Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-19 / 288. szám

2000. Október 19., csütörtök BARANYAI TŰKOR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal Örült sebességgel a falvakon át Mindössze négy rendőrségi traffipax működik a megyében Baranyai körkép A forgalmas főutak mentén fekvő bara­nyai településeken egyre nagyobb az igény a traffipaxos rendőri jelenlétre, megyénkben azonban mindössze négy sebességmérő berendezés működik. A szederkényiek azt szerették volna, hogy a rendőrséggel együttműködve sebességmérőt állítsanak föl, erre azonban nincs jogi lehetőség. A völgyben meghúzódó falut, Szederkényt hosszanti irányban metszi az 57-es számú fő­út. Az autók, és főként a kamionok gyakran a maximális sebességre fittyet hányva óriási tempóban robognak keresztül a falun. Ellen-traffipaxok A visszapillantó tükörre helyezett CD-lemezek vagy a színte­len lakkal lefestett rendszámtáblák a sebességmérők műkö­dését nem befolyásolják. Hatásosabbak az akkumulátorhoz csatlakoztatható, illetve az utastérbe beépített, például a szi­vargyújtóhoz kapcsolt érzékelők, áruk 60-100 ezer forint. Az autósok által kedvelt jelzőberendezések többsége né­hány tízméteres távolságon belül érzékeli a traffipax jelenlét­ét. Az érzékelő használata nem büntetendő. Ha észreveszik, a rendőrök annak beépítési módját műszaki átalakításnak minősíthetik, és műszaki vizsgára kötelezhetik az autót.- Az út mentén lévő iskolába a diákoknak kerülő úton kell eljutniuk, mivel a forgalom miatt életveszélyes az átkelés - fejtegette kér­désünkre Hergenröder János (képünkön) pol­gármester. A rendőrség csak nagyon ritkán jut el a faluba traffipax-szal, és ha mégis, a tényt valamelyik kereskedelmi rádió hamar közre­adja, így gyakorlatilag nincs mód a gyorshaj- tók kiszűrésére. Ezért a na­pokban a rendőrség képvi­selőinek az önkormányzat vezetője felvetette, a község beszállna egy állandóan működő sebességmérőbe­rendezés felállításába akkor, ha a befolyó büntetési pén­zekből a település is része­sedne, így mindkét fél jól járna, s a baleseti veszély- forrás is radikálisan csökkenne. Lehetőség­ként az elkerülő út építésének ötlete is felme­rült korábban, a százmilli­ókba kerülő beruházásra azonban nincs reális esély. Naszvadi Pál, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnmegelőzési osztá­lyának vezetője kérdé­sünkre elmondta, a szeder­kényi javaslat megvalósítá­sára a jogszabályi korlátok miatt nincs lehetőség, mi­vel ilyen berendezést csak a rendőrség üzemeltethet. A rendkívül költséges szer­kezetből valóban kevés van, ezért sok helyre ritkán jutnak el a rend őrei, például Szalántáról, Szentlőrincről, Hi­dasról és más településekről is kaptak jelzést, hogy elkelne a gyakoribb ellenőrzés. A megyében jelenleg mindössze négy rendőrségi sebességmérő működik, ebből kettő „klasszikus” traffipax, tehát olyan, amellyel gépkocsiból, álló helyzetből tudják bemérni az autókat. Egy másik lézersugár se­gítségével, akár egy kilométer távolságból is meg tudja állapítani a sebességét, még a szembe jövőkét is. Egy rendőrségi autóba sze­relt műszer menet közben videofelvételt ké­pes készíteni, így segítségével nem csak a se­bességtúllépés tényét lehet bizonyítani, ha­nem egyéb közlekedési kihágásokat is. A helyszíni bírság ezertől tízezer forintig ter­jedhet. Ha lakott területen belül hetvenötnél, lakott területen kívül (nem autópályán vagy autóúton) pedig százhúsznál nagyobb sebes­séget mér a traffipax, akkor automatikusan szabálysértési eljárás indul, amelynek vége akár a jogosítvány bevonása is lehet. Ha a sza­bálysértő nem ismeri el a gyorshajtás tényét, akkor is megkezdődik a hivatalos procedúra. Ambrus Zoltán, a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztá­lyának vezetője elmondta, az év első hat hó­napjában megyénkben 3000 gyorshajtásból adódó bírságolás történt, 1700 esetben indult szabálysértési eljárás, tehát összesen 4700 se­bességtúllépést vettek észre a rendőrök. A traffipaxon kívül más mód is van az au­tósok megzabolázására. Lehet az utat szűkítő járdaszigetet, terelőszigetet építeni, vagy fel­festésekkel hívni fel a figyelmet a veszélyes szakaszokra. A rendőrség csak ajánlásokat te­het, a változtatás az út kezelőjének (önkor­mányzat, közútkezelő) hatáskörébe tartozik. A nap mosolya Zsitkovszky Tímea (Pécs) További 7 kép: www.dunantulinaplo.hu \ Életkor: 27 Magasság: 160 cm Foglalkozás: fodrász Családi állapot: elvált Csillagjegy: bak Hobbi: kerámiagyűjtés Kedvenc étel: bolognai makaróni Kedvenc ital: narancsdzsúsz Ismét egyfajta fürdőruhás szépségversenyre hívjuk! Ha Ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, valamint ú$ érzi, hogy szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be lehetőleg nem túl régi fürdőruhás fényképét lapunknak. A képeket szakemberek zsűrizik, a legfotogénebb hölgyekről ezután profi fotóriportereink készítik el a megjelenésre szánt képeket. A fotók október 2-ától hat héten át jelennek meg a Dunántúli Naplóban, és megtekinthetőek lesznek az interneten is, a www.dunantulinaplo.hu címen. A hölgyek közül olvasóink szavazatai alapján az első három helyezett egy-egy hétvégi, háromnapos, kétszemélyes belföldi utazást nyer. Többek között választhat soproni, lillafüredi vagy operalátogatással egybekötött budapesti utat! Olvasóink ennek a szelvénynek a beküldésével, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között szintén gazdára talál egy kétszemélyes hétvégi belföldi utazás! címünk: Dunántúli Napló, Pécs, 7601 Pf. 134. A borítékra írják rá: „A nap mosolya"! A szavazó neve: _________________________________„_________ A szavazó pontos címe:____________________________________ Ho lnap Farkas Anett nagydobszai hölgy fényképét közöljük Nitrátos víz fenyegeti a gyógyfürdő kútjait Harkány-Siklós Sok társasházból átjáróház lett Megrendült a biztonságérzet - A lakók nem Egyre több társasházi lakásban nyílik iroda, üzlet, rendelő. A tulajdonosok ugyanis legszívesebben a magasabb bérleti díjat fizető vállalkozásoknak adják bérbe ingatlanjaikat. A baj az, hogy emiatt sok társasház átjáróházzá vált. PÉCS Az egyik siklósi dűlőben há­rom gyógyvizes kutat veszé­lyeztet a nitráttól szennye­zett talajvíz. Nem véletlen, hogy a szakhatóság, a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság a védelmi övezet miha­marabbi kialakítását sürgeti. Évek óta nitráttól terhelt a talajvíz az alig félszáz méteres mélység­ből eredő gyógyvizes kutak mel­lett. A szennyezettség mértéke el­érte a veszélyes értéket, s nem le­het tudni, hogy a nitráttól dúsult talajvíz mikor közelíti meg a karsztos réteget. Ha a vészhelyzet bekövetkezne, akkor azonnal le­zárják a kutakat, ugyanis az em­beri egészségre káros kórokozók nem juthatnak be a fürdő meden­céibe. Emiatt persze a gyógyhely vízkészlete is jócskán megcsap­panna. Az eddigi környezetkáro­sítás azért következett be, mert a farmerek az itt lévő földjeiket helytelenül kezelik vegyszerekkel és műtrágyával, valamint sokan idehordják a szemetet. A megelőző munkát elsőként a fürdő kezdte el: a karsztvíz­adókat ötven méteres sugarú kör­ben bekerítette. A siklósi önkor­mányzat pedig rendszeresen el- hordatja a felgyülemlő lakossági hulladékot. Hathatós megoldást az jelentene, ha a szennyező föld- tulajdonosokat, illetve az törmelé­ket ide kidobó személyeket bír­ságra köteleznék. Azonban ez idá­ig senkit sem értek tetten. A sikló­si városvezetőség nemrég rendez­te a közeli volt vásártér csapadék­víz-elvezetőit, így onnan sem fo­lyik a kutakhoz felszíni víz. A víz­ügyi igazgatóság azonban további területek megóvására és körülke­rítésére tett javaslatot - most már 200 méteres sávban, ez azonban nem tetszik a földműveseknek. Annyira nem, hogy bírósághoz fordultak. Schubert József, az igazgatóság osztályvezetője en­nek kapcsán elmondta, per útján sem lehet kifogásolni a törvény szellemében született környezet­védelmi előírást. A két város önkormányzata je­lenleg azon fáradozik, hogy fel­vásárolja vagy elcseréli a védelmi zónának szánt földdarabokat, s azokon füvesít, illetve erdőt tele­pít. Ez azonban nem megy köny- nyen, mert a birtokosok nem akarnak megválni a parcelláiktól. CSUTI J. A rendszerváltás előtt, amikor még a tulajdon szentsége csak papíron létezett, a lakásokat szinte lehetet­len volt más célra használni, az ak­kor hatályos jogszabályok megkö­tötték a vállalkozó szellemű, a vál­toztatással kacérkodó polgárok ke­zét. A tulajdonnal való szabad ren­delkezés joga azonban má­ra alapvetően megváltoztatta a helyzetet. Sorra nyíl­nak a tömbsze­rű társasházak­ban is a külön­böző irodák, ügynökségek, üzletek, rendelők, műhelyek. (In­formációink szerint Kertvárosban kizárólag prostitúciós célokra is használnak lakásokat.) Nem cso­da, a lakástulajdonosok a legszíve­sebben vállalkozásoknak adják bérbe ingatlanjaikat, hiszen azok­tól több bérleti díjat kérhetnek mint a magánszemélyektől, és kis szerencsével évekre biztos bevétel­hez jutnak. Mások lakásokat vásá­rolnak fel, hogy aztán azokat kiad­hassák különböző cégeknek. Egyes becslések szerint jelenleg Pécsett a korábbi otthonokból lett nem lakás céljára használt helyisé­gek körülbelül 80 százalékában bérlők tartózkodnak, a többiben a tulajdonos „vállalkozik”.- Rengeteg panasz érkezik hoz­zánk, hogy ezek a cégek zavarják a lakók nyugalmát - mondta Nagy Emil (képünkön), a Lakásszövetke­zetek és Társasházak Szövetségé­nek megyei elnöke. Az emberek többnyire azt hangsúlyozzák, hogy ők társas- és nem üzletházban sze­remének élni. Pécsett jelenleg több, ezzel a problémával kapcsolatos per is folyamatban van. Vannak olyan hirdetésfelvételi irodák vagy nyelviskolák, amelyek igencsak megnövelik az átmenő forgalmat. Nagyon sok helyen a kaputelefonhoz egy automata ajtó­nyitó szerkezet van csatlakoztatva, egy nyomás és nyílik a zár, tehát tudják, kivel laknak csak az nem megy be a házba, aki nem akar. A lakók biztonságérze­tének megrendülése szinte termé­szetes. A közös képviselők is tehe­tetlenek, egyiküket például meg­verték, miután valakitől megkér­dezte, mit keres az épületben. Különleges környezeti hatások­kal vagy a lakás jelentős átalakítá­sával járó vállalkozások elindítása­kor persze hatósági engedélyekre is szükség van, így természetesen vágóhidat, sertéstelepet, légkala- pácsgyárat stb. valószínűleg nem lehetne nyitni tömbházban. A társasházi törvény nem oldja meg a problémát, ugyanis csak a nem lakás célra használt ingatla­nokkal kapcsolatban írja elő, hogy ha azok használati módját valaki meg kívánja változtatni, akkor kö7 teles a lakóközösség hozzájárulá­sát megszerezni. Lakásszövetkezet esetében az alapszabályban, tár­sasházaknál az alapító okiratban kell meghatározni, milyen korláto­zásokkal járulunk hozzá a vállal­kozásokhoz. A közösség dönthet úgy, hogy csak lakáscélra lehet használni a házban lévő ingatlano- kat. Ezt azonban nagyon kevesen teszik meg, sokszor azért, mert az emberek egyszerűen nem tudnak dönteni a kérdésben. n. f. A rektorok többet kémének Továbbra sincs egyezség a felsőoktatási bértárgyalásokban Eléggé eltérő álláspontok csapnak össze a felsőoktatási bérvi­tában. A kormányzat szerint 230 ezer forintban kellene meg­állapítani az egyetemi tanárok illetményét, a szakszervezet szerint legalább 260 ezer forint lenne szükséges. A Rektori Konferencia viszont 300 ezer forintot tartana megfelelőnek, s még az egyetemi tanársegédek is 100 ezer forintos fizetést kaphatnának. Pécs-Budapest A korábbi bértárgyalásokhoz ké­pest újdonságot jelent a Rektori Konferencia elképzelése, amely az eddigieknél is magasabb oktatói béremelésre tett javaslatot. Amíg ugyanis a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) jövőre 260 ezer forintos minimális egyetemi tanári illetménnyel számol, a kor­mány pedig 230 ezer forintot ajánl (a bázisösszeg bizonyos százalé­kát kapnák a docensek, adjunktu­sok és tanársegédek), addig a Rek­tori Konferencia 300 ezer forintos illetményt adna a professzorok­nak, 200 ezret a docenseknek, 150 ezret az adjunktusoknak és 100 ezer jutna a tanársegédeknek. Ezen összegek 80 százalékára szá­míthatnának a főiskolai oktatók. Erre azonban nincs sok esély, ugyanis ez mintegy 12 milliárd fo­rinttal terhelné meg az oktatási költ­ségvetést. Az Oktatási Minisztérium legkorábban 2003-ban tud elképzel­ni nagyobb jellegű bérfejlesztést.- Mi ezt nem fogadjuk el, komp­romisszumot csak akkor tudunk kötni a 230 ezer forintos emelés te­rén, ha a minisztérium támogatja a korpótlékról szóló javaslatunkat - mondta el lapunknak Kis Papp László, az FDSZ elnöke. - Terveink szerint az egyetemi tanárok fizeté­sét a pályán töltött időnek megfele­lően háromévente ötezer forinttal kellene emelni. Az FDSZ ezért aláírásgyűjtésbe kezdett, az elmúlt héten hatezren csatlakoztak az akcióhoz, az elnök legalább 30 ezer aláírásra számít. Az általunk megkérdezett egye­temi oktatók a béremeléssel egyet­értenek, a korpótlék összege miatt azonban más elképzeléseik is len­nének. Dr. Kecskés László, a pécsi jogi kar professzora szerint példá­ul ezt a forrást a beteg vagy idős ta­nárok megsegítésére lehetne fordí­tani. NY. SZ. KÉSZÜLŐDÉS. Szinte valamennyi temetőben megkezdték a sírok és környezetük rendbetételét a közelgő halottak napja alkalmából. Sokan már most felkeresik távol nyugvó rokonaikat, hogy szeretteikre emlékezzenek.____________fotó: mOller andrea Hírcsatorna LAKOSSÁGI FÓRUMOT tarta nak Szentlőrincen október 24- én, kedden 18 órakor a polgár- mesteri hivatal rendezvényter­mében. A városrendezési tervvel kapcsolatban várják a város ve­zetői a lakosság észrevételeit, ja­vaslatait. (gy) EGY JÁSZBERÉNYI néprajzku- tató száz moldvai gyűjtésű servetet (keszkenőt) ajándéko­zott a szárászi népművészeti gyűjtemény alapítóinak abból az alkalomból, hogy a hét végén a hegyháti faluban tartották a ro­mániai csángók Kárpát-medencei találkozóját. (cs) BICSÉRDI TÁBLÁK. A nagy­község önkormányzata még idén öt nagyméretű információs táblát helyez el a település kü­lönböző pontján. Egy ilyen is­mertetőn térképet helyeznek el, jelölik a legfontosabb létesítmé­nyeket, közszolgálati helyeket, valamint a néprajzi és a műemlé­ki érdekességeket. (cs) SOMOGYHÁRSÁGYON fiatalo­kat felkaroló klub szerveződött Tóthné Pásztor Judit kezdemé­nyezésére. Az alapítók közösségi munkában konditerem kialakítá­sát tervezik. Az elmúlt hónapok­ban a tizenévesek több zselici ki­ránduláson is részt vettek, (cs) KISJAKABFALVA históriáját kutatja önszorgalomból dr. Laj- ber Imre pécsi történész, aki nemrég hatvan oldalas kéziratot ajándékozott a községnek. Most egy újabb kutatási fejezettel ké­szült el. Negyven gépelt oldalon a török utáni időszakkal, kiemel­ten a Karasica szabályozásával is foglalkozik. Az írást szintén a községvezetőségnek adomá­nyozza abban a reményben, hogy egyszer könyv alakban is megjelenik. (cs) ÉKESTÉK. Ma este 20.00 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Mű­velődési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és Klub A mülennium jegyében (Pécs középkori érté­kei) címmel fórumot tart. A fó­rum meghívott vendégei: Bachmann Zoltán építész, Kár­páti Gábor régész. Műsorvezető: Vargha Dezső. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. A prog­ram támogatója a Dunántúli Napló. ____________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents