Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-19 / 288. szám

2000. Október 19., csütörtök HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A csillaggömb alászáll a hegyoldalról? 25 éve avatták fel a Mecseki Planetáriumot, amelyhez hasonló csak kettő van az országban. A rendezetlen tulajdonviszonyok miatt 1989-től 1998-ig szünetelt a működése, az épület állaga leromlott. A Pécs-Baranyai TIT most azt fontolgatja: a költségek miatt lehozza a Mecsek oldaláról a csillaggömböt a belvárosba. Különleges formájú építmény áll Pécs belvá­rosa felett, a Mecsek-oldal egyik legmerede­kebb utcájában, a Szőlő utcában. A beton­épület mellett két fém kupola is található. Az egyik csillagvizsgáló, amelyben távcsövek se­gítségével szép, tiszta időben természetes körülmények között kerülhet közelebb hoz­zánk a csillagos ég látványa. Az építmény északi oldalához simul a másik kupola: a planetáriumé. A műszer, a jénai Zeiss-Művek gyártmánya - ma már technikatörténeti érde­kesség is - 1962-ben került a pesti vidám­parkba, 1968 után pedig Budapestről Pécsre. A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat kezdeményezésére és gondozásá­ban itt létesült az ország első fix-beállítású, kőépületben elhelyezett planetáriuma. A planetáriumok ősei a csillaggömbök és az égitestek mozgását bemutató mechanikus szerkezetek voltak. A mai planetáriumok műszere bonyolult optikai berendezés (csü- laggömb), amely a kör alakú nézőtér köze­pén helyezkedik el, és innen vetíti a félgömb alakú kupolára az égbolt képét. Vagyis egy különleges mozi. A vetített „film” - ahogy azt Keszthelyi Sándor pécsi mérnök, amatőr csil­lagász megfogalmazta - itt maga a csillagos égbolt. Azaz a szabad szemmel látható mint­egy 5100 csillag, pontosan úgy, ahogy a tisz­ta, sötét ég alatt észleljük. A csillagok, a Nap, a Hold, a szabad szemmel felfedezhető boly­gók, a Tejút összes látszólagos mozgását lát­hatjuk. Bár a néző néhány méterre ül a ku­pola felületétől, mégis úgy érzékeli, mintha a vetített csillagok a végtelenből vüágítanának. Az idők során sokan megcsodálták az egy csillaggömbbel felszerelt műszert, a TIT-nek viszont 1987-től egyre nagyobb nehézséget jelentett a planetárium működtetése - első­sorban pénzügyi és műszaki okokból. Az ál­lami támogatás megszűnt, az épület fűtés­módja, elektromos rendszere, az épület szi­getelési és felújítási munkái mind jelentő­sebb pénzforrásokat igényeltek volna. Mind­ezt a Pécs-Baranyai TIT egyedül nem vállal­Kicsi, de itthon a legidősebb Az első igazi planetárium (a Zeiss Művek gyártmánya) 1925- ben kezdte meg rendszeres működését Münchenben. Ma a világon több ezer planetárium van. Az USA-ban több, mint 800. Magyarországon csak három: Pécsett (1975), Budapes­ten (1977) és Kecskeméten (1983). A pécsi és a kecskeméti a Zeiss-Művek MÉDIUM típusú kisplanetáriuma: a vetítőkupo­la átmérője 6 méter, az ülőhelyek száma 50. Budapesten egy Zeiss UNIVERSAL nagyműszert szereltek fel, amelyhez már több, mint 20 méteres kupola tartozik, és nemcsak ismeret­terjesztő bemutatáshoz, illetve oktatáshoz használható, ha­nem a tudomány eszköze is. A pécsi planetáriumban egyéb­ként eddig 1982-ben volt a látogatottsági csúcs: 21 ezren ke­resték fel. Tavaly 6500-an. Idén őszig 2500 látogatójavolt. háttá fel. 1998-ban - igaz, hogy csak a nyári időszakra - újraéledt a TIT szervezésében és gondozásában a Mecseki Planetárium. Schmidt Erzsébet, a Pécs-Baranyai Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat igazgatója:- A TIT a megváltozott körülmények kö­zött gyakorlatüag önfenntartó lett, mivelhogy 98 százalékban a kultúra és a tudomány pia­cán él meg, ületve amit bevételként megter­mel, azt tudja elkölteni. A planetárium klasz- szikusan ismeretterjesztő funkciójú intéz­mény lévén természetesen ettől erőteljesen eltér, hiszen a belépődíjakat az általános is­kolások pénztárcájához méretezték, ebből vi­szont az TIT nem tudja fenntartani, működ­tetni az intézményt. Az épület állaga is rom­lott közben, végeztek bizonyos önerőből fi­nanszírozott felújításokat, állagvédelmet, de ez nem volt elégséges. Ezért 1989-től a TIT már nem tudta működtetni a planetáriumot forráshiányból. Az amatőr csillagászok to­vábbra is dolgoztak, csak a TIT-székházban, illetve a nyelviskolában. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a tulaj­donviszonyok nem voltak tisztázottak. Az­tán 1997-ben megszületett a társadalmi szer­vezetek által fenntartott és használt ingatla­nok tulajdonjogáról szóló törvény, amely vé­gül lényegét tekintve azt mondja ki, hogy aki a fenntartást, felújítást, működtetést végezte, az egyértelműsítheti a gazda státusát. A TIT nem adta fel a planetáriumot, és 1998-ban pályázat alapján teljes egészében a tulajdo­nába került a csillagvizsgálóval és a hozzá tartozó telekkel együtt.- Rájöttünk, egyedül a planetáriumi funk­ció nem valósítható meg, mert nem termel­heti meg a forrásokat a fenntartására, mű­ködtetésére, a fejlesztésre. Közben a planetá­rium épületének állaga olyanná vált, hogy feljavítása igen jelentős pénzt igényel. Igazi korszerűsítés nélkül az állagjavítás költsége is 35-40 millió forintra becsülhető. Azt is vé­gig kell gondolni, hogy ugyan a legszebb he­lyén van a Mecseknek, fejedelmi a panorá­ma, de végül is a működtetést akkor sem tudja a TIT ellátni télen, ha az épület tökéle­tes infrastruktúrával virul. A funkciót pedig meg kell őrizni, hiszen ezt a fajta tevékeny­séget más szervezetek nem végzik. Az isme­retterjesztő társadalmi bázis is jelentős. Ezért gondolkodunk arról, hogy az épület esetleges értékesítésével a planetáriumot Pécs belváro­sába költöztetnénk, a nyelviskolánk melletti épületbe. Vannak is erre terveink már, bár kezdetleges stádiumban. Arra gondoltunk, hogy planetárium a többi tevékenységbe in­tegráltan jelenjen meg mind szervezeti, mind tartalmi szempontból. Itt, a belvárosban van lehető­ség takarékosabb megol­dásokra. Kétségtelen, fel­adnánk a Mecsek-oldal romantikáját, ugyanakkor megnyernénk rajta, hogy egész évben tud működ­ni a planetárium az isko­lák tantervéhez szorosan kapcsolódva, a vasárnapi matinékat, hétvégi ren­dezvényeket mindenféle időjárási korlátok nélkül tudja megtartani. Az át­meneti időszakot éljük most. Úgy tartjuk fenn az intézményt, hogy más tevékenységeink bevételéből próbálunk elvenni azért, hogy minimumprogramon, de megfelelő színvonalon működhessék. A költ­ség egy idényben 1,5-2 millió forint. A plane­tárium teljes értékűen működik, akár a táv­csöves bemutatók, de az egyéb rendezvé­nyek csak jó időjárás esetén tudnak ezekhez kapcsolódni. Az a különleges és egyben klasszikus is­mertterjesztő tevékenység nem termeli meg a működéséhez szükséges pénzt. A régióban egyedülálló, technikatörténeti érdekességnek számító, turisztikai vonzerőként is felhasz­nálható intézmény fenntartása szélesebb összefogást igényelne, amelyben a TIT ter­mészetesesen szeremé megtartani a kezde­ményező szerepét, jogait, funkcióját. A csillagvizsgáló külön eset. A Mecsek je­lenlegi mesterséges kivüágítottsága olyan mértékű, hogy a belvárosban jobbak a körül­mények a csillagvizsgáláshoz. Egyébként a csülagvizsgáló eredeti nagy távcsöve már A planetárium vetítőgömbje kezdetben korszerűtlen volt, a tükrei felújí­tásra, csiszolásra szorultak. Ez elmaradt. A szakemberek szerint a távcsövet újjáépíteni nem is érdemes. Helyette kisebb és jobb mo­bil távcsövek szolgálnak. Amatőr csillagászoknak másfél évtizeden át a Szőlő utcában volt a pécsi központja. 1998-tól újra ott van. A fényviszonyok köz­ben alaposan megváltoztak. A 80-as években a csillagvizsgáló műszereivel nemzetközi szintű amatőr csillagászati megfigyeléseket lehetett végezni. Ma már ez nem megy. Gyenizse Péter csillagász, a TIT Csillagá­szati Szakosztályának titkára mondja:- Távcsöves megfigyeléseket mindenhon­nan lehet végezni. A város beépítettsége per­sze rendkívül megnehezíti, hiszen villanyvi­lágítás van mindenütt. Ha valami nagyon pontos megfigyelést kell megtenni, az Pécsett már csak különösen fényes objektumok ese­tében lehetséges. Most két távcsöve van a be­mutató csillagvizsgálónak. A nagyobbik 15 centis átmérőjű Zeiss-gyártmány tükrös, és egy kisebb 6 centis lencsés, amit bemutatá­sokkor használunk. Igazából a városon kívül úgy 10 kilométerre lehetne jó megfigyelő ál­lomást kialakítani. De nem ez, hanem a tu­dományos ismeretterjesztés a fő témája az intézetnek. Emiatt a planetárium vetítőépüle­te a lényegesebb, ami viszont rossz állapot­ban és rossz helyen van. Be kellene költöz­tetni a városba, hogy közel kerüljön az elké- nyelmesedett emberekhez. De nemcsak az ismeretterjesztésben kell gondolkodni, ha­nem például az egyetemről is ide hozzuk a földrajz szakos hallgatókat, sőt olykor a fizi­kusokat is, hiszen ez arra is jó, hogy a csil­lagképeket is megismerjék, megfigyeljük az égbolt mozgását, a Föld különböző mozgása­it az éghez viszonyítva, és a különböző koor­dináta-rendszereket. Vagyis a planetárium nagyon nagy dolog. Ahhoz képest nagyon magára maradt vele a TIT. Néha igazán furcsán bánunk a külön­legességeinkkel, gazdagságunkkal. KOZMA FERENC Pécs arcai Szlogent választott a megye- székhely, s e szlogenben ké­zenfekvő módon a mediter­ránomra apellálva fontos hely, fontos kapocs szeretne lenni e déli régióban. Terebélyes füge­fáink és gránátalmabokraink árnyékából egy kicsit az Adria felé is tekintve, dél kapujának szerepére vágyva az idegenfor­galmon, a konferenciaturiz­muson és minden máson len­dítenének a város vezetői és a marketingszakemberek; csa­logatva az idegent, minél messzebbre eljutó hírre, s mi­nél több helyi bevételre vágy­va. Okosan. Hiszen a mai pol­gári világban és nyitott hatá­rok mentén a gazdaság leg­főbb húzóágazatának tekint­hető vendégfogadásra kell ne­künk is berendezkednünk. Magyarország kurrens cikké lett a piacon, s ha erre áldoz az ország, áldozzunk mi is. Az ide érkezőt a hasán keresz­tül, jó étkeinkkel telítve, és bo­rainkkal elhódítva lehet legin­kább szövetségesnek megnyer­ni. S ehhez sok minden kell, adott esetben például a medi­terrán dél fagylaltárusainak zsonglőrversenye (a hírek sze­rint erre is sor kerül majd az őszön), mérjék össze magukat gombócröptetésben, és sokféle olyan rendezvényen, amelyek alkalmasak arra, hogy töme­geket csaljanak a Széchenyi térre, és megkettőzzék a Király utca forgatagát. Ám akárhogy is nézzük, mé­ricskéljük lehetőségeinket, be kell látni, hogy egyedül, a me­gye nélkül ez nem megy. Hiá­ba Pécs arcai, a történelmi mi­liő, a római korból feltárt ro­mok és a török kor látványos emlékei, a múzeumok; egy-két nap alatt feltérképezhető, be­járható, megismerhető kisvá­ros vagyunk a külhoni szemé­vel nézve, s hiába az a köz­ponti szerep, amit évszázadok óta már betölt e térségben, a hazai nagyobb turistarégiók (Budapest, Balaton, Bugac) árnyékában, valójában meglehetősen ismeretlenek vagyunk. De a programokba beálmodva Siklóst, Harkányt, a villányi borvidéket, Mohács vagy a Hegyhát térségét (eset­leg messzebb is tekinthe­tünk, Szekszárd, Gemenc, Baja felé), már nagyobb az esély arra, hogy tény­leg vonzók (és befutók) le­gyünk. CSERI LÁSZLÓ___________________________ A vesztes parlagfű A háborús tudósítások ellent­mondásaira már csak az a ge­neráció emlékezik, amelynek képviselői jelen voltak, amikor jó Lajos királyunk belepottyant a Csele-patakba vagy mi, fiata­labbak, akik saját szemünkkel láttuk, miként hurcolták el a gaz bolsevista hordák Barguzinba a nőnek átoperált, lánglelkű Petőfi Sándort. A háborús tudósítások majd’ mindegyike arról szólt ugyanis, hogy csapataink újabb és újabb sikereket értek el a távoli harc­mezőkön, miközben a valóság az volt, hogy a megtépett mara­dék éppen hazafelé tántorgott. Békeidőben is hallani olykor ilyen jellegű hadijelentéseket, mint a minap hajnalban a rádi­óban, ahol a parlagfű megsem­misítéséért felelős államtitkár arról beszélt, hogy győzelemhez közeli sikereket értünk el idén ezen a téren. A korán kelő, rá­dióhallgató parlagfüvek nyilván nagyokat röhögtek ezen a beje­lentésen, bár nyilván bosszan­kodtak egy kicsit: miért a rádió­ból üzenget nekik az államtit­kár, miért nem küld hivatalos értesítést a győzelemről? Én, mint professzionális par­lagfűérzékeny ember ugyanak­kor azt tapasztalom, miközben szaporán szedem hónapok óta a drága svájrí gyógyszert, hogy Pécsett nemcsak a külvárosban, de a belváros több helyén is bur­jánzik a parlagß. Mondhatná persze erre az államtitkár, hogy Pécs mégiscsak az ellenzék fő­hadiszállása, naná, hogy itt di­rekt termesztik a parlagfüvet, de azt állítja a vidéket nap mint nap járó művészettörténész ku­tató barátom, hogy par­lagfűerdőkben jár rendszeresen. Pedig a magyar vidék a vidékfej­lesztési minisztérium fennható­sága alatt áll. Hol érhető tehát tetten a siker? Nem kizárt, hogy ott, ahol a kormány az államtit­kárjavaslatára kihelyezett ülést tartott, megünnepelni a parlag­fű feletti győzelmet. Azt javasolta például az ál­lamtitkár, hogy menjenek ki a zöldbe, mondjuk a Népstadion­ba. Kimentek, s a parlagß fő- inkvizítora körbe mutatott: „Na, Orbán polgártárs, lát itt egyet­len parlagßvet is?” „Nem - só­hajtott elégedetten a miniszter- elnök -, azt gondolom, ezen a fronton is győzedelmesked­tünk. ” hetedik oldal HOLNAP Riport Napról napra drágul az egészségügy. A személyzet hi­ányossága miatt osztálybe­zárásra is sor került. A re­mény, hogy az egyházak ha­tékonyan segítenek a beteg- gondozásban, nem látszik teljesülni. Paradox módon csak az óriási pénzszűke mutat valamelyes kiutat. Portré Ferüng József hírlapírói pá­lyáját a hajdan volt Mecseki Bányásznál kezdte, majd a Dunántúli Napló és A HELY­ZET újságírójaként vált is­mertté. A napokban a Ma­gyar PR Szövetség alelnökévé választották. Portré Ügyész vagy jóságos professzor? Az a precíz, alapos munkát végző és azt másoktól is elváró ember, akiből manapság egyre kevesebb van. Halkbeszédű, de nem csak ezért kell megkettőzve figyelni arra, amit mond. Gyuri bácsinak szólítják, s ez a megszólítás szemé­lyiségének szól, nem lekezelő, inkább a szeretet kifejezése.- Azt mondják, hogy Ön a ha­zai büntetés-végrehajtási jog apostola.- Valójában egész munkássá­gommal erre koncentráltam, és ma is az elterjesztésén munkál­kodom, azon, hogy kötelező dis- ciplína legyen minden jogi kur­zuson, úgy a hazai és a külföldi egyetemeken, mint a nemzetkö­zi szakmai kongresszusokon. Szerencsére nemcsak az elmé­lethez, hanem ügyészként a gyakorlathoz is közel vagyok, s akad mozgásterem többek kö­zött annak a kodifikációs bízott Ságnak a tagjaként, amely a ha­zai büntetés-végrehajtás megújí­tásán munkálkodik az euró­pai integrá­ció jegyében.- Akad bő­ven teendő?- Ha erre kíváncsi, va­lójában rend­kívül zsúfoltak a börtöneink, nem képesek megfelelni a mai kor szabta igényeknek.- Mi a teendő? , - Vagy újabbakat építünk, vagy megpróbáljuk a büntetés­végrehajtás más eszközeit is igénybe venni, mint azt teszik másutt. Hogy példát is mondjak, Németországban a bűnelkövetők nyolcvan százalékának a pénze bánja a tettét, nálunk a pénzbeni büntetést - mivel nincs fizetőké­pesség - inkább napokra átszá­Az 54 éves Vókó György professzor Magyaregregyen született, Pécsett végzett jogi egyetemet. Ma Budapesten a Legfőbb Ügyész­ségen főosztályvezető, tanít a pécsi jogi karon és a budapesti Pázmány Péter Katoükus Egyetemen. Tagja az MTA köztestületé nek, a Magyar Kriminológiai Társaságnak. Nős, gyermeke nincs. mítják, és leülik az elkövetők. De van azért megoldás. A nem visz- szaeső, csekélyebb súlyú bűn- cselekmények elkövetőit a köz érdekében elvégzendő munkára kell kötelezni.- Ehhez szervezet kell.- A kodifikációs bizottság asz­talán van a téma, s remélhetőleg a törvényi módosítást követően, rö­videsen mind az országos, mind a megyei szinteken fölállnak a köz­érdekű munkavégzést szervező és koordináló szervezetek. Mind­annyiunk hasz­nára.- Úgy hírlik, imádja a diák­jait. Mi áll valójá­ban a legköze­lebb Önhöz: a szi­gorú ügyész vagy a jóságos pro­fesszor?- Mindkettő, hiszen a szak­mám a hobbim, s valójában fur­csa kimondanom, de az idén nyá­ron mentem el hosszú évek után először szabadságra. Nekem az okoz örömet, ha megoldom a fel­adataimat, ha teljesítem azt, amit kitűztem magam elé. Ekként én ebben a kettősségben vagyok iga­zán boldog.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents