Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-27 / 295. szám

M 2000. Október 27., péntek B 0 R K ü L T Ú R A Új Dunántúli Napló - 11. oldal Oldalszerkesztő: Bükkösdi László Mai mottónk: „Jó bor kell a magyarnak" népdal Mit, mihez? Egy angliai felmérés szerint az áruházakban a borok 90%-át a háziasszonyok vásárolják. Ezért is nagyon fontos a Magyar Höl­gyek Gasztronómiai és Borrend­jének célkitűzése, hogy hozzá­járuljon a gyengébb nem bor­kultúrájának a megteremtésé­hez. Rendezvényei is ezt szol­gálják. Áprilisban már hírt adtunk a Magyar Hölgyek Bora választás eredményéről. A díjnyertes bor­termelőket most, november 5- én, vasárnap nyilvános Borgála keretében köszöntik az Arany­kacsa étteremben. Érdekes meg­figyelni, hogy melyik győztes borhoz milyen ételt kínál ezúttal a díszebéd séfje. A mádi Monyók Pince 1998- as tokaji szamorodniját kacsa- májhabbal kent pirítós kíséreté­ben kínálják. Bock József 1999- es évi villányi roséja, amit kéko- portó és kékfrankos házasításá- ból készített, ikrás halleves társa lesz. Jekl Béla abszolút győztes 1997-es villányi catfernet sau- vignon barrique-ját szilvás kör­tével körített vörösboros kacsa­mellel kínálják együtt. Geszte­nyekrém és mézes alma köntös­ben adja meg a kedvet a tokaji Disznókő Szőlőbirtok és Pincé­szet 1995. évi 5 puttonyos aszú­jához. Katalin-napkor a Palatínus Szálló Bartók Termében rendezik a Magyar Hölgyek Gasztronómiai és Borrendjének szokásos évi va­csoraesttel összekötött bálját, ahol a rend borversenyein ered­ményesen szerepelt borokat fo- gyaszthatják majd a férfiak is. ■ Luca vére Ismét meghirdeti a pécsi Kulturá­lis Központ a kistermelők részére az újborok mustrálját. A borver­senyre csak 2000-ben szüretelt és erjesztett borokkal lehet nevezni. A szokásos arany-, ezüst- és bronzérem mellett minden kate­góriában sor kerül a legjobb (vö­rös, fehér, desszert) borcím oda­ítélésére. A legjobbak versenyé­ben az abszolút győztes a Luca vére címet nyeri el, s díja egy olyan hordó, amelynek előlapját Szatyor Győző Kós Károly-cÜjas faragóművész munkálta meg. Eredményhirdetés december 13- án, Luca napján. ____________■ Bo rászati kutatásfejlesztés Kozma Pál (képünkön) július elsejével kap­ta meg kinevezését a Pécsi Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézet vezetésére, miután az eddigi igazgató, Diófási Lajos elérte közal­kalmazotti jogviszonyának végső korhatá­rát. Az új irányító nagyra értékeli a szőlőne­mesítésben elért eredményeket, az elkövet­kező években a borászati kutatásokat sze­retné erőteljesebben fejleszteni. A családban hagyomány a szőlészet-borászat - adja tudtul a nemrégiben Egerből Pécsre pályá­zott, eddig rezisztencianemesítéssel foglalkozó szakember. Édesapja elismert szakembere a sző­lészetnek, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem szőlőtermesztési tanszékének volt a vezetője. De nem ez volt az oka, hogy a végig kitűnően vizsgázó, az egyetemen 1977-ig tudományos gyakornoldcént alkal­mazott ifi. Kozma Pál megvált az intéz­ménytől. Nem hatott rám nyomasztólag édesapám egyetemi szerepe - magyarázza váltásának okát -, bár azt sem tagadha­tom, tudományos tevékenységemben se­gítséget jelentett szakmai tekintélye. Az egyetemet azért hagyta ott, mert 1977-ben . adódott az új kihívás: Kecskeméten a Sző­lészeti és Borászati Kutatóintézetbe olyan szakembereket kerestek, akikben még élt a tenniakarás. Ez idő tájt sok tehetséges, agilis fiatal gyűlt össze a kun fővárosban, akik itt nagyszerű lehetőséget kaptak az önálló kutatómunkára, elképzeléseik megvalósítására, nem utolsósorban a továbbképzésre. Arról nem is beszélve - lehet, hogy ez volt a legvonzóbb?-, hogy itt azonnal önálló lakáshoz is juthattak. Az intézetben először a csemegeszőlő-nemesí­tés témafelelőse volt, majd később egy sajnála­tos átszervezés után a nemesítési osztály veze­tőjévé nevezték ki.- Szép időszak volt - emlékezik vissza az ambíciókat kibontó évekre -, hiszen kezdetben majdnem gondtalanul foglalkozhattam kutatási területemmel. De a nagy nekilendülés után a nyolcvanas évek végétől szinte megállás nélkül egymást kö­vették az átszervezések, amelyek természetesen megtörték a kutatómunka lendületét. A pénz­ügyi gondok, a feltételek romlása, a leépítések, a gazdasági környezet átalakulása egyre nagyobb feszültséget okozott az intézetben dolgozók kö­zött, s az egykor oly nyugalmas központ egyre elviselhetetlenebbé vált a még mindig ambició­zus kutatóknak. A romló helyzet miatt az egy­kor nagy lelkesedéssel dolgozó, de mostanra megkeseredett fiatal tudósok keresni kezdték az intézeten kívüli lehetőségeket.- Én sem voltam kivétel, s amikor 1995-ben Egerből jött az ajánlat, nem sokat gondolkoz­tam, elvállaljam-e a felkínálást. A kezdeti rendkívüli pénzügyi nehézségek le­küzdése után az Egri Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet sikeres pályázatokkal megszilárdítot­ta gazdasági helyzetét, nem véletlen, hogy fran­cia, német, izraeli, amerikai nemzetközi kutatá­si programokban is eredményesen vettek részt. A kiváló minőségű palackos borok bizonyították a szőlészeti és borászati kutatások hatékonysá­gát és sikerét. Kozma Pál szerint a sikersoroza­tot végül is az törte meg, hogy az alacsony fize­tések miatt a fiatal kutatók egymás után hagyták el az intézetet, s a versenyszférában helyezked­tek el. A helyzet romlása miatt neki is mehet- nékje támadt, s amikor meglátta a hirdetést, hogy lehet pályázni a pécsi intézet igazgatói posztjára, most sem sokat gondolkozott a jelent­kezésen. . A baranyai megyeszékhely nem volt teljesen idegen számára, jól ismerte az itteni kutatási és termelési eredményeket, nagyra értékelte a nagy elődök, az itt dolgozó kollektíva tevékenységét. Úgy vélte - amit az igazgatói pályázatában is megjelölt -, hogy a borászati kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás területén kell erőteljesebben fej­leszteni, mert ennek színvonala elmaradt a sző­lészeti kutatásokétól.- A hegyvidéki szőlőtermesztés biológiai alapjainak és technológiájának, valamint a mi­nőségi bortermelés fejlesztése - nos, ez az én feladatom - jelöli ki az elkövetkező évek céljait a Pécsett letelepedni szándékozó, ötgyermekes Kozma Pál. békéssy g. Praktikák a pincében Megyénkben a szüret befejező­dött, csak néhány gazda hagyta a tőkén - elsősorban savas bort adó fajtánál - a törést. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a remélt „aszúszerű” bor he­lyett teljesen lelágyult borunk le­het. Nagyon fontos a termés sav­tartalmának állandó és gondos fi­gyelése. A pincékben a zajos erjedés már végbement, a seprő nagyjából már leülepedett, de ne kívánjuk, hogy borunk már tükrös legyen. Most kell lefejteni. A fejtés a ha­gyományos borászat első pince­művelete. Célja a bor elválasztása a seprőtől. Korai fejtést igényelnek a ter­mészetes szőlőillattal és zamattal bíró reduktív borok, valamint a savszegény borok. Pl. rizlingszil­váni. Az első fejtést ez esetben a kierjedés után 3-6 hét elteltével kell végrehajtani. Később kell fejteni a nagyobb extrakt tartalmú, nehéz borokat, mert ezek utóerjedése és öntisztu­lása is lassúbb. Kisüzemben az első fejtést fel­tétlenül nyíltan végezzük, mert ezzel elősegítjük a termolabilis fe­hérjék kicsapódását, mely borunk stabilitását növeli. Fejtés előtt végezzük el a közis­mert törési próbát: ha borunk tö­résre hajlamos, kénezni kell, 100 literenként 20-50 gramm kénnel. A kénezés pontos mértékét labor- vizsgálat dönti el. A derítésről legközelebb. Kömyei Béla Hagyomány Régen jeles nap volt október 28. Ma elsősorban Tokajban az. Ez a nap a nevezetes Simon-Júdás. Helyét már az Árpád-házi kirá­lyaink is számon tartották, mint időjárási-gazdasági határnapot: ezután már tartós lehűlésre kell számítani: „megérkezett Simon- Júdás, jaj már néked pőre ga­tyás” - tartották. Ismert mondás járta régen: „Szeptember érleli - október mézeli.” Talán ebben az ősi ta­pasztalatokon alapuló igazság­ban bízik az a termelő is, aki ed­dig a napig várt a szürettel. Kí­vánjuk, hogy várakozásában ne csalódjon. (Megjegyezzük, hogy ezeken a parcellákon a tő­kék egészséges levelei még asz- szimilálásra képesek!) Borlexikon Kékfrankos: Nagyburgundinak is nevezik. Szí­ne az ibolya és a bíbor árnyalatait mutatja a világostól a sötétebbig, néha kékes csillogással, de még éretten sem keverhető össze a me­legebb vörösborok színével. Rosé- ként a világos hagymahéjtól a lila- hagymahéj színig kínálja magát. Hűvösebb termőtájakon - pl. Sopron - savai különösen kemé­nyek, Szekszárdon és Villányban e savak már többnyire lekereked­nek. Egyszerű, de megbízható bor. Jelentős potenciállal. Kiváló minőség esetében ülata a legkülönfélébb asszociációkat adja. Általában gyümölcs vagy fű­szernövény emlékét idézik. Sop-- ronban az érett cseresznye (Sopvin Kft.), Egerben aszalt gyü­mölcs és mák (Gál Tibor Pincé­szete) Szekszárdon konyakmeggy, rozmaring (Vasztergombi Pincé­szet), Villányban meggy, szegfű­szeg (Bock József), feketeribizli (Gere Attila), rumosmeggyet szí­nező édesgyökér (Polgár Pince), kékszilva, meggy (Tiffán Ede), málna (Schuth Kft.) is felidéződik a jó orrú kóstolónak. Alacsony termésátlaggal extraktban igen gazdag bor nyer­hető. Előnyeit házasításokban is jól érvényesíti. Érdemes barrikol- ni, kellemes a roséja. Az emlékezetes, kellemes íz­egyensúllyal rendelkező borokat általában a vörös húsú gyümöl­csökkel jellemezhető ízek hatá­rozzák meg. Sopronban málna (Iváncsics Zoltán), aszalt meggy (Vinex Kft.), Egerben aszalt szüva (Gál Tibor), meggy-szeder (Pók- Polonyi Pince), Szekszárdon meggy és ribizli (Sárosdi Pince), szilva, málna, kalácsfűszerek (Vesztergombi Pincészet), szilva­lekvár és kökény (Tiffán Ede) mellett Tiffánék roséjában a meggytől a lestyánig terjed az ízskála, míg Gere Attila emlékeze­tes 1993-as és 1995-ös cabemet sauvignon és kékfrankos cuvée-je a gyümölcsök mellett dohányra és kávéízre utaló jegyeket is muta­tott. Ám ha a bor nem megy át a bi­ológiai savbomláson, ízegyen­súlya fölborul, nem nyújt mara­déktalan élvezetet. Értékei miatt - savak, élettar­tam - szívesen használják házasí- tásokra vagy kis mennyiségben kékoportó javítására. Mindezt a pillanatnyilag érvényben lévő bortörvény nem engedi. Remél­jük, már nem sokáig. Lencsevégi tőkék A II. Bordal Világfesztivál Bacchus ünnepe című pá­lyázatából válogatott a bor és a szőlő témakörét feldol­gozó fotókiállítás a Civil Közösségek Háza után most Palkonyán látható, és bizo­nyos, hogy a szép képekkel nem utoljára találkozunk Baranya kiállítótermeiben. Természetesen díjakat is osztottak a szüreti tárlat apropóján, dé in­kább kezdeném azzal, hogy mi­lyen nehéz is mellbevágóan jó fo­tókat készíteni ebben a szép szó­val is felszalagozott, régi-régi szo­kásokkal és humorral is körülbás­tyázott témában. A szüreti mun­kamánia, a borcsinálás számos fortélya meg van énekelve, meg van festve, hát még a borok szere- lemajzó, szíveket összemosó vagy éppen magasba emelő mámora! Könnyű csábítás a túlpart is: botorka részegségünk. Ezen a tárlaton, ezeken a képe­ken azonban valami sokkal csen­desebb, sokkal köznapibb törté­nik; a fotók jó része mintha józan mámorban, a meditáció csendjé­ben született volna. Főképp a leg­színvonalasabbak reprezentálják ezt. Tóth Károly szalmatetős, öreg présházaiban megifjító öreg borok várnak ránk, ez az érleltség és az érettség, egyúttal az ősz melankó­liája. Csonka Károly egyetlen, telt fürt érzéki részleteibe fúrja lencsé­jét; női mellként duzzadó, napsár­ga szőlőszemek közé, de még e mellette lévő szüreti társaság szí­nes fényképét is mintha valami on­tológiai révület jellemezné. Kockás terítős asztalt ülnek és állnak körbe ugyan, népviseletbe bújva, és po­harukat emelve dalolnak ugyan, de a képet inkább kultúrhistóriai múlt idő, krónikaírói mesterkélt­ség járja át, mint dínomdánom. Lá­tunk azonkívül bacchusi üzenetet Dékány Tibor lencséjén át, ifjú bordoktor-párt is laurusból font di- adémmal, hegy levétől görnyedő legényeket, de a szőlőtőkék közt gyenge virágként megtermő pucér szüzet is, és nem maradhatnak el az agyonfotózott vülánykövesdi házsorok sem. A zsűri a nevezett fotóművészeket emelte ki a kong­lomerátumból, a fődíjat Rabb Dá­niel és Szvacsek Attila szerzőpáros érdemelte ki. Jó érzékkel voksoltak rájuk: egyik képükön a köznapi borivás köznapi ceremoniális kel­lékei; borosüveg előtte szárnyas dugóhúzóval, másikon egy árnyé­kait az asztal üveglapján is kirajzo­ló karcsú derekú talpas pohár a bo­rosüveg szomszédságában, a har­madikon a szőke raffia óvó csend­jében fénylőn, sötéten hallgat a kis­sé megbillent, telt borosüveg, hall­gat a pohár, sötéten fénylik a szőlő fekete fürtje. Festőién és tömören megkomponált kép valamennyi, tömbös, tiszta formákkal-fények- kel. A színek kavalkádja nélkül, fe­kete-fehér tónusban is hódítanak, ha megállunk előttük el-elmeditál- va, akár koccinthatunk is rájuk. B. R. my\ m iíték az Ügy, hogy ha október 29-30- án éhségét és szomjúságát a Hotel Millennium éttermében csillapítja, kockázat nélkül teheti próbára szerencséjét! Számlájának akár a 12%-át is ajándékba kaphatja! Nem kell hozzá más, csak dobókocka és szerencse. Mi a dobókockát biztosítjuk... J-JüisJ Miíleimhisn SxÜÜÓ és Éttérén) 7625 Pécs, Kálvária u. 58. Tel.: 72/512-220 Villány, Baross G. u. 33. Tel/Fax: 72/492-582 Házias ételekkel, táj jellegű borokkal várjuk kedves vendégeinket! i/BLUM PIMCÉ') Villánykövesd műemlék pincesorán me­leg vendégszeretettel, gazdag borválasztékkal, házias, magyaros ízekkel fogadja egyéni és csoportos vendégeit Blum János és családja. Érdeklődni: 7772 Villánykövesd, Pincesor 5. Tel/Fax: 72/492-133, 30/9027-07! ÍROS'E Ital kereskedés Pécs, Megyeri út 64. Viszonteladók és magánszemélyek részére BORAKCIÓ! 21 PELes Ezerjó száraz fehér | 285 R helyett 275 Ft Zalagyongye felszaraz J ’ -Qe Lakhegyi mézes félédes 295 Ft helyett £03 FI Nyitva: H-P.: 7-16-ig Szó. 8-12-ig Telefon: 06-30/9933-336 Bolt: 72/215-968 Gravírozással, egyedi címkézéssel teheti különlegessé karácsonyi ajándékát! «^ecsi^^rfandli 1997 ^^ecsi 1999 nálunk kapható! Nyitva: Hétfőtől péntekig 9.30-18-ig Szombaton 9-13-ig Címünk: Átrium Üzletház Pécs, Király u. 76. Tel.. 72/212-447 Új Forrás üzletház Pécs, Basjcsy-Zs. E. u. 9. ______ Tel.: 72/214-969 RH ÁZ e-mail: gala@dravanet.hu v á é i 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents