Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-08 / 336. szám

2000. December 8., péntek B A R A N Y A 1 TŰKOR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal Eltitkolják az illegális lerakókat A megyében működő közel száz szemét- lerakó döntő része engedély nélkül üze­mel. A többség lakott terület, vízfolyás közelében található, ami komoly veszélyt jelent az ott élőkre. Az Ormánságban a közelmúltban megkezdték az illegális szeméttelepek felszámolását, a kivitele­zés részleteiről tegnap tárgyaltak. Baranyai körkép A kétezer lakosnál nagyobb lélekszámú tele­püléseken két éven belül meg kell szüntetni a szakhatósági engedélyek nélkül üzemelő le­rakókat, az ennél kisebb falvakban 2003. ja­nuár 1-jéig kell felszámolni a telepeket, a vo­natkozó törvény értelmében. A megyében Veszélyes telepek A szakhatósági engedélyek nélkül üzemelő szemétlerakók egészségügyi szempontból rendkívül veszélyesek. A szilárd települési hulladék például bélbaktériumokat tartalmaz, a bomló szerves hulladékban a patkányok élelmüket találják, ezek az állatok többek között tífusz és szalmonellózis hordo­zói lehetnek. A hulladékban lévő káros anyagok a csapadék­víz hatására a talajvízbe kerülhetnek, szennyezve ezzel a kö­zelben lévő kutak vizét. A szerves anyagok bomlása során ke­letkező metán, szén-dioxid, kén-hidrogén a levegőt jelentős mértékben károsítják. működő 96 lerakó közül 66 semmiféle enge­délyezési dokumentációval nem rendelkezik.- A felmérések során kiderült, az utóbbi években 69 szemétlerakó - amelyekben becs­lések szerint mintegy 300 ezer tonna hulladék található - szűnt meg a megyében, szakszerű rekultivációt azonban eddig mindössze négy ormánsági településen kezdtek - nyilatkozta lapunknak dr. Vermes Éva, a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat te­lepülés és környezet-egészségügyi csoportve­zetője. - Öt megtelt lerakó kapott földtakarást, megfelelően elvégzett felszámolásnak azon­ban ez korántsem nevezhető. Az üzemelő te­lepek esetében komoly problémát jelent, hogy a 96-ból mindössze 22 helyen őrzik a te­rületet, és figyelnek arra, milyen jellegű hulla­dék kerül oda. A lerakók 80 százalékánál 1000 méteres körzeten belül lakóház, vízfolyás vagy kút található. Ennek köszönhetően a megyében a talajvíz és a felszíni vízszennye­zés veszélye valószínűleg több esetben fenn­áll, az ivóvíz minőségé­nek megóvása érdeké­ben már többször kellett intézkedniük a hatósá­goknak - hangsúlyozta a csoportvezető. Az engedély nélküli szemétlerakók szaksze­rű felszámolását a közel­múltban kezdték meg Drávátokon és Dráva- sztárán, tavaszig Bogdá- sán és Sósvertikén is rekultiválják a területe­ket. A beruházás és 29 további telep felszámolási tervének elkészíté­se több mint 20 millió forintba került. - Ha­zánkban az Ormánság az első olyan térség, amely a regionális lerakó létesítésével párhu­zamosan megkezdte az ülegális lerakók fel­számolását, a kivitelezés részleteiről tegnap tárgyaltunk Sellyén - mondta Vida János, a Biokom Kft. illetékese. Pál Gábor, a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség víz- és talajvédelmi osztá­lyának vezetője kérdésünkre elmondta, a mű­TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK LERAKÓHELYEI TÉRSÉGENKÉNT □ mm mzélyedetett ( ^ A számok 12 efflies [p kismértékben veszélyeztetett S3 veszélyeztetett ködő szemétlerakókat elvüeg tegnapig, de­cember 7-ig kellett volna bejelenteniük az ön- kormányzatoknak. Ezt a kötelezettségüket a kormányrendeletben megadott határidőig többen nem teljesítették, a felügyelőség jövő év elején megkezdi a felszólítások kiküldését. Ha erre sem érkezik reagálás, a mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást kezdeménye­zünk. - A bejelentést követően az engedély nélküli lerakóknál helyszíni szemlét tartunk, és 3 éven belül környezetvédelmi fe­lülvizsgálat elvégzését rendeljük el - tette hozzá. Mentőöv a kistelepüléseknek A költségvetéshez beadott és elfogadott módosító indítvány nyomán jövőre állandó lakosonként tizenetözer forinttal több támdgatást kapnak az ötszáz lelkesnél kisebb települé­sek. A megyében közel száz települést érint a változtatás, amelyek költségvetése így akár egyharmadával is bővülhet. elnöke a hír hallatán úgy fogalma­zott, hogy a plusztámogatás óriási segítséget jelent a csaknem száz baranyai településnek is. Kifejtette, hogy az érintetteknek ugyan általá­ban nincsenek intézményei, ám annál több olyan feladatuk, amit muszáj megoldaniuk: ilyen példá­ul az idősek ellátása, vagy egyálta­lán a község üzemeltetése. Utóbbi sokszor nem jelent mást, mint pél­dául a rezsi kifizetését, de informá­Baranyai körkép A jóváhagyott módosítás jövőre maximum négymillió forinttal je­lent több támogatást az érintett te­lepüléseknek. 2000-hez képest te­hát egy 266 lelket számláló község csaknem ennyivel több pénzzel gazdálkodhat, viszont a népesebb, ám ötszáznál kevesebb lakosú tele­pülések sem számolhatnak egyelő­re több bevétellel. A szabályozás Fejlesztésre is juthat Magyarsarlós költségvetése a támogatással és a saját bevéte­lekkel mintegy 18 millió forint. Ehhez adódik hozzá a jövőben a pluszjuttatás. A település önkormányzata 1991 óta vállalja pél­dául a gyermekek ingyenes utaztatását az iskolába. Mindez a községnek több mint félmillió forintjába kerül évente, s mindig problémát okoz az előteremtése. A most kapott többlettel - ami­vel ugyan az alapvető gondok nem oldódnak meg - azonban az önként vállalt feladatot továbbra is el tudják látni, s pályázatokhoz kapcsolódva még szerény fejlesztésekre is futhatja. furcsaságát magyarázza, hogy a tervek szerint a támogatási összeg jövőre tovább emelkedne. Dr. Nádor Rudolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének ciói szerint sok helyütt még ez is gondot jelentett. Az új támogatás mindezek fényében komolyan hozzájárulhat az apró falvak élet­ben tartásához. Ugyancsak üdvözölte a hírt Pa­taki Zoltán (képünkön), a 352 la­kosú Magyarsarlós polgármestere:- A költségvetés zárása évről évre álmatlan éjszakákat okoz számomra, de általában is ne­héz helyzetben vannak a kiste­lepülések. A plusztámogatás a szociális fel­adatok fenntar­tásán túl példá­ul a tervezett beruházások­hoz igényelt pályázatok önrészé­hez is jól jöhet. Ugyanis például egy százmilliós nagyságrendű csa­tornaépítés önrészét eddig képte­lenek voltunk előteremteni, ha tényleg megjön a pénz, akkor több településsel összefogva talán meg­valósítható lesz. Persze ez csak egy, bár nagyon fontos csepp a tengerben. Ugyanakkor más önkormány­zati vezetők arra hívják fel a figyel­met, hogy a mostani döntés fe­szültségeket is okozhat az ötszáz­nál több lakost számláló és a ki­sebb települések között. Áthidaló megoldásként olyan javaslat is fel­vetődött, hogy az ezentúl több pénzzel gazdálkodókkal közösen láthatnának el egyes feladatokat. MÁTÉ B. Betegstopot fontolgatnak Az önkormányzat egészségügyi bizottsága tegnapi ülésén egy, az esetleges menekülési útvonalat felvázoló szakértői vizsgálat alapját képező kérdéslista összeállításáról döntött a városi kórház körül kialakult helyzet kapcsán. Siklós Az intézmény jelenleg több mint 40 ezer ember ellátásáról gondos­kodik a térségben. A fenntartás évek óta jelentős terhet ró a város önkormányzatára, s maga a kór­ház is folyamatosan pénzhiány­nyal küszködik. Amint arról már korábban beszámoltunk, ameny- nyiben az intézményben nem ke­rül sor a műtőblokk felújítására, úgy az a véget is jelentheti, ugyan­akkor - miként az tegnap is felme­rült - el kellene végre dönteni, ki­nek áll érdekében a fenntartás: csak a város lakosságának avagy valóban az egész térségnek. Mint Bakó Pál alpolgármester elmondta, a kórház működését rendbe tudná tenpi, illetve stabili­zálná helyzetét, ha a környező ön- kormányzatok fejkvótával - számí­tásai szerint 500 Ft - hozzájárulná­nak ahhoz. Úgy vélekedett, a vá­rosnak a kórházzal közösen levelet kellene írni a településeknek akár azzal a „fenyegetéssel” is, hogy nemleges válasz esetén az adott te­lepülésekről nem fogadna beteget az intézmény. A tanácskozáson jelen lévő kép­viselő, Mehring István hozzászólá­sában elmondta, e téma immár két éve húzódik, nem fenyegetni kell, hanem a testületi üléseken részt venni. Véleménye szerint a polgár­mesternek és helyettesének kellett volna megkeresni az ellátási körbe tartozó településeket. Dr. Tölgyesi Éva bizottsági elnök elmondta, a bizottság öt tagja nem ér rá, hogy - az említett kérdéskör­ben - a hivatalnak két éve kiadott - s többszörösen megismételt - fel­adatot felvállalja, az nem is a fel­adata, hiszen az apparátusban vannak erre emberek. Hozzátette, a fenyegetés véleménye szerint ki­csit morbid, mindenkinek emberi joga, hogy kórházi ellátást kapjon, s a bizottság is mindig úgy döntött, hogy az intézménynek térségi kór­háznak kell lennie. Az évek óta tartó küszködéssel, folyamatos optimizmussal szem­ben ugyanakkor a pénz a nagyobb úr. Mint egy helyi vállalkozó el­mondta, nem hitelez tovább az in­tézménynek. Abban az esetben pedig, ha netán csődeljárást kez­deményezne valaki a kórház el­len, beláthatatlan következmé­nyei lennének - a városra, mint tulajdonosra nézve. _________u. Ra blás a parkolóban Szigetvár Szerdán délután kiraboltak egy idős férfit egy hipermar­ket parkolójában. A tettesek megvannak, de a pénz egy része már nem került elő. Megtámadtak egy hatvanéves fér­fit szerdán délután két órakor egy szigetvári hipermarket parkolójá­ban. A két erőszakos idegen neki­nyomta a megrémült embert a parkoló kerítésének és pénzt kö­vetelt tőle.- Nem ütötték meg az idős fér­fit, de végül is erőszakkal vettek el tőle tizennégyezer forintot, ezért rablás miatt kezdtük el a nyomo­zást - mondta Berkes István, a Szi­getvári Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője. - Két élettár­si kapcsolatban álló személyt fog­tunk el, náluk megtaláltuk az elra­bolt pénz egy részét is. Mindket­ten voltak már büntetve hasonló ügyek miatt. A két gyanúsítottat őrizetbe vettük. s. g. Röviden Gyilkosság a tanyán Mellbe szúrtak tegnap délután egy Kátoly és Máriagyűd közötti ta­nyán egy férfit, aki belehalt sérülésébe. A mohácsi mentőket a férfi élettársa riasztotta azzal, hogy az áldozatnak epilepsziás rohama van. Az első információk szerint a pár italozó életmódot folytatott. A rendőrség az ügyben megkezdte a nyomozást. Óidon fatolvajokat fogtak Falopáson értek két férfit a beremendi határőrök. A tolvajok az oldi erdőben munkálkodtak, amikor a járőr rájuk talált. A gyanúsítottak ellen a Pécsi Városi Bíróságon tettek feljelentést. Idén összesen már tizenhat fővel szemben intézkedett a határőrség hasonló szabály- sértés miatt. (sn) Karácsonyi koncert Pécsváradon Pécsváradon idén ismét megrendezik az immár hagyományos karácso­nyi koncertet, a tervek szerint az ünnep előtt a helybeli zeneiskola ta­nulói tartanak bemutatót a művelődési és sportközpontban. (ns) Ingatlanokat adnak el Hosszúhetényben Hosszúhetényben az önkormányzat értékesíteni kíván néhány, a te­lepülés tulajdonában lévő ingatlant. Az elképzelés szerint eladják az orvosi rendelőt, a régi iskola épületét pedig társasházzá alakítják. A kérdésről a szakértői vélemények ismeretében a jövő héten dönt a képviselő-testület. (mb) Tűzoltó lakók Szulimánban Szulimánban tegnap délután egy lakóház kéményének ajtaja kidőlt, és ettől kisebb tűz keletkezett. Mire a tűzoltók a helyszínre értek, a lakók már megfékezték a lángokat, a tűz során jelentősebb kár sze- rencsére nem keletkezett. _________________________________iwin Ka rácsonykor a tavalyinál is drágább lesz a hal más lábát tapossák a kereskedők előtt, ám 260-320 (plusz áfa) fo­rintnál többet nem kapnak kiló­jáért. A kiskereskedő meg igyekszik kihasználni a lehetőséget, hiába, nagy a kereslet ilyenkor, lehet az árrésen még egyet csavarintani. Még el sem kezdődött a roham, Baranyai körkép A karácsonyi asztalra bőven kerülhet hal - drágán. A nagyáruházak ugyan szer­veznek akciókat, ám még így sem tudják leszorítani az árat 400 forint alá. A tiszai nyur­gapontyokról le kell monda­nunk, a tavaszi ciánszennye­ződés miatt az onnan szárma­zó halat senki sem fogja meg­vásárolni. A karácsony nem ünnep hal nél­kül, habár a magyar ember az európai átlagnál jóval kevesebb halat fogyaszt évente, a szentes­tén megembereli magát, s az egyre terjedő angolszász szokás­ból átvett pulykasült mellé az ünnepi asztalra azért odateszi a tejben áztatott, fokhagymás pa- nírban megforgatott rántott pon­tyot. Más hal a magyar szokás szerint szóba sem jöhet, bár egyes helyeken továbbra is a ha­lászlét részesítik előnyben. Horváth Zoltán ócsárdi halte­nyésztő szerint az idén a tavalyi­nál is drágább lesz a hal, a kíná­lat ugyan óriási, termelők egy­HALÁRAK KG/FT ponty busa süllő harcsa keszeg 450-520 430-470 1600-1650 1200-1400 350-400 máris 500 forint körül mozog a ponty ára, erre a következő he­tekben, az igény felfutásakor még 50 forintot biztos rátesznek a forgalmazók. Nem kell azért elkapkodni a vásárlást, a pécsi hipermarketek most is akciózni fognak. A termelők úgy tudják, hogy az áruházak beszerzési áron (350-400 forint körül) árul­ják majd a halat. (A karácsonyi ételek árairól készült összeállításunkat a 10. oldalon olvashatják.) B.G. Termelőiskola új épületben Mikulás adta át az épületet a hallgatóknak, akik a közeljövőben megkezdhetik a gyakorlati munkát FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ PÉCS Új épületet kapott a pécsi „termelőiskola”, az intéz­ményt tegnap avatták fel kis ünnepség keretében. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Ala­pítvány Kézműves Szakiskolájának pécsi tagozata három éve működik a baranyai megyeszékhelyen, korábban a Megye, most pedig a Melinda utcában. A megüresedett, évekig használaton kívül álló egy­kori bölcsődében festés, ablakcsere, üvegezés, tető­felújítás után tantermeket és műhelyeket alakítot­tak ki a „termelőiskola” 130 tanulója számára. A tegnap délelőtt átadott épületben korszerűbb körül­mények között tanulhatnak - a megyében egyedül­állóan, iskolarendszerű oktatás keretében - a 16 és 22 év közötti fiatalok többek között falusi vendég­látást, fonott bútor készítését és virágkötészetet. Az épületet az önkormányzattól 10 évi használatra kapta meg a képzőhely. HODNIK I. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents