Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-16 / 285. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló BÁRÁNY A I TÜKÖR 2000. Október 16., hétfő | H if HÍRCSATORNA A BARANYAI ZSELIC falvai ban mind több gyógynövényt nevelnek a kiskertekben. Idén például szép termést hozott a körömvirág, a mór mályvavirág és a kamilla Somogyviszlón, Somogyhárságyon, Becefán és Somogyapátiban, harminc portán. Jövőre, illetve már ezen az őszön várhatóan ugyanennyi kis parcellán újból vetnek, (cs) MÁRIAGYÜDÖN, a megyénk egyik legnagyobb árvalányhajat termő területén mind több vi- rágtolvajlás történik. A portékát aztán a pécsi, siklósi és a harkányi piacon próbálják kínálni az árusok. Nincs kizárva, hogy az árvalányhajas gyűdi határrészt idővel védetté nyilvánítják, (cs) KÖZÖNSÉGDÍJ. Gregorovics Tamás, a pécsi Zsűri együttes énekese, a Jézus Krisztus Szupersztár rockoperában Júdás megformálója nyerte a BAT Pécsi Dohánygyár által felajánlott közönségdíjat. A díj átadójaként tévesen Egyed Kálmánt a BAT vállalati kapcsolatok menedzserét jelöltük meg, valójában Rácz Gábor, a BAT Dohánygyár CORA-igazgatója adta át a jutalmat a Cirkuszhercegnő bemutató előadásán. __________________________________(Cj Olvasásból ázsiai szinten A felnőttek negyede nehezen érti meg az eléje kerülő szövegeket PÉCS Az európai mezőny legvégén, az ázsiainak a legelején tartottak a magyar gyerekek az olvasott szövegek megértése szempontjából a hetvenes években. A helyzet nem javult, sőt egy friss felmérésből az is kiderült, hogy minden tizedik felnőtt életében nem olvasott végig egy könyvet sem. Minderről a Baranya megyei könyvtári hét zárónapján beszéltek. Világjelenség, hogy csökken az olvasással töltött idő. Ma például Dániában a 15-18 évesek napi 7 óra 46 percet töltenek „médiagyarországon a felnőttek 58 százalékának ma nem kell a napi munkája során olvasnia, 44 százalékuknak pedig számolnia sem. Az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos munkatársa, dr. Nagy Attila olvasáskutató (képünkön) szerint ma a lakosság 20-25 százaléka funkcionális analfabéta. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak olvasni, hanem azt, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem képesek megérteni egy használati utasítást, kitölteni egy űrlapot, egy banki átutaláshoz szükséges nyomtatványt, pályázatok és önéletrajzok írásáról már nem is beszélve. Kérdés, ilyen háttérrel vajon a hazai munkaerőnek hány százaléka lesz versenyképes az európai csatlakozáskor? Nem ütni, megszerettetni Szülők gyakran kérdezik a szakembereket, hogyan lehet a gyermekekkel megszerettetni az olvasást. Az „erőltetés helyett kedvet csinálni” alapelvet nehéz betartani. Az óvodáskor elérése után is szabad mesélni, szavalni, sőt énekelni a kisgyermeknek. Nem kell viszont tartalmi kikérdezést rendezni a szövegből. A nagyobbakat vegyük rá, hogy egy-egy ismeretlen fogalomnak vagy szónak lexikonban nézzenek utána. A szülő az ismeretet magyarázatával kiegészítheti. Ellenőrizni kell, hány órát tölt a kisgyermek a képernyők (tévé, számítógép) előtt. A jelenlegi majdnem 4 órás átlag helyett jobb csak 1-1,5 órát engedélyezni. használattal”, amiből a számítógépre közel Sokan a szóképes olvasástanítást hi- 4 óra jut, a televízióra valamivel kevesebb, báztatják, s a tapasztalatok egyre inkább az olvasásra pedig legfeljebb fél óra. Ma- megerősítik a gyanút. Nagy Attila úgy látja, a 10-15 éve megváltó újdonságként bevezetett módszer helyett a magyar nyelv tanítására a hagyományos szótagoló, hangos olvasás a legalkalmasabb. A rossz technikák hibáztathatók azért is, hogy a diszlexiások arányát ma sokan 30 százalékra teszik, pedig az olvasási részképesség zavarával küszködök hányada valójában csak 5-8 százalék. Oktatási szakemberek 1986 óta kétévente országos felméréseket készítettek, ezekből az derült ki, hogy 1995-ig folyamatosan gyengültek az olvasási eredmények, ám az utóbbi öt évben a romló folyamatot sikerült megfékezni. A javulás reményét adja, hogy ma már a gyerekek kétharmada tanul tovább középiskolában, a korábbi egyhar- mad helyett. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a felsőoktatásba felvételizőknél számít, hány kötetet találni a családban, illetve a fiatal saját kiskönyvtárában. A felvettek és a lemaradók között az 1998-ban elvégzett kutatás szerint több száz kötetnyi különbség van. Az olvasási készség kialakulásában a szülők iskolázottsága óriási szerepet játszik, ám maga az iskola is, ahol azonban nem szabadna az olvasástanítást az alsó tagozat végén befejezni. Nagy Attila és munkatársai az elmúlt három évben az ország több iskolájában folytattak kísérletet, amelynek keretében tanórákon kívüli könyvtárhasználatra buzdították a diákokat. A most lezárult program tapasztalata: míg korábban a tanulók csak azért olvastak, mert az kötelező volt, a kísérlet végére azért vettek könyveket a kezükbe, mert az ismeretszerzést érdekes, izgalmas elfoglaltságnak ítélték. A kontroliosztályokhoz képest bebizonyosodott, hogy a kiválasztott gyermekek olvasási készsége fejlődött, míg a többieké leállt. A Csorba Győző Megyei Könyvtárban tartott beszélgetésen az is kiderült, hogy Baranyára is igaz az országos képlet: az olvasási készség Budapesten a legnagyobb, majd a megyeszékhelyeken, a vidéki városokban, s végül a falvakban. Ezt támasztotta alá az az ormánsági tanárnő is, aki elmondta, a képzettebb, okosabb fiatalok munkalehetőséget keresve elhagyják a települést, s az iskolába az egyre kevésbé tanult szülők gyermekei kerülnek. Ez a kistelepülések mai magyar valósága. HODNIKI.GY. A TERRA CSOPORT TÁRLATA. Benkő Ilona, Fekete László, Fusz György, Füzesi Heierli Zsuzsa (felvételünkön), Geszler Mária, Horváth László, Lammel Hona, Molnár Sándor, Nagy Márta, Szalay László, Szekeres Károly, Tamás Ákos és Vásárhelyi Emese alkotásaiból nyílt kiállítás a pécsi Parti Galériában a hét végén. _________fotó: tóth l. Ok tatásügyi sérelmek: beadványok az ombudsmannak PÉCS Közelről megismerheti az oktatási ombudsman a pécsi oktatási szféra problémáit: egy új „ügyhöz” kapcsolódó beadvány már megérkezett, egy régihez kötődő másik pedig rövidesen megérkezik Aáry-Tamás Lajoshoz. mondván, erre most egyáltalán nincs pénze az önkormányzatnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azért fordult az oktatási ombudsmanhoz és a közigazgatási hivatalhoz, mert a fent említett bizottság egyik döntéséhez kapcsolódóan két törvénysértést is felfedezni vél. Mint lapunkban hírt adtunk róla, a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés városi költségvetésben tervezett fedezete - normatív finanszírozás és az időközbeni létszám- csökkenés miatt - egymillióval több annál, mint amennyit a mostani létszám szerint ki kellene osztani a pécsi pedagógusoknak. Legutóbbi ülésén a közoktatási bizottság ezért - zárt ajtók mögött - úgy határozott: a maradványt a Comenius 2000 pályázaton nyertes néhány intézmény vezetőinek adják oda. Az istenkúti általános iskola megszüntetése óta a városrész lakói folyamatosan próbálnak helyzetükön javítani. Korábban az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa is vizsgálódott az iskolabezárás ügyében, ám ő nem észlelt törvénytelenséget. Most az oktatási ombudsmanhoz kívánnak fordulni az isten- kútiak, úgy vélik ugyanis, az iskolamegszüntetés után aránytalanul nagy terhet kell viselnie több családnak. Az önkormányzat oktatási bizottságának legutóbbi ülésén az érintett szülők megpróbálták elérni, hogy ne csak a körzeti (a rácvárosi) iskolába átkerült gyerekek buszbérletét fizesse ki a város, hanem mindegyikét. (A rácvárosi intézménybe semmiképpen sem fért volna el az összes Istenkútról érkezett tanuló, mivel egyszerűen nincs annyi tanterem.) Az oktatási bizottság egyhangúlag elutasította a kérést, A PDSZ szerint ez a döntés a Közoktatási Törvény 118. paragrafusával ellenkezik. A jogszabály kimondja: (11) „Az intézményfenntartó ...megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét... A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között." A szakszervezet a fentiekre támaszkodva úgy véli, személyeket ebből az ösz- szegből nem lehet jutalmazni, ezen kívül sérelmezi, hogy zárt ülésen - amit aztán később, a megbeszélés felénél feloldottak - kezdték tárgyalni az előterjesztést. Egyelőre sem az oktatási ombudsman, sem a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal nem foglalt állást az ügyben. A pécsi önkormányzatnál az elmúlt napokban nem akadt senki, aki nyilatkozott volna lapunknak az egymilliós jutalommal kapcsolatban. Tisztázandó szemétügyek EU-felmérés készült a magyarországi települések kommunális- hulladék-gazdálkodásának színvonaláról, minőségéről. Az elvárható szintet 1-ben jelölték meg. Városaink átlaga 0,6 körül mozgott, a kistelepüléseké 0,2. Pécs 1,1-et kapott. Az osztályzatnak a később megállapítandó normatív támogatásnál lesz nagy jelentősége, mert az érdemjegy szorzóként szolgál majd. Pécs-Sellye-Bóly-Komló Az országban 2700 kommunális- hulladék-lerakó van, ebből 11 felel meg az EU-normáknak. Utóbbiakból kettő van Baranyában: a Pécs-kökényi és a sellyei. 2002. december 31-ig minden lerakóról teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat készül, fit végeredmény a falhoz állíthatja az önkormányzatok egy részét, mert ennek a felmérésnek a következtében tisztul le a kép, melyik üzemelhet tovább, melyik milyen munkák elvégzése után, illetve melyikeket kell bezárni. Ahol például nincs meg az övárokrendszer, megoldatlan a csurgalékvíz elvezetése, hiányoznak a talajvíz figyelésére szolgáló kutak, több milliós beruházásokra lesz szükség. S mivel az idén májusban elfogadott törvény az önkormányzatok kötelességévé tette a hulladékgazdálkodás megoldását, szemétfronton igen sötét a jövőkép. Leitol Csaba (képünkön), a Pécsi Biokom Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója szerint az említett felülvizsgálat után talán két-három lerakó felel majd meg - a kökényin és a sellyein túl - az elvárásoknak. A hulladékgazdálkodás gyakorlatát ez nagymértékben módosítja, például azzal, hogy amelyik település nem tudja hol elhelyezni kommunális hulladékát, kénytelen lesz egy regionális lerakóba vinni, ami a tetemes szállítási költségek miatt jelentősen emelheti majd a szemétdíjat. Számíthatnak a jelenlegi állapot szerint erre például Bolyban, Szederkényben. Iszonyú mennyiségű kommunális hulladék jön össze a háztartásokban egy-egy évben. Az 1998- ban megállapított lakosonkénti 250 kilogramm ugyan azóta nem nőtt, ellenben a sok csomagolóanyag miatt a térfogat igen. Most összességében mintegy évi 4,3 millió tonnánál tartunk. Pécs nem véletlenül kapta az 1,1-es osztályzatot, s tulajdonképpen Baranya sincs olyan szempontból rossz helyen, hogy menynyi a rendszeres szemétszállításba bevont települések száma. Annyi azonban ez a helyzet mögött is meghúzódik, hogy például a pécsi eredmény is csak átlag. A kom- poszttal ugyanis igen súlyos gondok vannak. Ezen a területen is van EU-elvárás (ahol egyébként a keletkezett komposzt mindössze 2 százaléka szorul lerakásra, a többit hasznosítják), amennyiben a magyarországi mennyiséget 2004-re a jelenlegi 75, 2014- re 30 százalékára kellene csökkenteni. Pécs például azért nem kapott magasabb osztályzatot, mert a „komposzt-összetevő” volt az átlagrontó. Úgy tűnik, a közeljövőben megoldódhat a Mecsektől északra eső térség hulladékgazdálkodása is. A Biokom kezdeményezésére öt település - Komló, Sásd, Tamási, Dombóvár és Kaposvár - társult egy térségi lerakó megvalósítása érdekében. Ez húsz évre biztosítaná az EU-normákhoz igazodó lerakást, kezelést. Az előkészítés folyamatban van, ha minden zökkenőmentesen megy, 2003- ban megvalósulhat a létesítmény.- A jövőt illetően más alternatíva, mint a kommunális hulladék lerakása, térségünkben nem igen jöhet szóba - tájékoztatta lapunkat Leitol Csaba -, mert egy égetőmű gazdaságos működtetéséhez évi 200 ezer tonnára lenne szükség, ennyi háztartási hulladék pedig nem jön össze. Az említett hulladéktörvény egyelőre „féllábúnak” is mondható, mert végrehajtásához további 35 különböző szintű jogszabályra lesz még szükség. Ebből idén mindössze öt várható, ám ezek egyike rendelkezik majd a szemétdíjról, egy másik pedig a hulladékgazdálkodás normatív támo- gatásáról. mészáros attila Kitörés Sellye A kisrégió vezetői még két éve adták be jelentkezésüket az EU Eugénia pályázatára, amit a kedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek együttműködése céljából írtak ki. A magyarországi pályázók közül a döntéshozók a kistérség mellett döntöttek. A választás harmincmillió forintos támogatást jelent, amit informatikai rendszerek, illetve szakértők alkalmazására lehet fordítani. A sellyeiek egy francia, egy belga és egy román tartománynyal dolgoznak együtt. A tervek a munkanélküliség csökkenté- sét tartják szem előtt. ________m. b. LO TTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 420737 Fájó szívvel tudatjuk, hogy MOLNÁR JÓZSEF (Cinda) harkányi (volt siklósi) lakos 59 éves korában gyógyíthatatlan betegségben rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 2000. okt. 17-én 14 órakor lesz a harkányi temetőben. Gyászolják: felesége, gyermekei, édesanyja, testvérei, unokája és a rokonok (4858) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BALÁZS ISTVÁNNÉ sz. Krozma Teréz életének 91. évében elhunyt. Temetése 2000. október 17- én, kedden 15 órakor lesz a mecseknádasdi alsó temetőben. A gyászoló család 1 I 4
