Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-10 / 338. szám

2000. december 10. ★ ARCKÉP ★ 7 denbe. Ha hívnak, kér­nek, segítünk. Nagyon jó a kapcsolatunk a me­nyem, Szilvi szüleivel is. Sajnos, sem apukám, sem apósom nem él már. Anyukám velünk lakik, anyósom a közelben. Mindketten nagyon alkal- mazkodók. Tudomásul veszik, hogy felgyorsult az élet, de azért nagyon aggódnak. Anyám sosem tud elaludni, míg haza nem érek. Van, hogy haj­nali kettőig vár. Ez egy különös, kölcsönös aggó­dás. Ő értem, én érte.- A gyerekek soha nem tettek szemrehá­nyást a sok elfoglaltsá­ga miatt?- Inkább én szabad­koztam. Egyszer azt mondtam a gyerekeknek, lelkiismeret-furdalásom van amiatt, hogy nem le­hettem eleget velük. A fi­am azt válaszolta: de amikor nagyon kellett, ott voltál. Ha most ideszól, hogy menjünk el a gyere­kért, akkor megyünk. Ab­ban a pillanatban ő a leg­fontosabb. A családra mindig kell, hogy legyen idő. Sajnos, a barátokra már kevesebb jut. Ne­künk egyébként ugyan­azok a barátaink húsz éve. Sosem politikai ala­pon kötöttünk kapcsola­tokat. Ezenkívül csodála­tos szomszédaink van­nak. Az az igazság, én miattuk nem is költözöm el ebből a lakásból. Itt mindenki azzal, segít a másikon, amivel tud. En­nek a városnak az lesz a legnagyobb erénye, ha sok-sok összetartó kis kö­zössége lesz. A követke­ző évezred arról szól, hogy a globális világban meg tudjuk-e tartani a kis közösségeket, hiszen va­lahová mindenkinek tar­toznia kell. CSERVENYÁK KATALIN A rendszerváltás előtti utolsó két évben tanácselnöke, majd egy választási ciklus kihagyása után immáron hatodik éve Nyíregyháza polgármestere Csabai Lászlóné, akit 2000. február 25-én az év polgármesterének választottak. A kitüntető címet, s az azzal járó Melocco-szobrot az év elején Szegeden, a városi polgármesterek randevúján vette át a Belügyminisztérium politikai államtitkárától. Az év polgármesterét az újságolvasók választják, voksaikat az országos napilapokban megjelent szavazólapokon adhatják le. A szavazatok összeszámlálásakor derült ki: a korábbi évekhez képest idén jóval több cédulát küldtek be a választók, közülük is a legtöbbre Csabai Lászlóné nevét írták. beépítésére benyújtott tervünk. A 29 garzonla­kás építését még az idén megkezdjük. A kivitele­zéshez hatvan százalék támogatást kértünk, a többit saját erőből fedez­zük. A bérlők ugyan nem a szociális otthon lakói lesznek, de igénybe vehe­tik az ottani szolgáltatá­sokat az étkezéstől egé­szen az orvosi ellátásig. Elképzelésünk, hogy az ideköltöző idősek lead­nák bérlakásukat, így azokba fiatalok költöz­hetnének. A város legif­jabb lakótelepén, az Örökösföldön százhúsz - egy- és másfél szobás - bérlakás építését tervez­zük. Ezt a pályázatunkat a minisztérium két kör­ben ugyan elutasította, de nem adjuk fel. Az álta­lunk Fecskeháznak neve­zett, négyszintes épület kivitelezési költsége 700 millió forint lesz. Úgy döntöttünk, függetlenül attól, kapunk-e támoga­tást hozzá vagy sem, el­kezdjük az első ütem megvalósítását, ami negy­ven lakás felépítését je­lenti. A Fecskeházba fia­tal fészekrakók költöznek majd, akiknek itt - a ked­vezőbb bérleti díjaknak köszönhetően - lehetősé­gük nyílik a takarékosko­dásra, hogy mielőbb önál­ló otthont teremthesse­nek maguknak. További bérlakások kialakítása Jó a családi hátterem - mondja Csabai Lászlóné Névjegy SZÜLETETT: Budapest, 1947. március 23. CSALÁDI ÁLLAPOTA: férjezett (1968), Csabai László: gyermekei: László (1969), Judit (1973). PÁLYÁJA: hallgató a Felsőfokú Élelmiszer-ipari Technikumban (1965-68), mérnöki diplomát szerez a Kertészeti Egyetem tartósítóipari szakán (1984), különböző beosztásokban dolgozik a Nyíregyházi Konzervgyárban (1969-73,1977-82), az Édosz munkatársa (1973-77), Nyíregyházán a városi népi ellenőr­zési bizottság elnöke (1982-85), a városi tanács elnöke (1986-90), a Start vállalat főosz­tályvezetője (1991-94), Nyíregyháza MSZP-s polgármestere (1994-). Az MSZP tagja (1989-), országgyűlési képviselője (1994-95,1998-). HOBBIJA: olvasás, színházlátogatás, utazás.- Hogyan lesz valakiből az év polgármestere?- Úgy, hogy a városla­kók szavaztak. Megvan bennük a késztetés arra, hogy szavazzanak, mert mindenki sikeres szeret­ne lenni, egy kicsit magát is ünnepelni. Úgy érzi: ha egy ilyen vetélkedésben az ő polgármestere nyert, az a várost teszi sikeres­sé. Bizonyára vannak, akik azt értékelik, hogy mi őszinte és nyílt város- politikát folytatunk. Én kiállók elmondani, ha baj van. A sportfinanszíro­zást is nyíltan vállaltuk fel, nem próbáltunk kö­dösíteni, a kulisszák mö­gött megegyezni. És elis­merjük, ha hibáztunk. Nem olyan nagy Nyíregy­háza, az egész életünk a városlakók előtt zajlik. Tudják, ki gazdagodott meg, ki nem, kinek mi­lyen a magánélete - zűrös vagy rendezett. Persze, lábra kelnek néha ál- és rémhírek is, amelyekről aztán idővel kiderül, va­lótlan kitalációk.- Ön a szocialista párt tagja, országgyűlé­si képviselője, vagyis el­lenzékiként lett az év polgármestere.- Azt gondolom, ebbe a politikának nincs bele­szólása. És ez nagyon he­lyes. Amikor a magyar polgármesterek világtalál­kozóját rendezték Gödöl­lőn, akkor egy határon tú­li, illetve a nyírlugosi pol­gármester kapott díjat. Egyébként az állam is ad elismeréseket a polgár- mestereknek, például Kossuth-díjat.- Nyíregyháza dina­mikus fejlődéséről or­szágszerte elismeréssel szólnak.- Önmagához képest fejlődik dinamikusan Nyíregyháza. Úgy látom, az egész ország halad 1990 óta, de különösen 1997-től. A közelmúltban jártam Hajdúszoboszlón, és egyik ámulatból a má­sikba estem az ott látot­taktól. De ha ellátogatok a megyebeli kistelepülések­re, Szakolyba, Napkorra, ott is tapasztalom, meny­nyit változott az élet az elmúlt időszakban. Nyír­egyháza valóban látvá­nyosan fejlődik. Ennek az az érdekessége, hógy eb­ben nem az önkormány­zati fejlesztések a leglé­nyegesebbek. Ugyanak­kor ezek sem állami segít­séggel valósultak meg. Azt is látni kell: az embe­rek túl akarják élni a rendszerváltás számukra hátrányos velejáróit. Ren­geteget dolgoznak és na­gyon sokat kockáztatnak. Van ennek negatív hatása is, jobban elhasználód- . nak, romlik az egészségi állapotuk. A másik olda­lon viszont megjelenik mindez a szép házakban, a kulturált környezetben. Amit pedig ehhez az ön- kormányzat hozzátesz: viszonylag liberális ren­deletekkel segíti az épít­kezéseket, és évente 100 millió forintot osztunk ki lakástámogatásra. Próbá­lunk olyan hangulatot, elvárásrendszert kialakí­tani, hogy ha már építünk valamit, az jó és szép le­gyen, teremtsünk vele ér­téket. Legyen virágos az utca, a park, az épületek balkonjai. Sikerült olyan hangulatot kialakítani, hogy aki eddig soha nem ültetett virágot a háza elé, megteszi, ha látja: mind­két szomszédja úgy csele­kedett. Nem vagyunk per­sze elégedettek, de egy nagyvárosban sokkal ne­hezebb kialakítani ezt a fajta igényt, mint egy kis­településen. De talán nem járunk rossz úton: az utóbbi években három­szor nyertünk különdíjat a Virágos Magyarország környezetszépítő verse­nyen.- Hosszú ideje végre ismét napirenden szere­pel a városban a bérla­kásépítés.- Mint a többi nagyvá­rosban - leszámítva Pé­cset és Győrt -, Nyíregy­házán sem épültek bérla­kások az elmúlt években. Nem is tudtunk volna épí­teni. Amikor elosztottuk a pénzt, úgy gondolkod­tunk: ha szennyvizet, utat, gázvezetéket épí­tünk, azzal több ember­nek segítünk, hisz piacké­pessé, komfortosabbá tesszük a telküket. Egy la­kás árából tízszer annyi család helyzetén tudunk jobbítani. Mára viszont elkerülhetetlenné vált a bérlakásépítés. A társada­lom ugyanis kettésza­kadt. Az elmúlt években Nyíregyházán az építke­zések száma ötven száza­lékkal meghaladta az or­szágos átlagot, de ebből egy réteg kimaradt. Ép­pen ezért három irányban gondolkodott az önkor­mányzat: egyrészt na­gyon kedvező áron adott el ingatlanokat társasházi lakásépítésre. Ebből 160 lakásba már be is költöz­tek a lakóik, jövőre pedig újabb 170 lakás beruhá­zása kezdődik. A másik két elképzelést pályázati támogatással szeretnénk megvalósítani. A Gazda­sági Minisztérium pályá­zatán hatvankétmillió fo­rint támogatást már el­nyert a Pacsirta utcai idő­sek otthonának tetőtér­várható a Damjanich lak­tanyában, amelyet egy vállalkozói csoport vett meg. Ezenkívül szeret­nénk a város más részén 25-30, alacsonyabb kom­fortfokozatú lakást építe­ni azoknak a rétegeknek, amelyek nem tudják meg­fizetni a magasabb rezsit.- Mi a véleménye a kormány lakásprogram­járól?- A bérlakásépítés szempontjából jó a lakás- program, de nagyon ke­vés a hozzárendelt pénz. A jelenlegi kamattámoga­tási rendszer nem a fiata­lokat segíti, hanem a ma­gasabb jövedelműeket.' Ha nem 70 százalék tá­mogatást nyújtana a kor­mány, hanem csak ötve- net, az is korrekt lenne, vagy ha a mostanihoz ké­pest kétszer annyi pénzt tenne a kalapba. Ezzel már kimozdulhatnánk a holtpontról, könnyebb lenne a képviselőket is meggyőzni arról: tegyük mellé a saját erőt.- Nemrég fejeződött be a megyeszékhely leg­nagyobb rendezvényso­rozata, a Nyírségi Ősz. Mik a tapasztalatai?- A szervezők a mező- gazdaság és az almater­melés köré csoportosítot­ták a rendezvényeket. Ugyan Nyíregyháza ke­reskedelmi és ipari köz­pont a térségben - ezt tá­masztja alá, hogy a már működő Flextronics után újabb befektetők letelepe­déséről tárgyalunk az ipa­ri parkban nem feled­kezhetünk meg arról, hogy mezőgazdasági kör­nyezet vesz körül ben­nünket. Az ő munkájukat segítik az őszi rendezvé­nyek, az Agrofood, az Al­manapok. Nagyon fontos­nak tartom, hogy Nyír­egyháza és a térség együtt fejlődjék. Csak akkor nem fog megállni a város fejlő­dése, ha vele együtt gya­rapszik a térség. Ebben óriási a felelősségünk ne­künk, nyíregyháziaknak, az államnak és a megyé­nek egyaránt.- A polgármesteri hi­vatás és az országgyűlési képviselői munka sok el­foglaltsággal jár, gyak­ran tizenkét órát is dol­gozik naponta. Közben nem mellékesen feleség, anya, nagymama. Ho­gyan lehet ennyi poszton egyszerre helytállni?- Nem is tudom. Talán azért, mert jó a családi hátterem. Férjem kezdet­től a konzervgyárban dol­gozik, szeretik, megbe­csülik. Több mint har­minc éve vagyunk háza­sok, megtanultunk alkal­mazkodni egymáshoz. Jutka lányunk Budapes­ten egyetemi hallgató, valláspszichológiát tanul. Fiunk, László már nős, ő is, felesége is nyelvtanár. Nyíregyházán élnek. Ők a két kisunoka szülei: Ger­gő három és fél éves, Má­té másfél éves. Geri a fér­jemet Csapapának, en­gem Jutamamának hív. Nagyon ritka, hogy vasár­nap nem én főzök nekik. Ilyenkor együtt ebédel az egész család. Délután ná­lunk maradnak a kicsik, a fiatalok elmehetnek ki­kapcsolódni, sétálni. Nem vagyok olyan nagy­mama, aki rátelepszik a gyerekekre, beleszól min­Peter Tufoval (a kép bal oldalán), az USA budapesti nagyköveté Az év polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents