Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-08 / 336. szám

2000. December 8., péntek HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Polgárőrök, egymással szemben Egy éve dúl a csata Nagynyárádon, hogy a félszáz polgárőr melyik szervezethez tartozzon, s ki a hivatalos elnökük. Feljelentések, rágalmazások után végre megszületett az ügyészségi határozat, de a jelek szerint ez sem hozta meg a fa­luban a békét.- Lassan egy éve, 2000. január nyolcadika óta vagyok a nagynyárádi polgárőrség ügyvezető elnöke, de elődöm, a Belgiumból hazatért Marton György azóta zaklat bennünket. A tár­sasághoz mint önkormányzati képviselő ke­rültem, majd rövidesen megválasztottak el­nökhelyettesnek is, mivel a közreműködé­semmel gyorsan gyarapodott a tagság, az egy­kori hétről napjainkra hétszer többen lettünk- mondja Hartvég Zoltán. Tény, hogy nincs még egy település a me­gyében, ahol a lakosság közel tíz százaléka önként vállalja az idézőjelben értendő őrző­védő funkciót. De minek köszönhető a pol­gárőrség nagynyárádi népszerűsége?- Szerződéseket kötöttünk a környékbeli nagy cégekkel, a Bóly Rt.-vel, a Postabankkal, a MAV-val - indokol az elnök. - Szabadidőnk­ben járjuk a veteményest, a termőföldeket, magtárakat, ha kell, akkor a mohácsi vasúti pályaudvart is. Traktorosok gázolaj lopását füleltük le, szennyvízszippantós kocsit buk­tattunk le, amint a kocsi tartalmát a szántóra akarta üríteni. Bizonyára a végzett munkának köszönhető, hogy januárban a tagság titkos választással elnökké nevezett ki, míg Marton György akkortól tiszteletbeli elnökként jelöli meg magát. Aztán az ülés jegyzőkönyvét csak négy hónap múlva adta le a cégbíróságra, s to­vábbra is igyekezett ő irányítani, hátráltatva a tevékenységünket. Ugyanakkor sorra elvágta a régi szálakat a kiépített céges kapcsolatokat illetően, ellenem pedig levelező hadjáratot in­dított, állandóan napirenden voltak a feljelen­tések, rágalmazások. Az augusztusi ülésen aztán közfelkiáltással úgy döntött a tagság, hogy kilépünk az Országos Polgárőr Szövet­ségből (OPSZ), és csatlakozunk a pécsi Venczel Tibor vezette Polgárőrség Bűnmeg­előzési és Vagyonvédelmi Egyesületéhez. Az is felszította az indulatokat, hogy a nagy­nyárádi polgárőrségnek a helyi önkormány­zat egy irodát biztosít telefonnal a kultúrház- ban, ahol rádió adó-vevőt, lámpákat és az ok­mányokat őrizzük, s amikor döntöttünk a vál­tásról, lecseréltük a zárakat, mert védeni Egyenruhás civilek Kozármislenyben, Komlón, Mohácson és Harkányban. Ugyanakkor az OPSZ Baranya megyei vezetői azt ígérték, hogyha visszalé­pünk hozzájuk, akkor a szervezet nekünk ad­ja az egyik öreg Lada Niváját. Én erre azt vá­laszoltam, hogy nem olyan ez, mint a helyi já­rat, melyre egyszer fellépünk, egyszer meg le. Nekünk csak az a célunk, hogy Nagynyárá­don rend legyen.- Kezdjük ott, hogy nem az alapszabály­ban leírtak szerint zajlott le a januári elnökvá­lasztás - fejti ki álláspontját Marton György. - Csak azokat hívták meg a döntéshez, akiket ők akartak. Érthetetlennek tartom, hogy egy jól működő szövetséget rúgnak fel csak azért, hogy átmenjenek egy olyan csapatba, amely­nek nincs múltja. Min­denesetre ha az ügyész­ség hatálytalanítja a ja­nuári elnökválasztást, akkor én maradok a szervezet vezetője, vagy nem lesz polgárőrség. Azt ugyanis tudni kell, hogy a Belügyminiszté­rium csak egyetlen pol­gárőrséget támogat 10 milliókkal, az OPSZ-t. Eddig Nagynyárád környékén rendszeres volt a járőrszolgálat, amikor a polgárőröket a fegyveres testületek emberei kísérték, ez most megszűnt. Biztos vagyok benne, hogy az ügyészség nekünk ad majd igazat. Hogy miért küldözgettem leveleket Hartvég Zoltán­nak? Mert olyan dolgokkal próbálta magához édesgetni a tagokat, melyek a polgárőrség cél­jaival ellentétesek. Fegyvervizsgát ígért pél­dául, holott civil szervezetről van szó, és ilyen vizsgához mi a nevünket nem adhatjuk, ki­képzést sem szer­György, az OPSZ megyei vezetője nem teketó­riáz, a miheztartás végett rögtön közli az álta­la felállított szabályokat: Marton György a megyei szövetség alelnökeként nem nyilat­kozhat, csak mint a nagynyárádi egyesület el­nöke. Lakatos úr mint a szövetség ügyvezető elnöke, szintén a jóváhagyásával mondhat bármit a szövetséggel kapcsolatban. Egyedül ő jogosult a nyilatkozattételre. A történt események jogszerűtlenek vol­tak, alapszabályba ütköznek - összegez. Megjegyzi, ha az ügyészség dönt erről a kér­désről, a megyei elnökség összeül és véle­ményt alkot. De addig a Nagynyárádi Polgár­őr Egyesületet meglévőnek tekintik, és Mar­ton Györgyöt elnöknek. Venczel Tibor, a másik szervezet vezetője szerint a polgárőrség többsége faluvédő egye­sületként kerül bejegyzésre, aztán a polgárőr­ség nevet is felveszi. Ez alkalmas a megté­Tavaly a Belügyminisztérium 200 ezer forintot, idén egymilliót adott a baranyai OPSZ-nek, jövőre pedig 4 milliót Ígér. Ennek a szövet­ségnek az országban 44 ezer, térségünkben 912 tagja van, az egyik legnagyobb civil szervezet. Baranyában 34 településen van bázisa. A tagdíj évente 100 forint. A másik legnagyobb megyei csapat a Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület, ahol legutóbb 857-es sorszámmal adtak ki igazolványt. Ebből a társaságból mintegy 130 ember Pé­csett tevékenykedik. A polgárőrök maximum gázsprayt használhat­nak akció közben. Más fegyverük nincs, ha csak egyénileg nem szereztek engedélyt a hordására. A polgárőrök gyakran járnak egyenruhában, inkább elriasztó, mintsem hatósági beavatkozási jel­leggel. A polgárőrség létjogosultsága kézzelfogható: sokszor elég annyi, ha egy település névtáblájára kiírják: polgárőrökkel védett te­rület. A polgárőr szervezetek egymás közötti viszonya remélhetőleg alapjaiban megváltozik december 16-tól, amikorra dr. Sárközi Fe­renc megyei rendőrfőkapitány polgárőrfórumot hívott össze, az együttműködés lehetséges változatainak megvitatására. A nagynyárádiak inkább Venczel Tibor magánszervezetét választották fotós müller a. vesztésre, mert a név kizárólagos használatá­ra az jogosult, aki elsőnek jegyzi be magát. A disznóság itt kezdődik, hiszen hiába nem funkcionál normálisan egy ilyen társaság, a törvény helyzeti előnyt biztosít a számukra. A szembenállásról az a véleménye, hogy jobb lenne, ha a szervezetek nem rivalizálnának, hanem a bűnmegelőzésre, a vagyonvédelem­re összpontosítanának. Mint mondja: - A dol­gunk az, hogy adatokkal, eszközökkel segít­sük egymást. Kialakult egy olyan helyzet, hogy lassan a bűnözök röhögnek rajtunk, amint egymásnak esünk. Az OPSZ fölülről építkezik, mi alulról. vezhetünk. Más­részt az augusztu­si döntés is ér­vénytelen a szer­vezeti váltásról, mert egy nem lé­tező vezető hívta össze a gyűlést, s az OPSZ-hez ra­gaszkodó 8-10 ta­got elfelejtették értesíteni. Lakatos János, az OPSZ baranyai vezetőségében ügyvezető elnök. Véleménye sze­rint Hartvég Zol­tán könnyen befo­lyásolható, ezért került a Venczel­akartuk az értékeinket. Ő ezt úgy állította be, hogy letörtük az iroda zárjait. Eldcortól indult be a fenyegető levelezési hadjárata, még az ügyészségen is feljelentett, hogy illegálisan működünk. Holott a Venczel Tibor-féle csa­patnak működő egységei vannak Pécsett, féle csoport von­zásába. De mint kifejti, az a társaság nem tag­ja az országos szövetségnek, nem is élvezi az ezzel járó kedvezményeket. A Venczel-cso- port - így fogalmaz -, haszonszerző jelleggel működik, inkább őrző-védő funkciókat tölt be, nem pedig társadalmi feladatokat. Prifer Az ügyészség a napokban döntött, indoklá­sában kifejtette, hogy a januári és az augusz­tusi nagynyárádi polgárőr-közgyűlés határo­zatai jogszabálysértők. Marton György levél­ben szólította fel ezek után Hartvég Zoltánt, hogy akar-e tagja maradni a szervezetnek. Az önkormányzati képviselő csak annyit vála­szolt, tudomásul veszi, hogy Marton György a Nagynyárádi Polgárőr Egyesület elnöke. Marton György most a döntés értelmében visszaköveteli az OPSZ helyi szervezetének egyenruháit, irodáját, az igazolványokat, a tagságot pedig körlevélben hívja közgyűlésre. Az önkormányzattal is ajánlott levélben tu­datta, hogy míg a másik, szerinte illegális szervezet már megalakulásakor 100 ezer fo­rint támogatást kapott, addig az általa évek óta vezetett csapat a szokásos 50 ezret sem kapta meg. A tagok egyelőre csendben hall­gatnak, mindössze annyi történt, hogy a Bel­giumból hazatért hazánkfiának a héten a présházát kékre festették, obszcén jelzőkkel és ábrákkal rajzolták tele. mészáros b. endre KOZMA FERENC TGM Tamás Gáspár Miklós kilépett az SZDSZ-ből. A párt alapítója, hosszú időn át meghatározó egyénisége volt. Emlékszem, hogy időközi választáson (?) pottyant be a még pártállami Parlamentbe, s szókimondó el­lenzékiként (Roszik Gábor MDF-es lelkész mellett, akit az atyafiak nemzeti színű zászló­val kísértek be az ország házá­ba) borzolta a spontán beszéd­hez nem szokott „szocialista” képviselőtársait, s a már örege­dő Aczél György egy ilyen alka­lommal, vissza se nézve, végleg otthagyta a székét. Azok voltak az idők! De hát nem csak TGM lépett ki az SZDSZ-ből, otthagyta már jó régen a pártot egykori elnöke, Tölgyessy Péter is, hogy átlépve a Fideszbe annak leg­keményebb kritikusa legyen. De elhagyták már a többi pár­tot is sokan, meghatározó egyé­niségek. Az elmúlt tíz eszten­dőben a politikai nézetek sza­kadtak jócskán. Volt, aki ma­gányossá lett és végleg eltűnt a porondról (Für Lajos, Pozsgay Imre stb.), akadt, aki más pár­tot kezdeményezett (Szabó Iván, G. Nagyné Maczó Ágnes vagy mondjuk Király Izabella) és pártjával együtt hamvába hullt, s akad aki, ugye, mint Csurka István, a radikalizáló- dás jegyében a hatalomért áhí­tozik. Akár a szabad demokra­ták radikalizálódó új elnöke, Demszky Gábor (miniszterel­nök-jelölt), aki miatt Tamás Gáspár Miklós fibzófus elhagy­ta a pártot. Tény, hogy egy ifjú demokrá­ciában nem kötelező ugyan­azon a hajón soká utazni; a demokrácia ekként teljesedik ki, ellágyulásokkal és bekemé- nyítésekkel. A régi arcokat oly­kor már leírt régiek vagy újab­bak váltják fel. Vagy szeretnék fölváltani (mint Németh Mik­lós), de nem megy az istennek se. Mondom, rámegy még né­hány esztendő, mire olyanok leszünk, mint az angolok, sta­bilak és kiszámíthatók. S ez így van rendjén. Mi, szavazók sem vagyunk különbek, nekünk is négyéven­ként alaposan újra meg kell gondolnunk, hogy kire voksol­junk. Még stabil nézetrendszer és elkötelezettség mellett is. Hi­szen mi is észrevesszük, hogy valójában egyetlen hazai párt sem az igazi még. Csak szeret­ne az lenni. MÉSZÁROS ATTILA ______________________ Mi nt a hal Profik, na, mit mondjak! Egy­szer egy öreg cigány beavatott a misztériumba. Kezdhetném szépen, hogy csacsogott a folyó", madarak dala, meg ilyenek, ám a vén roma azt mondta: de kuss legyen ám! Mindegy, a Dráván volt. Egy fotelkötelezett polgár vörösre röhögi magát, ha azt hallja, hogy vízben ge­reblyéznek. Se csali, se szabad­idős sport, hanem fogta az öreg a cájgot, rátett két, ólomba ön­tött, böhöm hármashorgot, be­dobta a szakadásba, ahol mély a víz, és szorgalmatosán végig­tapogatta a folyó fenekét. Nem ez a titok, érintette meg a vállamat a rózsakeresztesek pallosával, hanem a hely. Ahol a halak vermelnek. Azt kell meggereblyézni! Süllők, busák testébe akadt, de szépen ám, a horog. Mondom neki, öreg, ezt a sok halat ki eszi meg? Majd a vendégek, világosított fel a ci­gány, megmondva azt is, mely korcsma asztalára kerül majd az ő kertművelt zsákmánya. Ötven orvhorgász? Semmi az, még akkora tisztelettel is adózva határőreinknek, akik hálójában idén ennyi rapsic akadt fenn a Drávánál. Van­nak azok mindenütt és megle­hetősen sokan. Ipar lett, megél­hetési, mi több, meggazdago­dási forrás. Mondhatnám azt is, lopják a halat, de ez nem igaz. Pénzt lopnak, azokét, akik fizetnek tagdíjat, területi jegyet vásárolnak, hogy ebből hal kerülhessen a vizekbe. Szóval, tudják hol a gödör. Műanyag zsákok dagadnak egy- egy ilyen akció után a halaktól. Később vendéglői hűtőkamrák. Ez az ötven bukott rapsic csak arra jó, hogy fénybe kerüljön az a homály, ahol az ellopott halak eltűnnek. Mert persze piacra dolgoznak, pont úgy, mint öreg cigány haverom: semmi szabad­idős sport, meg a természet lágy öle. A pénztárca mélye, az igen! Akár a gereblyézné, akár a lo­pott halat átvevő vendéglősé. Ha már a Drávánál volt, ak­kor hát hol a határ? Vajon eljő-e a boldog jövendő, hogy módosítják a Btk-t, mint példá­ul az üvöltöző focihuligánok miatt? Hogy a rapsic nem or­dít? De nem ám! Már csak azért sem, mert jól ismeri a ha­lak szokásait. Jelzem, most kezdődik a szezonjuk. Egy nap­ra ötven vízikertész is juthat. hetedik oldal HOLNAP Riport Kádár-dosszié (9): Hruscsov 1958-ban úgy ítélte meg, hogy Kádár alkalmas vezető. Az SZKP főtitkárának jel­lemzése alapján Kádár teljes jogú tagságot szerzett a kom­munista felső vezetők képze­letbeli klubjában. Elkezdőd­hetett a legvidámabb barakk berendezése „aki nincs elle­nünk, az velünk van” ala­pon. Portré Bükkösdi László tárcájában ezúttal külföldi utazásai­nak tanulságait summázza a pécsi római kori sírkam­rák világörökségbe történő felvétele kapcsán. Portré Szeretek szenvedélyes nőket alakítani Ma premierre kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban: Gor­kij Éjjeli menedékhely című darabját mutatják be. Vaszilisza Karpovnát Fábián Anita alakítja.-Mi az oka, hogy nem balettos lett? - A szüleim nem engedtek 9 éve­sen az Állami Balettintézetbe, fél­tettek. Nekem nem is hiányzott, Uhrik Dóra kiváló színvonalon ta­nított Pécsett.- Akkor miért nem vonzotta ez a pálya?- Nagyon is vonzott. Eleinte tán­cosnő majd színésznő szerettem volna lenni. Imádtam a táncot, de be kellett látnom, hogy a 178 centi­méteremmel aligha fogok fényes karriert befutni a klasszikus balett területén. Később kiderült, hogy a színészethez nagyobb a kedvem és a tehetségem is.- Kapott is szerepeket?- Már másodikos koromban játszottam prózai darabokban. Ki­kértek az iskolából.- És a főiskola?- 1993-ban felvételiztem a Szín- művészetire, szerűen a nehezebb utat válasz­tottam.- Nagyon sokféle darabban ját­szott eddig. Volt olyan, amelyben nem érezte jól magát?- Az előfordul, hogy nem tar­tok jónak egy darabot, de nem fordulhat elő, hogy rosszul érez- zem magam benne.- Jól kijön a rendezőkkel? a harmadik rostán estem ki.- Megvi­selte?- Nagy tragédia volt ez akkor, azt hit­tem, nincs tovább. De jött a pécsi szerződés, és ma már nem bá­nom, hogy nem vettek fel. Egy­Fábián Anita 1975-ben született Pécsett. A Művészeti Szakkö­zépiskolában végzett balett szakon, majd 1993-ban szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, amelynek azóta is a tagja. 1998- ban nívódíjat kapott, majd idén, néhány héttel ezelőtt a Szendrő József-díjat vehette át. Hajadon.- Minden színész más és más. Van aki könnyen nyílik meg, van aki nehezen. Ezért nem árt, ha a rendező jó pszichológus is egy­ben. De én végül mindig jól kijö­vök velük.- Vannak kedvenc figurái?- Most éppen az Osztrigás Mici, de nagyon szerettem Shakespeare York napsütésében Margit királyné szerepét, sírtam, amikor a darabot levették a mű­sorról. Szeretek szenvedélyes nő­ket alakítani.- Nagyon fon­tos önnek a szín­ház?- Ahogy mond­ja.- Gondolt már arra, hogy más társulathoz szerződik?- Szeretném majd máshol ki­próbálni magam. Pestre kerülni nem könnyű, mert a körök le van­nak zárva. Ma már úgy érzem, birtokomban van az a tudás is, ami ehhez kellene. De ki kell vár­ni a megfelelő időt, mert a kapko­dás végzetes lehet. Amit tudok, azt ebben a színházban tanultam meg, itt nőttem fel, ezért bárhol legyek, nekem a Pécsi Nemzeti lesz a No.l. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents