Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-06 / 245. szám
'.'I 2000. Szeptember 6., Szerda HÁZ A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Több új adótábla-javaslat készül A kormány terveit még a koalíciós partnerek is kifogásolják A fideszes Kovács Zoltán a haderőreform végrehajtása ügyében interpellált fotó: europress/diósi imre A parlament tegnap folytatta a jövő évi és a 2002-es adótörvényekről hétfőn megkezdett vitát. A képviselőcsoportok közül egyedül a Fidesz támogatja fenntartások és módosító javaslatok nélkül a kormányzati terveket. Parlament A parlamenti frakciók vezérszónokai közül a fideszes Domokos László azokat az érveket ismételte meg, amelyeket már Varga Mihály államtitkár is felsorolt az adótörvények expozéjában. Ezek szerint a mostani módosítások eredményeként minden adózó részesedik a gazdasági növekedésből, csökken a központi jövedelemelvonás, mérséklődik a személyi jövedelemadó-terhelés. Ezekkel az érvekkel szemben a másik öt párt vezérszónokai komoly kifogásokat fogalmaztak meg. A kisgazdapárti Csúcs László - koalíciós partnerként - egyenesen kijelentette, hogy „ezzel a meglehetősen beszűkült, fiskális szempontokat követő csomaggal félő, hogy romboljuk saját választási esélyeinket”. Megismételte, hogy továbbra sem döntötték el biztosan az adóMSZOSZ-kritika A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint a kormány adótörvénytervezete az ország kettészakításának programja. Sándor László, az MSZOSZ elnöke kijelentette, hogy a kormány tervezete alapján a gazdasági növekedés pozitív hatásait csak a magasabb jövedelműek érzékelhetik. Nálunk az átlagjövedelmek már a legmagasabb adósávba tartoznak, míg az uniós országok többségében ezek után a középső adósávban kell adózni. törvények megszavazását. Csúcs Lászlóhoz hasonlóan az MSZP és az MDF vezérszónoka is kilátásba helyezte, hogy olyan módosító javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely megemelné a 30 százalékos személyi jövedelemadó-sáv határát. A kormány javaslata szerint 1 millió 50 ezer forintos jövedelem fölött már mindenki a legmagasabb kulcs szerint adózna. Az FKGP ezt 50 ezer forinttal, az MDF 150 ezer forinttal szeretné megemelni. Az MSZP pedig a héten nyújtja be saját adótábla-javaslatát. Bárány Sándor úgy értékelte az ország jelenlegi helyzetét, hogy a magyar gazdaság növekedéséből az állampolgárok semmit nem érzékelnek. Az SZDSZ vezérszónoka, Kuncze Gábor Csúcs Lászlóhoz hasonlóan kifogásolta, hogy a kétéves költségvetés terveinek ismerete nélkül kellene dönteniük az adótörvényekről. A MIÉP-es Lentner Csaba pedig a külföldi társaságok adóterheinek növelését javasolta, hogy ők is vegyék ki részüket a közterhekből. Az MDF nevében felszólaló Font Sándor az egészségügyi járulék összegének csökkentését szorgalmazta. A parlament délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját. Kovács Zoltán és Kövér László (Fidesz) a vezérkari főnök pápai felszólalását bírálta, a honvédelmi miniszter válaszát csak „szolidaritásból” fogadták el. Este törvényt hoztak, amely korlátozza a fővárosi önkor- , mányzat adókivetési jogát. A számviteli törvényjavaslatról, valamint a nemzetközi egyezmények elfogadásáról és kihirdetéséről lapzártánkat követően tervezték a szavazást. ■ Védőoltás baktériumok ellen Budapest A 2 évesnél fiatalabbak és az idősek, valamint bizonyos betegségeket hordozók körében immár a vezető halálokokhoz csatlakoztak a pneumococcus fertőzések. Dr. Straab Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a cseppfertőzéssel terjedő, javarészt tüdő- gyulladást, agyhártyagyulladást, középfülgyulladást okozó baktériumok ellen hatásos védőoltások léteznek.Ezek 5-10 évre nyújtanak védettséget. Dr. Szalka András, a Szent László Kórház orvos-igazgatója arról tájékoztatott, hogy a veszélyeztetettek köre igencsak széles. Ide tartoznak a 2 évesnél fiatalabbak, a 60 évesnél idősebbek, továbbá a cukor-, a szív-, a tüdő-, a máj-, a vesebetegek, valamint a zárt közösségben lakók, a lép nélkül élők, az immunrendszeri rendellenességben szenvedők, aa alkoholisták, a leromlott szervezetű egyének. Közülük egyetlen esztendő alatt legalább 20 ezren elkapnak valamilyen pneu- mococcus-fertőzést, és ezekből a fertőzésekből minden tizedik halállal végződik. Kevesen tudják azt is, hogy ez a baktériumfajta többször okoz gennyes agyhártyagyulladást,, többek között az idén év elején pusztító meningitis-járvány is ennek a rovására írható. A több mint 20 féle pneumo- coccus-típus ellen védelmet adó oltás évszaktól függetlenül beadható, de most, az influenza elleni védőoltások szezonjában különösen tanácsolják a szakemberek, mert az influenza egyik leggyakoribb szövődménye a pneu- mococcus-fertőzés. A legfrissebb hírek szerint hamarosan forgalomba kerül a 2 éven aluli gyermekek védelmére kifejlesztett oltóanyag is, amelyet külföldön már lehet kapni. ________ics. b. j.) El bocsátásoktól tartanak Országos körkép A tanárok jövőre várhatóan közel 29 százalékkal több fizetést vihetnek haza. Januártól 8,75 százalékos, szeptembertől további 20 százalékos béremelést ígért a kormányzat a közszférában dolgozó pedagógusoknak. A költségvetést mintegy 38 müliárd forinttal terhelő döntéssel a pedagógusok átlagkeresete - az oktatási tárca számításai szerint - a jelenlegi 83 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra emelkedik majd. A béremelést a tanárok kötelező óraszámemelésével kívánják összekötni, amit a szakszervezet ellenez.- A jövőre megígért béremelés mellett egy sor további feltételnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy elégedettek lehessünk - közölte lapunkkal Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. - Szükséges volna, hogy a béremelés ne csupán az alapilletményre, hanem a különböző pótlékokra is vonatkozzon. Az érdek-képviselet szeretné el- érnis, hogy a kötelező óraszám- emelésért kapott kompenzáció - ez tanáronként 3-6 ezer forint - jövőre ne szűnjön meg, hanem építsék azt be az alapbérbe. A béremelés feltételeként szabott kötelező óraszámemelést a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak. Ez Borbáth Gábor szerint elbocsátásokhoz vezethet különösképpen azoknál a szaktanároknál, akiknek tantárgya a kerettantervek előírása szerint nem növekedhet. ihorváthi KERESETEK A KÖZOKTATÁSBAN 1998 1999 2000 2001 jan. 2001 szept. óvoda 51414 62500 67656 72730 87276 iskola 62419 76 900 83244 89478 107373 középiskola 75196 89700 97100 104383 125 259 Felhasználatlan pénzek Új oktatói ösztöndíjat vezetnek be Budapest Jövő januártól átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre számíthatnak a felsőoktatás, illetve a kutatói szféra területén dolgozók. Arról azonban még nincs döntés, hogy a fizetés kiszámításánál az oktatói besorolás vagy az életkor legyen a meghatározó - derült ki a Magyar Rektori Konferencia tanévnyitó ülésén. Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőoktatásért felelős államtitkára a terveket ismertetve elmondta, hogy a főiskolákon tanítók valamivel kisebb juttatásra számíthatnának, mint az egyetemi oktatók. A minisztérium elképzelései szerint bevezetnek egy új oktatói ösztöndíjat is, amelynek összege a nettó docensi fizetéssel egyezne meg. A Békési Györgyről elnevezett támogatást évente kettő- százötvenen nyerhetnék el. Az egyetemi, főiskolai docensek előrelépését szeretné a tárca a Széchenyi István-ösztöndíjjal segíteni, amelyet Kiss Ádám szavai szerint a következő négy-öt év alatt akár az érintettek egynegyede is megkaphatna. Ma az egyetemek és főiskolák több forrásból juthatnak pénzhez, mégis az a tapasztalat, hogy nem használják ki a pályázatokat. A Felsőoktatás-fejlesztési Alapban felgyülemlett maradvány eléri az 1 milliárd forintot. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke egyetértett a minisztérium béremelési elképzeléseivel, bár az érdekvédők természetesen valamivel nagyobb béremelést szeretnének elérni. A rektori konferencia résztvevői kifogásolták, hogy a szervezetet nem keresték meg az új felvételi rendszer kidolgozásakor, ugyanakkor az elképzeléseket jónak tartják. Az intézményvezetők bejelentették: a jövőben önállóan is el akarják mondani véleményüket a felsőoktatás aktuális kérdéseiről. Hírek röviden Vasutas-érdekegyeztetés Eltérően értékelték a hároméves munkaügyi megállapodás időarányos teljesítését a MÁV Rt., illetve a reprezentatív vasutas-szakszervezetek vezetői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén. A szakszervezetek kifogásolták, hogy nem kaptak pontos adatokat a vasutasátlagkeresetek alakulásáról, a társaság vezetői pedig azt hangsúlyozták, hogy a megállapodásban rögzítettnél kevesebb dolgozót küldtek el az idén. Támogatott bérlakásépítés Háromszázötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert Zalaegerszeg önkormányzata azon a pályázaton, amelyet a kormányzat hirdetett meg a települések bérlakás-programjainak megvalósításához. Az elnyert állami támogatás ahhoz nyújt segítséget, hogy az önkormányzat megvásárolja az épülő Fiatal Családok Otthonát és a szomszédságában kialakítandó huszonhat lakásos bérházat. Az állami támogatás az év végére befejezendő beruházások költségeinek több mint felét fedezi. Kártérítés Pusztaszőlősön A Pusztaszőlősön élők úgy döntöttek, hogy a Mól Rt. által felajánlott kártérítést közműfejlesztésre fordítják. Ez rá is fér a Kaszaperhez tartozó kistelepülésre, hiszen nincs egészséges ivóvize, aszfaltozott útja és a gázt sem vezették még be. A lakosokat egyéni károk is érték a földgázkitörés miatt, a házaik falai megrepedeztek, hullik a vakolat, így egyéni kárigényüket is benyújtják a Mól Rt.-nek. A polgármester elmondta még, hogy a hetek óta és még hetekig tartó fülsiketítő zaj miatt az orosházi kórház elvégzi a Pusztaszőlősön élők hallás- vizsgálatát. Végrehajthatatlan kilakoltatások Több szervezet kért alkotmánybírósági felülvizsgálatot Az utóbbi időben mindössze néhány száz kilakoltatásra került sor az országban, miközben a törvény szigora akár több ezer esetben is megengedné ezt. Alkotmánybíróság Hiába lépett hatályba még májusban az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását felgyorsító törvény- módosítás, az önkormányzatok egyelőre nem vállalják fel, hogy területükön családok tömege maradjon fedél nélkül. A települések nem rendelkeznek azzal a szociális háttérrel, amely elengedhetetlen volna a fedél nélkül maradó családok ideiglenes elhelyezésére - nyilatkozta lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A jegyzőknek lehetőségük volna arra, hogy a hosszadalmas bírósági út helyett közigazgatási határozattal, mindössze háromnapos határidőt hagyva kilakoltassák a jogcím nélküli lakásfoglalókat, és használókat, a lakbért, valamint a közüzemi számláikat nem fizetőket. Miután azonban az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni elhelyezési kötelezettségüknek, bátorságuk sincs gyerekeket, öregeket utcára tenni - fogalmazott Dióssy.- Amennyiben az Alkotmány- bíróság nem tartaná emberi jogi szempontból aggályosnak a kilakoltatásról szóló jogszabályt, úgy rövid időn belül több tízezerrel növekedhet a hajléktalanok száma - mondta lapunknak a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Az alapítvány Halmai Gábor alkotmányjogász segítségét kérve fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a kilakoltatást meggyorsító törvény - több más alapvető emberi jog mellett - súlyosan sérti a szociális biztonsághoz való jogot is. Horvát Aladár szerint a törvény erőteljesen cigányellenes, miután köztudomású, hogy az önkényes lakásfoglalók többsége roma származású. Az Alkotmánybíróságnál már több beadvány is kifogásolja az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását gyorsított eljárásban lehetővé tevő törvényt. Az Alkotmány- bíróságon kérésünkre sem tudták megmondani, hogy a testület várhatóan mikor tárgyalhat a beadványokról. HORVÁTH MAGDOLNA Terjed a depresszió Országos körkép Szakemberek felmérései szerint hazánk lakosságának 43 százaléka szenved enyhébb, vagy súlyosabb hangulatzavaroktól - nyilatkozta dr. Kassai-Farkas Ákos pszichiáter, a budapesti Nyíró Gyula Kórház osztályvezető főorvosa a depresszió elleni küzdelemről tartott sajtótájékoztatón. A depresszió nemcsak Magyarországon, hanem szinte az egész világon népbetegségnek számít. Kilenc ismérve van: általános levertség, örömtelenség, jelentős súlyváltozás, alvászavar, nyugtalanság vagy gátoltság, fáradtság, érdektelenség, döntésképtelenség, illetve halálvágy. Amennyiben a fenti tünetek közül öt jelenlétét legalább két hétig folyamatosan észleljük, ajánlatos pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Sajnos a magyar emberek ma is szégyellik, ha lelki eredetű problémájuk van, így ritkán keresik fel gondjukkal a szakembert. Enyhébb esetekben önmagán is segíthet a beteg, egy újonnan kereskedelmi forgalomba került, vény nélkül kapható készítmény segítségével. A szer egy ősi, természetgyógyászatban használt növény, az orbáncfű hatóanyagával enyhíti a kóros levertség tüneteit - mondta Kassai-Farkas Ákos. A depresszió elleni küzdelem igen fontos feladata, hogy a családorvosokkal együttműködve kiszűrjék azokat a betegeket, akik lelki panaszokkal küzdenek. Ezek az emberek általában nem keresik fel a hagyományos ellátási formákat, így csak a családorvos diagnózisa juttathatja őket szakképzett segítséghez - mondta el a sajtótájékoztatón dr. Or- may István, a Konzultáció Alapítvány elnöke. A szakemberek figyelmeztetése azért is érthető, mert egyes felmérések szerint, ha a betegség elterjedése a maihoz hasonló ütemben folytatódik tovább, 2020-ra a férfilakosság fele, s a nők háromnegyede küszködik majd pszichés zavarral. - ré -
