Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-13 / 341. szám
Hi 2000. December 13., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Állomások Trianon és Párizs között A pécsi II. világháborús emlékmű ügye a bíróság előtt Dagad a botrány a tavaly ősszel avatott pécsi II. világháborús emlékmű körül. Az emlékmű kuratóriumának néhány tagja - úgy mondják - az eredeti megállapodásnak megfelelően utólag rávésette az obeliszkre a pécsi áldozatokra emlékező állomásokat, csatahelyszíneket, gulágokat és haláltáborokat, Trianontól Párizsig. Úgy gondolják, hogy ez így helyes. Igen ám, de emiatt az emlékművet alkotó művész a bíróság előtt beperelte a kuratóriumot, Pécs Város Önkormányzatát és a kőfaragót. „Ez így szar!” - mondta nemes egyszerűséggel az egyik, Don-kanyart túlélő öreg katona, és az emlékmű avatásakor összetépte régóta őrzött katonakönyvét és otthagyta az ünnepséget. Sokan felháborodtak akkor (volt akinek maga az emlékmű sem tetszett, de hát az ízlések és a pofonok különbözők), hiszen eredetileg abban állapodtak meg a kuratórium tagjaival, hogy az emlékműre felkerülnek a csaták, tragédiák színterei, ha már az a több ezer név nem fér rá, s nem is ismert mindegyik, akiket a második vüágháború vihara vitt el. Kit a fronton, ágyútűzben, kit a koncentrációs táborokban, gázkamrákban, kit a gulágok valamelyikén ért a halál. És ezt az emlékművön nem látták. Csemavölgyi Antal, a II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékmű Felállításáért Alapítvány kuratóriumának alelnöke ma meglehetősen megkeseredett ember. A világháborúban honvédtiszt volt, a páncélosoknál szolgált, s bajtársaira gondolva szorgalmazta az emlékmű állításának ügyét, s , bár nem az ő ötlete volt, a mai napig összefogja a kuratóriumot. Egyébként nagysikerű, önéletrajzi ihletésű regényt írt, kortörténeti dokumentumot 1943-45-ről. Mint mondja, az emlékművet az eredeti elképzeléseknek megfelelően, utólag látták el a művész által kritizált szöveggel.- Hogy értsük ezt?- A különböző pályázatok kiírása idején sokszor szóba került természetesen az, hogy mi kerüljön fel az emlékműre, s amikor arról evitatkoztunk, hogy Rieger Tibor nagyon szép obeliszkje legyen-e a nyertes, a művész szóban beleegyezett az általunk kért szövegbe, hiszen különben nem kapta volna meg a megbízást. Még arról is beszéltünk vele, hogy ha nem pontosan az emlékműre, akkor a bejáratához kell egy követ tenni, s arra felvésni a helységneveket. Ezt ma letagadja.- A művész csak utólag értesült a vésetről.- Már a tavaly szeptemberi avatáskor hiányoltuk a dolgot, ám jött a tél, s ezért elhúzódott a vésés. A kuratórium öt tagja döntött úgy, hogy az idén tavasszal pótoljuk a hiányosságot. A szobrászt szerettük volna értesíteni róla, többször is hívtam telefonon, de nem értem el. Egyébként is azt gondoltuk, hogy tisztességesen megfizettük, a miénk, ezért jogunkban áll pótolni rajta azt, ami elmaradt.- Mennyit fizettek a szobrásznak?- Hárommillió forintot. A pécsi emlékmű kuratóriumának 11 tagja volt. Dr. Aszódi Pál, Csemavölgyi Antal, Felcser László, Keszthelyi István, dr. Rajczy Péter, Köves Imre, Hosszú Ferenc, dr. Páva István, vitéz Kádár Géza, vitéz Somogyi László és dr. Újvári Jenő, Pécs város alpolgármestere. Nem mindenki vette ki a munkából a részét aktívan, de illetlenség volna bárkit is kihagyni a felsorolásból. Való igaz, sok munkájukba tellett, mire a szükséges pénzt (12 millió forintot) előteremtették. Rieger Tibor Szentendrén lakó szobrászművész ügyvéden keresztül fordult a Baranya Megyei Bírósághoz. Szerzői joga csorbult az utólagos véséssel. Mint az a dr Bálint Tünde ügyvéd által megfogalmazott keresetben áll: „Az emlékmű egyik oldallapjára a művész koncepciójától teljesen idegen, s így az alkotás egységét mind gondolatiságában, mind annak megvalósítási formájában megbontó feliratot véstek fel. A jogsértő vésések - amik évszámok és városnevek laza összefüggésű halmazát alkotják, amik betűtípusa is eltér a művön eredetileg alkalmazottól - annyira torzzá, féloldalassá és áttekinthetetlen koncepciójúvá teszik a művet, ami nagymértékben csorbítja ügyfelem művészi hímevét. Ügyfelem, a mű jelenlegi formájában történő nyilvánossághoz közvetítéséhez (?) a jogsértő állapot fennállta alatt nem járul hozzá ” Rieger Tibor az eredeti szándéka szerint hárommilliót követel együttesen a várostól, a kuratóriumtól és a kőfaragótól (ennyibe kerül a helyreállítás) és még félmilliót nem vagyoni kártérítésként. Valamint ideiglenes intézkedésként a felirat „átmeneti eltüntetését”. Utóbbira már sor került. Egy „akemi” nevű anyaggal, ami hasonlatos a szurokhoz, lemázolták a feliratot és egy táblát függesztettek fölé evvel a szöveggel: „A borítás alatt Rieger Tibor szobrászművész emlékművének az a része található, melyet a művész hoz- . zájámlása nélkül, az eredeti tervektől eltérő felirattal láttak el. Az alkotó a mű eredeti tervnek megfelelő helyreállításáig megtiltotta a mű, borítás által fedett részének nyilvánosságra hozatalát. ” A táblát azóta illetéktelen kezek az obeliszk- ről levették, s nyoma veszett. Kézenfekvő a kérdés Rieger Tiborhoz:- Hogy látja Ön a mára kialakult helyzetet?- Alig jutok szóhoz. Egy eredetileg méltóságteljes emlékműbe borzalmasan dilettáns elemeket csempésztek be, s ezzel nem művet, hanem kegyeletet is sért az akció. Utóbb vettem észre, hogy nemcsak utólagos felirattal látták el, hanem még rohamsisakokat is felvéstek rá. Az utólagos maszatolás és fölé a tábla még nagyobb szégyen.- A kuratórium néhány tagja állítja, hogy szóbeli beleegyezését bírták.- Ez hazugság.- A helyreállítás szinte lehetetlen próbálkozás.'Úgy értesültem róla, hogy olyan technikával illesztették össze az obeliszk lapjait, közbül betonnal kiöntve és acélkampókkal biztosítva, hogy ha az egyik lapból ki szeretnének egy darabot vágni, a többi is szétrepedhet.- Ez a szomorú helyzet. Éppen ezért ma már úgy látom, hogy az emlékműnek legalább Az obeliszk vitatott része fotó: tóth l. a három teljes oldallapját ki kell cserélni. S ez a kért hárommillió forintból nem futja, hacsak Pécs város vezetői nem találnak egy olcsóbb kivitelezőt. Én abba is beleegyezem. De valójában el kéne tüntetni az egészet és egy újat tenni a helyére.- Semmi kompromisszumra nem hajlandó?- Ebben a helyzetben nem. Egyébként mélységesen elszomorít a dolog, s valójában nem a pénz érdekel elsősorban. Ekként várom a bíróság döntését is. Pásztor Ágnes, az önkormányzat főtanácsosa sokat talpalt az emlékműért, segítette a kuratóriumot. Utóbb még azt is megpróbálta elérni a művésszel, hogy azt a kritizált néhány milliméteres feliratrészt lecsiszolják - legfeljebb egy picit hullámos mélyedés lesz az obeliszk oldalán (nem nagy területen), de a művész erre is hajthatatlan. A kuratóriumnak egyébként Pásztor Ágnes szerint sem volt joga az utólagos szöveg felírására. Hiszen ahhoz nemcsak a művész hozzájárulása (szerzői jogot sértettek!) kellett volna, hanem önkormányzati rendeletet is sértettek. Ugyanis az említett szobor állítását a 16/1999. (03.25.) rendelettel fogadta el a közgyűlés, s ebben csak két felirat szerepel, az „In memóriám” és a „Pro patria”. Az újabb szöveghez ezt a rendeletet is módosítani kellett volna. Mindenesetre dr. Schmidt Gábor, az önkormányzat jogtanácsosa szerint a 2001. január 25-re kitűzött bírósági tárgyaláson minden valószínűség szerint jogerős ítélet nem fog születni. Csupán meghallgatják a feleket. Másrészt a dolgok mai állása szerint - honnan vennének elő újabb emlékműmilliókat a megszűnőben lévő kuratórium tagjai, miért lenne felelős a kőfaragó, hiszen a kuratórium döntését hajtotta végre, kívülálló az önkormányzat, a művész pedig nem enged - minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróságig eljut az obeliszk. KOZMA FERENC A vitatott felirat A vitatott felirat az emlékmű belső oldalának aljára, néhány négyzetcentiméteres területre került. Ekként: Trianon 1920. 06. 04. Kassa 1941. 06. 26. Don-kanyar, Korotojak, Tatárhágó, Torda, Arad, Budapest, Székesfehérvár, Balaton. Haláltáborok, Gulagok. Párizs 1947. 02. 10. Az emlékművön a dolgok jelen állása szerint az eredeti állapot helyreállítása legalább 5-7 millió forintba kerül. MÉSZÁROS ATTILA Kifutópálya A vidéki repülőterek sorssá már-már slágertémának tűnik. Nálunk, Baranyában fokozottan. Ács Gyula, a Pécs-pogányi repülőteret működtető kft. ügyvezető igazgatójának megnyugtató véleménye szerint ma már túl vagyunk azon a vitán, hogy egy akkora városnak mint Pécs, szükséges-e reptér. A téma azonban változatlanul előtérben van, éppen ma egyeztetnek az érintettek a somogyi megyeszékhelyen a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szervezésében. Pécs-Pogány kontra Kaposvár persze ismét felbukkan, ez esetben például eldőlhet, hogy a kettő közül a pogányi airport kap-e prioritást. Ha igen, könnyebb lesz pályázati pénzekhez jutni fejlesztéséhez. A pécsi önkormányzat másfél hónapja egy olyan projektet nyújtott be a Légügyi Igazgatósághoz, amelyben már részletes terv szintjén vannak kidolgozva a fejlesztési elképzelések. A szakmai programmal az igazgatóság elégedett volt, erről hétfőn tájékoztatta a kft. (tagjai a pécsi, a pogányi és a Baranya megyei önkormányzatok) ügyvezetőjét. Ami azt jelenti, a pályázat mehet tovább, immár szakmai oldalról erősen megtámogatva, hogy végül miniszteri, majd kormányszinten döntés születhessen. Közben jönnek a hírek, hogy például a sármelléki reptér forgalma milyen örvendetes. A szakma azonban tudja, ez döntően a hévízi termálfürdőnek köszönhető. Éppen erre az idegenforgalmi bázisra tekintettel kapott ez a repülőtér állami támogatást. Kérdezhetjük joggal, Harkánynak nincs ekkora súlya? Vonzereje? Van - de talán nem eléggé hangosan, nem elég helyen, nem eléggé hatékonyan mondogatják. A tét? Ha átmegy az utolsó szűrőn is a pályázat, jó esetben jövő tavasszal indulhatna a kétmilliárdos fejlesztési program. Az első ütemben az 1500 méteres kifutópálya. Azt mondja Ács Gyula, építhetnénk mi akár 8 kilométeres kifutót is - ennyi kell a Discovery-nek -, de ettől még nem fog űrsikló leszállói Pogányban. Vagyis nem a hossz dönt, hanem a reális igények. És a lobbyerő. Az utóbbi lehetne egy kicsit „hosz- szabb” BEBESSI KÁROLY_______________________ Emberhalászok Emberek halászaivá teszlek benneteket mondta kétezer évvel ezelőtt ama Mester a követőiül kiválasztott galileai halászoknak. Azóta szélesebb körben ismerté vált, hogy emberekre halászni igazán a szeretet hálójával lehet. Mintha csak egyes politikusok nem tudnák. A nagy világvallások az élet minden területére, részletére kiterjedően eligazítják híveiket, szabályozzák életvitelüket. Aki ezeknek a világvallásoknak a vonzáskörébe, hálószövedékébe tartozik, könnyebben él, mint aki csak szabadon teng-leng. Könnyebben és biztonságosabban. Mert ráhagyatkozhat valakire, valamire. Égy rendszerbe tartozván, optimálisan éli az életet, ritkán szakad rá a pánik, nem gyötrik fölösleges aggodalmak. Egyetlen világvallás van, amely a szeretetet mindenki számára kötelezővé téve, végső soron minden mozzanatában magáról a szerétéiről szól. A szeretet, mint „parancs” különlegesség is az emberiség fejlődésének rögös útján. Mibenléte, gyakorlása időről időre gondot is okoz mind a világi híveknek, a vallásosaknak, mind az egyháziaknak. Hát még ama emberhalászatnak, amelynek ellentéte a gyűlölet-fűtötte embervadászat, amely ugyancsak szociálpszichológiai tényező. Ha volna összehasonlítási lehetőség, megállapíthatná az ember, melyikből van több a mindenkori világban. Úgy látszik, az ellentétpár nemcsak népmeséi erők megnyilvánulása, bár az egyik a tisztán konstruktív, a másik egyértelműen destruktív erőt jelenít meg. Ahol a gyűlölet, a békétlenség gyökeret ver az emberek között, ott a fölöt- tes világi hatalom is megengedi magának a játékszabályok megszegését. Akár törvénytelenségeket is. Akik nem tudják egymással rendezni a vitás dolgaikat, azokon a rendőr, a bíró sem segíthet. A jó szó áthallat- szik a kerítésen, a szeretet nem ismer határokat. Sohasem unalmas, sohasem sok, sohasem elég. Aki képes a gyakorlására, azt könnyebb is szeretni. Szerétéiből katedrálisok építhetők. A szeretet aranykori képzel tekkel társul. Korunk sajnos < nem aranykorszerű. Még kevésbé népmese. hetedik oldal HOLNAP Riport Pécs római kori elődjének (Sopianae) ókeresztény temetője pár napja felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A döntésnek eredménye az lehet, hogy az emlékanyag az idelátogató turisták célpontjává válik. Jelenleg csak három sírkamrát lehet megtekinteni, de 2001 végére hét ilyen kegyhely várja majd a látogatókat. Portré Gyenizse Péter huszonévesen a csillagászatot és a csillagászati földrajzot tanítja a pécsi egyetemen, a Baranya megyei TIT csillagászati szakosztályának titkára. Portré A sötétség fehér foltjai Guanó, benne kórokozók, vicsorgó, apró fejek, rángatózó testek. Barlangok mélye, sötét vadászatok, sok emberben eredendő utálat a bőregerekkel szemben. A denevérek népes közösségét feketére színezi a tévhit, az ember hajába kapaszkodás, s hogy vámpírok ezek, vérszívó állatok...- Ugyan, mi örömet szerez a denevér?- Hogy mást ne mondjak, faj- gazdagságuk. Tíz éve denevérkutató program indult, abba kapcsolt be engem Závoczky Szabolcs. És akkor fogott meg mindkettő: a barlangászat és a denevérkutatás. Tulajdonképpen szorosan összefügg a kettő, bár hozzá kell tegyem, denevérek nem csak sziklaüregekben, föld alatti járatokban élnek. Elsőbbséghez csak néhány éve jutott e különös kis emlősök-kutatása, bár a kilenc hónapos barlangkutatás-vezető tanfolyamot éppen most fejeztem be.- Arccal a sötétség felé?- A barlan- Mire vár ott lent?- Csodabirodalomra. Még nem bukkantam rá, de egy-két kisebb barlangot sikerült már feltárnom, s végül is ez is szakmai siker.-Ezegy szakma?- Nincs így bejegyezve, de nagyon sokrétű és speciális ismeretet igényel, a jogtól az ácsolásgászat vonzereje a kihívás, maga az ismeretlen világ. Kaland és sportteljesítmény egyaránt. Valahova először belépni - megfoghatatlanul szép érzés. Fehér folt a sötétség világában. Szatyor Miklós 1975-ben Pécsett született. Általános és középiskoláit is itt végezte, majd a város egyetemének biológia szakán szerzett dipbmát. A természet iránti rajongása nyomán lett specialista, a denevérek lassan Európa-hírű kutatója. E kisemlősökről írt egyik szakmunkája a napodban jelent meg. Nőtlen, Pécsett él. technikáig, a geológiától a hidro- geológiáig.- Nem nehéz kitalálni, hogyan jöttek a képbe a denevérek.- Az a bizonyos program volt a kezdet, de 1994-ben már denevérkutatói vizsgám volt. Ettől kezdve végezhetek önálló kutatásokat.- És jelent meg a napokban egy kötete: Európa denevérei. Nálunk hány faj él?- Huszonhat, ebből eddig huszonkettőt a Mecsekben is megtaláltunk, de tíz évvel ezelőtt ennél lényegesen kevesebbről tudtak.- Mit lehet szeretni ezeken a sokak által utált kis állatokon?- Az evolúció során fantasztikus újításokat vezettek be: emlős létükre repülnek, az ultrahang, a hibernáció. És hát amikor az ember a tenyerébe fogja őket, pici, aranyos kis állatok. Ezt megtudni csak úgy, hogy a sötétben repkednek „a” denevérek, nem lehet. Azt szeretném, ha mindenki megismerkedne velük, és semmivé foszlana a denevérekhez kötődő sok alaptalan rémhír, félelem. MÉSZÁROS A. I A
