Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-10 / 279. szám

2000. Október 10., kedd HÁTTÉR - RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A gyilkos tettestársai Strasbourgban? Ügyvédi ellenbeadvány a zámolyi romák ügyében A zámolyi romák által meggyilkolt csákvári ifj. Csete Péter ügyvédje precedens nél­küli eljárást kezdeményezett az elmúlt héten. Beadványt juttatott el a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz és az Európa Tanács migrációs ügyekkel foglalkozó bizottságához, s e beadványokkal legalább azt szeretné elérni, hogy ve­gyék le a napirendről a romák franciaországi menedékkérelmét addig, amíg a zámolyi gyilkosság'tetteseinek ügye Magyarországon nem tisztázódik. Másrészt azt szeretné, hogy az általa kezdeményezett vizsgálat nyomán az ország imágója is tisz­tuljon, ugyanis az ügy meglehetősen rossz fényt vet ránk. Monostory Attila budapesti ügyvéd beadvá­nyaiban azt az álláspontot képviseli, hogy a Strasbourgban tartózkodó cigányok között vannak a csákvári fiatalember gyilkosának tettestársai, s e csoportban legalább húsz- huszonöten lehetnek!!), akik a halállal vég­ződő csoportos garázdálkodásban részesek voltak. Feltételezi, hogy a romák ország­elhagyásának ez is az egyik oka lehet, s ezért tartja indokoltnak azt, hogy vegyék le mindaddig a napirendről a zámolyi romák Franciaországhoz benyújtott politikai me­nedékkérelmét, amíg az ominózus gyilkos­ság ügye Magyarországon végképp nem tisztázódik. Államtitkári nyilatkozat A gyilkossági ügy már a büntetőeljárási szakaszban van, a tárgyalásra előrelátha­tóan október 30-án kerül sor, a Fejér Me­gyei Bíróságon. Ám Monostory Attila pót­nyomozási eljárásra is indítványt tett, mert bár a zámolyi csoport részvétele az eseményekben biztosan megállapítható, eleddig nem sikerült a nyomozóknak meg­találniuk a vélelmezhető tettestárs szemé­lyét. Az ügyben letartóztatásban lévő Krasznai Krisztián, akit a gyilkosság egyik tettesének tekintenek, tagadja bűnösségét és nem vallott más személyre sem. A beadványokra az első reakció (vagy legalábbis ezt gondolja az ügyvéd), hogy Monostory Attila személygépkocsiját ösz- szetörték, aki ezért a budapesti XIII. kerü­leti Rendőrkapitánysághoz fordult, s egy­ben kérte, hogy az esetet különös körülte­kintéssel kezeljék, hiszen nem egyszerű rablásról van szó. Szerinte az ismeretlen tettes egyértelműen „bizonyos papírok” után kutatott a személygépkocsiban. Megkerestük Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét, akit külö­nösen felbosszantott a magyar ügyvéd lé­pése.- Morvát ár, miért a felháborodása?- Azt gondolom, hogy az ügyvéd úr lé­pése semmi másra, csak a politikai hangu­latkeltésre jó, mégpedig egy olyan közös­ség ellen, amely bizonyítható sérelmeket szenvedett kisebbségi mivolta miatt. Bí­zom abban, hogy az illetékes francia ható­ság a beadványt megfelelő módon kezeli, azaz nem foglalkozik vele érdemben, s nem engedi azt, hogy a romák esetleges letelepedését érintő döntés meghozatalát mindez befolyásolja.- Ön hogyan értékeli a zámolyi esetet?- Az ügyvéd úrnak - ha valamit akar még a zámolyi ügyben -, akkor a magyar ügyészséghez kellett volna fordulnia, és bi­zonyítania azt, hogy azért mentek a romák viskóihoz éjnek évad-, ján a baseballütőkkel felfegyverkezett fiata­lok, mert csak beszél­getni akartak velük. Tudom, hogy a gyil­kosság ügyében a nyo­mozók letartóztatták a gyanúsítottat, de av­val, hogy az ügyvéd úr a Strassbourgban sor­sukra váró cigányokat is gyilkossággal gyanú­sítja, messzemenően túllépi hatáskörét. Ta­lán így kíván az ügyvé­di szakmában magá­nak nevet szerezni, népszerűvé és ismertté lenni.- Kíván-e a polgárjo­gi mozgalom ellenlépé­seket tenni?- Egyelőre nem. Messzemenően bízunk abban, hogy a hazai igazságszolgáltatás és a közvélemény erre a lépésre megfelelő el­lenlépéssel válaszol majd. Domyi Sándor, a csákvári jegyző nem tudott segíteni abban, hogy a meggyil­kolt fiatalember hozzátartozóit elérjük. Mint mondta, szegények maguk is, nincs telefonjuk sem. Ám véleményét nem titkolta:- Természetesen élénken foglalkoztat­ja a lakosságot a szerencsétlenül járt ifjú Csete Péter esete, s magam is biztos va­gyok, abban, hogy Zámolyon gyilkosság történt. Ugyanis az információk szerint vasdorongokkal, karókkal verték halára a földön fekvő, akkor már védekezésre képtelen fiatalembert, ami ugye messze túllépi a jogos önvédelem határát. Evvel pedig nemigen foglalkozott a sajtó. A gyilkossággal kapcsolatban a zámolyi romáknak az a véleményük, hogy az eset idején a megölt ifj. Csete Péter és társa éj­jel, baseballütőkkel felszerelkezve, támadó szándékkal hatolt be lakóhelyükre. Köz­vetve megtudtuk, hogy az áldozat családja ezt erősen vitatja. T TII ITT "1 rilHI 1MMIIIIIIWIMMMIIIII Dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára nem óhajtotta kommentálni e beadványokat, csupán egyetlen dolgot jegyzett meg; az Európai Emberi Jogi Bíróság amúgy sem fog érdemben foglalkozni a zámolyiak pa­naszával, ugyanis a cigányok nem járták végig a számukra kínálkozó hazai jogor­voslati lehetőségeket. S ez a feltétele an­nak, hogy e nemzetközi fórum a bárhon­nan érkező panaszokat napirendre tűzze. Megkerestük az ügy­véd strasbourgi beadvá­nyaival kapcsolatban me­gyénk országgyűlési kép­viselőjét dr. Kurucsai Csabát (képünkön), aki az Európa Tanács kör­nyezetvédelmi és önkor­mányzati bizottságának a tagja. A politikus szerint e beadványok egy másik aspektusban láttatják a zámolyi esetet (és a romákat), s ez is az igazság ré­sze. Mint mondotta:- Nincs olyan ügy, nem akadhat sem­miféle kisebbségi, etnikai gond, esetleg olyan méltánytalanság a világon, ami em­berélettel lehetne igazolható. Ekként a dolgok egyik oldala az a feltehetően szá­mos atrocitás, ami a zámolyi romákat ér­te, a másik pedig az, ami tavaly augusz­tusban Zámolyban történt. Egy embert megöltek. A jog berkeiben sokan úgy vélik, hogy az ellenbeadványok elbírálása hosszú hó­napokat vehet igénybe, s precedens érté­kűvé válhat kisebbségi ügyekben. Már csak azért is, mert ilyen üggyel eleddig még nem találkoztak Strasbourgban. Másrészt bizonyára nem elegendő arra, hogy mindezek alapján a romákat hazato- loncolják Magyarországra. Mindenesetre az az ügyvédi beadvány, ami az Európa Tanács migrációs ügyekkel foglalkozó bi­A romák A zámolyi és csóri roma családok (46 sze­mély, köztük 24 gyermek) az idén július­ban hagyták el Magyarországot, mivel kö­zel három évig semnldódtak meg lakás­gondjaik. Úgy mondják, hogy e három év alatt számos üldöztetésnek voltak kitéve, s erre hivatkozva adták be Strasbourgban a helyi hatóságoknak a politikai menedékjog iránti kérelmüket. Franciaországban sze­retnének letelepedni. A kérelemmel pár­huzamosan 130 millió forintra beperelték a romák Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságánál az őket ért üldözteté­sek és atrocitások miatt. zottságához került, rövidesen napirenden szerepelhet majd, s más megvilágításba helyezheti a zámolyi történéseket. ______ _______ KOZMA F. Dr . Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai állam­titkára a zámolyi roma családokkal kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé, melyben többek között az alábbiakat fogalmazta meg. „Ha bármely kisebbséghez tartozó személy vagy csoport úgy érzi, hogy jogait megsértették, szabadon igénybe veheti a ha­zai jogorvoslati lehetőségek egész sorát: a közigazgatási és rendőri hatóságok, az ügyészség, a bíróság, az Országgyűlés kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, a kisebb­ségi ombudsman és az Alkotmánybíróság mellett az elmúlt év­tizedben állami támogatásban is részesülő kisebbségi jogvé­dő civil szervezetek sora kezdte meg tevékenységét... A jogi lehetőséget el nem vitatva, sajnálatosnak tartjuk, hogy a zámolyi roma családok a hazai fórumok helyett a Strasbourg- ban székelő Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak - szá­mos valótlan tényállást tartalmazó - panaszukkal... Az ország érdeke az, hogy úgy a konfliktust felerősítő bűncselekmények miatt folyó hazai büntetőeljárások, mind a nemzetközi jogi el­járások mielőbb lezáruljanak, és a tények ismeretében a ma­gyar és a külföldi közvélemény végre tisztán lásson.” A nyilatkozat teljes szövege az interneten (www.im.hu/ma- gyar/emberi-jogok/kisebbség. htm) olvasható. KOZMA FERENC Jegelik Hiszem, ha látom, ha bekövet­kezik. Körülbelül ekként lehet­ne értékelni a jugoszláviai vál­tozásokat, meglehetős várako­zással és bizonytalanul, annak ellenére, hogy az első sebészi beavatkozáson már átestek szomszédaink. Ugyanis a dik­tatúrák bukása mindig nehéz­kes, hiszen sok-sok olyan em­ber (család) kötődik délen is erősen a korábbi rezsimhez, mint a Milosevics-időszak ma­radéktalan kiszolgálója és ha­szonélvezője, s számukra (akár az utolsó falusi rendőrig) meg­lehetősen bizonytalanul fest a jövő. Ekként talán az első meg­nyugvásként az új elnök nyilat­kozata hatott, miszerint nem fogják a háborús bűnösöket (ha a főnököt nem, akkor a többit sem) a külföldnek ki­szolgáltatni. Azaz fátylat a múltra. Igen ám, de ez a fátyol meg­lehetősen gátolja majd a refor­mokat, a változásokat, bennük mindazt, amit mondjuk a Vaj­daságban élő magyarok (auto­nómia, szabad sajtó és más ki­sebbségijogok) vagy például mi remélnénk az új Jugoszlá­viától. Legalább minimumként annyit, hogy előbb-utóbb meg­tűrt vendég lesz a magyar turis­ta Belgrádiban, s nem fogják az arra utazót állandóan bizony­talanságban tartani, s úton-út- félen megbüntetni azért, mert nincs sapka a fején. Sok még a teendő nagyon. Amennyiben Montenegró kivál­ni készül, újabb tengerpartot veszítenek el a szerbek, s oda Jugoszlávia. Milosevics sem szalonképes a politikában (még ellenzékként sem), s ek­ként utána kéne nézni annak, hogy vajon hány millió dollárt menekített ki az országból, másrészt hol is húzhatná meg magát nyugdíjas éveiben. Szó­ba jött már Irak és Oroszor­szág, s állítólag legutóbb a pe­kingi vezetés is felajánlott már menedéket valahol Mandzsú­riában, ami Kína leghidegebb pontja, s ahol telente gyakran mínusz harminc fok alá süly- lyed a hőmérő higany szála. A helybeliek ezt a vidéket jégve­remnek nevezik. Talán az utóbbi a legjobb ki­menekítési ajánlat, hiszen a je­lek szerint, amíg meg nem erő­södik eléggé az új jugoszláv ve­zetés, amúgy is jegelni szeretné az elmúlt évtizedekből fakadó főbb politikai problémákat. BEBES8I KAROLY_________________________ Le vendula Almaecetes fokhagyma, leven- dulás alvópáma. Vászonzacs­kó, szintúgy levendulavirággal kitöltve, molyűzőként a ruhás­szekrényben. Friss borsikafű és majoránna a fűszertartóban. Mindez a pécsi nagy vásárcsar­nok egyik standjáról szárma­zik, ott képezve egy még színe­sebb kínálatot kemény, ököl- nagy fokhagymák markáns ku­pacai közepette. A tulajdonos középkorú, szalmakalapos hölgy alakja könnyen véglege­sül a vásárlóközönség emléke­zetében, mert olyan, mintha mindig is ott lett volna. Most azonban eltűnt. Mindenestől, mint az egyik megszokott, pé­csi, Széchenyi téri újságosbó­dé... Helyén zavaró üresség, hi­ány és friss aszfaltfolt. Egy nap múltán azonban vadonatúj, rézveretes stand jelenik meg a régi helyén. A hajdan híres bel­városi csemegeüzlet falai mos­tanság elegáns kávéházi aszta­lokat fognak közre, amelyek az utcára türemkednek az ottani környezet természetes részeit képezvén. Cserélődnek, változ­nak a cégek, cégtáblák, arcok, alakok, árucikkek. És az év­szakok. Az ideiglenesség ko­runk alaphelyzete. Mindez per­sze csak felszín volna, ami mö­gött mégis ott lapul az ősi vál­tozatlanság? A levendulaillat... Az élet mindeközben lanyhán csörgedezik a lankásan lejtő város utcáin. Apró, hétköznapi tényékként vétetnek tudomásul a sors alig észrevehető és mar­káns kezenyomai. Holott sem­minek nem csökken a fontossá­ga. Egyetlen másodperc sem mellőzhető. A hölgy a különös növényeivel sokunk szívét meg­lágyítván valami ősrégi, erőtől duzzadó, pihentető, gyógyító hatású légkört idézett meg, amihez egy régies Magyaror­szág képzete, hangulata tár­sult. Mitől olyan nagyok és va­kítóan fehérek a fokhagymák? Mire váló a levendula, a bor­sikafű? Mi a valódi kötődésünk ezekhez a dolgokhoz? Ki a re­kedt hangú tridklis pereces? A régi és az új kiszögellések, sar­kok, jelenségek, a régi és az új helyzetek mivégre térítik el lép­teink? Az ilyesmik aztán szo­kássá válnak, foglyul ejtenek, ideiglenes változékony felszínt képezvén a lényeg mozdulatlan mélységei fölött. Az ember ezektől az, aki. hetedik oldal H O L N ,A P Riport A halál misztériuma. Nemzetközileg hosszú évek óta tanulmányozzák azokat az eseteket, amelyek - úgy­mond - halál közeliek vol­tak. A Revital Alapítvány most országos körúton pró­bál minél több adatot gyűjte­ni a klinikai halál állapotá­ból visszatértekről. Portré Benkő Vanda, a pécsi Neve­lési Tanácsadó új igazgatója a mindennapok gyakorlatá­ból tudja, mit jelent gyere­kekkel foglalkozni, hiszen maga is négy csemetét nevel egyedül. Portré Spanyol románc a történelemmel A háború miatt a középiskolát a dolgozók gimnáziumában fejezte be, és kitanulta a nyomdászszakmát. 1984-ben véd­te meg a kandidátusi disszertációját a Franco-diktatúra ke­letkezéséről. Elsősorban Spanyolország 20. századi törté­netével foglalkozik. Pécsett ezt kiszélesítette Dél-Európa történetére. A spanyol tanszéken is tanítja a spanyol civili­záció történetét. Pestről jár Pécsre heti egy-két napra.- A Pécsi Magyar-Spanyol Baráti Társaság fővédnöke is.- Kellemes funkció. A társaság Latin-Amerikával is kapcsolatot tart. Havonként 30-40-en össze­gyűlünk. Zenélünk, az előadások jó hangulatúak, ezért szívesen jönnek el hozzánk a vezető diplo­maták is.- Miért a történelmet választot­ta?- Nyomdász családba születtem. Miután tizenéves koromban zajlott a II. világháború, amely során csalá­dom minden tagja elpusztult, óriási volt az indítta­tás bennem, hogy megpró­báljam tisz­tázni, miért történt mind­ez ezzel az or­szággal. Mélyebb kutatómunkát csak a 60-as évek elejétől végeztem.- De miért a spanyol történe­lemben?- Életem első politikainak mondható élménye az volt, hogy a családom nagy izgalom­mal tárgyalta a spanyol polgár- háború különböző eseményeit. A másik ok, hogy a család egyik ága Argentínába szakadt. Az 60- as években az új rokonok kedvé­ért is megtanultam spanyolul. Harmadrészt a világot a spanyo­lok gömbölyítették meg 1492 és 1533 között. Akkor keletkezett az, amit ma világrendszernek neveznek.- Ma mi tudunk a spanyol tör­ténelemből profitálni?- Meg kell vizsgálni annak a tit­kát, hogy a diktatúra után miért alakult ki nagyon toleráns, komp­romisszumkész, megegyezésre hajlamos politikai rendszer egy olyan országban, ahol súlyos el­számolni valóik voltak egymással az ellentáboroknak. Csikorogtak a fogak, hogy a fegyverek nem ropoghatnak, de meg tudtak álla­podni.- Tanári hit­vallása?- Nem számítok rossz előadó­nak, jegyzeteket közben nem­igen használok. A legfontosabb nevelőeszköznek a tanár egyéni­ségét és a hallgatóval való kapcso­latát tartom. Ez abból is eredhet, hogy a pályám elején nehezen ne­velhető gyerekeket tanítottam. Itt most évente vannak történész na­pok, amikor a hallgatók jelmezes bolondozásokat szerveznek. Ezekben mindig részt veszek. Idén Don Quijote voltam, köpeny­ben, a lándzsa helyett partvissal. DUNAI IMRE Dr. Harsányi Iván 1930-ban született Budapesten. Az ELTE törté­nelem szakán végzett ’54-ben. A Politikai Főiskola egyetemes törté­nelem tanszékét vezette ’69-től ’89-ig. ’86-tól egyetemi tanár. 1990-ben került a JPTE modem kori történeti tanszékére. Idén lett a PTE professor emeritusa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents