Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-04 / 273. szám
!f§ I 2000. Október 4., szerda HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Bosznia dízelfüstös ébredése Nagyon elégedettek lennénk, ha csak minden harmadik ember lenne munkanélküli, vallják a bosnyákok, de addig nincs más életlehetőségünk mint a csencse- lés, az egyre terebélyesedő korrupció kihasználása. S bár a gazdaság most takaréklángon ég, mégis jól halad az ország újjáépítése. Az országhatáron mindig mélyen rögzülnek az emberben az első benyomások. Nos, Boszniába Horvátország felől érkezve markológépek zaja, hatalmas felfordulás, afféle nagyszabású építkezési láz tapasztalható, a kocsisor pedig mint egy vonatszerelvény, különösebb ellenőrzés nélkül gurul be az ország belsejébe. Az Eszékről Szarajevó felé haladó nemzetközi úton nincs gond a rendőrökkel, hiszen a nagy forgalom miatt 60 kilométer/órás sebességnél egyébként sem lehetne sokkal gyorsabban haladni, másrészt a tankok a háború során alaposan „kitérdelték” az aszfaltot, jókora hullámokat vájtak az útfelszínbe. Olykor lekörözi a járművünket egy-két hammer, ez az amerikai filmekből ismert lapos, széles katonai terepjáró, de utasai ügyet sem vernek az út szélén deszkaállványokon kínált hamisított műsoros kazettákra, CD-kre. Mert a tanyák előtt, a kis falvak házai elé kipakolva nem dinnyét, almát, vagy az éppen aktuális zöldségfélét árusítják, hanem hangzóanyagokat. Főként a népdalénekesekre van vevő, de fogy a 10 márkáért kínált olyan CD is, melyet a nyugati sztárok kiadványaiból sokszorosítottak. Márkáért, mert a bosnyák hivatalos pénz a német társával pontosan azonos értékű konvertibilis márka - igaz, I helybeliek jobban örülnek, ha valaki a külföldi változattal fizet. Aztán a deszkabódékból, a hullámpalából összeeszkábált ideiglenes boltokból egyre több lesz, szinte nincs olyan ház az út mentén, ahol ne üzletelnének valamivel.-•Nem csoda, hogy mindenki kereskedő - tudom meg egyik útitársamtól, Dudás Erikától, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara horvátországi képviseletének vezetőjétől -, hiszen Bosznia közel négymillió lakosából csupán 620 ezer embernek van munkája, vagyis egy dolgozóra hét eltartott jut. Azt valójában nem tudni, hogy pontosan hányán élnek most az ország területén, az 1991-es népszámlálás 4,4 millió lakost regisztrált, a mai becslések szerint pedig a háború után 3,7 millióan maradtak. Gond az is, hogy a munkások harmada adminisztratív területen tevékenykedik, így aztán nincs produktum, ami az újjáépítéshez anyagiakat biztosítana. Egyedül a szén, vasérc, bauxit és sóbányászat működik, valamint a dohánygyártás. A ' 90-es évek elejéhez képest viszont a gazdaság alig 20-30 százalékon vegetál, így aztán ki-ki próbál abból megélni, amiből tud. És ötletekből nincs hiány. A horvát határtól 30 kilométerre - alig elhagyva a Boszniai Szerb Köztársaságba átvezető szűk folyosót, ahol még pár kilométernyi szakaszon nem oldották fel az aknazárat, és szögesdróttal óvják az autózókat a meggondolatlan sétáktól - hatalmas deszkavárosba érkezünk. „Arizona” - hirdeti mindenütt a felirat a több négyzetkilométernyi nagyságú piacot.- Itt aztán a repülőgéphajtóműtől a kézigránáton át a kínai cipőkig minden megtalálható, s a fogyasztási cikkek fele a budapesti Józsefvárosi piacról érkezik - mondja csoportunk egyik bennfentes tagja, aki nemzetközi szervezetek meghívottjaként már többször járt Boszniában. Hozzáteszi azt is, hogy idegeneknek jó ideig nem volt ajánlott ide elmerészkedni, de újabban a horvátok kedvelt bevásárlóhelye lett Arizona, mert a cuccokat a magyarországi áraknál valamivel drágábban adják, de olcsóbban mint Horvátországban. Másrészt déli szomszédaink ide járnak lozs uljét, vagyis fűtőolajat tankolni, itt ugyanis a kutya meg nem kérdezi, hogy miért a megfestett dízelolajat akarja a kocsi üzemanyagául használni. Az 1,1 márkás ár meglehetősen kedvező, ugyanakkor hor- vátföldön hasonlóért a benzinkutast és a vásárlót is alaposan megbüntetnék. A benzinkutakat, autókat illetően érdemes megállni egy szóra. Itt nem lehet szegénység! Ez az autók országa! - mondhatnánk, hiszen az út mentén egymást érik a roncstemetők. Egy-egy kupacban kétszáznál is több, kerekeitől megfosztott, kibelezett ócskaságot halmoznak fel, s öt kilométerenként újabb és újabb halmok emelkednek a lepusztult járgányokból. A forgalomban lévő kocsiknál pedig sajátos kettősség tapasztalható. Az új 300-as 500-as mercik mellett a többség 15-20 éves Volkswagenekkel közlekedik, s egymást érik mindenütt a tankolóhelyek. Banja Luka és Gradiska települések 60 kilométeres útszakaszán 52 benzinkutat lehet megszámolni, jó részük még épül, de akad olyan is, mely ufó leszállópályához hasonlít, panzió, üzletház és étterem egészíti ki, s legalább 3 millió márkába kerülhetett a megépítése. A töltőállomások magánkézben vannak, s mindegyiken ott virít a tulajdonos neve: Milics, Bogimirovics stb.- Senki nem tudja, hogy miből épültek a tankolók, lehet, hogy a háborúban szerzett piszkos pénzeket mossák így egyesek tisztára, de akad olyan is, amelyiknek a tulajdonosa egykori német vendégmunkásként ebben látja élete értelmét megvalósulni - mondja egy bosnyák tisztviselő. Megjegyzi azt is, hogy a korrupció iszonyatos méreteket ölt az országban, s elég lenne szétnézni az építési engedélyezések háza táján, hogy javuljon egy kicsit a kép. Persze nincs min csodálkozni, ahol kevés pénz, ott könnyebb bűnbe esni.- Az újjáépítés gyakorlatilag lehetetlen lenne nemzetközi segítség nélkül - vélekedik Selim Beslagics, Tuzla polgármestere, akit Béke Nobel-díjra jelöltek, mert nagyobb ellentétek nélkül képes volt összetartani a város lakosságát a háború alatt is, holott egy szerb gránáttalálat nyomán 1995 májusában 75 fiatal halt meg a belvárosban, amint egy mozielőadásról indultak hazafelé. Tuzlában süllyednek a házak a város alatt tekergő sóbányajáratok miatt, mégsem látni már egyetlen golyó ütötte falat, leomlott épületet sehol, az óváros régi fényében pompázik. A muzulmán fiúk este cipőjüket levetve vonulnak a dzsámiba imádkozni, s tőlük alig száz méterre szerb fiatalok igyekeznek a pravoszláv templomba. A katolikus egyház ugyanakkor hatalmas iskolakomplexumot épít pár sarokkal odébb, és a különböző felekezetű emberek jól megférnek egymás mellett.- Nem lenne itt pénz semmire külföldi támogatás nélkül - folytatja Selim Beslagics, mert bár a kantonban Tuzla városa adja a bevételek felét, de központi keretből, a Föderációtól nem kap vissza semmit. A megye kezel minden intézményt, az oktatástól az egészségügyön át a szociális ellátásig minden hozzátartozik. A városnak csak az ingatlanadó marad és a települési díjak. Nekünk a talpon maradás miatt még inkább nyitnunk kell Európa felé, s már készítettünk is egy nyomvonaltervet Tuzla-Eszék-Pécs irányban, ha nem jön északról a gyorsforgalmi út, akkor mi elindítjuk délről! A bizakodásnak van alapja, hiszen félkész házak tornyosulnak mindenütt az utak mentén, s kétszintesnél kisebb épületbe bele sem kezdenek az emberek. Bosznia most olyan, mint a lakás nagytakarítás után, mindenütt összegyűjtött szemétkupacok, építési törmelékből vagy éppen roncsautóból, mellette pedig felvonulási építményekből kínálják a friss árut, lehet az élelmiszer, könyv vagy CD, de éppen tégla-, fa- és betongerenda is. És a házak hamarosan elkészülnek. mészáros b. endre Árak és adatok Bosznia-Hercegovina területe 51,2 ezer négyzetkilométer, és tíz kantonra oszlik az ország. Az 1991-es legutolsó népszámlálás szerint 43,5 százaléka muzulmán, 17,4 százaléka horvát, 31,2 százaléka szerb a lakosságnak, de ezek az arányok a háború után jelentősen megváltoztak, hogy mennyire, azt a közelgő népszámlálás mutatja majd meg. Most 3,675 millióra becsülik az itt élők számát. A bosnyákok pénze a konvertibilis márka. 1 USD = 1,76 KM. Boszniában a benzin 1,5-1,7 KM, a dízelolaj 1.3 míg a fűtőolaj 1,04 KM. A kenyér(0,75 kg), 1 liter tej, a 0,33-as dobozos üdítők, egy üveg hazai sör 1 KM-ba kerülnek, s ennyi az alapvető zöldségek kilója is. A hús kilója 7-10 KM (csak birka, marha és bárányhúsról, valamint baromfiról van szó). A magyar árakhoz képest a benzinen kívül csak a cigaretta olcsóbb: 10 KM egy karton márkásabb dohányáru. A cipők, ruhák ára 50-80 KM. CSERI LÁSZLÓ Kövérség Amíg európai átlagban az adómentesen nyújtható étkezési utalványérték általában 9-24 százaléka a munkavállalói nettó átlagkeresetnek, addig Magyarországon ez az arány mostanra 3 százalék alá esett visz- sza. Egy képviselői indítványt, amely az étkezési utalványok adómentes értékhatárának felemelését szerette volna elérni, a költségvetési bizottság elvetette, de a tárgyalások nem szakadtak meg ebben az ügyben. Az előterjesztők eredetileg a „hideg utalványoknál” az eddigi 1400 forint helyett 2600, a „meleg utalványoknál” pedig a jelenlegi 2200 helyett 5400 forintra emelnék az adómentes értékhatárt úgy, hogy a munkavállalók önkéntesen részt vállalnának az emelés egy részére, amely megfelel az európai gyakorlatnak is. A munkavállalók a fővárosban, és még itt, a távoli Baranyában is örülnének egy ilyen pozitív áramlatnak, persze nem csupán azért, mert így többet ehetnének, és elhízásukkal leronthatnák az egészségügyi statisztikákat. De ismerve a munkavállalók falánkságát, ezt sem zárhatjuk ki, nálunk amúgy is sok a túlsúlyos ember. Olyan azért alig akad, mint a brit Bradfordban élő Jack Taylor, egykori birkózó, aki 25 éve nem hagyta el a lakását, annyira elhízott. Nem feltétlenül a 320 kilója akadályozza meg ebben, mert ettől még kiválóan mozog, hanem attól tart, hogy ha az utcán mutatkozna, rendkívüli kövérségével elterelné az autósok figyelmét, és balesetet okozna. Az 55 éves ex-birkózó 1975- ben ment el utoljára hazulról, és olyan régóta van otthon, hogy már teljesen megszokta, nem kívánkozik el. Van barátnője is, aki bár nem kövér, mindössze szép dundinak mondható. A dundi hölgy viszont már elunta az otthon ülést, eljárna szórakozni, Jack ezért nem tartja kizártnak, hogy egy napon mégiscsak kimozdul hazulról barátnője kedvéért, vállalván a koccanásos autóbalesetek tucatjait is. Taylomak itt, Magyarországon is volna esélye az elhízásra, kivéve persze akkor, ha hideg, illetve meleg utalványokra volna rászorulva. Akkor talán még a kétszáz kilót sem érné el. ARTHER KATALIN _________________________ Hí vatlanok Tulajdonképpen akár dolgozhatnék is. Ha hagynának. A sort a tejesember kezdi. A kaputelefonon közli, hogy csókol, és friss falusi tejet hozott. Pechje van: csecsemőkorom óta utálom a tejet. Erre azt mondja, ettől függetlenül beengedhetném, hátha a többi 39 lakó inna. Ám legyen! Mivel a jó mindig elnyeri méltó büntetését, tíz percen belül csengetnek. Ezúttal az ajtónál. - Csókolom! Friss falusi tejet hoztam... Bizonygatom, hogy még mindig nem szoktam rá, tisztázzuk, hogy én engedtem be, és már írhatok is. írhatnék. Kopognak. Sőt, csengetnek is... Összezavarodom. A szomszédok kopogni szoktak, az idegenek csengetni. Akkor ez most ki a csuda? A szomszédasszony egy vadidegen pasassal. Mire ezt végiggondolom, ő már a szöveg közepén tart... „mert ha már úgyis itt járt a szomszédban, gondolta, miért ne csöngessen be hozzám is, mert biztos szívesen veszem, ha házhoz jön a szolgáltató ...és most kedvezményes,... csak egy icipici előleg..., és már csinálják is...”Itt vesz először levegőt, meg is ragadom az alkalmat és közlöm, hogy sajna, üres a zsebem. Még végig sem mondom, máris ajánlkozik, vissza is jöhet, ha gondobm... A hátam mögött felsorakozott családom élvezi a műsort. Lehet, hogy én is jobban élvezném, ha legalább tudnám, miről is beszélgetünk. Futó pillantást vetek a kereplő mögött téb- láboló szomszédasszonyra, és fény gyűl az agyamban. A redőnyös. Innentől kezdve már egyszerű az ügy. Van redőnyöm. Nem zavarja. Azt mondja, azokat időnként nem árt megjavítgatni... A helyzetet végül Anna baba oldja meg. Bepisilés ilyen jókor még nem jött. Átöltöztetés, rom-, és nyomeltakarítás után végre írhatpk. A jól bevált dramaturgia szerint most kell jönni valakinek, aki csenget. A telefon szólal meg. Csak nyugodtan! Én most írok. Jó. Akkor csengetnek is. Nyitok. Hurrá! Megjött a köszörűs. Nem. Köszönöm. Abszolút élesek. Nyakat lehetne nyiszálni velük. Köszörűs el. írok. írnék. Csöngetnek. Megjött a kárszakértő a biztosítótól Végre valaki, akit én hívtam. hetedik oldal HOLNAP Riport Friedrich Wilhelm Kiel, Fellbach főpolgármestere 24 év után most októberben vonul vissza tisztségéből. Az általa kezdeményezett pécs-fell- bachi kapcsolat 198&ban az első nyugatnémet-magyar testvérvárosi szerződés volt. Kiel főpolgármester az utóbbi 14 év alatt beírta nevét Pécs történetébe is. Erről emlékeznek meg néhányon azok közül, akik városi vezetőként a kapcsolatépítésben partnerei lehettek. Portré Hermann Judit, a pécsi brit tiszteletbeli konzulátus munkatársa, a jeruzsákmi Szent Sír Lovagrend tagja Portré A közterületek keresztapja Tényleg keresztapának is mondhatnánk, ha nem lenne ennek rossz felhangja, másrészt nem csak javaslatok szintjén dolgozná ki, Pécsnek melyik utcája milyen nevet érdemel. A döntés nem az övé - tisztviselő a földügyi szakigazgatás területén -, ám nincs olyan része a városnak, amelyen ilyen módon ne lenne ott a keze nyoma. Szereti a bokorneveket: madarakról, növényekről elnevezett szomszédos utcákat.- Ugyancsak sok dolga lehetett az 1989-et követő közterület-átkeresztelésnél.- Valóban, bár ha figyelembe vesszük, hogy Pécsett több mint 1400 közterület-elnevezés van, s az első szakaszban csak mintegy 120 nevét kellett megváltoztatni, akkor nem is túl sok.- Vannak kedvenc utca- és térnevei?- Inkább azt tudom mondani, melyiket nem szeretem igazán. A személyekről elnevezettekkel kapcsolatban érzem úgy, hogy jó várni 200 évet, s akkor biztos, hogy olyan valakiről neveznek el utcát, teret, aki kiáll minden változást.- Hogyan születik a javaslat?- Több forrás is van. Például egy beruházó területhez jut, igényli az elnevezést. így lesz hamarosan a pécsi ipari parkban Francia és Bajor utca. Más esetben a lakosság kéri, mert például a korábbi üdülőterületeken, zártkertekben egyre több az állandó lakos. És végül mi magunk is érzékelhetjük a pol- gármestrei hivatalban, hogy szükséges egy közterületnek új- És felesleg? Olyan utca, ami nincs is?- Amikor a kertvárosi lakás- építkezés leállt, a tervrajzokban számos utcanév volt, olyan, amelyik utca végül nem épült meg. Ezeket törölnünk kellett az úgynevezett bázisszótárból. De volt ennek fordítottja is. A legtöbbek előtt nem ismeretlen Hengermalom utca például kimaradt ebből a bázisszótárból.- Vajon melyik lehet a legrégebbi pécsi utcanév?- Én a Perczelre gondolok, bár még ma is vita, hogy Mórról, vagy Miklósról lett-e elnevezve. Valószínűbb az utóbbi. Dobi Ferenc Pécsett született 1949-ben. A Komamvban érettségizett, autószerelőnek, majd földmérőnek tanult, a JPTE bölcsészkarán a személyügyi szervező szakon diplomázott. Volt többek között autószerelő, raktáros, anyagbeszerző, földhivatali dolgozó, most a Pécsi Polgármesteri Hivatal főtanácsosa Nős, egy gyermeke van. nevet adni. Például a városban két Orom utca, öt Csoronika-, ugyanennyi Rigóder- és hét Gyükés-dűlő volt.- Ilyen feladatkör mellett valószínűleg ön a „legvárosibb” pécsi.- Pogányban van kiskertem, a Mecsek északi oldalára járok horgászni. Ha lehet, minden időmet vagy az egyik helyen, vagy a másikon töltöm. Azaz minél kevesebbet a városban. MÉSZÁROS ATTILA
