Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-04 / 243. szám

H 2000. Szeptember 4., hétfő B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Vad (ász) lesen: mi kerül terítékre? Megkezdődött a vadászati főszezon szeptemberrel, s mivel megyénkben je­lentős a szarvasállomány, ilyenkor mind több német, osztrák, amerikai vendégva­dász érkezik, sőt az utóbbi időben spa­nyolföldről is szaporodnak az érdeklő­dők. A baranyai erdőkben évente mint­egy 1500 szarvast, őzt, vaddisznót a kül­földi puskások kapnak terítékre. Baranyai körkép Bár a nemes vadak kilövéséért márkaezreket kell fizetni, mégis kevés vadásztársaság - összesen 43 működik a megyében egyesüle­ti formában, s 400 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak - mondhatja el magáról, hogy nyereségesen dolgozik. A 30 ezer nagyvad (szarvasok, őzek, vad­disznók) legszebb példányai a Duna árteré­ben, a Dráva környéki területen találhatók - tudtuk meg Gondos Gyulától, a Vadászka­mara és a Baranya Megyei Vadásztársasá­A VADÁLLOMÁNY BARANYÁBAN (1999-2000) : □ □ □ ■ becsült állomány külföldi vadászok tróteakilövéso trófeaértákű 1999-os összes kilövés vaddisznó gok Szövetsége titkárától. A környező or­szágok közül hazánkban a legdrágább a va­dászat -Románia, Szlovákia sokká olcsóbb, de a szakértelem, a felvezetés, a vendégfo­gadás inkább Magyarországra hozza a pus­kásokat. Ausztriában, Németországban pél­dául a hegyvidéki környezetben nem fejlőd nek ki kapitális példányok. Az árakat illetően egy 3 kilós trófeájú szarvas kilövéséért ezer márkát, az ötkilósért 3 ezret, míg a 10 kilósért körülbelül 10 ezret kell fizetni. Márpedig akadnak itt 14 kilós agancsú különleges példá­nyok is. Főként Sellye és Vajszló környékén kerültek ilyenek puska­végre, de nemrégiben Bólynál lőt­tek egy világranglistás egyedet. Az ország legjobb szarvasállománya egyébként Zalában található, de a Dráva mente vadjai is az elit szint­hez tartoznak. Évente 600-700 trófeás szar­vast és őzet, valamint kétszer ennyi vaddisznót ejtenek el a tér­ségben, s ennek kétharmadát a valutával fizető külföldiek, mégis az a hely­zet, hogy a vadásztatásra jogosult társasá­gok közül nagyon kevesen tudják magukat fenntartani ebből a pénz­ből. A vadgazdálkodás, a vadvéde­lem járulékos költségei ugyanis igen magasak, a vadkárokért a me­zőgazdasági területeken, szántó­kon, vetésekben, a frissen telepített erdőrészeken sokat kell fizetni. A húst a külföldiek nem viszik el, legfeljebb az őzekből valamicskét, valamint a szárnyasokra, apró va­dakra lenne igény. A szarvas és az őz húsát feldolgozás után exportál­ják, de a disznóra nincs kereslet - ki­zsigerelve is 300 forint alatt vásárol- 1 ják fel kilóját. Igaz, az agyarasok 80 százalékát úgy lövik le, hogy csak a negyedéért fizetnek - 600 márka egy süldő, míg. egy nagy kanért több ezret is elkérnek. A magyar puskásnak nem kell vadásztár­saság tagjának lenni, ha itthon akar hódolni ennek a szenvedélynek. Csupán vadász- és fegyvervizsgával, orvosi alkalmasságival kell rendelkezzen, valamint vadászjeggyel. A ki­lövésért a külföldiekre meghatározott árak Új” szövetség A hét végén újjáválasztották a Baranya Megyei Va­dászszövetség elnökségét. A törekvés az volt, hogy lehetőség szerint a vezető személyek megegyezze­nek a vadásztársaságok érdekképviseletét ellátó Vadászkamara elnökségével. Ennek megfelelően az elnök dr. Bodnár József, a titkár pedig Gondos Gyula mindkét helyen. A szövetség további vezér­kara: Páldy Géza a megyei vadászmester, dr. Ke­resztes Tamás a gazdasági vezető, míg a pr- ügyek felelőse Békés Sándor. A kamaránál két al­elnöki funkció van: a sportvadászoké (számuk a megyében 1200 fő) Békés Sándor, a hivatásos va­dászoké (ők 200-an vannak) dr. Monostori László. 70 százalékát kérik el tőle. A társaságokba sem nehéz bejutni, csak sok pénzbe kerül. Havonta 2-20 ezer forint a tagdíj - a vad­állomány mennyiségétől, minőségétől függ az összeg. Másrészt a társaság vagyoni helyzetének megfelelő hozzájárulást is be kell fizesse, ami 200 ezer forint körül van, de előfordul 600 ezres igény is. Arról nem is beszélve, hogy mit kóstál a felszerelés. A legegyszerűbb lőfegyverek is 100 ezernél kezdődnek, míg egy jobb cél­távcső ennek a duplájába kerül. A lőszerek darabára 5 márka, spéci lámpa,Vadászru­ha, tőr is kell, összességében egymillió fo­rint körül lehet eljutni arra a szintre, hogy az ember hátára vehesse a puskát. Amit a lakosság profitálhat a vadászat­ból, az elsősorban az igényes vadgazdálko­dás, a vendéglátásban, idegenforgalomban rejlő haszon, valamint a vadhúst hazai, pé­csi boltokban is árusítják. Persze az őzge­rincnek itthon is megkérik az árát, ötezer forint kilója. MÉSZÁROS B. ENDRE Hírcsatorna PÉCS ELSŐ Angster-orgonájá- nak a felújításáért és megmen­téséért először tartottak - nem­rég - jótékonysági hangver­senyt a Zsinagógában. A ren­dezvényen csaknem négyszá­zan jelentek meg. Az imahe­lyen már megkezdődött a mű­emléki és ipartörténeti értékű zenei eszköz rekonstrukciója. További mecénási felajánláso­kat a Fürdő utcai hitközségi iro­dában lehet tenni. (cs) HARKÁNY legöregebb szőlőlu­gasában, a Schuller-portán nem készülnek a szüretre. Az apró szemű fürtöket idén is meg­hagyják a madaraknak. A ké­sőbb tőkévé fejlődő első vesszőt a szomszédos Konrád-ház udva­rából telepítették át hat évtizede. Azóta az ottani egytőkés lugas elhalt, amely majdnem egy év­századot élt meg. (cs) DRÁVASZABOLCSON csak nem negyven védett rézsiklót telepítettek ki a természetóvó szakemberek nemrég egy kút- ból, a határőrség közelében. Az állatok nagy riadalmat okoztak, mert azt hitték róluk, hogy ha­lálos a harapásuk. Megyénkben egyébként nem élnek mérges kígyók. (cs) MAGYARTELEKEN nem min­denki viszi az elhullott állattete­met a falu szélén elhelyezett speciális konténerekbe. Megtör­ténik nem egyszer, hogy a volt téglagyár területére dobálják ki a dögöket. Az önkormányzat nemrég úgy döntött, hogy tet­tenérés esetén megbüntetik az elkövetőket. A kiróható bírság összege pedig legkevesebb 10 ezer forint lehet. (cs) MEKÉNYESEN A JÉGVERÉS és a viharos erejű szél augusz­tus közepén megviselte a műve­lődési ház tetőzetét, amelynek a hetven százaléka megrongáló­dott. A kár legkevesebb egymil­lió forint értékű. Az önkor­mányzat most egy biztosítócég közreműködésével a szükséges pénz előteremtésén fáradozik. ________________________!**! A gázóra nem pörög, mégis fizet Vajon egész évben kell-e fizetni olyan szolgáltatásért, ame­lyet a fogyasztó fél évig szüneteltet? Ha igen, akkor sérül-e a törvény és az emberek igazságérzete? Ezekre a kérdések­re keresi a választ egy pécsi polgár, amikor a legfelsőbb fó­rumokat ostromolja panaszos leveleivel. Pécs A földgázt sokan csak téli fűtésre használják, a fűtési szezon végez­tével azonban fél évre elzárják a gázcsapokat. Jó ideig a gázszolgál­tató a tényleges fogyasztás ellenér­tékét fizettette meg, azonban a gazdasági miniszter 11/1999. GM rendelete megváltoztatta ezt a helyzetet. Olyan alapdíjat állapí­tott ugyanis meg, amelyet a fo­gyasztó a szolgáltatás rendelke­zésre állásáért, teljes naptári évre vonatkozóan köteles fizetni. Dr. Gál József pécsi nyugdíjas ezt a rendeletet törvénysértőnek találja, véleménye szerint egy mi­niszteri rendelet nem mondhat el­len egy magasabb rendű jogsza­bálynak, a törvénynek, amely azt taglalja, hogy csak a tényleges szolgáltatásért kell fizetni. Máté­dig nyáron az ő, és sok más lakos esetében a szolgáltatás szünetel. Annak ellenére ad hangot felhábo­rodásának, hogy nem túl magas, mindössze kétszáz forint körüli összegekről van szó, de úgy érzi, sok embert érint igazságtalanul. Levelet írt tehát a miniszter­nek, az Alkotmánybíróságnak, és reklamált a DDGÁZ Rt.-nél. Az Alkotmánybíróság válaszlevelé­ben arra hívta fel a figyelmét, hogy az övéhez hasonló tartalmú levelek, amelyek a gazdasági mi­niszter rendeletének az alapdíjra vonatkozó rendelkezéseit kérik megsemmisíteni, már érkeztek az Alkotmánybírósághoz. A minisz­térium pedig a Magyar Energia Hivatalhoz továbbította a pa­naszt. A hivatal válaszában azzal érvelt, hogy az alapdíj egyfajta rendelkezésre állási díjként fog­O- C ható fel, amely a gázszolgáltató állandó, az elfogyasztott gáz- mennyiségtől függetlenül felme­rülő költségeinek egy részére hi­vatott fedezetet nyújtani. Ilyen ál­landó jellegű költségek például a hálózatfenntartási, ellenőrzési, üzemeltetési költségek. A hivatal szerint az alapdíj bevezetésekor csökkent a gázdíj. Ugyanis ezek a költségek a gázdíjba voltak be­építve, így azok a fogyasztók, akik nagyobb mennyiséget fo­gyasztottak, többet, a kisebb mennyiséget fogyasztók pedig kevesebbet fizettek a ténylegesen rájuk eső „állandó” költségeknél. Gál-József szerint ez képtelen­ség, hiszen a gázdíj nemhogy csökkent volna, inkább emelke­dett, a hálózat pedig a szolgáltató tulajdonát képezi, a költségeket is neki kell fedeznie. A DDGÁZ pr-menedzsere, dr. Palkó Zsolt érti, és tiszteletben tartja dr. Gál véleményét. Ám a gázszolgáltatónak kötelessége a miniszteri rendeletek végrehaj­tása. CSERI LÁSZLÓ A nap mosolya Horváth Mónika (Magyarszék) Emelt díjas telefon (99 Ft+ÁFA/perc) Hobbi: sport Kedvenc étel: pizza Kedvenc ital: gyümölcslevek Játékra, egyfajta fürdőruhás szépségversenyre hívjuk! Ha Ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, valamint ú$r érzi, hogy szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be lehetőleg nem túl régi fürdőruhás fényképét lapunknak. A képeket szakemberek zsűrizik, a legfotogénebb hölgyekről ezután profi fotóriportereink készítik el a megjelenésre szánt képeket. A fotók augusztus 21-től négy héten át jelennek meg a Dunántúli Naplóban, és megtekinthetőek lesznek az interneten is, a www.dunantulinaplo.hu címen. A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazatai alapján az első három helyezett egy-egy tíznapos, kétszemélyes görögországi utazást nyer! Olvasójnk ennek a szelvénynek a beküldésével, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között szintén gazdára talál egy kétszemélyes, tíznapos görögországi utazás! címünk: Dunántúli Napló, Pécs, 7601 Pf. 134. A borítékra írják rá: „A nap mosolya"! A szavazó neve: ___________________________________ A sz avazó pontos címe:____________________________% Ho lnap Mihovlcs Zsuzsanna pécsi hölgy fényképét közöljük Lesz csángótalálkozó Szárász- Egyházaskozár Megtartják a Kárpát-meden­ce csángó magyarjainak nemzetközi találkozóját. Nem igaz, hogy a román ha­tóságok akadályozzák a résztvevők kiutazását. Albert István, Szárász polgármes­tere elmondta, hogy az augusz­tusra tervezett többnapos össze­jövetel azért maradt el, mert ab­ban az időpontban a moldvai Lészpeden adtak találkozót a csángók, fogadták többek között kanadai társaikat. A megnyert ál­lami támogatást emiatt nem ve­szítette el a vendéglátó község. Szeptemberben - még nem tud­ni, hogy mikor - jönnek össze az ünneplők. A község ekkor kapja meg a millenniumi lobogót is. Az anyaországba 1945-46-ban érkeztek az elődök a jugoszláviai Bácskán át, és először Vaskúton telepedtek meg, ahol egy éven át élt az ezer kivándorló. Utána a Hegyhát három községében, így Egyházaskozárban, Szárászon és Mekényesen kaptak lakásokat. A baranyai részen a számuk napja­inkra félezerre csökkent. Többen ugyanis idővel Franciaországba és Kanadába mentek tovább, má­sok Pécset, Komlót, Szászvárt, Kaposvárt, Szekszárdot és Bony- hádot választották új otthonuk­nak. Az összetartozás eszméje így is töretlen maradt. A rende­zők több mint hatszáz résztvevő­vel számolnak. CS. J. Van mit mutatni Sásd A Sásd Barátainak Köre a helység híres köztéri létesítményeit be­mutató kiadvány megjelentetésé­re készül. Van mivel dicsekedni, hisz legkevesebb tíz műemléki, illetve műemléki jellegű épít­mény és szobor található a tele­pülésen. Ilyen például a védett te­metői kápolna. A nyomtatáshoz szükséges pénzt a kör csaknem százfős tagsága adja össze, de anyagi segítséget remélnek az önkormányzattól és a vállalko­zóktól is. Plusztőkével kecsegtető pályázaton is indul a kör. A lokál- patrióták az akciójukat a város most készülő internetes honlap- ján is ismertetik. _________cs. j. Ki ntlévőségek: aki bírja, (bejhajtja »ÍS Úttörő kezdeményezésként a Somogy megyei önkormány­zatok egy része társulást hozott létre a hivatalok kintlévő­ségeinek beszedésére. A vállalkozás a baranyai települések érdeklődését is felkeltette, azonban még nem dőlt el, lesz-e hasonló adósságbehajtó csúcsszerv a megyében. Az önkor­mányzatoknak összességében több százmillió forinttal tar­toznak. Baranyai körkép Miután egy felmérés eredménye­képpen kiderült, hogy Kaposvá­ron és a vonzáskörzetébe tartozó hetvenhét településen mintegy kétszázmillió forintra rúgó adós­ságot képtelenek beszedni az ön- kormányzatok, a polgármesterek a hatékonyság növelése érdeké­ben úgy határoztak, hogy egy kis létszámmal működő végrehajtási társulást hoznak létre. Az új hi­vatal a tervek szerint a következő esztendőben kezdené meg mun­káját, persze ők is csak a hagyo­mányos behajtási jogosítványok­kal dolgozhatnának, a jogsza­bályok ugyanis semmilyen „ext­ra” módszer alkalmazását nem teszik lehetővé. A klasszikus eszközök köré­ben a legelső körben magánsze­mélyek esetében a letiltás, cégek­nél az inkasszó jöhet számítás­ba, ha ez nem hoz eredményt, akkor következhet az ingatlanra történő zálogjogbejegyzés, az utolsó stádium pedig az árvere­zés.- A somogyiak elképzelését részleteiben még nem ismerjük, azonban ha a baranyai városok is összefognának, mi sem zár­kóznánk el az ötlettől - tájékoz­tatta a Dunántúli Naplót Décsi János, a pécsi polgármesteri hi­vatal közgazdasági főosztályá­nak vezetőhelyettese.- A kintlévőségünk egyéb­ként mintegy kétszázmillió fo­rint, ez korábban jóval maga­sabb volt, az- utóbbi időben pe­dig csökkent a tartozások össze­ge, ami az adóosztályon dolgo­zó hat főből álló behajtási gárda munkáját dicséri. Korábban az is felmerült, hogy külső céget bí­zunk meg a feladattal, ám ezt el­vetettük. Bédy István, harkányi polgár- mester szerint náluk nem jelent különösebb gondot a behajtás:- Nem állítom, hogy nincs kint­lévőségünk, aminek zöme adók­ból származik, de a pénzügyi osz­tály teszi a dolgát, s így kezelni tudjuk a kérdést. Általában az a tapasztalat, hogy a jelzálog bejegyzése után az adós számára is hir­telen fontos lesz a fizetés. Azonban né­hány esetben jól jöhetne a társulás, példá­ul akkor, ha a tartozónak más ön- kormányzat területén van az in­gatlana, s így vele szemben a je­lenlegi viszonyok közepette ne­hézkesebben tudunk eljárni.- Mi korábban már foglalkoz­tunk hasonló gondolattal - mond­ja Somogyi Károly komlói jegyző. - A felvetésünk szerint az óriási kintlévőségekkel bíró szolgáltató cégeket tömörítettük volna, azon­ban ők azt mondták, hogy erre nem hajlandóak áldozni. Az ön- kormányzat kintlévősége évente eléri a húsz-harminc millió forin­tot, azonban ennek behajtása a hagyományos módszerekkel még megoldható. Mohács polgármestere, Szekó József (képünkön) arról számolt be, hogy az önkormányzatnak já­ró adók beszedése gyakorlatilag százszázalékos, így eddig nem foglalkoztak a társulás ötletével. Annak működésének megismeré­se után azonban nem zárkóznak el a gondolattól, különösen a szolgáltatók tekintetében tartják megfontolandónak az ötletet. MÁTÉ BALÁZS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents