Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-13 / 282. szám
Ü 2000. Október 13., péntek HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A gondozottak segélykiáltása Segélykiáltással ér fel az a vizsgálati anyag, amely a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményekben gondozottak emberi jogainak érvényesüléséről számol be, legalábbis ezt állítja a vizsgálatokat irányító dr. Kóbor Gyula, a Pécsi Tudományegyetem főtitkára. A vizsgálatot szakemberek irányításával jogászhallgatók végezték. Még 1999-ben javasolta az SZDSZ-frakció a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményekben gondozottak emberi jogainak érvényesüléséről vizsgálat lefolytatását, mert mint Pörös Béla, a megyei közgyűlés alelnöke lapunknak elmondta, fontos, hogy a megyei önkormányzat időnként szembesüljön intézményei valós helyzetével. Tudomása szerint ilyen vizsgálat fenntartói kezdeményezésre még nem történt Magyar- országon. A vizsgálat alapját az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által eddig lefolytatott vizsgálatsorozat képezte. Cél volt az is, hogy a közgyűlési képviselők betekinthessenek ily módon az intézmények „fekete dobozába”. Az előterjesztés és az elkészült vizsgálati dokumentáció fontos eleme lehet a megyei szociális ellátórendszer fejlesztését célzó erőfeszítéseknek és a fejlesztési források megszerzését szolgáló pályázati programoknak. A vizsgált területek jelentős szerepet kapnak a hazai szociális intézményrendszernek az EU-s elvárásokhoz történő „igazításában” - hangsúlyozta az alelnök. A vizsgálat előkészítésére és lefolytatására négytagú bizottság alakult, s a munkába bevonták a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóit és hallgatóit. Erre a Sellyén megtartott nyári egyetem keretében került sor. A hallgatók és a szakemberek felkeresték valamennyi megyei fenntartású szociális intézményt, és azokban - előre kidolgozott kutatási módszer alapján - lefolytatták a vizsgálatnak terepszemléből, dolgozókkal és gondozottakkal egyaránt folytatott beszélgetésekből, a tárgyi és személyi feltételek áttekintéséből álló részét. Már a helyszín megtekintéséből önmagában is következtetéseket lehetett levonni, mondja érdeklődésünkre dr. Kóbor Gyula (képünkön), hiszen az ombudsman vizsgálati szempontjai között szerepelnek olyan kérdések, hogy van-e kinn WC-papír, csúszásmen- tes-e a padló, zárhatóak-e a szekrények, mekkora négyzetméter jut egy emberre. A megye különböző intézetei más és más képet mutattak. A Szigetvár-Turbékpusztán működő Horizont Otthonban az idén júliusban átadott épületkomplexum családi házas elhelyezést biztosít a gondozottak'számára. Ezek az épületek tiszták, barátságosak, a szobák 15-25 négyzetméter alapterületűek. Büntetésként alkalmazzák a zsebpénz csökkentését, megvonását egy hétre vagy hónapra, a kimenőt esetenként nem engedélyezik. Egyesek szerint előfordult, hogy az ápolók a gondozottat megpofozták, mások szerint ilyen nem történt. A szóbeli dicséret jellemző, a szorgalmas, jó magaviseletű gondozottat elviszik kirándulni. Az intézményen belül kefekötő, drótmentő, lábtörlőkészítő műhely és tréningkonyha működik. A lakók művelik a konyhakertet, gondozzák a sertéstelepen lévő állatokat. Biztosított a sportolási lehetőség, sportolóik részt vettek az atlantai paralimpián, ahol kiváló eredménnyel szerepeltek. Az intézetben működik érdekképviseleti fórum, bár létezéséről nem tud mindenki. A gondozottak közül többen sérelmezték, hogy gyerekeknek nevezik őket. A Mozsgói Értelmi Fogyatékosok Otthona 1960 óta működik a Biedermann-kastélyban. Az épületben 2, 4, 5, 6, 7 személyes szobák találhatóak. Személyes tárgyak szinte sehol nincsenek egy-két baba vagy plüssállat kivételével. Átlagosan egy lakóra kevesebb mint 5 négyzetméter alapterület S jut, amely nem felel meg a jogszabályi előírásnak. Jelzőcsengő nincs. Törölköző, szappan elvétve, WC- papír a mellékhelyiségek kétharmadában van. A fürdőhelyiségek egy része szellőzetlen, rossz klímájú, de a tisztaság mindenütt ■ jellemző. Az intézményben büntetések nincsenek. Szankciónak nincs is értelme, sokszor annak okát sem értené a gondozott. A kiemelkedő tevékenységeket, vetélkedők résztvevőit, a segítségnyújtókat mindig megjutalmazzák, általában sütemény, csokoládé formájában. Néha ajándék- tárgyakat (plüssállat, kulcstartó) is szétosztanak. Az intézményben napi rendszerességgel 50 lakó végez drótmentést, tollfosztást, rongy- szőnyegszövést. A műhely zsúfolt, a levegő megreked az állandóan nyitva lévő ablakok és ajtók ellenére is. A Bólyi Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona három épületben látja el feladatait. Az „A” osztály a kastély épületében található, melynek állaga nem megfelelő, hullik a vakolat. Belülről viszont tiszta és gondozott, bár zsúfolt. A lepusztult környezetet a dolgozók erőn felüli munkája teszi elviselhetővé. Az „E” osztályra jellemző, hogy egy főre csak 3,5-4 négyzetméter alapterület jut, rosszul szellőzik és sötét. A legújabb épületben van a „B” és „D” osztály, ahol jól felszerelt, megfelelő terápiás szobák találhatók. Tágas, világos folyósok, a falakon dekoráció, fényképek a különféle rendezvényekről. Az intézményben nem alkalmaznak büntetést. Rendkívül gazdag a szabadidő eltöltésének módja. Gyakoriak a kirándulások, még külföldre is, a jó kapcsolatoknak köszönhetően. Az intézményben érdekképviseleti fórum működik, figyelemre méltó, hogy működésének rendje részletesen szabályozott. A Görcsönyi „Kastélypark” Módszertani Otthon több százéves épülete elhanyagolt. Az épületben magas, sötét, szűk folyosók vannak. A szobák többségében az ablakok kicsik, így a természetes megvilágítás csekély. A 2 és 4 ágyas szobákban a sötétítőfüggönyök elhasználódtak. A helyiségek rendkívül zsúfoltak, a fürdőszobák és WC-k száma sem megfelelő, utóbbiak állapota lehangoló: nem megfelelően tisztán tartottak, szappan, WC- papír, törölköző nincs. A mosdókagylóban csak hideg víz folyik. Az elhasznált műanyag padló kifejezetten csúszásveszélyes. Büntetést nem alkalmaznak, de a pénzügyi lehetőségek szerény volta miatt a jutalmazás sem jellemző. A Keresztespusztai Időskorúak Otthonát a Benyovszky-kúriából alakították ki. A lakókat három épületben helyezik el. Egy gondozottra jelenleg 5,5 négyzetméter élettér jut. A szobák otthonosak, de a folyosók szűkek, sötétek, a kőpadló kopott. Az intézményben 4 koedukált fürdőhelyiség található, összesen 7 kád és zuhanyzó. Néhol csak hideg víz van. A WC egyben dohányzóul is szolgál. Mivel a közelben sertésnevelde működik, sok a légy, így fennáll a fertőzésveszély. Alapvetően büntetés nincs, csak nagyon kirívó esetben. Jutalmazás munkajutalom formájában létezik az intézményben végzett kisebb munka esetén. A Komló-mecsekjánosi Időskorúak Otthonában a gondozottak két épületben, egy nem túl nagy park területén vannak elhelyezve. A kerítés hiányos, melynek következtében a szomszédos erdős területről az állatok köny- nyedén bejuthatnak, s ez veszélyezteti az idősek testi épségét. A szinteken a folyosó végén egy-egy vizesblokk található, külön a férfiak és nők részére. Szappan, törölköző van, WC- papír viszont nincs kitéve. Az intézményben büntetések nincsenek. Kimondottan jutalmazás sincs, de maximális figyelemmel kísérik a születés- és névnapokat. A Szederkényi Időskorúak Otthonában a gondozás négy különálló épületben folyik. A terület részben parkosított, részben gondozatlan, részben pedig sertéstartásra berendezett. A főépület barátságosnak nem mondható, szürke építmény, mely felújításra szorul. Az intézményhez 70 db sertés tartására alkalmas disznóólrendszer tartozik, melynek trágyaelvezetése nincs megoldva, így a főépülethez való közelsége folytán visszás hatást kölcsönöz. A szobák 2-3, illetve 4 ágyasak, jellemző a zsúfoltság. Az egy gondozottra jutó élettér 4 négyzetméter, mely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Három vizesblokk van, de nincs nemenként elkülönítve. Kapaszkodó és csúszásgátló nincs a fürdőhelyiségekben. A WC-k és fürdőhelyiségek száma nem kielégítő. Büntetés nincs az intézményben, jutalomként üdítő, fröccs jár, de volt aki oklevelet kapott az intézménytől, és előfordul „jutalomkirándulás”. Hiányosságként említhető, hogy a könyvespolcot lelakatolták. Érdekképviseleti fórum nem működik az otthonban, ennek hiányában a panaszokat az ápoló, a főnővér, végső soron az igazgató orvosolja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 26-i ülésén a fenntartásában működő szociális intézményekben gondozottak emberi jogainak érvényesüléséről szóló tájékoztatót tudomásul vette, és felkérte az ágazatért felelős alelnököt, Pörös Bélát, hogy a beszámolóban leírt megállapítások alapján készítsen feladattervet, és azt terjessze a közgyűlés decemberi ülése elé. CSERI L Néhány paragrafus az Alkotmányból 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. CSERI LÁSZLÓ Egy asszony halála Meghalt egy 86 éves asszony. Élete utolsó szakaszát lelakatolva töltötte szellői házában. Unokája tartotta bezárva, mert néha elkóborolt. A pécsváradi családgondozók május óta próbálkoztak eredményt elérni sorsának jobbra fordulása érdekében. A helyszíni szemlék alkalmából ugyanis azt tapasztalták, hogy a néni saját piszkában csúszik-mászik a bezárt házban, a nyári hőségben még vize sem volt. A családsegítők először az unokánál tettek kísérletet, majd amikor az eredménytelennek bizonyult, egészségügyi vonalon próbálkoztak. Ezt követően közölte velük a jegyzőnő, hogy tanácsos lenne, ha kiszállnának az ügyből. Ekkor fordultak lapunkhoz, és jelent meg riportunk augusztusban a lelakatolt asszonyról, akit mi is bezárva, a földön csúszva találtunk, hiszen ízületei miatt nem tudott járni. A riport „hatásosnak” bizonyult, attól kezdve már „csak” kulcsra zárták az ajtót. A körjegyző akkor elmondta, hogy az ügy kissé fel van fújva, ennél rosszabb helyzetben is élnek emberek, s kifejtette, hogy a hatóság tehetetlen, hiszen a néni „akarata” ellen nem tehet semmit. Márpedig ő nem hajlandó szociális otthonba menni, amúgy pedig jól érzi magát. Ennek ellentmondani látszik, hogy a szolgálat munkatársait arra kérte, segítsenek neki emberek közé kerülni. A családsegítő szolgálat még augusztus vége felé levelet írt a közigazgatási hivatalnak, amelyben egy sor kérdést tett fel, többek között azt, hogy meddig terjednek a jog eszközei, és hol vannak a felelősség határai. Válasz azóta sem érkezett, de a körjegyzőséghez tartozó községek felmondták a velük kötött szerződést, és megbíztak egy másik szolgálatot, mert a pécsváradiak úgymond áthárították rájuk a felelősséget, túlzottan beavatkoztak az ügybe, és bevonták a médiát. Az újonnan belépő szolgálat szerencsésnek mondható, hiszen a néni megtette azt a szívességet, hogy meghalt, így állatként való tartásáról immár egy szót sem kell ejteni. MÉSZÁROS B. ENDRE _______________________ A nagy lebegés Úgy gondolom, van valami európai abban, hogy az InterCity vonatok negyedórát meghaladó késésékor visszafizetik a helyjegy árát. Persze a dolog nem új keletű, sőt, a Magyar Államvasutaknak nem egyszer be is kellett már bizonyítania, hogy komolyan gondolta ezt az elképzelést. A szomorú az, hogy túl sok követője nem akadt még az ötletnek. Az európai jelleg pedig egy kicsit ott hibázik, hógf az efféle utasbarát magatartást nem az öreg kontinensen vezették be először, hanem Japánban. De úgy hiszem, mégis ez a jövő, vagyis az ügyfél egyféle szerződésként értékelheti a jegyvásárlását, s remélhetőleg ez a gondolat ver gyökeret majd minden olyan esetben, ha pénzért veszünk igénybe valamilyen szolgáltatást. Ábban pedig van valami világi, hogy a világhálón mind újabb és újabb lehetőségeket teremtenek, hogy kényelmesen intézzük ügyeinket, vagy éppen nyugisabban, sorban állás nélkül vásároljunk, akár utazási jegyeket is. Az aktuális hazai újdonság most a Malév internetes helyfoglalási rendszere. Eszerint bárki bármely Budapestről induló járatára, valamint a visszaútra helyet foglalhat az elektronikus rendszeren keresztül. Aztán a jegyek a Malév öt területi - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged -, valamint két budapesti irodájában soron kívül vehetők át és fizetni is ott kell értük. A kérdés csak az, a Malév végre átveszi-e ezt az euró- • pai szellemiséget is, hogy járatai késésekor visszatérít valamit a jegyárakból, netán in- gyenutakat sorsol ki azon utazók között, akik 24 óránál többet várakoztak önhibájukon kívül a társaság gépeire. Azokról már nem is beszélve, akik csatlakozásokat késnek le egy- egy gép körülményes landolása, netán a légtér telítettsége miatt. Nekik az új módi alapján régi villamos átszállójegyekhez hasonló szelvényt kellene ajándékul nyújtani, mely- lyel pár hét alatt végül csak elérhetnék eredetileg elképzelt úti céljukat. Mert egyelőre a behálózott repülni vágyók jobban teszik, ha az interneten röpködnek ide-oda a nagyvilágban. így ugyanis ha valami nem tetszik, ott még menet közben is kiszállhatnak a gépből. hetedt HOLNAP Riport A pánlikvidátor egy szál deszkával. A Rubicon történelmi folyóirat a nyáron két számot szentel Kádár János életútjának. A következő hetekben részeket közlünk a Rubiconban megjelent cikkekből, visszaemlékezésekből, dokumentumokból Az első rész Kádár János 1945 előtti életszakaszáról szól, amikor még többen ismerték Csermanek Jánosként. Tárca Bükkösdi László barátai, a Horda nevű horvát-magyar művésztársaság tagjai a világ második legjobb vörösborám találtak rá Villányban. Portré Csak az oktatás hiányzik” Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke valószínűleg maga sem tudná összeszámolni, hogy, mondjuk, egy év alatt hány előadást tart, konferencián vesz részt, cikket ír. De mint mondja, mindemellett a legfontosabb, hogy mindig is ragaszkodott a szakmán kívüli szerelmeihez is.- Hadd tegyek fel egy abszolút történelmietlen kérdést: mi lett volna, ha nem történésznek megy ?- Két tárgyból voltam nagyon jó: matematikából és zenéből. Ez utóbbi annyira ment, hogy a zongorázás mellett már kamaszkoromban saját szerzeményeimmel örvendeztettem meg a közönségemet, így nem csoda, hogy zenei pályára szántak. Ez annyiban meg is valósult, hogy később zenekarom volt, és akadt olyan színdarab, aminek én írtam a zenei betétjét. Amíg MTA-elnök nem lettem, naponta muzsikáltam. De írtam verseket, novellákat is.- Ezek szerint korán pályát módosított.- Volt egy fantasztikus tanárom, Unger Mátyás, az ő hatására kezdtem el történelemmel foglalkozni, és jelentkeztem történelem-irodalom szakra. Sajnálom, hogy ma a középiskolások alig választanak humán pályát, mert úgy vélik, ebből nem lehet megélni.- Vajon ma is igaz a régi mondás, hogy a történelem az élet tanítómestere?- Ebben a szakmában mindig is az érdekelt, hogy vajon meg lehet-e érteni az emberi döntések Glatz Ferenc 1941-ben született Csepelen. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 1964-ben, azóta történészként dolgozik, számos könyv, tankönyv szerzője. Különböző nemzetközi szervezetekben betöltött pozíciója mellett immár második ciklusban az MTA elnöke. Nős, két felnőtt gyermeke van. mechanizmusát. Tehát nem azt kell feltétlenül vizsgálni, hogy X vagy Y mit tett, hanem hogy miért tette? A jót vagy a rosszat választotta-e? Az is felmerülhet, valaki nem választott semmit, de tudjuk jól, a mulasztás is lehet bűn. A világ tele van ilyen mulasztókkal. A forradalmárokat is egészen másképp kell értékeim, mint korábban.- A szakmája egyben hobbija, ebben rendkívül szerencsés, de vajon jut-e idő más egyébre is?- Úgy intézem, hogy jusson. Van egy 700 négyszög- öles kertem, ahová 68 lépcsőn lehet feljutni. Ezt napjában többször megmászni kész edzés. Ott gazdálkodom, szőlőt nevelek, préselek, palackozom a bort. Emellett teniszezem is. Éjszaka pedig írok, tíz év alatt ötkötetnyi tanulmányom jelent meg. Szóval jól érzem magam, csak az oktatás hiányzik kicsit, de erről le kellett mondjak, mert azt nagyon nem szeretem, ha a fontos elnök úr nem tartja meg az óráit! MÉHES K.
