Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-09 / 337. szám

----------------VASÁRNAPI-------------1.lltyiUlI d d l »I / l Du nántúli Napló b J tartalmábólS Elhagyott tárgyak: elvész az ész is Komlón még pisztolyt is őriznek, de nem ritka a buszon felejtett esküvői torta sem Szigorúan ellen* őrzött fenyőfák A rendőrök és a fogyasztó­védelmisek szerint idén lopott fenyőt nagy mennyiségben lehetetlen lesz árusítani Agyhártyagyulladás: olcsó oltás csak januárban Mohácsi vád: az apa a saját fiát rontotta meg Utazgató politikusfeleségek A honvédos Kovács és a gombfoci TÉUGUMl! + keréktárcsa = 42. EU: 2004 a határidő Tegnap Nizzában az EU állam- és kormányfői 2004-et jelölték meg az új tagok felvételének első dátumául. (Cikkünk a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBÓL HAZAI TÜKÖR Biztonságot az egészségügyben! A betegek alig éreztek valamit a megmozdulásból. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Szigetváron megkezdődött a po­fonper. Tegnap a bíróság meg­hallgatta a feleket. Filmszakadás előtt a megyei mozik. Egyre nehezebb helyzet­ben a városok filmszínházai. (4. oldal) Teljesítetlen kormányzati ígéret. A pécsi pedagógus-szakszerve­zet e-mailekkel árasztaná el a mi­nisztériumot. (5. oldal) Vita a régiók vezetéséről Eltérő vélemények, kemény Meglepő, de Európa hivatalosan nem ír elő semmit a közigazgatás megváltoztatására, a régiók kialakítására. Ennek ellenére mégis évek óta a regionalizáció jelentőségét han­goztatják az illetékesek, s nem véletlenül. Ugyanis bár a forma kötetlen, célszerű len­ne azt választani, amellyel hazánk legjob­ban és legeredményesebben tud bekapcso­lódni az unió munkájába. S ennek lényeges eleme lehet a régióközpontok helye. PÉCS- Bár sokan ezt fordítva gondolják, az EU-ban álta­lános, hogy a városoknak van régiója - fejtette ki Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjának (MTA RKK) fő­igazgatója azon a tegnapi konferencián, amelyet a szervezet a Pécsi Tudományegyetemmel és a Mi­niszterelnöki Hivatallal közösen rendezett. ■ A „Területfejlesztési-közigazgatási regionalizá­ció” elnevezésű pécsi fórumon az akadémia dokto­ra kifejtette: az Európai Unió 175 régiója közül 168- ban a terület legnagyobb városa a központ, s ez csak Németországban és Hollandiában nem általá­nos. Az ok ott azonban a kisebb települések na­gyobb történelmi szerepe, helyzete.- Nem tartózkodom attól, hogy az ettől eltérő modelleket Balkáni-rendszernek nevezzem, ugyanis például Bulgáriára jellemző az a forma, A gazdaság helye is fontos hogy a térségekben nem a vezető várost válasz­tották centrumnak - mondta el Horváth Gyula. - Pedig a nagyobb településeknek jelentősebb a gazdasági, tudományos, közigazgatási kisugárzá­kijelentések a konferencián sa, ezért mondható, hogy a városoknak van ré­giója. Ezt a nézetet osztotta Rechnitzer János, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója is, aki szerint még az sem szerencsés, ha jobban megosztják a régiós városok a közigazgatási felada­tokat, a kisebb településnek ugyanis nincs olyan szellemi, kommunikációs eszköze, amellyel ezt megfelelően működtetni tudja. Nem azonosult ezzel az elmélettel Szegvári Pé­ter (képünkön), a Miniszterelnöki Hivatal Közigaz­gatási és Területpolitikai Államtitkárságának hiva­talvezetője. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy a feladatkörök, amelyek a régiót működtetik, a legeredmé­■ hol is van a szakágak centruma ■ ^ " így elképzelhető a különböző Ugyanakkor elsőrendű, hogy a 9 <SÉ> m fejlesztésben, a területek íelzár- kóztatásában és a polgárok ki­szolgálásában. A szakember úgy vélte, mindazonáltal az sem egyértelmű, hogy a regionális területfejlesztési tanácsok székhelye egybeesik a térség központjával. (A Dél-Dunántú- lon egyébként jelenleg a testület helye Kaposvár.) Élénk vita alakult tó arról, hogy a megyék fölött vagy helyett létrehozandó régiók vezetősége ön- kormányzati jellegű, s így választott vagy kinevezett testület legyen. Erre sincs egységes álláspont, az Európai Unióban mindkettőre van példa. A szakemberek szerint az elméleti kutatások megfelelő irányt szabtak a programkészítésnek, a közigazgatás átalakítására, a régiós rendszer teljes átformálására mindazonáltal két éven belül nincs sok esély. A legtöbb ilyen irányú törvénymódosításhoz kéthar­mados többségre, és így egyetértésre van szükség, ez azonban a jelen politi­kai helyzetben nem valószínű, hogy megvalósul. Ugyanakkor szükség len­ne valamiféle egységesítésére, hiszen egyébként előfordulhat, hogy a nyugati partner három megyével tárgyalva három teljesen külön­böző álláspontot hall. NYAKA SZABOLCS A tegnapi szakmai konferencián nemcsak a közigazgatási teendőkről és elméletekről esett szó, hanem a gazdasági feladatokról is. Az államilag ellenőrzött egységek, hivata­lok is egy-egy nagyobb területet foglalnak le, sokszor nemcsak a megye, hanem a régió határain is túlnyúlva. Ugyanakkor egy-egy térségi centrum szerepét az is befolyásolhatja, hogy a magánszektor nagyobb cégei, vál­lalkozásai közül mennyi üzemeltet területén központot. Ebből a szempontból a nyugáti multinacionális vállalkozá­sok, kereskedelmi egységek, pénzintézetek, biztosítók jelenléte is meghatározó lehet. Fideszes vízdíjkritika PÉCS A kommunális szolgáltatá­sok díjának emelésével fog­lalkozó legutóbbi közgyűlési üléssel kapcsolatban észre­vételt kaptunk Nagy Csabá­tól, a Fidesz önkormányzati frakciójának vezetőjétől. Ki­fogása arra a kitételre vonat­kozott, miszerint annak ide­jén a fideszes tisztségviselők fogadtatták volna el a díj­emelés-számítás alapjául szolgáló képletet.- A privatizáció szakmai előké­szítése a fideszes tisztségviselők feladta volt - mondta Nagy Csa­ba. - Az első önkormányzati cik­lus végén, 1994-ben a közgyűlés azonban felfüggesztette a privati­záció ügyének tárgyalását, mert a választási kampány finisében eb­ből nem kívánt politikai kérdést kreálpi, s úgy határozott, hogy a nagy horderejű döntést az új tes­tületnek kell meghoznia. így is történt 1995 tavaszán. Az új tes­tület minden tagja megismerked­hetett a képlettel, s ebben a mun­kában már nem dr. Mikes Éva vett részt, mint a területért felelős alpolgármester, hanem a koalíci­ós többség, az akkori ellenzéket is bevonva. A témát a gazdasági és vállalkozási bizottság tárgyalta végig. Igaz, hogy a polgármester fideszes volt, de pártunknak ak­kor csak három tagja volt a képvi­selő-testületben. A döntésnél úgy volt meg a szükséges 25 igen sza­vazat, hogy megegyezés alapján az MSZP nyolc képviselője is a privatizációt támogatva voksolt - tette hozzá a frakcióvezető. A legutóbbi közgyűlési vitá­ban azt furcsállták a szocialista képviselők, hogy most épp a Fi­desz kritizálja a díj számítási kép­letet. Ezzel kapcsolatban Nagy Csaba elmondta, a privatizáció­val kapcsolatos határozatokban feketén-fehéren le lett írva: reál­értékben csökkennie kell a víz dí­jának Pécsett, és ez nem történt meg. Ilyen áremeléshez, mint a csütörtöki, nem lehet hozzájárul­ni. Ezért bírálnunk kell a képle­tet, és változatlanul azt mondjuk, felülvizsgálatra szorul. Ittas volt, felmentették Budapest Horváth Pál, a Miniszterelnöki Hi­vatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának vezetője feltehe­tően ittasan okozott balesetet pén­teken a fővárosban. Horváth Pál Braun Róberttel, az Index.hu Rt. vezérigazgató-helyettesével ütkö­zött össze. A rendőrség a hírt, hogy a MeH közbeszerzési igazga­tója karambolozott, nem kívánta sem megerősíteni, sem pedig cá­folni. Samu Attila, a BRFK sajtóosztá­lyának vezetője mindössze arra a kérdésre válaszolt igennel, hogy a XIII. kerületben péntek délelőtt baleset történt, amikor is egy Volkswagen Passat és egy Volvo ütközötf össze. Közlése szerint a balesetet követően, a Volkswagen 56 éves vezetője elismerte a fele­lősségét, és mivel az alkoholszon­da elszíneződött, a rendőrök elvet­ték a jogosítványát. A balesetben személyi sérülés nem történt. Stumpf István, a Miniszterelnö­ki Hivatalt vezető miniszter pénte­ken azonnali hatállyal felmentet­te tisztségéből Horváth Pált. FOROG A KERÉK. Számos nyeremény várja olvasóinkat a pécsi Tesco Áruház kettes kapujában, a Dunántúli Napló standjánál ezen és a következő hétvégén is.______________________fotó: tóth László CSERI LÁSZLÓ KOMMENTÁRJA Kórház az ország szélért Nem leányálom ma Magyarorszá­gon betegnek lenni. Természete­sen nem azt akarom ezzel mon­dani, hogy korábban, teszem azt a két háború közt, vagy a kádári átkosban mindez élvezetes, örömteli „tevékenység” volt, de az többnyire nem jutott eszébe a kórházba menete­lüknek, hogy az ápolásukra fordított pénzek az utánuk jövők betegellátását ellehe­tetlenítik. Mert lassan odáig jutunk, hogy miközben ke­resztülmegy rajtunk a csuklós busz, utolsó, maradék erőnkkel maroktelefonunkon felhívjuk hozzátartozóinkat, hogy azonnal szerezzenek be kötszert, infúziós oldatot, fájdalomcsülapítót, ágy­neműt és jó állapotban lévő bonc­asztalt a MÉH-telepről, mert kór­házi látogatást tervezünk, ha rö­vidke időre is. Persze »mindez túlzásnak tű­nik, hiszen valamilyen gyógy­szert csak adnak ezekben a ne­Miközben átmegy rajtunk a busz, hazatelefonálunk, szerezzenek be gyógyszereket kórházi ápolásunkhoz héz időkben is, bár ha belegondo­lunk, mit is jelenthet az, hogy „a gyógyszerrendeléseken is lát- szódni fog a takarékoskodás”, egy kicsit megrémülünk. Ugyanis a takarékoskodás egyik módja az is, hogy olcsó, elavult szerrel he­lyettesítik a drágábbat, amelynek mellékhatásai többet ártanak, mint amennyit használnak. Mintha a hazai egészségügy régóta húzódó, égető problémái nem lennének megoldva, gon­dolhatnánk, de ezt csak na­gyon halkan merjük kimon­dani. Nehogy felkerüljünk arra a listára, amelyen az országimázs-rombolók so­rakoznak. Mert hát azért valljuk meg, az egészsé­günkkel kapcsolatban nem sok dicsekvésre van okunk Európában. Az mégiscsak halovány ered­mény, hogy a „kórház” kifejezés­nek még van valami jelentése. De lehet, hogy az unokáinknak már az értelmező szótárhoz kell fordulniuk segítségért. Vészhelyzet... £n5. oldal * i »

Next

/
Thumbnails
Contents