Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-13 / 341. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló POLITIKAI 2000. December 13., szerda lllHM VITA FORUM Baranyáért, az Ormánságért (December 5-i parlamenti hozzászólás a költségvetési vitához.) Baranya képviselőként három olyan indítvány­ról szólnék, amely nagyon erősen érint minket a megyében. Az egyik azok közé a próbálkozások közé tartozik, amelyek megkísérlik, hogy a 6-os számú főút tervezésére, előkészítésére bizonyos forrásokat próbáljanak elkülöníteni azzal a hely­zettel szemben, ami pillanatnyilag előállt, misze­rint ha ebben az évben 200 millió szolgálta vol­na ezt a célt, akkor a következő évben már csak 50 millió a terv, és hasonló léptékű az azt követ­kező évben is. Ez számunkra, Baranya megyei képviselők számára azt jelenti, hogy az a folya­mat, amely hosszú idők óta tart, és amelynek a lényege, hogy Baranya megye helyzete egyre romlik, és ebben erős szerepe van annak, hogy a megye közúti megközelítése rettenetesen ne­héz, belátható időn belül nem változik. Miköz­ben a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési elkép­zelések, de akár az Európa Unió is ezt támogat­nák. Ugyanakkor a pillanatnyi helyzet az, hogy ebben a kérdésben nem történik és ahogy elnéz­zük, nem is fog történni semmi lényeges. A másik javaslat összefügg ezzel. Ugyanis ha Baranya megye kicsit elszigetelt, a megyén be­lül van olyan térség, az Ormánság, amely kettős vagy hármas elszigeteltségben van. Hiszen in­nen a megye vagy a régió többi részébe sem le­het közlekedni, az országtól, mint említettem, egyébként is elzárt, délre pedig a Dráva folyó, a horvát-magyar határvonal húzódik mintegy 60 kilométeres szakaszon, ahol semmiféle átkelő, híd nincsen, és egyáltalán ebben a kistérségben nincs főút. Ez az indítvány megpróbál valamifé­le forrást elkülönítem arra, hogy a 67-es főút meghosszabbításával Szigetvár, Sellye irányába feltárja ezt a térséget. Nem nagy összegekről van szó, azt is mondhatnám, hogy tulajdonkép­pen csak jelzés értékűekről. Mindez összefügg azzal a kapcsolódó mó­dosító indítvánnyal, amely arra tett javaslatot, hogy a sellyei kistérség, tehát az Ormánság kerüljön azon térségek közé, amelyeket kiemel­ten támogattak a költségvetési törvényben. Számos olyan adatot elmondtak képviselőtár­saim, amelyek az itt élő népesség különösen sanyarú életkörülményeit ábrázolják Baranya megyéhez, az országos átlaghoz és más kis­térségekhez képest. Ahhoz, hogy a későbbiekben reálisan ítél­jük meg a területi egyenlőtlenségeket és reális döntéseket hozhassunk, szakítani kellene né­hány sztereotípiával. Elismerem azt, hogy északkeleten és Somogy, Békés vagy más me­gyékben sok a hátrányos helyzetű település. Ugyanakkor nem hiszem, hogy kizárólag az értelem renyhesége lenne az oka an­nak, hogy kimarad a képből az a tájegység, amit mi úgy szoktunk mondani, hogy ez „Baranya Szabolcsa”, már­mint az Ormánság. Kormánypárti képviselők gyakran mondják azt, hogy a reménytelenség után ez a re­mény költségvetése. Nos, a Baranyában élők számára a reményt az jelentené, ha legalább azt a jelzést észlelhetnék, hogy van kiút ebből a ki- látástalanságból, amelyben most érzik magukat. Kocsi László, országgyűlési képviselő, MSZP Vagyonbevallás alulnézetből PÁRTHÍREK Emelkedő Magyarország Minden jóakaratú ember érdeke, hogy a Magyar Köztársaság­ban érvényre jusson a közjó, az emberi tisztesség, hogy gyara­podjunk anyagi és szellemi-erkölcsi értelemben egyaránt. Az ál­lam, de az egyén és a társadalom felelőssége is, hogy az érezhe­tő gazdasági felemelkedés mellett növekedjék a szociális elköte­lezettség a szegények, a magukon segíteni nem tudók iránt. DR. SZILI KATALIN, a 2. sz. választókörzet országgyűlési képviselője december 20-án (szerdán) 11 órától fogadóórát tart Pécsett a Városházán (Pécs, Széchenyi tér 1. III. em. 105.). AZ MSZP Pécs városi szerveze­te és a Baloldali Fiatalok Bara­nya megyei Fóruma nyilvános karácsonyi ünnepséget rendez a Tüzér u. 3/1-ben december 14-én, csütörtökön 16 órakor. A PÉCSI Polgári Szalon Egyesü­let következő rendezvényére de­cember 13:án, szerdán, 17.30 órakor kerül sor. Meghívott ven­dég: Bayer Zsolt író-újságíró. A rendezvény színhelye: Civil Kö­zösségek Háza (Szent István tér.) SZABÓ DEZSŐ: Az elsodort falu címmel tart előadást Szőcs Zoltán a Bocskai Szabadegye­tem Harmadik út irodalomtörté­neti kurzusán pénteken este 5 órakor a Dominikánus Házban (Pécs, Színház tér). ALKOTMÁNYELLENES. Az Alkotmánybíróság kedden egy­hangúlag alkotmányellenesnek ítélte és 1999. január 1-jére visszamenőleges hatállyal meg­semmisítette a múlt évi költség- vetési törvénynek azt a rendel­kezését, amely az élet elveszté­séért járó kárpótlás összegét 30 ezer forintban állapította meg. A határozat elsősorban azokat az élő özvegyeket vagy hozzá­tartozókat érinti, akiknek amiatt jár kárpótlás, mert a sérelmet szenvedett kétségkívül a ma­gyar hatóság, illetve hatósági személy politikai indíttatású ön­kénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás, ületve a kényszer- munka idején halt meg. ■ A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség örömmel állapítja meg, hogy egyre többen ismerik fel: céljaink nem érhetők el olyan ér­tékek nélkül mint a szolidaritás, a személy tisztelete, a család, a tár­sadalmi igazság gyakorlati megva­lósítása. A kereszténység kétezer éves jubileuma és a magyar mil­lennium rámutat: sikeres történel­mi korszakainkat éppen ezek, a koronként eltérő megjelenésű, de mégis örök értékek jellemzik. A Magyar Kereszténydemokra­ta Szövetség (MKDSZ) 1997 óta a fenti értékek megvalósítására hív­ja az egész magyar társadalmat. Sürgeti a közös értékeket vallók hatékony összefogását. Az MKDSZ közgyűlése már 1997-ben kimondta: „Mi, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szö­vetség tagjai, azt kívánjuk: hogy valósuljon meg végre a hasonló gondolkodású politikai pártok szoros együttműködése. Követel­jük: e pártok ne egymás ellen in­dítsanak jelölteket, hanem min­den választókörzetben a nemze­tért felelősséget vállalva közösen induljanak. Hisszük: egy ilyen összefogás eredményes lesz.” Az összefogás sürgetése ma is idő­szerű. A három éve megfogalma­zott konkrét kívánságaink viszont nagyrészt máris megvalósultak. Akkor kormányváltást sürget­tünk. Azt akartuk, hogy az új kormány adjon biztonságot az állampolgároknak: növelje a közbiztonságot a szervezett bű­nözés következetes üldözésével, a bűnözés felé terelő szegénység mérséklésével, számolja fel az or­szágban működő maffiákat és gá­tolja meg újak magyarországi megtelepedését, törekedjék a szomszéd országokkal való ter­mékeny együttműködésre, éljen a NATO adta lehetőségekkel. Az Orbán-kormány alatt csök­ken a bűnözés, új, hatékony rendőri egységek dolgoznak a szervezett bűnözők ellen, emel­kedett az életszínvonal, csökkent a munkanélküliség, nőtt és nö­vekszik a minimálbér, soha kor­mány ilyen mértékben nem segí­tette a szegényeket, mint a mosta­ni, belép a vízumkényszer Orosz­országgal, szigorodik a határel­lenőrzés, kiszorulóban a maffia, minden szomszédunkkal jó, a legtöbbel igen jó a kapcsolatunk, a koszovói háború bizonyította, a NATO-tagság kiváló védelem. Azt is kívántuk, hogy a kor­mány biztosítsa a családok vé­delmét: a gyermeknevelés ne le­gyen elviselhetetlen teher, legyen családi jellegű a személyi jövede­lemadó-rendszer, állítsák helyre a várandóssági pótlékot, a kormány tegyen meg mindent az élet védel­mében, biztosítson minden állam­polgár számára megfelelő munka­helyet, hatékony egészségügyi el­látást, értékálló nyugdíjat. Az Orbán-kormány jelentősen növelte a gyermekek utáni állami támogatást, mindenkinek jár a GYES, a GYED, a családi pótlék, a növekvő gyermek utáni adóked­vezménynek a házastársak kö­zött megoszthatók, azaz lényegé­ben családi adórendszer alakult ki, a magzatok után is jár a ked­vezmény, csökken a terhesség­megszakítások száma, idéntől pe­dig kissé nő a születéseké, mint­egy kétszázezerrel több munka­hely van, a nyugdíjak értéke nem­csak állandó maradt, hanem min­den évben nőtt, növekszik a szü­letéskor várható átlagéletkor, de az egészségügyi ellátás fejlődése érdekében még sok a teendő. Egy új magyar középréteg ki­alakítását akartuk, mégpedig úgy, hogy: a tulajdonszerzés ne csak a korábbi szocialista időszak vezető­inek előjoga legyen, az államvezetés legyen tisztakezű, a közhivatal vál­lalása ne legyen a korrupció meleg­ágya, az áron alul megvásárolható magyar földtulajdon ne kerüljön idegen kézre, álljon meg a közter­hek növelése, a fekete, szürke gaz­dasági tevékenység felszámolásá­val igazságosabb lesz a tehervise­lés, nő a gazdaság, csökken a mun­kanélküliség. Mám a privatizáció lényegében lezárult, ma inkább a maradék megtartása a cél, az állami beruhá­zásoknál előnyben részesülnek a hazai vállalkozók, elsősorban a kö­zepes, kisvállalatokat segíti a most in­duló Széchenyi-terv, csökkentek a lakáshoz jutás terhei, fejlődik, bő­vül a lakástámogatási rendszer, a földtulajdon védelme biztosított, a liberalizálással kapcsolatos tör­vénykezés leállt, sőt a még túl olcsó földek vásárlásának tilalmát már az osztrák kancellár is helyesli, a 43 százalékos TB-járulék a ciklus végé­ig 29 százalékra csökken, hat száza­léknyi a gazdasági növekedés, keve­sebb a munkanélküli, a kétéves költségvetés biztonságot, hosszabb távú tervezést, a jogszabályokban való könnyebb eligazodást nyújt. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség III. közgyűlésének állásfoglalása Megeshet, hogy az átlagpol­gár váratlanul gondolkodni kezd és kérdez. Ilyeneket pl.: mire jó két vagyonbe­vallás, egy titkos, meg egy nem titkos, ha tartalmát te­kintve mindkettő ugyanaz? Azt már közölte az igazság­ügy-miniszter asszony, ha a kettő mégsem egyezik, ok­irat-hamisítás történik. Akkor újabb kérdés következik: tudtak-e erről azok, akik a va­gyonbevallás jelzett módját alkal­mazták? Ha tudták, s mégis meg­tették, miért kockáztattak? A legfontosabb kérdés azon­ban mégis az alábbi: „cui prodest, cui bono”? Azaz, kinek használ, kinek jó? Szabó József többgyermekes lakatosnak, Ko­vács János ugyancsak többgyer­mekes pedagógusnak aligha. Ők ugyanis heroikus erőfeszítéseket tesznek nap-nap után azért, hogy tisztesen megéljenek és felnevel­jék utódaikat. Nekik aligha lesz olyan vagyonuk, amit érdemes eltitkolni. Ha nekik nem, pedig ők és a hozzájuk hasonlók cipelik hátu- j kon az országot, akkor kinek jó a titkosítás? Nyilván azoknak, akik kierőszakolták az idevonat­kozó törvényt a képviselőház­ban. Ez viszont 1997-ben tör­tént, és az a baloldal tüsténke­dett, amely az előző rendszer utolsó éveiben és a rendszervál­tás körüli esztendőkben sürgö­lődött tűzközelben és a privati­záció címén hol könyékig, hol vállig nyúlt bele abba a közösbe, amit a többség olykor brutális kizsákmányolásával parancsolt össze a régi rendszer. Persze, a történelem nem egészen a baloldal forgatóköny­ve szerint íródott: a baloldal 1998-ban elvesztette a választá­sokat. És ekkor lépett működés­be eléggé meggondolatlanul a „ki mint él, úgy ítél” elve: ezek a A Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége Baranya Me­gyei Szervezete és Sellye város Polgármesteri Hivatala összefo­gásával felavatták az 55 eszten­dővel ezelőtt megalakult, a jugo­szláviai harcokban részt vett Pe­tőfi Sándor partizánbrigád em­léktábláját Sellyén, a Draskovich- kastélyban. Nórántné ár. Hajós Klára pol­gármester - Pápai Jenő helytör­ténész Petőfi-brigádról szóló ta­nulmányának felhasználásával - tisztelettel szólt a fasizmus el­leni harcok résztvevőinek hősi­ességéről. Dr. Godó Ágnes ezre­des, hadtörténész az európai an­tifasiszta mozgalmakban is je­jobboldalon oly szépen tolla­sodnak, mint mi. Nézzük csak meg, miből is épül a Torgyán- villa! És ezzel egyszersmind sporttörténeti pillanat tanúi le­hettünk: a baloldal az évszázad egyik legnagyobb öngólját lőtte be. Ugyanis kínos kérdések özö­nét indította el, amelyekből ki­világlott, bizony bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű. Es ez a bagoly most egyre többször kényszerül arra, hogy miért oly nagy a kobak, és főleg mitől akkora. Hogy mennyire kínos ez a kér­déskör a baloldal számára, az is jelzi, ha vita során megemlítődik, gyorsan másra tereli a szót, és már csak a sztereotip kérdés ma­rad: „De miből épül a Torgyán- villa?” A titkosított vagyonbevallások publikussá válása úgy tűnik, las­san halad. Persze, előbb-utóbb mégis­csak eljő az igazság órája, ki­szabják a képviselői üvegzsebe­ket. És ma ugyan nehéz lenne megjósolni, la és milyen mér­tékben marad sáros a vagyonok eredetének vizsgálata után, azt viszont már sejteni lehet, hogy bizonyos csoportok, pártok,' a privatizálás során helyzetbe se kerültek, tehát aligha lesznek el- marasztalhatóak. A Fidesz és a MIÉP szinte biz­tosan nem. És az is valószínű, ha valaki a vagyonbevalláskor csalt, nem lesz elegendő a vá­lasztók büntetése, hiszen a Hl/III-asok most is ott díszeleg­nek a parlamentben, mivel a vá­lasztási listán bárkit be lehet juttatni a parlamentbe - véleke­dik az MSZP. Az ember esendő, némelyek módfelett, ezért a ciklusonkénti ötször történő vagyonbevallás tű­nik a legcélszerűbbnek, és talán nem véletlen, hogy éppen a fiatal demokraták javaslata ez. Dr. Freppán György lentős harcokat méltatta. A megemlékezések és az emlék­tábla leleplezése után dr. Godó Ágnes és a partizánküzdelmek­ben személyesen is részt vett Fehér Sándor, a MEASZ Orszá­gos Elnökségének tagja, Újvári László ezredes, a MEASZ me­gyei szervezetének elnöke, vala­mint dr. Hajós Klára polgármes­ter koszorúzott. A megemlékezés jelentőségét nagymértékben emelte a II. világ- háborús harcokban részt vett partizánok, a határőrség és a rendőrség képviselőinek tisztel­gése, valamint a szép számban megjelent fiatalság. G. B. Emléktábla a Petőfi-brigádnak Az eltűnt igazság A Nyugdíjasok Egyesü­lete, Pécs november 10- én rendkívüli küldött- értekezletet tartott, amelyen első napirend­ként a Civil Koalíció eddigi tapasztalatairól adott - felkérésünkre - tájékoztatót Kerényi Já­nos alpolgármester. A küldöttek elfogadták a na­pirendet. Mind ismerik az ott elhangzottakat, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Dr. Freppán György írása erről a napirendről az Új Du­nántúli Napló politikai vita­fórum oldalán nem a való­ságban elhangzottakat tar­talmazza, félrevezeti egye­sületünk tagságát, ezért kénytelenek vagyunk rea­gálni. A cikk olyan csúsztatáso­kat, kommentálásokat esz­közölt, amelyek távol állnak szervezetünk alapelvétől és a jelen lévő küldöttek által egyhangúlag - így dr. Frep­pán György részéről is - el­fogadott alapszabályban rögzítettől, miszerint párt- politikától mentesen végez­zük munkánkat a nyugdíja­sok érdekében. Nem tudjuk eltűrni az olyan irányzatú kísérleteket sem, amelyek téves irány­ban befolyásolnák egyesüle­tünket, ezért teljes mérték­ben visszautasítjuk a cikk­ben alkalmazott provokatív megnyilvánulásokat és elha­tároljuk magunkat az írás tartalmától. Szekeres Istvánná elnök, Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs Egy nap témái Megjegyzések az ÚDN november 29-i, szerdai számában megjelent témákhoz: Hogyan jutott lakás(ok)hoz a komlói polgármester? Törvényesen, mint ahogy a váro­sában beszedik a jövedelemmel nem rendelkezőktől a lakbért és köl­tözhetnek ki a külteleki kertekben lévő szociális sufnijukba. A kormányfő közzétette vagyonnyilatkozatát A már nyilvánosságra hozott kép­viselői bevallások között szerepel Szekeres Imre is, akiről a kereske­delmi tv2 esti adása azt állítja, hogy csak ezután veszi fel, kéri ki a va­gyonnyilatkozatát. Mint lokálpatrióta újságolvasó szerettem volna olvasni valamennyi baranyai képviselő bevallását pártál­lásra tekintettel nélkül, ahogy ezt dr. Torgyán József kérte több nyilatko­zatában is. Igaz, hogy többen csak az ő vagyonnyilatkozatait kívánják látni, de nem 1998-tól, hanem 1990- től. Ám legyen, de akkor mindenki­ét, mert így kívánja a polgári államok alkotmányában megfogalmazott egyenlő elbánás elve, valamint az ál­talános és igaz demokrácia. Sajnos, a szabad és a bolsevik nem. Ez utóbbihoz hasonlóról lehet olvasni egyébként A kommunizmus rémtettei és az ÁVH című könyvek­ből. Aki elolvassa, ne lepődjön meg, ha a mai politikában is ismerősre ta­lál a névsorban. Az ember nem vál­tozott, csak pártot váltott. Hogy mi­ért? Erre még nem adott választ. 1996-ban egy ellenzéki parlamen­ti képviselő a történelmi demokrá­cia szabályai alapján kérte, hogy az akkori kormányfő adjon magyaráza­tot az akkor 120 milliósra (ma 180 millió Ft) becsült háza építtetésének körülményeiről. Akkor a kormány­párt leszavazta vezére beszámolóját (az eddig nyilvánosságra hozottak listáján ő nem szerepel). A közleke­dési balesetben megszerzett „koro­na” után nem mondott le, eltérően a közlekedési minisztertől. Ma pártja követeli azt mástól, amit ő akkor sem teljesített, lsépi Tamás szerint ez is törvényes, mert a teljesítés el­maradását semmiféle joghátrány nem követi. Az átverés költségvetése Érdekes okfejtés a polgári kor­mány kétéves költségvetéséről kis­csoportosoknak és alsó tagozato­soknak, mert a többiek egy fél év­századon (50 éven) át éltek igazi át­verésben. Azt mesélték nekik, hogy a pártüdülők, pártházak tagdíjból épülnek, csak azt nem mondták meg, hogy ezt a dolgozó (munkás­paraszt) méhek által hordott méz­ből szívták ki. Tájékozatlanságukat nem a kereskedelmi és bulvár tv-k hiánya, hanem a szándékos butítá­sunk okozta, amikor évtizedeken át infláció nem is volt tervezve. A meghizlalt disznót be kellett szolgáltatni és utána sorba lehetett állni a fagyasztott argentin marha­húsért. Bort a kemény munkával megter­melt szőlőből préselték, amit ve­rembe kellett eldugni a szipolyok elől. Búzát termelhettünk, kenyeret süthettünk, amíg az ateista „ég ma­darai” le nem sö- i pörték a padlást. UpT ' ^ Békességet i I csak az nyerhe­ti* fii fj tett, aki hallgatott, '1 kuss volt az élete. Ilyen múlttal Jrm az 1996. évi 29 m százalékos inflá- cióról, valamint a 18 százalékos nyugdíjemelésről és a többi „finom­ságról” csak ezek ismerete után kel­lene polemizálni. Az FKgP B. M.-i Szervezete nevében Dr. Ács Imre elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents