Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-06 / 275. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. Október 6., péntek HH Összhangban az érdekek Magas kitüntetést vett át Martonyi János Párizs Magyar vonatkozású diplo­máciai események szín­helye a francia főváros: az Európai Unió soros elnök­ségét betöltő ország vezetői­vel tárgyal Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter, aki ebből az alkalomból vehet­te át a Francia Becsületrend parancsnoki fokozata kitüntetést. Orbán Viktor a francia miniszter- elnökkel, Lionel Jospinnel első­sorban a magyar EU-csatlakozási folyamat perspektíváiról tárgyalt, és jelen volt tegnap a kitüntetés átadási ceremóniáján. Martonyi János külügyminisz­ter és Pierre Moscovici Európa- ügyi miniszter egyetértett abban, hogy intenzíven kell folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, ame­lyek során az érdemi kérdéseket kell napirendre tűzni, és töreked­ni kell a szükséges megoldások kidolgozására. Martonyi János rámutatott, hogy a sörös francia elnökséggel minőségileg új sza­kasz kezdődött, ami egyes tár­gyalási fejezetek lezárását is le­hetővé teszi. Pierre Moscovici megerősítet­te, hogy az Európai Unió - a hel­sinki csúcstalálkozó állásfoglalá­sával összhangban - 2002 végé­től a maga részéről készen áll az új tagok befogadására. Martonyi János szerint Magyarország szá­mára megfelelő és útmutató a helsinki döntés, hiszen Magyar- ország 2002 végére maga is befe­jezi a tagságra történő felkészü­lést, így a helsinki szöveg alapján élni kíván az abban rögzített le­hetőséggel. Ami az EU decemberi nizzai csúcstalálkozóját illeti, Martonyi János elmondta, hogy Magyaror­szág világos jelzésre számít a tár­gyalások további menetére és ütemére vonatkozóan. Megerősí­tette, hogy Magyarország számá­ra nem a csatlakozás dátumának a kérdése az elsődleges, hanem az, hogy a tárgyalások valóban ütemesen folytatódjanak, az ér­demi kérdésekre összpontosítsa­nak, s hogy Magyarország követ­kezetesen folytassa a felkészülé­sét a tagságra. A tárgyalások végén röviden érintették a magyarországi ro­mák helyzetét. Pierre Moscovici egyetértett Martonyi János azon megállapításával, hogy a zámolyi romák ügyét és a magyarországi romák helyzetét nem lehet azo­nosítani. ■ Napirenden az EU-bővítés Budapest Európa csak akkor lehet teljes és egységes, ha meg­történik a földrész államait, népeit tömörítő unió bővíté­se - jelentette ki Berlin kormányzó polgármestere a magyar fővárosban. Eberhard Diepgen, aki a „berlini napok” alkalmából érkezett Buda­pestre, arra figyelmezett a Kül­ügyminisztériumban folytatott megbeszéléseit követően, hogy a kontinens fejlődése nemcsak poli­tikai és gazdasági összetevőktől függ. „Európa egyszersmind az itt élő népek kultúrájának és törté­nelmének közössége - fogalma­zott a politikus. - Csak akkor sza­vatolható földrészünkön a béke és a demokratikus társadalmi beren­dezkedés, ha a nemzetek megőr­zik identitásukat.” Németh Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat je­lenlegi szakaszában nagy segítség a bővítéssel kapcsolatos politikai akarat megnyilvánulása. „Német­ország az egység megteremtése óta eltelt évtizedben támogatta hazánk felzárkózását és csatlako­zását az Európai Unióhoz. Most pedig, az uniós tárgyalások kriti­kus szakaszában sokat tehet azért, hogy a bővítés ügye kimoz­duljon a holtpontról” - mondta a külügyi államtitkár. A német napok részeként csü­törtökön a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói klubjában az uni­ós csatlakozással és a gazdasági vezetőképzéssel összefüggő ma­gyar-német programról tartott előadást Manfred Heckle, a berli­ni Európai Gazdaságtudományi Egyetem professzora. Két év múl­va azok a hallgatók, akik idén a műegyetemen indult német nyel­vű felsőfokú menedzserképzés­ben vesznek részt, a berlini egye­temen vehetik át diplomájukat. * Brüsszelben két újabb fejezetet - az energiapolitika és a