Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-21 / 290. szám

14. oldal - Uj Dunántúli Napló ISKOLÁK A JÖVŐNEK 2000. Október 21., szombat Vissza a munkapadokhoz A törvény visszatérítene a gyakorlat és az elmélet egyensúlyához A közoktatási törvény módosítása szerint ismét jogot kap a 16 év alatt „tiltott” gyakor­lati képzés a szakiskolai és szakközépisko­lai oktatásban és az elmélet sem iktatódik ki a felsőbb osztályokból. Baranyai körkép A hároméves szakmunkásképzés megszűnt, a szakképzők a 2+2-es formára tértek át, a 9-10. évfolyamon pályaorientációs osztályokkal. A gyakorlati képzés uniós előírásokra hivatkozva a 16. év alatt megszűnt. Ma a 11. osztálytól lehet egy-egy szakma mellett dönteni, és a tanműhe­lyi gyakorlatok jó részét igyekeztek kihelyezni az üzemekbe. A szakképzőkben ismét általá­nossá vált az érettségit követő technikusi kép­zés, és a szakmák nagyobb hányada már érett­ségihez kötött. A változások nem hagyták érintetlenül az is­kolai munkahelyeket, mivel az első két évfolya­mon a gyakorlati képzés megszűnt, számos ok­tató, mérnöktanár vesztette el állását. A tanmű­helyek jó része kihasználatlanul kongott, vagy az iskola kft-knek adta ki bérbe. Ez történt Komlón az Anna-akna melletti ok­tatási központ sok millióért korszerűsített tan­műhelyével is. A gyakorlati pályaorientációs képzést is nehéz lesz megszervezni, ugyanis az iskolában már csak 624 fiatal tanul nappalin, és a tanulók érdeklődése szerinti vegyes osztályok alakultak. Most egy kicsit úgy érezhetik, csapdá­ba estek, ugyanis korábban is szigorúan ragasz­kodtak a törvényhez, ami szerint a 9-10. évfolya­mon csak elméleti oktatás folyhat. A szakokta­tók állásvesztéséhez hozzájárult az is, hogy „el­fogytak alóluk a gyerekek” - fogalmaz dr. Iván László, az iskola igazgatója. Indokolt is jó né­hány szakmában, hogy a diákok már korábban ismerkedjenek a gyakorlattal, csakhogy ehhez most ismét pénzre lenne szükség. Krem József, a mohácsi Marek József Mezőgazdasági és Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatója kedvező­nek tartja, hogy a gyakorlatok számát növelhe­tik; a mezőgazdaságiak számára a „tanműhely” adott. Nyelvi labornak, számítástechnikai tante­remnek sincsenek híján. A szakemberek szerint a nagy szakképző is­kolákat a változás alig érinti. 2001-től lép életbe - mondja Déri Tibor, az 508. számú Kertvárosi Szakképző igazgatója -, a tanuló szempontjából annyi történik, hogy a szakiskolákban a 9. évfo­lyam lesz a orientációs képzés időszaka, majd a diák a 10. évfolyamtól szakmai alapozást kap, de ez még orientáló jellegű. A képzés lépcsőze­tesen alakul, a diáknak nem kell idejekorán el­köteleznie magát az egyik vagy másik speciális részterületnek. Ide egyébként is zömmel olyan gyerekek jönnek, akiknél a manuális készség ki­próbálása, fejlesztése az alapvető a kenyérkere­set szempontjából is. Az intézményben a szakis­kolai és az érettségihez kötött szakközépiskolai képzés egyaránt humán, műszaki, gazdasági­szolgáltatási és agrár szakterületen belül oszlik szakmacsoportokra, majd szakmákra, a válasz­ték a szakközépiskolai oktatásban értelemszerű­en differenciáltabb. __________________________________ B. R. Eg y szakképző iskola fél évszázada Rendezvények sorával és jubileumi kiadvánnyal ünnepli fennállásának ötven évét a komlói 501. sz. Csizmazia Gyula Szakképző Iskola és Kollégium. _______________BŐKARŐBBBT_______________ Id egen tollak? Oldalszerkesztő: Hírcsatorna SZÁZÉVES ISKOLA. A Pécsi Tudományegyetem 1. Számú Gyakorló Általános Iskolája a 2000/2001. tanévben ünnepli fennállásának századik évfordu­lóját, gyakorló iskolaként ötven­éves. Ebből az alkalomból no­vember 3-án iskolatörténeti kiál­lítás nyílik az iskolában 15 óra­kor kezdődő emléküléssel, ame­lyen az intézmény egykori és mai tanárai, tanítványok idézik fel az elmúlt évtizedeket, (br) FELSÖSZENTMÁRTONBAN október 24-én 10 órai kezdettel a helyi általános iskolában a 6-14 éves diákok Baranya me­gyei horvát nyelvű szavalóver­senyét rendezik meg alsó és felső tagozatos kategóriában. (br) MOHÁCSI DALOSOK. Októ bér 30-ig lehet nevezni a Mo­hács és környéke 5-8. osztályos tanulóinak a hagyományos Schneider Lajos Népdaléneklési Versenyre a mohácsi Széchenyi Általános Iskolában. A verseny döntőjét november 17-én ren­dezik a Bartók Béla Művelődési Központban. (br) SIKLÓSI VERSENY. A sikló si Táncsics Gimnáziumban megrendezett Édes anyanyel­vűnk nyelvhasználati verseny Pécs városi döntőjét Dránovits Tímea nyerte, 2. Lakatos Edi­na (mindketten a Leőwey Klá­ra Gimnáziumban Tamás Csil­la, Mihalik Zsolt és dr. Szabó Szabolcs tanítványai), 3. Sza­bó Kinga (a pécsi ANK Gim­náziuma, tanára Minárik Ta­más). A megyei versenyen el­ső lett Tóth Judit, 2. Szinyei Dalma, 3. Blázsovics Edina, (mindhárman Bakóné Aradi Éva és Puskásné Blaskovits Il­dikó tanítványai a versenyt szervező Táncsics Gimnázi­umból) . A sátoraljaújhelyi or­szágos döntőn az 1-2. helye­zettek képviselik Baranyát és Pécs városát. (br) GÖDRÉN a helyi általános is­kolában és az óvodában no­vember 13-án 9 órai kezdettel rendezik meg a „Lépésről lépés­re” program regionális szakmai napját. A Gödrei Általános Isko­la az óvodából az iskolába való átmenetet segítő speciális prog­ram dél-dunántúli bázisiskolá­ja. A konferenciára október 31- ig jelezhetik részvételi szándé­kukat a pedagógusok az iskolá­ban. _________________________(551 Kom ló A megye egyik legnagyobb szak­képző intézménye ma is fontos szerepet tölt be a városban és a hegyháti régióban, de mint a kiad­ványban is olvashatjuk, a bánya­város születésének időszakában meghatározó intézménye lett a vá­járképzésnek, amelyhez a lakatos- és műszerészképzésen át az autó­szerelőig szakmák egész sora csat­lakozott. Tanbányák, tanműhe­lyek álltak az iskola rendelkezésé­re, 1968-ban már 32 szakmát ké­peztek itt. A vájárképzés hőskorá­ban a szakirányú képzés elismer­ten magas színvonalú volt, a to­vábbtanulás számos lehetőségé­vel. Később kezdett veszíteni rang­jából, színvonalából, de még 1978- tól is szolgált újdonsággal, amikor államközi szerződés keretében közel kétszáz mongol fiatal tett vá­járvizsgát Komlón. A hetvenes évek közepétől szé­lesedik az iskola kínálata, dolgo­zók és szakmunkások szakközép­iskolája indul azoknak, akik érett­ségizni akarnak, 1988-tól műkö­dik az iskolában a speciális szakis­kolai képzés a tanulásban akadá­lyozottak - képességzavarral küsz­ködök, hátrányos helyzetűek szá­mára. Ezekre az évekre egyre több szolgáltató szakmát honosít meg az intézmény. Több milliós költ­séggel korszerűsítik az Anna-ak- nai tanműhelyt, a ruhavarró tanu­lók számára varrodát, szabászatot létesítenek. Sásdon 11 évig kihe­lyezett tagozat is működött első­sorban az akkor még piacképes mezőgazdasági gépszerelő és a most is keresett nőiruha-készítő szakmában. A tagozat 1999-ben szűnt meg a 2+2-es rendszerű szakképzés bevezetésével, a re­mények szerint átmenetileg. Alkalmazkodva az igényekhez, az elmúlt évtizedben a kereskedő, a fodrász, kárpitos és számos más szakma oktatását kezdték meg, 1993-tól a nőiruha-készítők, az esztergályos és a lakatosipari ta­nulók egy új szakmai hálótervre épülő tanterv szerint sajátítják el az ismereteket. A dr. Iván László igazgató által szerkesztett könyvből megtudjuk azt is, hogy jelenleg 15 szakmun­kás szakmában és három szakkö­zépiskolai szakirányban folyik képzés - a nappali tagozatosok kö­zel 30 százaléka szakközépisko­lás. Újdonság az iskolában az 1999/2000-es tanévben bevezetett környezetvédelmi szakelőadói képzés érettségizettek számára, míg az idén a környezet- és termé­szetvédelmi szakmunkásképzés is indult. Mint az igazgató hangsú­lyozza, a diákok 20 százaléka a nyolcadikat sem tudja befejezni, még nagyobb azoknak az aránya, akik nem jutnak el az érettségüg, de olyan szakmát kell a kezükbe adni, amit betanított szinten el tudnak sajátítani. Hogy az iskola, a tantestület ezeknek a pedagógia- üag kényes céloknak is megfelel­jen, a Comenius 2000 minőségfej­lesztési pályázat I. modelljének bevezetésére, kritikus öndiagnó­zisra készülnek. Körzetük hu­szonnyolc községéből várnak fia­talokat. Idegen toliakkal ékeskedem. Egyházi iskolákról szóló konfe­rencián hallottam az alábbia­kat a napokban, így az a vád is érhet, hogy az egyházi isko­láknak csinálok propagandát. Csak dr. Takaró Mihálynak, a Dunamelléki Református Egy­házkerület főgondnokának a pécsi fórumon elhangzott elő­adásából idéznék parazita­mód: gondolatai ösztökéltek. Az egyházi iskolák nevelési céljairól beszélt. Arról, hogy - mivel a globális válság, a bom­lás a világ egészére kiterjed - a keresztény iskolának érzéke­nyen kell reagálnia mindenre. Mély természettudományos mű­veltséggel, a legkorszerűbb esz­közökkel. Hogy a Szabadság­szoborral szemben fel kellene állítani a Felelősség szobrát, mondjuk az óceán innenső partján. Arról, hogy a sikerori­entált ember örökös ajzottság- ban a teljesítményre nem lehet türelmes a másikkal szemben. Hogy az információk zúduló, homokszemként kavargó siva­tagában elfelejtettünk beszél­getni. S mivel ez aligha cáfol­ható, az iskolának tudnia kell ezt. Számítania kell arra is, hogy a fiatalok (hozzáteszem: az önmagukat kereszténynek Gödre Következetesen folytatódik a „Lépésről lépésre” pedagógiai program a Gödrei Általános Is­kolában; A módszer rendkívül fontosnak tartja az óvodából az iskolába való zökkenőmentes át­menetet. Ennek érdekében olyan pedagógiai módszereket dogozott ki és alkalmaz, amely- lyel a szülőket is bevonja az óvo­dai nevelés folyamatába, a gye­rek fejlődését egyéni szintjének és a személyiségének megfelelő feladatokkal segíti. A szakmai A siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola ismét meghir­deti hagyományos bibliai rajzpá­lyázatát 6-16 éves diákok szá­mára, hat kategóriában. A beér­kezett munkából összeállított tárlat megnyitása és a díjak ün­nepélyes átadása december 2-án 11 órakor lesz az iskola pincega­lériájában. A beérkező rajzokat november 20-i határidővel várja az intézmény. Érdeklődni Kormosné Káplár Borbála és Nagy Edit tanárnőknél lehet. valló szülők gyerekei is) gyak­ran helyezik a szabadságot, a pénzt és a sikert értéklistájuk élére. Ha ez így van, erkölcsi fo­galmaink kisikálódnak belő­lünk, s ezzel tartásunk, jövőké­pünk is - akkor ez hatással van a társadalomra. Gyengíti azt. Nézzünk körül: lent és fent. Ha viszont az iskola jó értelmű konzervatív nevelést ad, azaz értékőrző - minden szellemi, erkölcsi érték, amit felhalmoz­tunk, áll az időben - az is hat a társadalomra: erősíti. Kínai, koreai, japán útjai során ta­pasztalta, ez a konzervatív erő ezekben az országokban min­denütt érvényesül, szinte füg­getlenül a társadalmi berendez­kedéstől. Elmondta, mit valla­nak a másságról: miért rombo­ló, ha nincs tisztázott, ember- központú fogalmunk a miben­létéről. Magyarán úgy tűnik, az egy­házi iskolák, félve attól is, hogy a hit ideologikus prókáto­rainak bélyegét sütik rájuk, nagyon pontosan, világias tisz­tasággal látnak és fogalmaz­nak meg olyan nevelési elve­ket, amelyekkel ideák után kapkodó, a külföldi példák előtt hajbókoló állami iskolák jóideje adósak. szóval individualizáción alapu­ló, gyermekközpontú nevelési program dél-dunántúli regioná­lis bázisiskolájaként tartják szá­mon a gödreit, ahol az alsó tago­zatban az ötödik, az óvodában a hatodik éve élnek a módszerrel. Népszerűsítése érdekében no­vember 13-án 9 órai kezdettel szakmai napot tart az érdeklődő iskolák pedagógusai számára. A részvételi szándékot az iskolák október 31-ig jelezhetik az isko­la címén: 7386 Gödre, Árpád ut­ca 13. Telefon: 72/454-203. Országos karikatúra rajzpá­lyázatot hirdet november 10-i határidővel az E-misszió Ter­mészetvédelmi és Környezetvé­delmi Egyesület „Atomkór” címmel. Témája az, hogy az atomenergia mit jelent a mai fiatalok szemében és per­sze a humor szemüvegén ke­resztül. Az egyesület a címére - 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9., tel: 72/402107 - fekete-fehér a/4-es rajzokat vár 12-18 éves fiatalok­tól. Ismét lépésről lépésre Rajzos pályázatok Siklós - Nyíregyháza Politikai „lovag” lehet belőle A különös, mókára kész egyéniség, N. Vargha Márk (képünkön) önbizalommal, az olasz OKTV második helyezettjeként kezdhe­ti a negyedik évet a Leőwey Klára Gimnáziumban. Magas, előzékeny, szemüveges és olyan nyugalommal formálja a szava­kat, akár egy professzor. Vagy talán mint egy politikus? De erről majd alább. Rövid bemutatkozását mi más­sal kezdhetné mint azzal, hogy Kézdivásárhelyen született, de mind­járt hozzátéve, hogy ez attól a Sepsi- szentgyörgytől van mindössze 40 ki­lométerre, ahol a Leőwey testvérisko­lája, a Mikó Kollégium található. A többi „merő politika”. Az elvált szülők közül az édesanya Nagyatádon általá­nos iskolában, az édesapa Keszthe­lyen növényvédelmi szakközépisko­lában tanít. Angol és történelem sza­kosok - a mama filozófiát is végzett. Márk azt mondja, a munkalehető­ség hozta Magyarországra őket. „És a remény, hogy itt nem kellett ideges­kedniük - haza ott van, ahol a jog is, mondja Petőfi. Édesanyám hazaláto­gat nagynénjéhez és tapasztalja, hogyha otthon belenéznek a tükörbe, ma is becsapottnak érzik magukat.” Sokat változott ugyan az erdélyiek fogadtatása, mára felerősödött egyfaj­ta „jóléti sovinizmus”- fogalmaz, de az ő beilleszkedése Nagyatádon, ahol az általános iskolát folytatta, majd a Leőweyben még zökkenőmentes volt. Az, hogy olasz nyelvből kiválóan tel­jesít, nemcsak nyelvérzékének, ha­nem annak a két évnek is köszönhető, amikor szülővárosában még románul tanult - magyarázza -, hiszen a ro­mán a portugál mellett a legnehezebb latin nyelv. Anyai ágon negyedrész­ben román is, de egyébként kultúrájá­ban, múltjában is magyarnak érzi ma­gát. A pannonhalmi gimnáziumba ké­szült, mondja, de utólag már hálás azért, hogy ebbe a hasonlóan erős pé­csi iskolába került. Ez az iskola olyan, amely megköveteli, hogy a diák a fala­in kívül is képviselje a leőweys szelle­met. Ez sok más közt talán tapintatot, a másik iránti figyelmet, önzetlensé­get jelent. Márk kollégista, akit a szabadideje néha az uszodába parancsol, de igazi, személyre szabott hobbija az újság­ban a politikai információkat bön­gészni, híradót nézni, politikai kom­mentárokat hallgatni. Figyelemmel kísérni a parlamenti üléseket. Igaz, ez meglehetősen magányos hobbi - mo- solyodik el -, de szinte még hétéves sem lehetett, amikor a román televízió politikai híreit lefordította magyarra és mintegy újságként bedobta a nagy­mama postaládájába még Kézdivásár­helyen. Ez volt az ő egyszemélyes új­ságja. Na jó, már jóval az iskola előtt ismerte a betűvetést, de azt még iga­zából most sem tudja, mit válasszon érettségi után. Csak annyit tud, hogy szeretet fűzi a nyelvekhez, az angol mellett főként az olaszhoz és különös hobbijához is. Pécs? „Pécs gyenge le­vegőt jelent - mondja kérdésemre - például Máramaroshoz képest”, de egyébként ezt a Dunántúlon is ritka szép fekvésű várost sem volt nehéz megszeretnie. Az angol nyelvű fel­iratok mindenesetre bosszantják - Erdélynek az ereje szomorúan el­lentmondásos módon abban van, hogy megállt a fejlődésben, oda még nem tört be a Cola-kultúra, s mint ta­nára, dr. Szabó Szabolcs állítja, még szépen beszélik a magyar nyelvet. _______ B. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents