Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-08 / 277. szám

2000. október 8. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTUL * ?■ (Mostoha)testvérváros Pécs testvérvárosi kapcso­latai között vannak példaér tékűek, hosszú évek éta vi- rágzóak, ám akad egy, amely különleges helyet kel­lene elfoglaljon a többi kö­zött is, ám erre nincs lehető­ség. Kolozsvárról van szó. A „kincses városból” érkezett fi­atal értelmiségi csoport kérdez­te nemrég: igaz-e, hogy Pécs és Kolozsvár testvérvárosok, mert csak most hallották, eddig nem is tudtak róla. Nos, ez a tudat­lanság csak részben minősíti a „helyzetet”, ugyanis attól füg­getlenül, hogy hivatalos, ha úgy tetszik, diplomáciai szinten mi­nimálisak, vagy inkább nem lé- tezőek a kapcsolatok, a civü szférában virágzó együttműkö­désekről lehet számot adni. Az azonban biztos, hogy ami­óta a város élén Gheorghe Funar áll, egyetlen pécsi vezető sem óhajtott vele közös fényképen szerepelni. Ezért aztán, ha pécsi polgármester látogatott Mátyás király szülővárosába - már pe­dig ezt Krippl Zoltán és Páva Zsolt is megtette -, az igazságos király emlékéhez méltóan, szin­te álmhában kellett belopózniuk az ősi falak közé, nehogy Fu- narék rajtuk üssenek és - úgy­mond - kompromittálják őket. Természetesen Pécsnek ugyanolyan kínos ez a helyzet, mint a Külügyminisztériumnak. Az illetékes területi főosztály Ro­mániával foglalkozó referense, Zákonyi Botond a Funar-ügy ke­zelését illetően a következőket mondta.- Még az előző kormányzati ciklus alatt kialakult az az állás­pont, hogy mi nem kezdemé­nyezünk vele semmilyen kap­csolatot, és amennyiben Funar állna elő különböző ötletekkel - néhányszor már bejelentkezett Pécsre is -, arról egyszerűen nem veszünk tudomást. Most egy érdekes esemény előtt ál­lunk, ugyanis október 18-19-én Szegeden rendeznek egy nem­zetközi konferenciát a közép-eu­rópai városok együttműködésé­ről, ahová Kolozsvár is meghí­vót kapott, és Funar jelezte: ott lesz. Ha tényleg eljön, és normá­lisan viselkedik, az esetleg ala­pot teremthet egy óvatos közele­désre. Ám mivel választások előtt vannak, az a valószínűbb, hogy ezúttal is a szokásos néze­teit fogja hangoztatni. M. K. Kenguru a Mecseken? A Pécsi Állatkertben a ta­valyi gyilkosságok éta a kenguru csak fájó emlék, se pénz, se lehetőség nem volt, hogy a Dél-Ameiikából szár mazó erszényeseket pótol­ják. Most mégis kengurut láttak egyesek a Mecseken. A Polgárőrség megyei vezetője, Venczel Tibor arról számolt be, hogy három hete, amikor autó- feltörőket próbáltak becser­készni, és ezért voltak éjszakai figyelőn, az egyik őrző-védő cég embereibe botlottak, akik rög­tön elmesélték legfrissebb ka­landjukat: a Tüdőszanatórium környékén kengurut láttak, aki bizony huncutko- dott is, mert kuká­kat borogatott!- Az embereim is segítettek a kergetés ben, mint ahogy ma gam is velük mentem de nem sikerült elkap ni - mesélte Venczel. - A kutyák különösen vadul ugattak, el­méletileg lehetett ez más er­dei állat, dehát egy kengurut nem olyan nehéz bár mivel is ösz- szetéveszteni, és az őrök hatá rozottan állították, hogy az volt. Az is igaz, hogy egy ilyen állattal eléggé kell vigyázni, mert mint tudjuk, iszonyúakat tud rúgni, nagyobbat, mint egy ló. Ezért a leginkább kézenfekvő, hogy há­lóval fogjuk el, de ki tudja, lehet, hogy már meg is tette valaki. HammerU Endre polgárőr is ott volt a különös állat üldözői között, ám bővebb részletekkel nem tudott szolgálni, mint hogy „kengurut este az erődben meg­fogni szinte lehetetlen”. Az állatkert őrzésével megbí­zott biztonsági szolgálat embere a kenguruhistóriáról nem tud, egész egyszerűen azért, mert lassan egy éve nincsenek náluk ilyen állatok. Egyedül egy sül névre hallgató rágcsáló szokott kiszökdösni a kerítésen, de ezt már megszokták, mivel mindig, rendszerető módon vissza is tér. Ám mint mondták, a hosszú tüskéjű rágcsá­lót megközelíteni sem lehet, annyira fél az ember­től, a kukaborogatás pedig nem illik a profiljába. Egyházi István, az állatkert igazgatója ér­tetlenül áll a hír előtt, mivel a tavaly decemberi öldök­lés során a „lel­tár” meg­volt, te­hát egy kengu­ru sem menekült meg a gyilkos ke- zek-fogak elől. Ettől függetlenül elméletileg lehetséges, hogy ez a kenguru megél a Mecsekben, csak az a kérdés, vajon miképp kerülhetett ide? Méhes K. Siklóson él Márkus László titkos gyermeke? Könnyen előfordulhat, hogy Márkus Lászlónak, minden idők egyik legna­gyobb magyar színészé­nek van egy titkos gyer­meke, aki ráadásul Bara­nyában él. Márkus édes­anyja azonban sajnos ki­dobta azokat a papírokat, amelyek segíthettek volna a gyermek felkutatásá­ban, később pedig hiába gondolta meg magát... A furcsa történet egy bűncse­lekménnyel kezdődött. Már­kus Lászlót még életében ki­fosztotta egy külföldi banda. Ám mivel a tolvajokat csak a színész halála után fogta el a rendőrség, így Márkus már nem tudhatta meg, hogy más holmik mellett előkerült féltve őrzött aranyládikója is, amely­ben többek között értékes ék­szereit is tartotta. Mint vallo­másukból kiderült, a bűnözők ezt a dobozt bedobták a Duná­ba, de később a budapesti rendőrök kiemelték a folyó­ból. Márkus édesanyja kapta vissza az ereklyét, és amikor kinyitotta, nem is sejtette, hogy egy új fejezet kezdődik az életében. A kis doboz ugyanis igazi titkot rejtett. Ez a titok pedig nem más, mint egy fénykép, amely Márkus Lász­lót egy fiatal nővel együtt áb­rázolja. És ami döbbenetes: a színész a kezében egy kisbabát szoron­gatott. Az egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy Márkus László saját gyermekét tartja a kezében, ugyanis a dobozban a fénykép és az ékszerek mellett sok csekk is hevert. A csekkeken a jogcím: gyermektartás fizetése. Sajnos a színész édesanyja akkor elfelejtet­te leírni a nő nevét és címét, rá­adásul - talán kicsit meggondolat­lanul - a fényképet a csekkekkel együtt ki is dobta. Később azon­ban megbánta, amit tett, és meg­kérte a rendőrséget, próbáljon se­gíteni a gyermek felkutatásában. Márkus édesanyja csak arra emlékezett, hogy valahol Bara­nyában (vélhetően Siklóson, de az is lehet, hogy Pécsváradon) él az unokája. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság munkatár­sai jó pár éve megpróbálták kéré­sére felkutatni a gyermeket, de fá­radozásukat nem koronázta siker. A gyermek létezéséről a mű­vészek között többen is tudtak, és egy, Márkus László életét ki­válóan ismerő újságíró is meg­erősítette lapunknak az infor­mációt. Márkus édesanyja ma már szintén nem él, úgyhogy a helyzet meglehetősen remény­telennek tetszik. Kérdés persze, hogy vajon hogyan is hívják a titkos gyer­meket, aligha valószínű ugyan­is, hogy Márkus lenne a veze­tékneve. És kérdés az is, hogy a gyermek édesanyja (ha él még), miért nem jelentkezett, miért titkolja, hogy kapcsolata volt a színésszel. Könnyen lehet, hogy él egy ember Baranyában, aki még csak nem is sejti, hogy Márkus László az édesapja. És lehet, hogy soha nem is fogja meg­tudni. Nagy Péter János Komlói gyerekek életveszélyben Az iskolaátszervezésnek köszön­hetően jelentősen megnöveke­dett a forgalom a Petőfi téren. A közelben négy oktatási intéz­mény található, melyekben több mint kétezer diák tanul. A reggeli és délutáni órákban mintegy ezer gyereket zsúfolt iskolabuszokkal hoznak-visznek, a többiek gya­log, illetve a helyi járaton közle­kednek. Ez utóbbiak kivétel nél­kül áthaladnak a téren és annak is legforgalmasabb pontján. Az egyetlen kijelölt gyalogátkelőhely - mi sem természetesebb - nem esik a gyerekek útvonalába. Még egy tábla sem figyelmezteti az au­tósokat a vészhelyzetre. A csodá­val határos, hogy még nem haj­tott senki a busz mögül kilépő, az úttesten csapatostul átrohanó gyerekek közé.- Nagyon veszélyes átkelni a Pécsi útnak ezen a szakaszán - mondta Huszár Zoltán, a Gagarin iskola igazgatója. - Már többször kértem, hogy legalább egy táblát helyezzenek ki, és egy zebra is na­gyon kellene a sarokra, de eddig semmi sem történt. Az iskolánk előtt nincs korlát, a gyerekek aka­dálytalanul rohannak az úttestre. A Sallai óvoda sarkánál is indokolt lenne egy kijelölt gyalogátkelő, mert az ovisok mellett mi is ott megyünk át, ha a sporttelepre tar­tunk.- Az út a Közútkezelő Kht. bir­tokában van, nekik kellene tenni valamit - vélekedett Polics József, a városüzemeltetési iroda vezető­je. - Nincsenek kedvező tapaszta­lataink, ugyanis tavaly, amikor el­ütöttek egy gyereket az óvodánál, nem sikerült elérnünk, hogy zeb­rát létesítsenek. Legalább a ve­szélyre figyelmeztető táblát sze­retnénk kihajtani belőlük. Az eljá­rási illeték tetemes összeg, ha ezt nem fizetjük meg, akkor ki sem jönnek. És még akkor sem biztos, hogy valóban történik is valami. Az ügyintézés meglehetősen idő­igényes.- Száz méteren belül nem szok­tuk engedélyezni a zebra létesíté­sét, ezt műszakilag semmi sem in­dokolja - tudtuk meg Fábián Má­riától, a Közútkezelő Kht. munka­társától. - Nehezíti a dolgot a sok becsatlakozó út, a megnövekedett forgalom miatt villogó sárga lám­pára lenne szükség. Nyomógom­bos forgalomirányító lámpát csak különösen indokolt esetben tele­pítünk. Ezek költségeit azonban az önkormányzatnak magára kell vállalnia. Ha a település nagyon rossz anyagi helyzetben van, ak­kor segí­tünk, és mi is hozzájá­rulunk a kiadá­sokhoz. A hivata­los átfu­tási idő függ az önkormányzat hozzáállásától is. Lapunk utánajárásának kö­szönhetően úgy látszik, megmoz­dult valami. Péterfia Balázs, a kht. osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a jövő héten helyszíni szem­lét tartanak. Itt kiderül, milyen megoldás születik, és az mennyi­be fog kerülni. Ha sárga villogót raknak ki, annak költsége száz­ezer forint. A sűrűn lévő útkeresz­teződések miatt forgalomirányító készülék kiépítését nem tartja va­lószínűnek. Németh L. Az úton csapatostul átrohanó gyerekek, fék- csikorgás, ökölrázás és válaszként felemelt középsőujj, a városi léthez tartozó mindenna­pos esemény. A komlói Petőfi téren eddig nem történt közlekedési baleset miatt tragédia, pe­dig az őrangyalokon kívül semmi sincs, ami az iskolába járó gyerekeket védené. MA Szeretettel köszöntjiik névnapjuk alkalmából KOPPÁNY nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél &.52, nyugszik 18.10 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetőek 14-16 óráig az 505-029-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly A Koppány vitatott eredetű, ám mindenképp ősi magyar személynév. Valószínűleg egy török méltóságnévből szár­mazik, mindenesetre az őstör­ténetben keresendő jelentése. ■ Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírek • Hírek Zászlóátadások. Szombaton Járai Zsigmond pénzügyminiszter Kisharsányban adta át a mil­lenniumi zászlót, míg ma, va­sárnap Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter először Geresdla- kon együttesen adja átGeresd- lak, Maráza és Udvar községek ünnepi lobogóját, majd ezt kö­vetően kerül sor Mozsgóra, Almáskeresztúrra és Szuli- mánra. (sz) Kulturális örökség. Már zajlik az a konferencia, amelynek csúcs­pontjaként hétfőn Pécsett ala­kul meg az Európai Kulturális és Történelmi Városok Hálózata magyar, olasz, francia, spanyol és cseh részvétellel. A tagok azt szeretnék szorgalmazni, hogy történelmi és kulturális öröksé­gük egyben a mai gazdasági és kulturális fejlődés motorja le­gyen. (sz) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 326 cm, apa­dó, 16,8, Őrtilos 67 cm, áradó, 14,0, Barcs 46 cm, apadó, 16,7, Drávaszabolcs 210 cm, apadó, 14,2 fok. Vendégem, a tolvaj Egykor a vendég szent volt, aki vendéglátója tiszteletét él­vezte, és ő mindent oda is adott volna. Mára ez a lelkese­dés kiveszőben van, főképp ha a vend 5g nem óhajt fizetni a jól tartásért. A szállodások jól