Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-03 / 272. szám

m 2000. Október 3., kedd HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Ki viselje az üzemanyagár terhét? Megszületett a megállapodás a fuvarozók és a kormány között A kormány tárgyalóküldöttségét Nógrádi László miniszter (szemben) vezeti fotó: europress/körmendi imre Egyhetes szakértői egyeztetés után tegnap tárgyalóasztal mellett megál­lapodtak a fuvarozók képviselői a közekedési miniszterrel a magas üzemanyagárak okozta hátrányok ellentételezéséről. A kormány tel­jesítette a vállakozók kéréseinek nagy részét. Budapest A benzin és a gázolaj árának szeptember eleji emelését követően a hazai fuvaro­zók elérték, a kormány lemondott szán­dékáról, hogy az üzemanyag jövedéki adóját az inflációhoz igazítsa - legalább­is addig, amíg a nyersolaj világpiaci ára nem csökken ismét 25 dollárra. A szep­tember 16-án lefolytatott megbeszélésen azonban több részletről még nem sike­rült megegyezni, ezekről az elmúlt héten is tárgyaltak a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium képviselői, valamint a fu­varozók szakértői. A fuvarozók egyik legelső követelése az volt, hogy ők is élhessenek az áfa visszaigénylésének lehetőségével. A ké­rést elvben támogatja a közlekedési és a gazdasági tárca vezetője is, de végső egyeztetésre a kormány elé viszik a kér­dés megvitatását. Igényként fogalmazták meg a fuvaro­zók azt is, hogy a kis- és középvállalko­zások tízmillió forintig csökkenthessék adóalapjukat a beruházások értékével, és ez legyen érvényes arra is, amikor új gépjárművet kell venniük. Felvetődött, hogy a taxinak használt személygépko­csik beszerzési árából is visszaigényel­hessék a fuvarozó vállalkozók az áfát. Ezekben a kérdésekben is megszületett a megállapodás, már csak a kormány­jóváhagyás van hátra. A közlekedési tárca elsősorban olyan pályázati lehetőségeket kíván teremteni, amelyek energiatakarékosságra ösztön­zik a szállítókat. Ezekkel a pályázati le­hetőségekkel egyébként a fuvarozók is egyetértenek, a részletes feltételrend­szert majd később, közösen dolgozzák ki. A megszületett megállapodásokat a kormány gazdasági kabinetje már szer- dán tárgyalja. ______________________■ Ne mzetőrség Budapest A hadsereg átalakításáról folya­matosan vitázik egymással ellen­zék és kormány. Teljesen egyér­telmű az SZDSZ álláspontja. Az ellenzéki liberálisok, amint azt Fodor Gábor képviselő elmondta, békeidőben felesleges és értel­metlen dolognak tartják a pályá­juk elején álló fiatalok kötelező bevonultatását. A kiképzést csak szükséghelyzetben tartják elfo­gadhatónak, viszont szerintük mindent meg kellene tenni a ha­za védelmére képes hivatásos hadsereg kialakításáért. Ezzel szemben a honvédelmi bizottság alelnöke, Simicskó Ist­ván (Fidesz) úgy véli, a profesz- szionális haderő mellett szükség van a kötelező kiképzésre, és a fi­atalok csak ezután dönthetnének- a név biztos arról, hogy tagjai kívánnak-e ma­radni a katonaság tevékenységét kiegészítő nemzetőrségnek. Deák Péter katonai szakértő szerint mindenképpen üdvös len­ne egy nem hivatásosokból álló katonai erő léte, ami akkor is jól működhet, ha nincs kötelező ki­képzés. A nemzetőrségbe jelent­kező fiataloknak nem feltétlenül kellene előzőleg átesni katonai ki­képzésen, mert ezt a jelentkezés után is megkaphatják, illetve a profi hadseregből vagy más fegy­veres testületektől leszereltek ese­tében már nincs is szükség a fegy­verforgatás alapjainak elsajátításá­ra. Az ötlet tehát jó, de a részletek kidolgozatlansága miatt egyelőre túl homályos, hogy mit akar a kor­mányzópárt. Az sem tiszta, miből lesz pénz a területvédelmi egysé- gek felállítására. ______ -w­A T ŐZSDE VILÁGA Ismét pang a tőzsde Szeptember utolsó hete a nyári pangást idézte. Bár az érdeklődés kö­zéppontjában továbbra is a M0L- BorsodChem-TVK jövőjéről szóló hírek álltak, a hét első napját leszámítva nem volt jelentős forgalom. Egyedüli kivételként a MÓL papírjait említhet­jük, a kereskedési moratórium feloldá­sa után jelentős forgalom jellemezte az olajipari részvényeket. Hétfőn dél­előtt kis mértékben erősödött, majd lassan-lassan gyengülni kezdett a MÓL részvény ár­folyama. A BorsodChem for­dítva mozgott, előbb jelentős mértékben esett, majd nagy tételű vételekkel 7000 forint körüli szintre húzták fel az árfolyamát. A hét utolsó napján érdekes beje­lentésre került sor a Synergon részé­ről, melyről piaci pletykák már csütör­tökön megjelentek, beknek hatására a részvény árfolyama történelmi mély­ponton zárt. A vállalat elnök-vezérigaz­gatója, Szalóczy Zsolt lemondott ve­zérigazgatói posztjáról és a jövőben kizárólag az igazgatóságban folytatja munkáját. Stratégiai feladatkört kíván betölteni, az operatív döntéshozatal­tól búcsút vesz. Helyére október 1-től Antal József kerül, aki korábban a vál­lalat vezérigazgató-helyettese és a vál­lalat műszaki és adminisztratív terüle­teiért felelős igazgatója volt. A vállalat elnökének elmondása szerint a cég eddig is következetes stratégiával ren­delkezett, azonban kevésbé volt erős ezek implementálásában. A lengyelor­szági IT cégekkel vont párhuzamot, ahol a cégek az implementálásban nagyon erősek. A Synergon most megtette a szük­séges lépéseket ahhoz, hogy ja­vuljon ezen a te­rületen. Az infor­matikai társaság papírjait cégűnk tartásra javasol­ja. A lépés hosszú távon pozitívan érté­kelendő, azonban rövid távon továbbra is a tények, vagyis a vállalat eredmé­nyességének alakulása fogja meghatá­rozni a részvény árfolyamát, nem pedig az arra való törekvés. A vállalat reményei szerint azáltal, hogy Szalóczy Zsolt tevé­kenységével a stratégiai feladatokra koncentrál, előmozdíthatja a vállalat si­kerességét. (Szepesi László CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt. 7400 Pécs, Mária u. 3- Tel: 72/502-600 Képviselők büntetése Parlament A nyugdíjemelés kötelesség MSZOSZ A nyugdíjak kiegészítése kötelessége a kormány­nak, azzal nem kegyet gya­korol az Orbán-kabinet - hangsúlyozta Sándor Lász­ló, az MSZOSZ elnöke hét­főn az Idősek világnapján rendezett tanácskozáson. A szakszervezeti vezető szerint az idei inflációt nem szakmai felkészületlenség miatt tervezte alul a kormány, hanem „tudato­san csapták be a munkavállaló­kat és a nyugdíjasokat”. Sok dol­gozónak a gazdasági fellendülés ellenére csökkent a reálbére. A munka törvénykönyve mó­dosításáról szólva kiemelte, hogy azzal a kormány még inkább ki­szolgáltatja a dolgozókat a mun­káltatók kényének-kedvének. Kellő jogi garancia, hatékony munkaügyi ellenőrzés nélkül a szakszervezet szerint a minimál­bér-emelés alól is kibújhatnak a munkáltatók. Olyan normákat ál­lapítanak meg, amelyek eleve csak 50 százalékra teljesíthetők, vagy papíron részmunkaidőbe kényszerítik a dolgozókat, s már­is csak a felét kell kifizetni a 40 ezer forintra emelt minimálbér­nek. ■ A képviselők hamarosan arról döntenek, miként re- gulázzák meg káromkodó, vagy más módon illetlenül viselkedő társukat. Más or­szágok parlamentjeitől sem idegen a képviselők külön­böző mértékű büntetése. A mai parlamenti légkör alkal­matlan arra, hogy ilyen