Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-07 / 335. szám
2000. December 7., csütörtök HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Aranyláz: ma is gyilkos szenvedély Sárga színű, csillogó, levegőn nem változó, lágy íém, amelyet a rézen kívül a legrégibb idők óta aranyként ismer az emberiség. Komplett, sokrétű fogalomkörök társulnak hozzá. Az arany, a drágakő, a kincs színes jelentéstartalmai mindig is hatalmas mozgásba lendítették az emberek fantáziáját. Kincsgyűjtőkről, kincsvadászokról, kalmárokról és agyafúrt tolvajokról szóló legendakörök gyűrűznek elénk a téma kapcsán. A tört aranyról és a tömbaranyról elmondja, hogy ezek az ékszerészet számára alapanyagok. De tört aranynak számít a magyar próbajellel nem honosított, külföldről behozott arany ékszer is. Lehet bármilyen szép, bármilyen magas szinten és gazdagon megmunkált, ha hiányzik róla a magyar próbajel, akkor legálisan eladhatatlan, legalábbis a valódi értékén. Az ékszerész is, ha bármit készít, első dolga elláttatni a magyar állami monopóliumnak számító próbajelzéssel. Ez ugyan több pénzbe kerül, de e nélkül csak feketepiacon kerülhetnének forgalomba a tárgyak, amiknek a forgalmazását szigorú törvények szabályozzák. Ha bármit vesz, elad valaki, ismernie kell az értékét. Tanult szakma, jól megbecsült foglalkozás manapság hazánkban az ékszerbecsüsség. Bozsits Szilviát, (képünkön), a mester feleségét, mint szakképzett becsüst arról kérdezzük, mik az alapszempontok?- A legelső a fémjel. Ezután a tüzetesebb vizsgálat következik. Miután próbaMintha közmegegyezés volna abban, hogy korunk nem aranykor. A múlt századi alaszkai aranyláz viszont fogalommá vált. Azóta sincs megfelelője a világtörténelemben, bár Jack Londonjai még csak akadnának, hiszen a mai érdeklődés sem kisebb az arany iránt, mint valaha volt. Sűrűn nyílik a kis bolt ajtaja. Szupermarketekben is árulnak ékszert, de az ékszervásárlás mégiscsak intim dolog. Vásárlók adják egymás kezébe a kilincset. Sok a bá- mész, szájtáti érdeklődő is. Egyelőre még vannak felhalmozott készletek, később majd minden elfogy. Ma még általában mindenfelé bőven van látnivaló. Itt is. Hátul a pult mögött pár négyzetméteres műhely, két konkrét munkahellyel: az egyik az arany, a másik az ezüst megmunkálására szolgál. Az ívelt munkaasztalokat bőrkötények veszik körül, a különféle tárgyakon dolgozó ötvös, ékszerész munkája közben keletkező fémforgács, reszelék felfogására. Ami ezekbe a bőrkötényekbe hullik, ugyanolyan arany vagy ezüst, mint amiből az ékszerek vannak. A „hulladék” fogalma ebben a szakmában ismeretlen. Ki hallott már olyat, hogy „aranyhulladék”? Legföljebb tört aranyról lehet és sajnálatosan kell is beszélni. Az arany unciánkénti világpiaci ára fontos tényezője a világgazdaságnak. Egészen pontosan egy uncia 31,1 gramm. Ennek ára jelentősen ritkán változik, de ha igen, akkor az csak világgazdasági döntések függvénye lehet. Hatásai is az egész világ gazdaságát érintik. A nagy pénznemek aranyfedezete átértékelődik. Ma már nem tudunk arról, hogy vblna olyan jelentős gazdasági tényezőként számon tartott ország, amelynek egész pénzforgalmára kiterjedő aranyfedezete volna. Persze a Napóleonaranyak és egyéb régi és újabbkori nemesfém pénzveretek a mindenkori numiz- maták féltett kincsei. Bozsits József ötvös, ékszerész, forma- tervező, míves munkát végző aranyműves. Nemcsak üzletember, kiállító művész is, Aranykarátok Az arany finomságát karátban adják meg. Ez ezreléknyi pontosan kifejezi a színarany jelenlétét az egyes tárgyakban a réz és az ezüst mellett. Általában 9, 14 és 18 karátosak a kereskedelmi forgalomba is kerülő ékszerek. A 14 karátos 578, a 18 karátos pedig 750 ezrelékes. A színarany önmagában túl puha lenne, mégis létezik - tömbökben. A „négykilences”, azaz a 999,9 ezrelékes arany a színarany. Ez van tömbösítve a bankok trezorjaiban és egyéb misztikus helyeken. Ebbe már érdemes volna akár befektetni is... Bonyolult, nagy történelmi háttér megidé- zését, figyelembevételét föltételező kérdések ezek. Az arany egyetemesen ismert, általános értelemben különlegesnek tekintett, értékálló anyag, amiből drága tárgyakat, főleg ékszereket készítenek. Ugyanakkor széles körben, a világ minden nyelvén használt olyan fogalom, amelyhez mindenek előtt a gazdagság további fogalomkörei társulnak. A mai aranyműves a jég hátán is megélni látszik. Bozsits József azt mondja, hogy bár a bóvlik iránti tömeges rajongás idejét éljük, az ötvös, aranyműves számára a legnagyobb élmény az, ha rábízzák az ékszer teljes kivitelezését, beleértve a tervezést is. Most az ezüst és a fehér nemesfémek divatját éljük. A könnyebben megfizethető ezüstnek köszönhetően, hála Istennek egyre nagyobb az igény az ilyen munkák iránt. Nemrég a Franciaországban elhunyt, világhírű ékszertervező művésznek, Somogyi Zsuzsának - Pilaszanovich Irén művészettörténész által a kis pécsi ékszerüzletben megnyitott - tárlatán tudtuk meg, hogy Bozsits József a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanult ötvösséget és Nádas Éva ötvösművész tanítványaként, majd tanulmányait a budapesti, az egykori „óra-ékszer”-nél folytatta. Ott vált ékszerésszé. aki a maga alkotásaiból is szívesen rendezne bemutatókat, mint ahogyan más formatervező ékszerművészek akár nemzetközi kiállításai is láthatók olykor aprócska pécsi üzletében. Ismeri az arany, továbbá a fehér nemesfémek teljes ipari, gazdasági hétterét, feldolgozásuk módját. Nemcsak üzletember, kiállító művész is savval is megnézzük a tárgyat, az alapanyag karátban megadott finomságának és súlyának figyelembevétele adja az érték egyik komponensét, a másikat pedig annak vizsgálata, hogy a tárgy egész-e vagy töredék. Itt az előállítás különlegességét, a megmunkálás mikéntjét, valamint az ékszer korát is fontos értékmeghatározónak tekintjük - foglalja össze az alapelveket a becsüs. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Hogy jó befektetés-e az aranyvásárlás? Miért ölnek még manapság is az aranyért? Füredi Zoltán, az egyik nagy hazai ékszerkereskedelmi cég szakközgazdásza lapunknak is megerősíti állítását, amelyet szakíróként a Karát című szakfolyóirat egy utóbbi számában is feldolgozott, hogy hazánkban virágzik a nemesfém ékszerek feketekereskedelme. Miért? A fogyasztó az ékszerpiacon forgalomba kerülő áruk után kőkemény fogyasztási adót fizet. Eme, többnyire az extra termékekre kivethető, extra adóterhek viszik fel olyan mértékben a piaci árakat, hogy az egyértelműen a feketekereskedelem malmára hajtsa a vizet. Mellesleg köztudomású, hogy a világ bűnözésének érdeklődése a kincsekről, bank- és vasútrablásokról a jóval nagyobb zsákmánnyal kecsegtető narkó- és kábítószer-forgalomra terelődött. Mindemellett, a közterületeken a kisstílű, utcai ékszerbűnözők, a mindenki által ismert gagyizók a zsebtolvajokkal egyetemben továbbra is vidáman űzik ősi mesterségüket. A karácsony előtt szokásos megszállott ajándékvadászat hasonlít némiképp az aranylázra. Pontosabban annak fordítottjaként is felfogható a jelenség. Annak megszállottjává válik némiképpen ilyenkor mindenki, hogyan költse el a lehető legkisebb veszteséggel, legkevesebb megbánni valóval az erre az időre felhalmozott forintjait. Sok a csapda, a megtévesztő momentum. Mert nem minden arany, ami fénylik. BEBESSI KÁROLY Töréshajlam A mogyorónyi darabok úgy csil- logtak a reggel fényében, mintha Ali baba mesés kincséből ömlött volna a járdára egy ko- sámyi. Valójában nem az Ezeregyéjszaka támadt fel Pécsett a kísértetek óráiban, hanem üvegcserepek éktelenkednek a külvárosi esőbeállóban: az egyik szélvédő táblája ripityára törött. Egy afféle alighanem többrétegűén ragasztott, tehát bizonyos határig ütésálló üveg. Vagyis nem holmi autókerék által felvert kavics, részeg botladozód, a fellobbanó düh reflexéből eredő „fejemet a falba verem” tettlegesség eredménye a törmelék. Kemény „munkája" lehetett vele annak, aki a táblát kitörte. Hacsak nem speciális rugó- és ütőtechnikával felvértezett harcművész a tettesünk, vagy olyan profi a saját önkifejező műfajában, akinek alkalmatos szerszámai - betondarab, nagykalapács stb. - is vannak a mutatványhoz. Ilyesmihez a fél tégla alighanem kevés. A buszra várók közül egy hölgy azt a galamblelkületre valló büntetést találta ki, hogy az üvegtörővei megfizettetné a táblát, de előbb egyenként felszedetné vele az összes cserepet. Feltehető, hogy ilyen „kegyetlen” szigorúságra sikeres felderítés hiányában nem kerülhet sor, egyébként is ellentétben áll jogrendünkkel az efféle megalázó retorzió. Engem a törmelék láttán nem is az igazságtevés vágya ragadott el, hanem az értetlenkedő kíváncsiság. Vajon miféle érdek vagy élvezetkergetés vezérelhet valakit tél eleji éjnek évadján efféle öncélú erőkifejtésre? Ha csak nem üvegkereskedő az illető, vajon mitől jobb neki, hogy egy tábla nem létezik. Esetleg most büszkeséggel tölti el a rombolás okozta hiány látványa, és eldicsekszik vele bizalmas körben, hogy benne tisztelhetik az alkotót, aki így mutatta meg magát a világnak. ' S ilyenkor támad az ember agyában afféle gondolat, hogy talán a lelki higiénére is ki kellene terjeszteni a lakossági szűrő- vizsgálatokat. Persze akkor már nem csak az üvegtörési hajlamra kellene koncentrálni, hanem például a lélektörő indíttatást is érdemes lenne idejében kimutatni. Ez még akár a siralmas magyar átlagéletkor kitoldásában is mesés eredményt hozna. MÉHES KÁROLY _______________________ Ak cióhősök Ausztriában már sikerült elfogadtatni azt a rendszabályt, hogy csakis az advent négy hete során lehet a bobokban megrendezni a szokásos (illetve, dehogy is szokásos: egyre inkább irritáló) karácsony-ricsajt. így nem találkozhatnak szembe a jámbor polgárok a Mikulással október 6- án, amikor nálunk az aradi vértanúkra emlékezünk, nem kapunk kiütést már november közepére a Csendes éj-től és a disz- kósra vett Jingle Beü-től, ami minden jobb bobban fogadja a nyájas vásárlót. Nem tudni, ez a szigor hozzánk is átszivárog-e a jövőben? De ettől függetlenül sem köny- nyű az élet, mert folyton azzal keU. szembesülni, hogy mindennapjaink másból sem állnak, mint hogy bulizzunk, nyerjünk és akciózzunk. Nyerni ki ne szeretne, de hát felszólító módban? Pedig a milliószor teszteb reklámszövegek ebben kristályosodtak ki, hogy erre a szerencsétlen, a maü-ok és shopping centerek dzsungelében tétován bolyongó polgárra rá kell parancsolni, lehetőleg tegezve: nyerd meg életed egyedülálló lehetőségé - és vegyél zoknit, mosógépet, digbális fogkefét. Bulizni jó és kell is, főképp egy bizonyos korban, de persze, mondjuk, 35 éven felül sem kell szükségszerűen becsontosodni. Rendben, akkor bulizzunk, tényleg jó lenne néha elengednie magát az embernek, mint anno, amikor még valóban azt hitte, hogy az élet a butiról szól Persze, az is egy különös megközelítés, amennyiben a karácsonyt bulinak tekintjük... Az akció pedig - akció mindig van. Mondhatni örök, mint Anna, bár néha tényleg nehéz elképzelni, milyen vob az, amikor az akcióba kerülő termék még új és friss és kívánatos vob. De nem is ezeken a mellékzöngé- ken van a hangsúly. Sokkal fontosabb az az el nem hanyagolható tény, hogy szép lassan valamennyien akcióhősökké leszünk. Még az izmainkat sem kell rambósra kidolgozni, bár a karácsonyi erőbetett menetű lökdösődéshez azért kell némi fizikai erőnlá, nem vitás. Mindegy, egyszer csak eljön az a bizonyos este is, mint kétezer és egynéhány esztendeje, amikor Augustus császár népszámlálást rendezett a birodalomban. hetedik oldal HOLNAP Riport Polgárőrök. Kit védenek és mitől, amikor egymás közt sem tudnak megegyezni, hogy melyik szervezethez tartozzanak? Legalábbis Nagynyárádon nem, ahol sorozatos feljelentések, ügyészi vizsgálat, tömeges kilépések, más szervezethez történő csoportos átállás jellemzi az egyesület aktív tevékenységét. Portré Fábián Anita, a Pécsi Nemzeti Színház tagja a napokban Szendrő-díjat kapott. Mint mondja, ő leginkább szenvedélyes nőket szeret alakítani. A pénteki Gorkij-premieren teljesül a kívánsága. Portré A jog humora, a humor joga Most még PhD-könyvének kéziratán dolgozik - A védő a büntetőeljárásban -, de már körvonalazódik következő kötete is: A jog humora, a humor joga. „A legjobb sztorik az igazságszolgáltatásban - avat be a majdani tartalomba -, közöttük persze a saját hülyeségeim is.”- Ha már így szembesül magával, én is kínálok egy lehetőséget: rendőr a bűnözők ellen, védő a bűnözők oldalán.- Jogászként, egyetemi kutatóként és előadóként az a dolgom, hogy feltárjam azokat a hiányosságokat is, amelyek annak idején hibák lehettek akár a saját rendőri munkámban. Hogy mást ne mondjak, a bűnöző oldalán figyelembe veendő enyhítő körülmények. Ezekről korábban a rendőrség el-elfeledkezett. Ami pedig az ügyvédi munkámat ületi, klienseim legfeljebb tíz százaléka bűnöző, a többi csak bűnelkövető. Óriási a kettő között a különbség.- Kutatómunka, bírósági perek, katedra. nyom lényegét, akkor jobb, ha bedobom a törölközőt. Egyébként vannak olyan kurzusok is, ahol már diplomások tanulják a jogot. Ezt a társaságot kifejezetten kedvelem.- Summa cum laude végzett, adjunktus. Benne van a munkája a megjelenő jogszabályokban? Van rangsor?- Nincs. De előadni imádok.- A joghallgatók döntő többsége nem értheti, amit először mond nekik.- Ha egy nyolcéves gyerekkel nem tudom megértetni a tudomáDr. Fenyvesi Csaba 1961-ben Pécsett született. Rendőrtiszti, jogi, közgazdasági diplomája van. Ügyvéd, mellette a PTE büntetőeljárás-jogi tanszékén oktat. Számos hazai és külföldi szakmai társaság tagja. Magyar előadóként az USA-ban ő beszélt elsőként a nukleáris anyagok csempészetéről. Nős, felesége pedagógus.- Ahhoz 30-40 évig kell céltudatosan dolgozni, és jelen lenni minden olyan helyen, ahol intézményesíthető a saját felfogás. Ráadásul ilyen szempontból az, hogy nem a fővárosban élek és dolgozok, pluszhátrány. Röviden: a tudományos nézeteket is menedzselni kell.- Megépített a pályája, vagy szerencsés körülmények eredménye?- Már gimiben rendőr akartam lenni, de okos tanácsokra hallgatva először elvégeztem a jogot. Ott már határozottan éreztem, hogy erős vonzódásom van a kriminalisztikához. Egy idő után azonban elegem lett a rendőrségből, kellemetlennek éreztem egy éjszakai házkutatást, egy refes ellenőrzését.- Vidékiségét, ennek hátrányait említi, de közben 31 országban járt.- Utazni, repülni is imádok, mint ahogy kosarazni, teniszezni, korcsolyázni, vagy festeni.- Mintha semmi sem hiányozna már...- Dehogynem! Még egy kisgyermek. MÉSZÁROS ATTILA