ismerik ezt a fajtát. Szigorítottak a baranyai szállodá­sok, miután az utóbbi időben el- szemtelenedtek a szélhámosok, akik közül sokan hotelről hotelre járva 'töltötték napjaikat, csak fi­zetni felejtettek el. A nagyobb szállókban ma már zord szigorral töltetik ki a bejelentkező lapokat, sőt, többnyire ezt nem is engedik át a vendégnek, hanem hiteles dokumentum alapján a recepciós teszi meg. Mert ha nem, úgy jár­hatnak, mint legutóbb egy Pécs melletti panzió tulajdonosa, aki­től 31 nap után lépett meg a la­kó... Persze, az sem semmi, ha még mindezt némi „szuvenír” el­vitelével tetézi meg, ami egy, a hátsó ajtón át könnyűszerrel az autó csomagtartójába átmenthe­tő tévé is lehet. Az egyik mohácsi hotelben rit­kult a többnyire magyar szélhá­mosok felbukkanása, ami annak is köszönhető, hogy a rendőrség­gel jó kapcsolatot alakítottak ki, és előre szólnak, ha veszély várható. Harkányban a hotelesek egymást is értesítik kellemetlen tapasztala­taikról, és néha a szállodaszövet­ség is körfaxokat ereszt meg. Róth Ernő, egy harkányi hotel igazgatója szerint idén szemfüle­sebbek lettek, a szobaasszonyok akkor ellenőrzik a vendégek szo­báját, amikor még nem távoztak. így kerülhetett elő egy német cso­port félig becsomagolt táskáiból egy több tucatra rúgó söröskorsó- kollekció. Ám ettől függetlenül minden vendéglátóhelynek szá­molnia kell több-kevesebb rongá­lással és lopással.- Visznek sok mindent - foly­tatta az igazgató -, a tv-antenna- zsinórt ugyanúgy mint fürdőlepe­dőt, törülközőt, esetleg „csak” azt nem vallják be, hogy sikerült üres­re inniuk a minibárt. Ám az is igaz, mindenki máshogy áll ehhez a témához. Nemrég beszéltem egy olyan négycsillagos hotel ve­zetőjével, ahonnan folyamatosan lopkodják az emblémázott, fa váll­fákat: ő azt mondta, nem bánja, ez nekik reklám. Az is biztos, egy-két törülköző mindenkinek bele kell férjen a költségvetésébe. Méhes Károly Nem lett nyerő a „Zöld Ász” Egy kocsmárosra bármely hivatal ellenőre akkor méri a legnagyobb csapást, ha bezáratja az „Intézményét”. Ezt a Jegyző Is megteheti - sőt meg is tette, méghozzá közvet­lenül Kölked nagy búcsúünnepe előtt két nappal.- Köszönhetem a szomszédban lakók bosszújának ezt a kitolást- mondta péntek délelőtt Kölkeden a Zöld Ász presszó üzemeltetője, Szabó Zsuzsanna.- Csak a mai búcsúra szerettem volna felmentést kapni a műkö­dési engedélyemben kikötött korlátozás alól, miszerint élő ze­nét, műsoros rendezvényt nem tarthatok. És mi lett a vége? Még a presszó ajtaját se nyithatom ki! Legalább félmillió a károm. Berendeltem italból, sütemé­nyekből, leszerveztem a zene­kart, megvettem a dekorációs anyagot, és meghirdettem a több éve hagyományos búcsú­bált - kesergett tovább, és állítot­ta, előzetesen mindkét szom­széd beleegyezett, hogy este 7- től hajnali 2-ig hálózzanak nála, utóbb mégis feljelentették.- Négy éve, mióta az utcában a lakóházak egyikében a szóra­kozóhelyet megnyitották, folyton gond van - jegyezte meg dr. Nagy Mátyás, Kölked jegyzője. - Sza­bó Zsuzsanna a harmadik üze­meltető, ketten az örökös torzsal­kodás miatt álltak odább. Én sze­retném, ha béke és nyugalom lenne, ám ez nem rajtam múlik. Egyik nap aláírások tömkelegét kapom az utcában élőktől a be­zárást követelve, másnap annál is több névvel jön a beadvány a megnyitását kérőktől. Csütörtö­kön az újabb civódás kapcsán el­lenőriztem a működés feltételeit. Miután kiderült, hogy az üze­meltetőnek nincs szakképesíté­se, nincs kifüggesztve cégtábla, nincs itallap, a kategóriába soro­lást nem jelentette be, az illem­helyről nem tudni, melyik a férfi, illetve a női, aztán pénztárgép sincs, elrendeltem az azonnali bezárást - jelentette ki a jegyző.- Péntek reggelre mindent pó­toltam. Az ügyvédem a szüksé­ges okmányokat is átadta a jegy­zőnek, aki közölte, amint sorra kerül az ügyem, foglalkozik vele - háborgott Szabó Zsuzsanna. Berta Mária

Next

/
Thumbnails
Contents