súlyú kérdésben a politikusok többsé­ge megegyezzen egymással - vé­li Takács Albert alkotmány- jogász. Az államigazgatási főis­kola tanára lehetségesnek tartja, hogy különleges fegyelmezési módszereket vezessenek be az országgyűlési képviselők köré­ben; ez, mint mondta, nem ide­gen a fejlett demokratikus parla­mentek eszköztárától sem. A szakember szerint ugyanakkor a büntetést elszenvedő képviselő számára biztosítani kell olyan fó­rumot, ahol panaszkodhat, ke­resheti az igazát. Vigyázni kell, mert a kisebbségben lévő képvi­selő kiszolgáltatottja lehet a min­denkori parlamenti többség aka­ratának. Szélsőséges esetben elő­fordulhat, hogy a kritikai hangot megütő ellenzéki honatyát a többség renitens viselkedése mi­att büntetné meg. A kisgazdapár­ti Horváth Béla indítványára tár­gyal majd az Országgyűlés a kép­viselők házon belüli büntethető­ségéről. A házszabály-módosí­tást igénylő előterjesztés szerint a parlament elnökét illemé a fe­gyelmezési jog. A kormánypárti képviselő elképzelése szerint azonkívül, hogy a házelnök meg­vonhatná a szót a többször rend- reutasított felszólalótól, a Ház ünnepélyes megkövetésére köte­lezhetné a képviselőt. Ismételt fe­gyelemsértés esetén a büntetés megrovás, illetménymegvonás, végső esetben kizárás is lehetne a parlament üléseiről. Az Országgyűlésben tapasz­talható vitastílus, bár sokaknak nem tetszik, számos demokrati­kus országban elfogadott színjá­ték - mondta Takács Albert. Ná­lunk az a baj, hogy a más-más platformon lévő politikusok már olyan mély lövészárkokat ástak, amelyekből valóban nehéz kitör­ni. Az alkotmányjogász azt ajánlja; legelőször a képviselő- csoportokban kellene rendet rakni, ahol a frakcióra nézve is kényelmetlenül viselkedőt saját pártja róhatná meg. S ha ez a fe­gyelmezés nem elég, következ­het a plénum. HORVÁTH MAGDOLNA Ünnepre és elnökre vár a rádió Magyar Rádió 1925. december elsején még sen­ki nem sejtette, mekkora válto­zást hoz az emberek életében az a zajos kis fadoboz, amely a tisz­taszobák komódjára került. A rá­diózás varázsát nemcsak az je­lentette, hogy informált, zenélt, szórakoztatott, de új volt maga a technika is. Lázba hozta a hall­gatóságot, hogy a kis szerkezet távolságot és időt legyőzve az otthonokba hozta az egész vilá­got. Különleges véletlen, hogy a Magyar Rádió legendás alakja, Heckenast Gábor (képünkön), az egykori műszaki igazgató ugyan­csak 75. születésnapját ünnepli idén. Magyarországon az ő nevé­hez fűződik a magnetofongyártás beindítása is - a nyugati embargó idején. Mint mondja, a kristálydetek­torok óta hatalmas fejlődésen ment át a rádiózás technikája. A jövő már egyértelműen a sokkal jobb hangminőséget garantáló digitális szerkezeteké. Persze a legkiválóbb technika sem pótol­hatja a rádióban megszólalók kellemes orgánumát, a műsorké­szítők ötleteit és a műszakiak szaktudását. S hogy milyen fon­tos mindez a hallgatóknak is? Máig emlékeznek rá, hogy a nyolcvanas évek elején egy sze­rencsétlen technikai bakisorozat miatt három percre elnémult a Magyar Rádió mindhárom csa­tornája. Heckenast Gábor életéi ben kevés időszak tűnt hosz- szabbnak, mint az a bizonyos há­rom perc. Ezekben a napokban a szüle­tésnapi előkészületek mellett a leendő új elnök személye foglal­koztatja az intézmény dolgozó­it. Mint emlékezetes, a korábban meghirdetett pályázatra tizen­egyen jelentkeztek. A közszol­gálati rádió huszonöt fős kurató­riumának kormánypárti elnök­sége közülük kizárólag Kondor Katalinnak, a Kossuth adófő­szerkesztőjének pályamunkáját tartotta megfelelőnek. A hu­szonegy főnyi civil kurátori tes­tülettől azonban Kondor Katalin nem kapta meg az elnöki poszt elnyeréséhez szükséges kéthar­mados támogatottságot. (A 25 szavazatból 14-et szerzett.) Ezért volt szükség harminc na­75. születésnapjának megünneplésére készül a Magyar Rádió. Közben tegnap lezárult az elnöki posztra másodszor kiírt pályázat beadásának határideje. Egy hónapon belül el­dőlhet, hogy ki lesz a korábbi elnök, Hajdú István utóda. Hírcsatorna OLAJBIZOTTSÁG. Simicska Lajos, aki a mostani kormány hivatalba lépése után egy évig volt az APEH elnöke, nem jelent meg az olajügyeket vizsgáló par­lamenti bizottság ülésén, és nem is indokolta meg távolma­radását. Az elmúlt évtized adó­hatósági elnökei közül Kékesi László is csak levélben mentette ki magát. Vida Ildikó, valamint Pitti Zoltán és Minarik György azonban készséggel válaszolt a kérdésekre. így a képviselők megtudták, hogy az APEH már 1993-ban több mint ezer olajcé­get ellenőrzött, és mintegy 27 milliárd forintos bírságot szabott ki. Vida Ildikó, a mostam elnök ugyanakkor elmondta, hogy a hivatal adatbázisa nem ismer külön olajvállalkozói kategóriát, az ellenőrzési irányelvek meg­határozásakor azonban külön fi­gyelmet szenteltek az üzem­anyaggal foglalkozó cégeknek. ÁRTÁRGYALÁSOK. A gyógy szerkereskedők arra kérték az egészségügyi minisztert és az Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy legalább egy hónapos föl- készülési időt adjanak nekik, mielőtt csökkentenék a gyógy­szerek árát. Egyelőre nem lehet tudni, mikor lép életbe az új szabályozás és milyen gyógy­szereket érint. A nagykereske­dők levelükkel azt szeretnék el­érni, hogy az átállás zökkenő- mentes legyen, mert csak így tudják garantálni, hogy az új készítmények azonnal és csök­kentett áron legyenek kaphatók. GYILKOSSÁG KAIRÓBAN. Meggyilkolták a hétvégén Egyip­tomban Sajti Zsoltot, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfej­lesztési Kht. (ITD Hungary) kai­rói képviselőjét. A helyi kiren­deltség kereskedelmi szolgálatá­nak irodavezetőjét szombatra vir­radóra alexandriai munkahelyén ölték meg. A hivatalnok feltehe­tően rablógyilkosság áldozata lett. A hírről az egyiptomi hatósá­gok értesítették a kairói magyar nagykövetséget. A haláleset kö­rülményeinek kivizsgálására a nyomozás indult. Az 1DT buda­pesti központjában és helyi ki- rendeltségén egyelőre nem adtak felvilágosítást az ügyről. FELMÉRÉS. Elindultak a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) kérdezőbiztosai, hogy 15 és 29 év közötti magyarországi fiatalo­kat kérdezzenek meg arról; mit gondolnak élethelyzetükről, le­hetőségeikről, jellemző problé­máikról. Az október 2. és 30. kö­zött zajló tudományos kutatás célja az, hogy megalapozza és előkészítse a kormányzat ifjú­sággal kapcsolatos döntéseit. A 43 millió forintos összköltségve­tésű kutatás során a KSH kérdezőbiztosai 8300 fiatalt ke­resnek fel kérdéseikkel. ■ pon belül újabb pályázat kiírá­sára. A tegnap délutáni határidőig huszonnégy pályázat érkezett az elnöki tisztség­re. A kuratóri­um elnöksége csütörtökön bontja fel a pá­lyázatokat. A második fordu­lóban már nem volt követel­mény sem az újságírói vagy többéves rádiós múlt, sem pedig a hároméves vezetői gyakorlat. Szíjártó István, a Magyar Rá­dió ügyvezetője, gazdasági igaz­gatója lapunknak elmondta, hogy ő maga nem pályázik az el­nöki posztra. Ám nagyon örül­ne, ha végre megtalálná a kura­tórium a megfelelő jelöltet, és mielőbb zavartalanul a folyta­tódhatna a nagy múltú rádióban a munka. NÉMETH ZSUZSA l

Next

/
Thumbnails
Contents