Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-11 / 280. szám

2. oldal - ÚJ Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. Október 11., szerda IffHB A gyorsított felvétel pártján Mádl Ferenc és Romano Prodi tárgyalásai az Európai Unió központjában Romano Prodi először találkozott az új magyar köztársasági elnökkel fotó: europress/epa Minden tagjelölt országot, felkészültségének egyéni értékelése alapján, akkor vesznek fel, miután módszeres és aprólékos ellenőrzéssel meggyőződtek arról, hogy teljesíti az uniós kö­vetelményeket - hangsúlyozta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki hivatalában fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Brüsszel A megbeszéléseket követően Romano Prodi hangsúlyozta: az Európai Bizottság részéről vál­tozatlan az elkötelezettség, hogy a felvételi tár­gyalások mostani szakaszát mielőbb befejezzék. Mádl Ferenc elmondta újságíróknak, hogy sorra vették az EU bővítésének fő kérdéseit és Ma­gyarország esélyeit. „Hangsúlyoztam - mondta a köztársasági elnök -, hogy Magyarország 2002 végére befejezi felkészülését, és a maga részéről készen fog állni a csatlakozásra. Jó volt haliam Prodi elnök úrtól, hogy ő is elismeri felkészülé­sünk jó haladását, és a maga részéről megtesz mindéit azért, hogy a tárgyalási folyamat fel­gyorsuljon.” A köztársasági elnök utalt arra, hogy az Európai Parlament a múlt héten szintén foglalkozott a bővítéssel, és kívánatosnak tartja, hogy a leendő új tagok első csoportja már részt vehessen a 2004. évi európai parlamenti válasz­tásokon. A hétvégén esedékes biarritzi EU-csúcs fő témájáról, az intézményi reformokról szólva Romano Prodi kijelentette, hogy pülanatnyilag egyáltalán nem elégedett a tárgyalások haladá­sával, de az ilyen kérdésekben általában csak Bővítés Lengyelország nélkül? A német Der Spiegel információi szerint a berlini kormány föladta eddigi álláspontját, amely szerint Lengyelország a legelsők között kap lehetőséget az EU-belépésre. A lap úgy véli, hogy Észtország, Szlovénia és Magyarország legkésőbb 2002-ig minden­képp teljesíteni tudja a felvételi követelmé­nyeket, ám nem akarnak addig várni, amíg Varsó is fölcsatlakozik. A három szóban for­gó jelölt időközben jól lobbizott, és támoga­tók egész hálózatát alakította ki: a skandináv tagországok mellett Belgium, Luxemburg, Írország, Ausztria, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia is képviseli az érdekeiket. Görögország viszont ahhoz köti a beleegye­zését, hogy a megosztott Ciprus is bekerül­jön az első körbe. a folyamat végén szoktak a vitás kérdések eldől­ni. A brüsszeli bizottság is keményen dolgozik, hogy az év végi nizzai csúcsértekezleten meg­szülessenek azok a szervezeti átalakítások, amelyek után jövőre már a csatlakozási tárgya­lások legfontosabb fennmaradt kérdéseire lehet összpontosítani. Mádl Ferenc hangoztatta, hogy a bővítés az európai egység helyreállításának történelmi jelentőségű folyamata, és ezt a jó esélyt Európá­nak nem szabad elszalasztania. Magyarorszá­gon és a térség többi országában nagy a várako­zás, és erősödik az az érzés, hogy a csatlakozás folyamata nagyon elhúzódik, ami sok ember szemében már-már megkérdőjelezi a folyamat hitelét is. Ezért van szükség feltéüenül pontos, határozott forgatókönyvet adni a csatlakozási folyamat első szakaszának hátralevő részéhez. „Az euróövezethez való csatlakozásról szep­tember végén tartott dániai referendum kime­netele nem hátráltatja az EU-integráció folya­matát” - mondta Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter kedden Koppenhágában, mi­után hivatalában fogadta az Ader János ország- gyűlési elnök vezette delegációt. Áder János a tárgyalást követően kijelentette: Magyarország­nak azért van szüksége mihamarabb EU-csat- lakozási forgatókönyvre, mert az ország kiadá­sai részben a jogharmonizációból, részben az intézményfejlesztésből adódóan meghaladják a hárommilliárd dollárt. A kiadások egyharmadát EU-forrásokból, kétharmadát viszont zömében költségvetési forrásokból fogják állni. „Nem mindegy, hogy ezeket a költségeket két évre vagy hosszabb időre osztjuk be” - magyarázta Áder János. A delegációt fogadta 11. Margit dán királynő is. * Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja ismételten annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 2002-ben lezárulhatnak a tárgyalások a legfelkészültebb tagjelöltekkel, s így 2003-ban sor kerülhet az első csatlakozásokra. „Az időnként elhangzó bizonyos értékelésekkel ellentétben Lengyel- ország csodálatra méltó előrehaladást ért el a csatlakozási folyamatban, s egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy olyan problémák volná­nak vele, amelyek lassíthatnák a bővítési folya­matot” - szögezte le a biztos az EU-lengyel tár­sulási tanács kedden Luxemburgban megtartott ülése után. Meghosszabbított ultimátum Hiábavaló erőfeszítések a Közel-Kelet békéjéért Nem várható, hogy hamarosan rendkívüli izraeli-palesz­tin csúcsot tartanának a közel-keleti helyzetről - jelentet­te ki kedden Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. Korábban ugyanis elterjedt, hogy a Vörös-tenger partján fekvő egyiptomi Sarm-es-Sejk lesz a színhelye egy magas szintű találkozónak. Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap utasította a palesztin rendőrséget, hogy kerülje a fegy­veres összetűzéseket az izraeli katonákkal, és gondoskodjék a rend helyreállításáról a palesztin önkormányzat területein. Ezt megelőzően az izraeli kormány úgy döntött, hogy kész további időt adni azoknak a nemzetközi közvetítéseknek, amelyek célja az erőszak megfékezése és a békefolyamat újraélesztése. Az' Arafat vezette Fatah mozgalom egyik vezető tisztségviselője, Marvan Barguti bírálta az izraeli hatóságokat, mert véleménye szerint magatartásuk nem segíti elő, hogy visszatérjen a nyuga­lom a palesztin területekre. Fel­említette egyebek között, hogy izraeli páncélosok állomásoznak palesztin településeken. Az izraeli kormányzat tovább­ra is minden lehetséges eszköz­zel fellép az elrabolt három izra­eli katona kiszabadulásáért. Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára hétfő este érkezett a térségbe, hogy fellépjen a szeptember 28. óta tartó, eddig csaknem száz halot­tat követelő erőszakhullám el­len. Ehud Barak elismerte, hogy reményei egy közeli békére szer­tefoszlottak, és azzal vádolta Arafatot, hogy szándékosan adta fel a békefolyamatot. A klinikai halál állapotába ke­rült egy kilencéves palesztin fiú, mert fejen találta egy izraeli kato­na gumilövedéke, amelyet köve­ket hajigáló palesztin tüntetőkre lőtt ki. ■ Vendégjárás Jugoszláviában Magyar és horvát vélemények a nemzetiségi politikáról Hubert Védrine francia külügyminiszter kedden a jugoszláv fővárosba látogatott, s találkozott az új vezetőkkel a román diplomácia vezetője is. A Vajdasági Magyar Szövetség veze­tői Budapesten tárgyaltak. Belgrád Szerbia új vezetői szerint még nem tartják teljes mértékben el­lenőrzésük alatt a rendőrséget, a Milosevics-rendszer titkosrend­őrsége pedig néhány napos „vi­harszünet” után felújította a le­hallgatásokat. Zoran Djindjics, a Kostunica hívei által létrehozott válságbizottság tagja kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy a tit­kosrendőrség egyelőre nem áll a demokratikus erők ellenőrzés alatt, már csak azért sem, mert az országnak jelenleg nincs belügy­minisztere. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerb nyelvű levélben gra­tulált Kostunicának jugoszláv el­nökké történt megválasztásához, majd felhívta figyelmét a szerb választási törvényre, amely kizár­ja a lehetőséget, hogy a nemzeti kisebbségek saját szerbiai parla­menti képviselőket válasszanak. Értesítette az államfőt arról is, hogy a VMDP aláírásokat fog gyűjteni egy vajdasági magyar vá­lasztói névjegyzék összeállításá­ért, s ez képezheti majd az alapot a vajdasági magyar autonómia­tanács képviselőinek demokrati­kus, többpárti megválasztásához. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke eközben Buda­pesten kijelentette: a jelenlegi jugoszláv kormányban a VMSZ nem kíván részt venni. Németh Zsolt külügyi államtitkár a meg­beszélések után közölte: a ma­gyar kormány azt szeretné, ha a decemberi választásokon a VMSZ saját jogon küldhetné képviselő­ket a köztársasági parlamentbe, s az 5 százalékos küszöb nem vo­natkozna a kisebbségekre. Horvátország azt várja az új és demokratikus Jugoszláviától, hogy ítélje el az ország előző ve­zetésének terjeszkedő, nagy­szerb politikáját, és világosan határolja is el magát attól - szö­gezte le a horvát elnök. Stipe Mesic - aki az előző Jugoszlávia utolsó szövetségi elnöke volt - üdvözölte a jugoszláviai válasz­tások eredményét. Az államfő különösen fontosnak nevezte, hogy Belgrád is elfogadja a volt Jugoszlávia területén létrejött utódállamok egyenlő jogainak és kötelezettségeinek elvét, amelynek alapján egyetlen utód­állam sem élvezne kivételezett helyzetet az egykori szövetségi állam örökségének rendezésé­ben. Mesic reményének adott hangot, hogy az új Jugoszlávia tiszteletben fogja tartani a terü­letén élő kisebbségek jogait, és megérti, hogy azok fontos ele­mei az államok közötti együtt­működésnek, de semmiféle ürü­gyet sem szolgáltathatnak a szomszédokkal szembeni terü­leti igényekre. Meggyőződését fejezte ki, hogy ennek alapján Jugoszlávia békeszeretően és jogszerűen oldhatja meg Szer­bia és Montenegró viszonyának problémáját, valamint rendez­heti Koszovó, illetve a Vajdaság helyzetét. Hírek röviden Fölösleges a visegrádi csoport? Václav Klaus cseh és Jozef Migas szlovák házelnök keddi pozsonyi találkozóján egyetértett abban, hogy Csehország és Szlovákia kapcsolata problé­mamentes. A cseh képviselőház elnöke „szükség­telen és mesterséges” csoportosulásnak nevezte a visegrádi négyeket, és hozzáfűzte: nem ellenzi Csehország és Szlovákia esetleges közös belépését az EU-ba, de reményei szerint országa Cseh Köztár­saságként, nem pedig „valami eurórégió részeként csatlakozik majd az unióhoz. Kémiai és fizikai Nobel-díjak Az idei kémiai Nobel-díjat az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki kapta az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért - jelentette be Stock­holmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A fizikai Nobel-díjat a modern információs technika úttörőinek, a német Herbert Kroemernek, az orosz Zsoresz Alferovnak és az amerikai Jack Kilbynek ítélték oda. Új szakasz a zágrábi autópályán Ivica Rácán horvát miniszterelnök kedden átadta a forgalomnak a magyar határtól Zágrábig tervezett autópálya újabb szakaszát. A mintegy 100 kilomé­teresre tervezett sztrádából már csak 23 kilométert kell megépíteni ahhoz, hogy a muracsányi (gori- cani) határátkelőtől sztrádán lehessen eljutni Zág­rábig._____________________________________■ Ellopott rakéták Az orosz seregben mindennek lába kél Habarovszk Az, hogy az orosz hadsereg már korántsem a régi, nem újság. Az, hogy mindennek lába kel, ami mozdítható, szintén. Az Izvesztyija című napilapnak azonban sikerült meglepő részletek­kel szolgálnia. Távol-keleti katonai körzet, Ha­barovszk. A milícia rutinból el­lenőriz egy teherautót: felbecsül­hetetlen értékű rakéták lapulnak benne. Szakértők azt állítják, hogy a lefoglalt szállítmányból - szétszerelés után - egy kiló arany, hét kiló ezüst és 150 gramm platina lenne nyerhető. Az üzemben tartott razzia nyo­mán eljutottak egy másik illegális műhelyhez is, amelyben rakéta­fejeket, valamint MiG vadász­gépeket bontottak szét ügyes kezek. Az ilyen esetek mindennapo­sak széles Oroszországban. A lé­gierőnek az Urál hegységben lé­vő Nizsnyij Tagil-i bázisán a na­pokban tört ki hatalmas botrány, amikor kiderült: két ott állomáso­zó modem vadászgép teljes fe­délzeti elektronikáját meglovasí- tották, mert sok bennük a ne­mesfém. A vizsgálat kiderítette, hogy a Szokol nevű repülőtéren, ahol az eset történt, több hektár­nyi területen gondozatlanul rozs­dásodik egy egész arzenál; a rak­tárra egyetlen asszony vigyázott csupán. A lap cikkét követően a Nyizsnij Tagil-i hatóságok kény­telenek voltak beismerni, hogy egy szervezett rablóbanda az évek során mintegy hetven va­dászgépet lopott el és szedett szét darabokra. harmat endre Ausztria: „szociális belföld” Bécs-Budapest Szociális könnyítésekről ál­lapodott meg Ausztria és Ma­gyarország: például az oszt­rák orvosok sürgős esetek­ben külön biztosítás nélkül, ingyen kezelik Ausztriában a magyar állampolgárokat. Barsiné PataJcy Etelka bécsi ma­gyar nagykövet és az osztrák kül­ügyminisztérium képviselője ki­cserélte a szociális biztonságról kötött megállapodás megerősítő okiratait, amelyek 2001. január 1-jén lépnek életbe.- A megállapodás szerint ha­laszthatatlanul sürgős esetben az ideiglenesen Ausztriában tartóz­kodó magyarokat ellátják az osztrák orvosok, a gyógyítás so­rán felmerült költségeket pedig a magyar társadalombiztosító állja, tehát nincs szükség külön beteg­ség- és balesetbiztosításra - nyi­latkozta Hargitai József bécsi ma­gyar főkonzul.- Ha egy magyar állampolgár évekig Ausztriában dolgozott, eddig az ott ledolgozott időt a magyar nyugdíjbiztosító nem adta hozzá az illető szolgálati éveihez - adott tájékoztatást a to­vábbi változásokról a diplomata. - Az egyezmény szerint most ez is megváltozik: a nyugdíjbiztosí­tók jövő év elejétől beszámítják az Ausztriában ledolgozott éve­ket is a szolgálati időbe, az így összevont nyugdíjat az az állam fizeti ki, ahol az illető éppen tartózkodik. A főkonzul közölte: ez a ren­delkezés egyelőre csak azokra vo­natkozik, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Ha azonban va­laki nyugdíjas, és legálisan telep­szik át Ausztriába, orvosi költsé- geit az anyaország állja. sz. f. Hiteles madárcsicsergést! A természetvédők tiltakoztak a tévéközvetítések miatt „Nekünk legyen mondva” - hamarjában ez jut az ember eszébe arról a hírről, amely szerint az amerikai CBS tévétársaságnak meggyűlt a baja a madarászokkal. Kiderült ugyanis, hogy a televízi­ók a különböző helyszínekről su­gárzott golfkörverseny közvetíté­se során nem elégednek meg az eredeti helyszín hangjával, s az atmoszférazajhoz madárcsicser­gést kevertek-kevemek, hogy ez­zel is fokozzák a hangulatot. Csakhogy a műsorok rendszere­sen olyan madarak hangját hasz­nálják - és ezen háborodtak fel az énekes állatok ismerői -, ame­lyek az adott helyszínen soha­sem voltak honosak, de még csak nem is repülhettek arra. Kü­lönösen markánsan ki lehetett hallani egy szurdokban élő ökör­szem trilláját: ennek a madárnak soha nem jutna eszébe, hogy Te- xasnál keletebbre merészkedjék, miközben a tévéközvetítés hely­színe Michigan állam volt. így került a CBS társaság a ter­mészetbarátok kereszttüzébe. Méghozzá - a The Washington Post szerint - annyira, hogy az eset nyomán sokan egyenesen a tévéállomás hitelességét kérdő­jelezték meg. Olyan természet- barátok tiltakoztak, akik kedvte­lésből a természetben fölvett és a televíziós közvetítések során rögzített madárdalokat gyűjtik és hasonlítják össze. A CBS gyors visszakozásra kényszerült: Vera Cohn, a társaság szóvivője bejelentette, hogy a jövőben csak természetes háttérhangot közvetítenek a golfversenyek helyszíneiről. EUROPRESS 4 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents