobbnak ítélik meg mint júniusban, azonban az általános üzleti várakozások elma­radnak a korábbiaktól. A vállalko- zások növekvő megrendelésekről számoltak be. A beruházási aktivi­tásban némi élénkülést várnak, el­sősorban az építések területén. A foglalkoztatási tervek valami­vel szerényebbek mint korábban, Üzleti év, naptári év Az új számviteti törvény lehetővé teszi, hogy az üzleti év 2001-től eltérjen a naptári évtől, ezt azon­ban a vállalkozásnak december 31-ig jeleznie keü az tiletékes adó­hatóságnál. Az új törvény szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet a külföldi anyavállalatok konszoli­dálásba bevont belföldi leányvál­Támogatják a tanácsadást Turisztikai szakértők segítik a fejlesztéseket HÉSZVÉHYÁRFOLYAMOK (2000. december 14.) Borsodcfiem 6 755 Ft ti Fotex 267 Ft ű Matáv 1199 Ft 6 Mól 4 525 Ft ű OTP 14 400 Ft 6 Rába 2 360 Ft ű Richter 17100 Ft ö Zalakerámia 2400 Ft ___o. BUXi 7637,55-2,77% eltérés az előző záróértékhez képest YALUTAÁBFOLYAMOK (DEC. 14.) B Vételi Eladási OTP USA-dollár 294,38 309,47 Német márka 132,11 138,88 Euró* 258,38 271,64 Svájci frank 170,70 181,26 Postabank USA-dollár 293,54 308,59 Német márka 132,01 138,78 Euró* 258,20 271,44 Svájci frank 171,55 180,71 ABN-Amro USA-dollár 294,53 308,13 Német márka 132,68 137,40 Euró* 259,04 270,54 Svájci frank 172,64 178,73 Horvát kuna** 33,00 35,39 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzviltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! A Hangya segítséget ajánl A Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek, Szövet­kezetek Hangya Együttműködé­se (Hangya Szövetkezetek Szö­vetsége) szakmai segítséget ajánl azoknak a termelőszövet­kezeteknek, amelyek a valódi szövetkezetekké történő átalaku­lás gondolatával foglalkoznak. Az új típusú szövetkezeteknek az összefogásával a Hangya a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének új típusú alapjait rakta le. A Hangya tagszövetke­zetek az egyéni termelők és a családi gazdaságok által beszer­zésre, és értékesítésre létrehozott európai mintájú szövetkezések. A szövetkezetek alapelvei közé tartozik a nyitott tagság és az el­ért eredmény visszaosztása a szövetkezeti tagoknak. _______■ A Gazdasági Minisztérium és a kis- és középvállalkozók érdekkö­zössége azért jutott erre az elhatá­rozásra, mert a gyakorlati tapaszta­tok szerint az alap támogatása nél­kül a magyar középvállalatok nem fogják tudni kielégíteni a multina­cionális nagy cégek szigorú meny- nyiségi és minőségi követelménye­it. Ugyanakkor a magyar középvál­lalatok fejlődése magával tudja húzni a nekik beszállító kisvállal­kozásokat is. A tőkealap működésének átlát­hatóságát biztosítani kell, mivel abban közpénzek is közremű­ködnek. Az elképzelések szerint az üzleti alapon működő tőke­alap a mindenkori piaci források­nál kedvezőbb feltételekkel és hosszabb futamidővel nyújt majd 50 és 200 millió forint közötti tő­két. Az előzetes elképzelések alapján az állami és magántőke aránya 50-50 százalék lesz. A be­fektetők lehetnek multinacionális nagyvállalatok, bankok, nemzet­közi pénzintézetek és alapok, mint az Európai Fejlesztési és Új­jáépítési Bank, illetve a PHARE. A tőkealap valószínűleg részvény- társasági formában fog működni, amelyben jogilag különválik az alap és annak kezelője. A kezdeményezés iránt máris komoly érdeklődés mutatkozik mind Magyarországon, mind pe­dig a határainkon túlról. A Landes­bank és Baden-Württemberg bu­dapesti képviselete például hajlan­dó lenne tízmülió márkával be­szállni a beszállítói tőkealapba, amennyiben állami garanciát kap­nak befektetésük megfelelő hoza­mú megtérülésére. A beszállítói tőkealap végső el­képzelése december 22-ig készül el a Gazdasági Minisztérium szá­mára. Szakértők szerint célszerű lenne, ha az induló tőkealap leg­alább 8-10 milliárd forint összegű lenne. KASZÁS e. A Gazdasági Minisztérium pályá­zatot ír ki 2001 januárjában az ide­genforgalmi tanácsadó testületek számára, amelyeknek névsorát később lista formájában díjmente­sen nyilvánosságra hozza. A listát elsősorban olyan önkor­mányzatok számára kínálják majd, amelyek turisztikai fejlesz­tést terveznek és az ahhoz szüksé­ges megvalósíthatósági tanul­mányt a tanácsadó testületekkel elvégeztethetik. A pályázatot a tár­ca nem köti határidőhöz, ezért a folyamatosan érkező beadványo­kat várhatóan negyed-, esetleg fél­ugyanakkor a kapacitáskihasz­náltság további javulására vi­szonylag kevesen számítanak. Palócz Éva, az MKIK Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézetének igazgatója elmondta, hogy az ága­zatok közül a pénzügyi szektor és az ipari vállalatok számoltak be kedvező helyzetről. Kedvezőtlen­nek ítélik meg helyzetüket tovább­ra is az idegenforgalmi vállalkozá­sok és a kereskedők. A jövedelme­zőségük alakulásáról a vállalatok kedvezőtlenül nyilatkoztak, főleg a kis- és középvállalkozások pesz- szimisták e tekintetben. A felmé­rés szerint kedvezőtlen jel, hogy az árakra vonatkozó várakozások a korábbinál nagyobb inflációs nyomást valószínűsítenek. A régiók tekintetében vegyes kép rajzolódik ki. A kérdések többségére a közép- és nyugat- dunántúli vállalatok válaszoltak a legoptimistábban. A kevésbé fejlett régiók közül a dél- és az észak-alföldi vállalatok az átla­gosnál pozitívabb választ adtak a kérdésekre. Kifejezetten borúlátó válaszokat adtak a közép-ma­gyarországi régió cégei. lalatai és azok leányvállalatai, va­lamint a külföldi székhelyű vállal­kozások belföldi fióktelepei vá­laszthatják. További feltétel az is, hogy a külföldi anyavállalatnak is az eltérő üzletévet kell alkalmaz­nia. A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a biztosítók nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. ■ évente fogják elbírálni. A gazdasá­gi tárca a jövőben kiemelten fog­lalkozik a lovasturizmussal, amely önálló alprogramként jelenik meg a Széchenyi-tervben. A lovasturiz­mus pályázatait a GM a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési M- nisztériummal közösen írja ki, a két tárca erre 150-150 millió forin­tot különít el. Az idegenforgalmi fejlesztésekre jövőre 25 milliárd forint áll a szaktárca rendelkezésé­re, amelynek mintegy 25 százalé­kát a Magyar Turizmus Rt. az or­szág bel- és külföldi promóciójára fordítja. ____________K.E. Hol l esznek vásárok? December 16., szombat: Kecskemét ok, kjv, Mohács oák, Pécs ok. December 17., vasárnap: Dunaújváros ok, Kaposvár ok, av, Kecs­kemét ok, kjv, Pécs oák, av, Szászvár ok, av+mgv, Szeged-Cserepes sor kjv, Szekszárd oák. December 20., szerda: Vajszló ok. Decem­ber 21., csütörtök: Szeged-Cserepes sor. Rövidítések jelentése: oá - országos állatvásár, ok - országos kirakodóvásár, av - autóvásár, oák - országos állat- és kirakodóvásár, kjv - közúti járművásár, av+mgv - autó- és munkagépvásár.__________________________■ B MA GYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Lejárat Hátralévő napok Vételi árlolyam Vételi hozam % (EHM) Eladási árlolyam Eladási hozam % (EHM) 2000.12.21. 8 100,02 10,61 13,00 13,25 2001.01.25. 43 99,94 11,19 10,39 11,75 2001.02.22. 71 99,31 12,67 8,08 10,00 2001.03.29. 106 98,42 13,83 6,41 9,00 2001 04.26. 134 98,28 13,84 6,20 9,75 2001.05.31. 169 97,90 13,88 5,26 9,75 2001.06.28. 197 97,64 13,86 4,51 9,75 2001.07.26. 225 97,42 13,78 3,77 9,75 2001 08.23. 253 97,09 13,71 2,94 9,50 2001.09.27. 288 97,92 12,40 2,08 9,75 2001.11.02. 324 98,85 11,30 1,15 10,00 2001.12.06. 358 99,76 11,25 0,24 11,00 A Magyar Államkincstár fiókhálózatában 5 millió Ft névértékű állampapír vételé­re, valamint 20 millió Ft névértékű eladására vállal kötelezettséget. A kereslet-kí­nálat változásának függvényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Ma­gyar Államkincstár fenntartja. EFiM: kormányrendeletben rögzített módon számí­tott egységes hozammutató. Figyelem! A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hát­ralévő futamidejű állampapírokat nem kínál eladásra. Vállalkozáserősítő program indul A hazai kis- és középvállalkozói szektor teljesítménye és részesedése a vállalkozások által létrehozott GDP-ből mint­egy tíz százalékponttal elmarad az Európai Unió országai­ban tapasztalt értékektől. Ezért a Gazdasági Minisztérium a kis- és középvállalkozások számára vállalkozáserősítő programot helyezett kilátásba. Budapest A Magyarországon működő közel nyolcszázezer társas és egyéni vállalkozás túlnyomó többségét alkotó mikro-, kis- és középválla­lati szektor hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez és az export­hoz jóval elmarad a szektor fog­lalkoztatásban betöltött súlyától. A gazdaság dualitásának egyik kí­sérőjelensége, hogy a vállalkozói szektorban magas az önfoglal­koztatás aránya. Elég megemlíte­ni, hogy szám szerint a hazai vál­lalkozói szektor 58 százalékát az egyéni vállalkozók adják. Ezek a „cégek” csupán a vállalkozó és családtagjai számára biztosítanak munkát, vagyis külső munkaerőt ritkán alkalmaznak. Amíg a ma­gyar vállalkozások kétharmada alkalmazott nélkül működik, ad­dig az Európai Unió tagállamai­ban arányuk csupán 52 százalék. A nemzetközi nagyvállalatok magyarországi vállalatainak, illet­ve a külföldi tulajdonú kis- és kö­zepes vállalkozásoknak a tőkeel­látása biztosított. Ezeknél a válla­latoknál a fejlődést és a teljesít­mény növelését sem tőkehiány, sem pedig egyéb finanszírozási probléma nem akadályozza, ami természetesen kedvezően hat a tervezett beruházásaik megvaló­sítására és a korszerű technológi­ák alkalmazására, versenyképes­ségük javulására. Ezzel szemben a hazai tulajdo­nú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada még mindig tő­kehiánnyal küszködik, ami mind a hosszabb távú fejlesztések meg­valósítását, mind pedig a forgó­eszköz-finanszírozást megnehe­zíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. Az önfoglalkoztatók, a csa­ládi alapon szerveződő mikro- vállalkozások tőkehelyzetét egy­értelműen behatárolják a korláto­zott egyéni, családi vagyoni viszo­nyok. A fenti helyzetképből kiin­dulva a Gazdasági Minisztérium vállalkozáserősítő programja két fő célt tűz maga elé: egyrészt azt, hogy elősegítse és felgyorsítsa a magyar gazdaság exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagy- vállalati szektor, valamint a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési kapcso­latok kialakulását és kiszélesedé­sét; másrészt, hogy átsegítse a magyar gazdaságot az olcsó hazai munkaerőre és külföldi tőkebevo­násra épülő gazdaságfejlődési modellből a szakképzett munka­erőre támaszkodó, az innováció vezérelte gazdaságfejlődési mo­dellbe. A vállalkozáserősítő program célja, hogy az önfoglalkoztató mikrovállalkozások tartósan ké­pesek legyenek önmaguk, család­juk és környezetük eltartására, il­letve a kis- és középvállalkozások képesek legyenek a gazdasági há­lózatokba, termelési láncokba és az információs gazdaságba való bekapcsolódásra. __________is«)

Next

/
Thumbnails
Contents