külgazda­sági kapcsolatok témakörét - sike­rült ideiglenesen lezárni a magyar EU-csatlakozási tárgyalásokon. Juhász Endre mindamellett úgy véli, hogy a közelmúltbeli ígére­tek, illetve a júniusi külügymi­niszteri állásfoglalás ellenére sincs jele az uniós tárgyalási ma­gatartás változásának. „Még nem léptünk be az ígért új szakaszba - mondta a magyar csatlakozási nagykövet a belga fővárosban. - Az uniónak most már az eddigi nemek helyett olykor igent is kel­lene mondania, ha csakugyan kész az érdemi csatlakozási tár- gyalásokra.” ________________■ A nép elsöpörte Milosevicset Halálos áldozatai is vannak a belgrádi megmozdulásoknak (Folytatás az 1. oldalról) A csütörtöki események elsősorban Belgrád központjában zajlottak, a külvárosokban in­kább nyugalom uralkodott. Vidéken békés tüntetések folytak, a helybeliek ezzel nyilvá­nították ki rokonszenvüket a belgrádi forra­dalmárok iránt. Estére a fővárosi tűzoltók megfékezték a parlament és a televízió épületében kitört tü­zet. A tűzoltóság közlése szerint a parlament­ben a bal szárny egy darabja, a televíziónál a földszint egy része vált a lángok martalékává. Milosevics pártja, a Szerb Szocialista Párt az ellenzéket tette felelőssé a zavargásokért. Azt is hangoztatta, hogy visszavág, és minden eszközt bevet a rend helyreállítására. Este a szerb egyházfő viszont felvette a kapcsolatot az ellenzékkel. Később Belgrád központjából visszafordul­tak azok a páncélosok, amelyeket korábban kivezényeltek a hatóságok. Szemtanúk sze­rint tizenöt katonai járműről volt szó, ame­lyek megkezdték a visszavonulást külvárosi laktanyáikba. A Belgrádtól délre fekvő kol- ubarai bányából legkevesebb ötven rendőr vonult vissza, további kilencven azonban még ott maradt, a hírek szerint azért, hogy visszaadja a sztrájkoló bányászoknak a be­rendezések feletti ellenőrzést. Belgrádban egy rendőrőrs teljes egészében a tüntetők kezére került, közben ott is tűz ütött ki. Óvatos becslések szerint is több tucatnyi azoknak a rendőröknek a száma, akik átálltak a tiltakozók soraiba. A belgrádi mentők közlése szerint a délutáni összecsapásokban legalább harmincán megsebesültek, többen golyó által. A források nem zárnak ki halálos áldozatokat sem, a Dunántúli Napló jugoszláviai internetes kapcsolata, Pavlovk Sinisa két halottról szá­molt be (az egyik áldozat a hírek szerint egy lány,'aki egy földmunkagép alá zuhant a parla­mentnél), és a sebesültek között is akad válsá­gos állapotú. Lapunk úgy tudja, tegnap késő es­te 20 súlyos sérültet ápoltak a klinikákon, hár­mukat lőtt sebbel; forrásaink összesen több mint száz személy sebesüléséről tudósítottak. Este nyolc után néhány perccel Kostunica ismét beszédet mondott a tüntetőknek, s kö­zölte, ő Jugoszlávia törvényes elnöke. Egy órá­val később összehívta az új törvényhozást. Ez­zel egy időben már vüágossá vált: valamennyi tévéadó és a Tanjug hírügynökség is a felkelők mellett áll. Fél tíz után az Újvidéki TV is sugár­zott, egyebek mellett magyar nyelvű híradót. Az elnök elvesztette? Zorán Djindjics, a DOS kampányfőnöke es­te fél tíz után úgy nyilatkozott, hogy Milosevics elvesztette mind a hadsereg, mind a rendőrség feletti ellenőrzést.- A lakosság többsége mostantól velünk van - közölte Djindjics. - Az ellenzék nem akar összecsapásokat, de a tüntetők erőszak­kal fognak válaszolni az erőszakra, és a vég­sőkig elmennek. Djindjics elmondta, hogy szerbek százezrei özönlenek buszokon és vonatokon a jugoszláv főváros felé. Később a tiltakozókhoz szólva úgy vélekedett, hogy Milosevics „elbújt egy odúban”, ahol ellentámadást készít elő. Ezért felszólította a tüntetőket, hogy maradjanak a városháza előtti téren, és kérte egész Szerbiát, hogy vonuljon Belgrádba. Fél tizenegykor Nis és Belgrád között már 60 kilométeres sort al­kottak a fővárosba tartók, a Belgrád közeli fal­vakból élelmiszert küldtek a felkelőknek. Késő este Kostunica elnökletével megala­kult a védelmi tanács, ellentmondó hírek szóltak ugyanakkor arról, hol tartózkodik Slobodan Milosevics. A Pentagon szerint Belgrádban van, más értesülések szerint szö­késre készül. A magyar-jugoszláv határon a belgrádi megmozdulások nyomán nem rendelték el a határőrizet megerősítését, de a határőrség bármikor mozgósítható. Az Országos Rendőr­főkapitányság is arról tájékoztatott, hogy kész terve van arra az esetre, ha Jugoszláviában súlyosbodna a helyzet: felkészültek egy eset­leges menekültáradat fogadására is, de a szükségterv még nem lépett életbe.- A magyar kormány bízik abban, hogy a belgrádi események nem súlyosbodnak, ha­nem sikerül politikai megoldást találni a hely­zetre - jelentette ki Németh Zsolt. A Külügy­minisztérium politikai államtitkára szerint Milosevics jugoszláv elnök egy dolgot tehet: lemond. Mátrai Márta, az országgyűlés hon­védelmi bizottságának alelnöke kijelentette, a belgrádi eseményeknek nincs hatása Magyar- ország biztonságára, mert azt maximálisan szavatolja NATO-tagságunk. Óva intenek A német kormány vezetői csütörtökön este felhívással fordultak a jugoszláv elnökhöz és a miniszterelnökhöz, óva intve őket attól, hogy erőszakot alkalmazzanak a Belgrádban tünte­tő ellenzéki tömegekkel szemben. A kancellá­ri hivatalban egybegyűlt újságírók előtt Gerhard Schröder kancellár felszólította Slobodan Milosevicset és társait: ne nyúlja­nak az erőszak eszközéhez. A kancellár bízik abban, hogy felülkerekedik a demokratikus el­lenzék, mindeközben a hatalom nem alkal­maz erőszakot. Hasonlóan foglalt állást Joschka Fischer alkancellár, külügyminiszter is: kifejtette, hogy Milosevics egyértelműen el­veszítette a múlt havi választásokat, ezért bele kell törődnie a nép akaratába. Bili Clinton amerikai elnök szolidaritásáról biztosította a tüntetőket, írja a New York Ti­mes; az elnök újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, helytelennek tartaná az ameri­kai hadsereget bármüyen okból is bevetni a térségben. Hozzátette, a Fehér Ház semmi olyat nem tesz, mely adott esetben Milosevics malmára hajthatná a vizet. Az elnök elmond­ta: a jugoszláv polgárok az országukat akarják megszerezni, az USA támogatja a jugoszláv demokráciát és a nép akaratát. Madeleine Albright külügyminiszter egyiptomi útja során kommentálta az eseményeket, leszögezve, a belgrádiak tudatták akaratukat - Milosevics nem keresztezheti egy nép útját. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sky News es­ti tudósításában reményét fejezte ki azzal kap­csolatban, hogy Jugoszlávia politikai elszige­teltsége a választások után demokratikus fordu­lattal ér véget. A Pravda napüap úgy tudja, Putyin továbbra is fenntartja ajánlatát, mellyel moszkvai tárgyalásra hívja a jugoszláv vezető­ket. Az elnök újságíróknak kijelentette, az orosz vezetés szándéka az, hogy a „jugoszlávi­ai drámai események mielőbb véget érjenek.” Putyin elmondta, a helyzet megoldása érdeké­ben a Kreml hajlandó együttműködni mind a nemzetközi közösségekkel, mind pedig a jugo­szláv felekkel. A Pravda kommentárja szerint ugyanakkor a Kurszk tragédiája is közrejátszott a belgrádi események üyen irányú alakulásá­ban: áprilisi döntésével Putyin a Balti-, az Észa­ki- és a Fekete-tengeri flottát őszre, vagyis a ju­goszláv választások idejére a Földközi-tengerre vezényelte volna, ám a Kurszk balesete és az azt követő, személye elleni támadások meghiú­sították ezt, megingatva a térség törékeny stabi­litását. A lap felveti, hogy lehetséges, a Nyugat erőszakra provokálja Milosevicset. Tony Blair brit miniszterelnök és Robin Cook külügyminiszter csütörtökön ismétel­ten távozásra szólította fel Milosevicset. A Belgrádot elöntő népharaggal egyidőben a Downing Streeten megtartott rögtönzött saj­tóértekezletén a brit kormányfő kijelentette: Milosevicsnek távoznia kell, „mielőtt még több halált, még több pusztulást idézne elő országában.” Szerbia népéhez fordulva Blair hangoztatta: „bármilyen nézetkülönbségek is voltak a két nép között a múltban, most, hogy a demokrácia felé fordultatok, Nagy-Britannia mellettetek van.” Történelmet csinálnak- Ma este Belgrádban történelmet csinálnak. Reménykedve és aggodalommal figyeljük az eseményeket - állapította meg csütörtökön es­te Brüsszelben kiadott néhány soros nyilatko­zatában az Európai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője. Javier Solana szerint a re­mény annak szól, hogy ezek az események végre elhozzák Szerbia számára a valódi de­mokráciát; az aggodalom pedig annak, hogy tiszteletben tartják-e a biztonsági erők a nép világosan kifejezésre juttatott akaratát, és lehe­tővé teszik-e, hogy az átmenet békésen történ­jen meg. - Az EU most is és a jövőben is támo­gatja Szerbia népét, s nagy várakozással tekint az elé a pillanat elé, amikor a szabad Szerbia elfoglalja az őt megillető helyet Európa szabad népei között - mondta a főképviselő. Tartalmát tekintve Javier Solanaéval csak­nem teljesen azonos nyilatkozatot tett közzé a belgrádi eseményekről Brüsszelben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Leszögez­te, hogy ideje teljesíteni a nép akaratát, megva­lósítani a demolú'áciára való gyors és békés át­menetet; Európa pedig tárt karokkal fogadja majd az új Szerbiát. Prodi „Európa nevében” felszólította Milosevicset, hogy hallgasson né­pe szavára. MÁTÉ BALÁZS-NIMMERFROH FERENC- NYAKA SZABOLCS-PAVLOVIC SINISHA-TIBAY GÁBOR 1 HERKULES-KÚT. A visegrádi palota helyreállításához a brit kormány is anyagi segítséget nyújtott. A fel­újított márványkő kutat csütörtökön Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Chris Smith, Nagy-Britannia kulturális, média- és sportügyi minisztere adta át. fotó; europress/diósi imre Hírek röviden Mádl Spanyolországban A köztársasági elnök tegnap részt vett a toledói székesegyházban azon a rendezvényen, amelyen V. Károly spanyol uralkodó és Habsburg-császár születésének 500. évfordulójáról emlékeztek meg. A ceremónián Mádl Ferencen kívül számos ország államfője, illetve uralkodója volt jelen. Válságkormány Izraelben Izraelben a párizsi tárgyalások kudarca után válság­kabinet felállítását tervezik. Barak kormányfő visz- szarendelte a harckocsikat és a nehézfegyverzetet a palesztin területekről, ahol már 71-re emelkedett az egy hete tartó összetűzések áldozatainak száma, több mint kétezren pedig megsebesültek. Túlzott követelmények Luxemburg fontosnak tartja, hogy a legfelkészül­tebb országoknak ne kelljen bevárniuk a többi tag­jelöltet - mondta a magyar parlamentben Lydie Polfer. A luxemburgi külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után Szent-Iványi István, a külügyi bizottság elnöke igazságtalannak nevezte, hogy tő­lünk már most számon akarnak kérni uniós előírá­sokat, amelyeket a tagországok sem tartanak meg. Környezetvédelmi megállapodás Ungváron tegnap megállapodással fejeződtek be a román-ukrán-magyar tárgyalások a Tisza vízgyűj­tő területén található esetleges szennyező források­ról. Október 30-ig az érintett országok megnevezik a legsürgősebb beavatkozást igénylő veszélyforrá­saikat, s ezek biztonságossá tételére közös terveze­tet dolgoznak ki. Burgenlandi javaslat Tartsanak népszavazást a decemberi burgenlandi tartományi parlamenti választásokkal párhuzamo­san az Európai Unió bővítéséről - szorgalmazza Stefan Salzl. Ha elvetik indítványát, az Osztrák Sza­badságpárt listavezető jelöltje aláírásgyűjtő kam­pányt indít, s a későbbiek során a párt országos szinten is lépéseket tesz a népszavazásért. Bécs-Prága ellentétek Átfogó környezeti hatásvizsgálatra kérte fel az oszt­rák külügyminiszter Csehországot, mielőtt üzembe helyezné a temelíni reaktorokat. Benita Ferrero- Waldner kilátásba helyezte: Ausztria esetleg nem fogadja majd el az energetikai témakör lezárását a Prágával folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon. ■ é i l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents