Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-13 / 341. szám

Hi 2000. December 13., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Állomások Trianon és Párizs között A pécsi II. világháborús emlékmű ügye a bíróság előtt Dagad a botrány a tavaly ősszel avatott pécsi II. világháborús emlékmű körül. Az emlékmű kuratóriumának néhány tagja - úgy mondják - az eredeti megálla­podásnak megfelelően utólag rávésette az obeliszkre a pécsi áldozatokra emlé­kező állomásokat, csatahelyszíneket, gulágokat és haláltáborokat, Trianontól Párizsig. Úgy gondolják, hogy ez így helyes. Igen ám, de emiatt az emlékművet alkotó művész a bíróság előtt beperelte a kuratóriumot, Pécs Város Önkormány­zatát és a kőfaragót. „Ez így szar!” - mondta nemes egyszerűséggel az egyik, Don-kanyart túlélő öreg katona, és az emlékmű avatásakor összetépte régóta őrzött katonakönyvét és otthagyta az ünnepséget. Sokan felháborodtak akkor (volt akinek ma­ga az emlékmű sem tetszett, de hát az ízlések és a pofonok különbözők), hiszen eredetileg abban állapodtak meg a kuratórium tagjaival, hogy az emlékműre felkerülnek a csaták, tra­gédiák színterei, ha már az a több ezer név nem fér rá, s nem is ismert mindegyik, akiket a második vüágháború vihara vitt el. Kit a fron­ton, ágyútűzben, kit a koncentrációs táborok­ban, gázkamrákban, kit a gulágok valamelyi­kén ért a halál. És ezt az emlékművön nem látták. Csemavölgyi Antal, a II. Világháború Áldo­zatainak és Hőseinek Emlékmű Felállításáért Alapítvány kuratóriumának alelnöke ma meg­lehetősen megkeseredett ember. A világháborúban honvédtiszt volt, a pán­célosoknál szolgált, s bajtársaira gondolva szorgalmazta az emlékmű állításának ügyét, s , bár nem az ő ötlete volt, a mai napig összefog­ja a kuratóriumot. Egyébként nagysikerű, ön­életrajzi ihletésű regényt írt, kortörténeti doku­mentumot 1943-45-ről. Mint mondja, az emlékművet az eredeti el­képzeléseknek megfelelően, utólag látták el a művész által kritizált szöveggel.- Hogy értsük ezt?- A különböző pályázatok kiírása idején sokszor szóba került természetesen az, hogy mi kerüljön fel az emlékműre, s amikor arról evitatkoztunk, hogy Rieger Tibor nagyon szép obeliszkje legyen-e a nyertes, a művész szóban beleegyezett az általunk kért szövegbe, hiszen különben nem kapta volna meg a megbízást. Még arról is beszéltünk vele, hogy ha nem pontosan az emlékműre, akkor a bejáratához kell egy követ tenni, s arra felvésni a helység­neveket. Ezt ma letagadja.- A művész csak utólag értesült a vésetről.- Már a tavaly szeptemberi avatáskor hiá­nyoltuk a dolgot, ám jött a tél, s ezért elhúzó­dott a vésés. A kuratórium öt tagja döntött úgy, hogy az idén tavasszal pótoljuk a hiányossá­got. A szobrászt szerettük volna értesíteni róla, többször is hívtam telefonon, de nem értem el. Egyébként is azt gondoltuk, hogy tisztessége­sen megfizettük, a miénk, ezért jogunkban áll pótolni rajta azt, ami elmaradt.- Mennyit fizettek a szobrásznak?- Hárommillió forintot. A pécsi emlékmű kuratóriumának 11 tagja volt. Dr. Aszódi Pál, Csemavölgyi Antal, Felcser László, Keszthelyi István, dr. Rajczy Péter, Köves Imre, Hosszú Ferenc, dr. Páva István, vitéz Kádár Géza, vitéz Somogyi László és dr. Újvári Jenő, Pécs város alpolgármestere. Nem mindenki vet­te ki a munkából a részét aktívan, de illetlenség volna bárkit is kihagyni a felsorolásból. Való igaz, sok munkájukba tellett, mire a szükséges pénzt (12 millió forintot) előteremtették. Rieger Tibor Szentendrén lakó szobrászmű­vész ügyvéden keresztül fordult a Baranya Me­gyei Bírósághoz. Szerzői joga csorbult az utóla­gos véséssel. Mint az a dr Bálint Tünde ügyvéd által megfogalmazott keresetben áll: „Az emlék­mű egyik oldallapjára a művész koncepciójától teljesen idegen, s így az alkotás egységét mind gondolatiságában, mind annak megvalósítási formájában megbontó feliratot véstek fel. A jog­sértő vésések - amik évszámok és városnevek la­za összefüggésű halmazát alkotják, amik betű­típusa is eltér a művön eredetileg alkalmazottól - annyira torzzá, féloldalassá és áttekinthetet­len koncepciójúvá teszik a művet, ami nagy­mértékben csorbítja ügyfelem művészi hímevét. Ügyfelem, a mű jelenlegi formájában történő nyilvánossághoz közvetítéséhez (?) a jogsértő állapot fennállta alatt nem járul hozzá ” Rieger Tibor az eredeti szándéka szerint há­rommilliót követel együttesen a várostól, a ku­ratóriumtól és a kőfaragótól (ennyibe kerül a helyreállítás) és még félmilli­ót nem vagyoni kártérítés­ként. Valamint ideiglenes in­tézkedésként a felirat „átme­neti eltüntetését”. Utóbbira már sor került. Egy „akemi” nevű anyaggal, ami hasonlatos a szurokhoz, lemázolták a feliratot és egy táblát függesztettek fölé evvel a szöveggel: „A borítás alatt Rieger Tibor szobrászművész emlékművének az a része ta­lálható, melyet a művész hoz- . zájámlása nélkül, az eredeti tervektől eltérő felirattal láttak el. Az alkotó a mű eredeti tervnek megfelelő helyreállításáig megtiltotta a mű, borítás által fedett részének nyilvánosságra hozatalát. ” A táblát azóta illetéktelen kezek az obeliszk- ről levették, s nyoma veszett. Kézenfekvő a kérdés Rieger Tiborhoz:- Hogy látja Ön a mára kialakult helyzetet?- Alig jutok szóhoz. Egy eredetileg méltó­ságteljes emlékműbe borzalmasan dilettáns elemeket csempésztek be, s ezzel nem művet, hanem kegyeletet is sért az akció. Utóbb vet­tem észre, hogy nemcsak utólagos felirattal lát­ták el, hanem még rohamsisakokat is felvéstek rá. Az utólagos maszatolás és fölé a tábla még nagyobb szégyen.- A kuratórium néhány tagja állítja, hogy szóbeli beleegyezését bírták.- Ez hazugság.- A helyreállítás szinte lehetetlen próbálko­zás.'Úgy értesültem róla, hogy olyan techniká­val illesztették össze az obeliszk lapjait, közbül betonnal kiöntve és acélkampókkal biztosítva, hogy ha az egyik lapból ki szeretnének egy da­rabot vágni, a többi is szétrepedhet.- Ez a szomorú helyzet. Éppen ezért ma már úgy látom, hogy az emlékműnek legalább Az obeliszk vitatott része fotó: tóth l. a három teljes oldallapját ki kell cserélni. S ez a kért hárommillió forintból nem futja, hacsak Pécs város vezetői nem találnak egy olcsóbb kivitelezőt. Én abba is beleegyezem. De valójá­ban el kéne tüntetni az egészet és egy újat ten­ni a helyére.- Semmi kompromisszumra nem hajlandó?- Ebben a helyzetben nem. Egyébként mélységesen elszomorít a dolog, s valójában nem a pénz érdekel elsősorban. Ekként várom a bíróság döntését is. Pásztor Ágnes, az önkormányzat főtanácso­sa sokat talpalt az emlékműért, segítette a ku­ratóriumot. Utóbb még azt is megpróbálta elér­ni a művésszel, hogy azt a kritizált néhány mil­liméteres feliratrészt lecsiszolják - legfeljebb egy picit hullámos mélyedés lesz az obeliszk oldalán (nem nagy területen), de a művész er­re is hajthatatlan. A kuratóriumnak egyébként Pásztor Ágnes szerint sem volt joga az utólagos szöveg felírá­sára. Hiszen ahhoz nemcsak a művész hozzá­járulása (szerzői jogot sértettek!) kellett volna, hanem önkormányzati rendeletet is sértettek. Ugyanis az említett szobor állítását a 16/1999. (03.25.) rendelettel fogadta el a közgyűlés, s eb­ben csak két felirat szerepel, az „In memóri­ám” és a „Pro patria”. Az újabb szöveghez ezt a rendeletet is módosítani kellett volna. Min­denesetre dr. Schmidt Gábor, az önkormány­zat jogtanácsosa szerint a 2001. január 25-re ki­tűzött bírósági tárgyaláson minden valószínű­ség szerint jogerős ítélet nem fog születni. Csu­pán meghallgatják a feleket. Másrészt a dolgok mai állása szerint - honnan vennének elő újabb emlékműmilliókat a megszűnőben lévő kuratórium tagjai, miért lenne felelős a kőfara­gó, hiszen a kuratórium döntését hajtotta vég­re, kívülálló az önkormányzat, a művész pedig nem enged - minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróságig eljut az obeliszk. KOZMA FERENC A vitatott felirat A vitatott felirat az emlékmű belső oldalának aljára, né­hány négyzetcentiméteres területre került. Ekként: Trianon 1920. 06. 04. Kassa 1941. 06. 26. Don-kanyar, Korotojak, Tatárhágó, Torda, Arad, Buda­pest, Székesfehérvár, Balaton. Haláltáborok, Gulagok. Párizs 1947. 02. 10. Az emlékművön a dolgok jelen állása szerint az eredeti állapot helyreállítása legalább 5-7 millió forintba kerül. MÉSZÁROS ATTILA Kifutópálya A vidéki repülőterek sorssá már-már slágertémának tűnik. Nálunk, Baranyában fokozot­tan. Ács Gyula, a Pécs-pogányi repülőteret működtető kft. ügy­vezető igazgatójának meg­nyugtató véleménye szerint ma már túl vagyunk azon a vitán, hogy egy akkora város­nak mint Pécs, szükséges-e reptér. A téma azonban válto­zatlanul előtérben van, éppen ma egyeztetnek az érintettek a somogyi megyeszékhelyen a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség Kht. szerve­zésében. Pécs-Pogány kontra Kaposvár persze ismét felbuk­kan, ez esetben például eldől­het, hogy a kettő közül a pogányi airport kap-e priori­tást. Ha igen, könnyebb lesz pályázati pénzekhez jutni fej­lesztéséhez. A pécsi önkormányzat más­fél hónapja egy olyan projektet nyújtott be a Légügyi Igazgató­sághoz, amelyben már részle­tes terv szintjén vannak kidol­gozva a fejlesztési elképzelések. A szakmai programmal az igazgatóság elégedett volt, erről hétfőn tájékoztatta a kft. (tag­jai a pécsi, a pogányi és a Ba­ranya megyei önkormányza­tok) ügyvezetőjét. Ami azt jelen­ti, a pályázat mehet tovább, immár szakmai oldalról erősen megtámogatva, hogy végül mi­niszteri, majd kormányszinten döntés születhessen. Közben jönnek a hírek, hogy például a sármelléki reptér for­galma milyen örvendetes. A szakma azonban tudja, ez döntően a hévízi termálfürdő­nek köszönhető. Éppen erre az idegenforgalmi bázisra tekin­tettel kapott ez a repülőtér álla­mi támogatást. Kérdezhetjük joggal, Harkánynak nincs ek­kora súlya? Vonzereje? Van - de talán nem eléggé hangosan, nem elég helyen, nem eléggé hatékonyan mondogatják. A tét? Ha átmegy az utolsó szű­rőn is a pályázat, jó esetben jö­vő tavasszal indulhatna a két­milliárdos fejlesztési program. Az első ütemben az 1500 méte­res kifutópálya. Azt mondja Ács Gyula, építhetnénk mi akár 8 kilométeres kifutót is - ennyi kell a Discovery-nek -, de ettől még nem fog űrsikló le­szállói Pogányban. Vagyis nem a hossz dönt, hanem a reális igények. És a lobbyerő. Az utóbbi lehetne egy kicsit „hosz- szabb” BEBESSI KÁROLY_______________________ Emberhalászok Emberek halászaivá teszlek benneteket mondta kétezer év­vel ezelőtt ama Mester a köve­tőiül kiválasztott galileai halá­szoknak. Azóta szélesebb kör­ben ismerté vált, hogy embe­rekre halászni igazán a szeretet hálójával lehet. Mintha csak egyes politikusok nem tudnák. A nagy világvallások az élet minden területére, részletére ki­terjedően eligazítják híveiket, szabályozzák életvitelüket. Aki ezeknek a világvallásoknak a vonzáskörébe, hálószövedékébe tartozik, könnyebben él, mint aki csak szabadon teng-leng. Könnyebben és biztonságosab­ban. Mert ráhagyatkozhat vala­kire, valamire. Égy rendszerbe tartozván, optimálisan éli az életet, ritkán szakad rá a pá­nik, nem gyötrik fölösleges ag­godalmak. Egyetlen világvallás van, amely a szeretetet mindenki számára kötelezővé téve, végső soron minden mozzanatában magáról a szerétéiről szól. A szeretet, mint „parancs” külön­legesség is az emberiség fejlődé­sének rögös útján. Mibenléte, gyakorlása időről időre gondot is okoz mind a világi híveknek, a vallásosaknak, mind az egy­háziaknak. Hát még ama em­berhalászatnak, amelynek el­lentéte a gyűlölet-fűtötte ember­vadászat, amely ugyancsak szociálpszichológiai tényező. Ha volna összehasonlítási lehe­tőség, megállapíthatná az em­ber, melyikből van több a min­denkori világban. Úgy látszik, az ellentétpár nemcsak népme­séi erők megnyilvánulása, bár az egyik a tisztán konstruktív, a másik egyértelműen destruk­tív erőt jelenít meg. Ahol a gyű­lölet, a békétlenség gyökeret ver az emberek között, ott a fölöt- tes világi hatalom is megengedi magának a játékszabályok megszegését. Akár törvényte­lenségeket is. Akik nem tudják egymással rendezni a vitás dol­gaikat, azokon a rendőr, a bíró sem segíthet. A jó szó áthallat- szik a kerítésen, a szeretet nem ismer határokat. Sohasem unalmas, sohasem sok, soha­sem elég. Aki képes a gyakorlá­sára, azt könnyebb is szeretni. Szerétéiből katedrálisok építhe­tők. A szeretet aranykori képzel tekkel társul. Korunk sajnos < nem aranykorszerű. Még kevés­bé népmese. hetedik oldal HOLNAP Riport Pécs római kori elődjének (Sopianae) ókeresztény te­metője pár napja felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A döntésnek ered­ménye az lehet, hogy az em­lékanyag az idelátogató tu­risták célpontjává válik. Je­lenleg csak három sírkamrát lehet megtekinteni, de 2001 végére hét ilyen kegyhely várja majd a látogatókat. Portré Gyenizse Péter huszonéve­sen a csillagászatot és a csil­lagászati földrajzot tanítja a pécsi egyetemen, a Baranya megyei TIT csillagászati szakosztályának titkára. Portré A sötétség fehér foltjai Guanó, benne kórokozók, vicsorgó, apró fejek, rángatózó testek. Barlangok mélye, sötét vadászatok, sok emberben eredendő utálat a bőregerekkel szemben. A denevérek né­pes közösségét feketére színezi a tévhit, az ember hajába kapaszkodás, s hogy vámpírok ezek, vérszívó állatok...- Ugyan, mi örömet szerez a dene­vér?- Hogy mást ne mondjak, faj- gazdagságuk. Tíz éve denevérku­tató program indult, abba kap­csolt be engem Závoczky Sza­bolcs. És akkor fogott meg mind­kettő: a barlangászat és a dene­vérkutatás. Tulajdonképpen szo­rosan összefügg a kettő, bár hoz­zá kell tegyem, denevérek nem csak sziklaüregekben, föld alatti járatokban élnek. Elsőbbséghez csak néhány éve jutott e különös kis emlősök-kutatása, bár a kilenc hónapos barlangkutatás-vezető tanfolyamot éppen most fejeztem be.- Arccal a sötétség felé?- A barlan­- Mire vár ott lent?- Csodabirodalomra. Még nem bukkantam rá, de egy-két kisebb barlangot sikerült már feltárnom, s végül is ez is szakmai siker.-Ezegy szakma?- Nincs így bejegyezve, de na­gyon sokrétű és speciális ismere­tet igényel, a jogtól az ácsolás­gászat von­zereje a kihí­vás, maga az ismeretlen világ. Kaland és sporttelje­sítmény egyaránt. Valahova elő­ször belépni - megfoghatatlanul szép érzés. Fehér folt a sötétség világában. Szatyor Miklós 1975-ben Pécsett született. Általános és középisko­láit is itt végezte, majd a város egyetemének biológia szakán szer­zett dipbmát. A természet iránti rajongása nyomán lett specialis­ta, a denevérek lassan Európa-hírű kutatója. E kisemlősökről írt egyik szakmunkája a napodban jelent meg. Nőtlen, Pécsett él. technikáig, a geológiától a hidro- geológiáig.- Nem nehéz kitalálni, hogyan jöttek a képbe a denevérek.- Az a bizonyos program volt a kezdet, de 1994-ben már denevér­kutatói vizsgám volt. Ettől kezdve végezhetek önálló kutatásokat.- És jelent meg a napokban egy kötete: Európa denevérei. Nálunk hány faj él?- Huszonhat, ebből eddig hu­szonkettőt a Mecsekben is megta­láltunk, de tíz évvel ezelőtt ennél lényegesen keve­sebbről tudtak.- Mit lehet sze­retni ezeken a so­kak által utált kis állatokon?- Az evolúció során fantasztikus újításokat ve­zettek be: emlős létükre repül­nek, az ultrahang, a hibernáció. És hát amikor az ember a tenyeré­be fogja őket, pici, aranyos kis ál­latok. Ezt megtudni csak úgy, hogy a sötétben repkednek „a” denevérek, nem lehet. Azt szeret­ném, ha mindenki megismerked­ne velük, és semmivé foszlana a denevérekhez kötődő sok alapta­lan rémhír, félelem. MÉSZÁROS A. I A

Next

/
Thumbnails
Contents