Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-28 / 267. szám

2000. Szeptember 28., csütörtök HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. old. Tömeges csődök lehetnek A MIÉP többfrontos támadást kezdett az agrártárca ellen Az ellenzék bosszútörvénynek, a mező­gazdaság elleni atomtámadásnak neve­zi a szövetkezeti törvény megváltozta­tására tett javaslatokat, és az MDF sem támogatja a külső üzletrész kötelező kiadását. Egyetért viszont a koalíció a röviden csak maffiaellenes központnak nevezett intézmény megszervezésével. Az új központot az ellenzék felesleges­nek tartja. Parlament Két fontos törvény általános vitája is meg­kezdődött tegnap a parlamentben. Ugyan­akkor nem csillapodott az a vihar sem, amely a holland agrártermelők feltételezett betelepítése miatt már napok óta tart a Házban. A földművelésügyi tárca koncepciója szerint a szövetkezeti tagok üzletrészét részjeggyé kell alakítani, a nem tag külső tulajdonosokét pedig nagyon rövid időn belül ki kell fizetni. Torgyán József (első képünkön) a szövetkezeti törvény módosításának be­terjesztésekor főként arról beszélt a parlamentben, hogy „modern, európai ér­telemben vett szövetkeze­tek létrehozásához kell ala­pot teremteni”, mert a mai termelőszövetkezetek sze­rinte elavultak, megérett az idő a modell­váltásra. Ezeket az érveket hangoztatta azután az általános vitában több fideszes és kisgazda képviselő is. Az ellenzék és az MDF ugyanakkor a ja­vaslat másik részére - a szövetkezeti külső üzletrészek kötelező kifizetésére helyezte a , hangsúlyt. Ezek a pártok (köztük a MIÉP) azt állítják, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában történő elfogadása tönkretenné a mezőgazdaságot. A vagyonrész kifizetése miatt a szövetkezetek zöme csődbe menne, mintegy 100 milliárd forint kerülne ki a me­zőgazdasági termelésből. A szövetkezetek­nek jelenleg majdnem kétharmada veszte­séges, így képtelen kifizetni az üzletrészek értékét, a hitelező bankok fillérekért árve- reztetnék el a jelzáloggal terhelt vagyontár- gyákat, több tízezren vesztenék el állásu­kat, a nyugdíjasok a szövetkezettől kapott életjáradékukat, de csődbe juthatnak a szö­vetkezetekkel együttmű­ködő kisvállalkozók, mi­közben a külső üzletrész­tulajdonosok szinte sem­mihez sem jutnak. Horváth Gábor, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára is úgy látja, hogy a tőkeki­vonás padlóra küldi a hi­telekkel terhelt szövetkezeteket. Másfelől a csődök, felszámolások következtében a szövetkezetekben dolgozó 130-150 ezer embernek akár a fele vesztheti el munka­helyét, megélhetését. A Magyar Bankszövetség elemzése sze­rint, amennyiben a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a szövetkezeti üzlet­részeiből szóló törvényjavaslatot, az agrár- szövetkezeteknek akár a 90 százaléka a fel­számolás sorsára juthat, a bankokat pedig 100 milliárd forint veszteség érheti. A szak­értők szerint nem csupán a jelenlegi helyzet megol­dása, de az agrárium jövő­beni hitelezése is kockán forog. Ellenzéki - főként szo­cialista - vélemények sze­rint nem szakmai, hanem politikai indíték szülte a Szervezett Bűnözés Elle­ni Koordinációs Központ létrehozásának ötletét, hiszen az ORFK-n belül most is működik egy adatfeldolgozó agytröszt. A parlament elé tegnap beterjesztett tervezet sze­rint januártól tizenegy együttműködő szervezet - közöttük az ORFK, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a nem­zetbiztonsági szolgálatok - köteles majd megosztani az alvilágról begyűjtött infor­mációhalmazát az úgynevezett maffiael­lenes központtal. Demeter Ervin, a polgá­ri titkosszolgálatokat felügyelő tárca nél­küli miniszter (második képünkön) sze­rint a 45 fős, nyomozati jogkörrel nem rendelkező stáb értékeli, összedolgozza, majd úgy teríti az információkat, hogy a bűnüldözők az eddiginél hatékonyabban csaphassanak le a szervezett alvilágra. Egy magát megnevezni nem kívánó rendőrtiszt lapunknak elmondta: mivel az említett információk 80-90 százaléká­val eleve a rendőrség rendelkezik, az ORFK adatfeldolgozó részlegének bővíté­sével is célt lehetett volna érni. A tegnapi általános vitában az ellenzék is felesle­gesnek nevezte az új központ felállítását, mondván, hogy inkább a meglévő bűnül­döző szervek együttműködését kellene javítani. Arra a kérdésre, hogy hol lesz a stáb székháza, s ki vezeti majd a központot, sem a tervezetet kidolgozó Nemzetbiz­tonsági Hivataltól, sem a januártól fel­ügyeleti jogkörrel rendelkező Belügymi­nisztériumtól nem kaptunk választ. Mégis jönnek a hollandok? Tegnap a parlamenten kívül tovább folytatódott a ked­den kérdés formájában már elkezdett vita holland ag­rártermelők esetleges Magyarországra telepítéséről. - Birtokomban van az a tanulmány, amely részletesen, lépésekre lebontva tartalmazza a holland gazdák Ma­gyarországra telepítésének cselekvési programját - nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba, a MIÉP képvise­lője. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um százszázalékos tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék és Területfejlesztési Közhasznú Társaság készít­tetett egy ilyen tervezetet - mondta a honatya. Az Agrárinnovációs Kht. csoportvezetője ezzel szem- % ben kijelentette, hogy „Cégünkhöz-semmiféle ilyen jel­legű megbízás nem érkezett, így mi nem is készíttet­hettük ezt el.” A MIÉP értesülései szerint ugyanakkor a cselekvési terv konkrétan azt tartalmazza, hogy az idei év végére már ki is választják a betelepülni szándékozó családo­kat, illetve elkezdődik a beköltözés. Ismét kifutott a Médiahajó „A cél felé vezető útról eltérően is lehet gondolkodni” Budapest-Visegrád A kilenc esztendős hagyo­mánynak megfelelően honi közéleti személyiségekkel, valamint határon túli ma­gyar politikusokkal és értel­miségiekkel a fedélzetén tegnap ismét útra kelt fővá­rosi kikötőjéből a Médiaha­jó. Betegsége miatt Mádl Fe­renc nem tudott részt venni az eseményen, levéllel for­dult a hajó utasaihoz. Mintegy ezer utassal a fedélzetén szerdán délelőtt elindult az új­pesti rakpartról a Médiahajó, amely programján kora délutánig - egyebek mellett - pénzügyi, in­formatikai és honvédelmi témák kerültek napirendre. A magyaror­szági közéleti személyiségek, va­lamint a határon túli magyar po­litikusok és értelmiségiek három egybekapcsolt hajó - a Táncsics, a Hunyadi és a Rákóczi - fedélze­tén utaztak Visegrádra. A hagyományosan évről évre megrendezett Pénzügyminisz­terek reggelijén két volt pénz­ügyi tárcavezető, Kupa Mihály és Medgyessy Péter úgy véleked­tek, hogy a kormány elsősorban politikai okokból készít kétéves költségvetést, hiszen gazdasági­lag semmi sem indokolja az ed­digi gyakorlat felrúgását. Kupa leszögezte: - A kétéves költségvetés készítése beleillik a parlamenti demokráciát korláto­zó folyamatba, ami a társada­lombiztosítási alapok államosí­tásával és a kamarák ellehetetle­nítésével kezdődött. A kormány azért teszi ezt, mert úgy akar a választások előtt osztogatni, hogy azt ne lehessen ellen­őrizni. Medgyessy Péter egyetértett azzal, hogy a kormány a kétéves költségvetés készítésével a kont­rollt akarja kikerülni. Szabó Iván, az Antall- és a Boross-kormány tagja úgy vélte, hogy gond nélkül meg lehet csinálni a kétéves költ­ségvetést. - Ha új koalíciós kor­mány kerül hatalomra másfél év múlva, akkor mindenképpen új költségvetést készítenek - fogal­mazott. Ugyanakkor elismerte, hogy a gazdaság nyitottsága mi­att egy nemzetközi pénzügyi vál­ság alapvetően befolyásolhatja Magyarország helyzetét. A Médiahajón rendezett hon­védelmi fórumon Fodor Lajos ve­zérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök ki­jelentette: abban reménykednek, hogy a bíróság egyetlen vádpont­ban sem találja bűnösnek Papp Gyula alezredest, a koszovói KFOR-erők magyar kontingensé­nek korábbi parancsnokát. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése, a haderőreform aktuális kérdései­ről számolt be. Az új évezred időszerű kérdé­seit politológusok, politikusok és a közélet iránt érdeklődő ma­gyarországi és határon túli ma­gyarok vitatták meg. Mádl Fe­renc államfő betegsége miatt nem tudott eleget tenni a szer­dai rendezvényre szóló meghí­vásnak, azonban levelet intézett a Médiahajó vendégeinek. - Különböző gondolkodású embe­rek hajóznak egy cél felé, ahogy a nemzet is egy közös cél felé halad, még ha az odavezető út­ról eltérően, is gondolkodunk - írta Mádl, aki levelében rámuta­tott: - A közélet hangjai olykor torznak tűnnek, de nem szabad feledni, a veszekedések nem tar­tanának oly soká, ha hiba csak az egyik félben lenne. A hajó­együttes kora délután kötött ki Visegrádon, és késő este érke­zett vissza Budapestre. Magángyűjtemények Csak bejegyzett múzeum kap támogatást Budapest A nyilvántartott muzeális intézmények mellett igen jelentős azoknak a gyűjte­ményeknek a száma, ame­lyek nem jegyeztették be magukat - mondta el la­punknak Juhász János, a Kulturális Örökség Igazga­tóságának főtanácsosa. Jelenleg 812 hivatalosan nyilván­tartott múzeum, vagy muzeális intézmény működik hazánkban. Ebből 30 egyházi kézben és 18 magántulajdonban van, 21-et pe­dig alapítványok üzemeltetnek. I Múzeum lehet minden olyan in­tézmény, amely a tulajdonában lévő műtárgyakról szakszerű nyilvántartást készíttetett, illetve rendelkezik a területileg illetékes muzeológiai szakfelügyelet tá­mogató nyilatkozatával. - A nyil­vántartásba vétel igencsak mun­ka- és időigényes feladat, sajnos így lassan haladunk - mondta el a tanácsos. Az ország területén ma majd­nem 800 olyan kiállítóhely műkö­dik, amely nem regisztráltatta magát. Ez elvileg nem is kötelező, hiszen helytörténeti gyűjtemé­nyét, vagy tájházát bárki köz­szemlére teheti közművelődési, idegenforgalmi látványosság cí­mén. A Kulturális Örökség Igaz­gatósága mégis azon igyekszik, hogy ezek a gyakran csak néhány száz tárggyal rendelkező gyűjte­mények bejegyeztessék magukat. Egyrészt azért, mert így ők is esélyt szereznek az állami támo­gatás elnyerésére; másrészt mert így nem fordulhat elő, hogy egy rosszul működtetett gyűjtemény az ország hírnevét csorbítja. íré) Hírcsatorna VASÚTI SZEMÉLYCSERÉK. Megkezdődött a MÁV-reform végrehajtásához kapcsolódó sze­mélyi változások sorozata. A köz­lekedési miniszter felmentette tisztségéből a vasúttársaság eddi­gi elnökét, Takácsy Gyulát, aki el­ismerte, hogy a reformmal kap­csolatos véleménykülönbségük miatt távozik posztjáról. Utóda, Endrédy István első nyilatkozatá­ban a vasúti szolgáltatások szín­vonalának emelését és a vasuta­sok közérzetének javítását nevez­te legfontosabb feladatának. MEGFÚRT KŐOLAJVEZETÉK. Valószínűleg megfúrták az Algyő-Szászhalombatta kőolaj- vezetéket, aminek következté­ben Kunszállás határában ka­tasztrófahelyzet alakult ki. A tó­vá duzzadt kiömlött olaj meg- gyulladását a tűzoltók megaka­dályozták, de a talaj megtisztítá- sa sokáig eltart majd. ■ Nagy érdeklődés - kevés pénz Felemás helyzetben vannak a hazai állatkertek Az állatok világnapját ezen a héten vasárnap, október else­jén ünnepük az állatbarátok. Közülük cokan keresik majd fel a hazai állatkerteket, ahol a jeles napon színes progra­mokat, vetélkedőket is szerveznek a látogatóknak. Országos körkép Sok pozitívum történt az elmúlt években a hazai állatkertek életé­ben, egyre többen kíváncsiak a távoli és közelebbi tájak élővilá­gára; az állatok lakhelyeinek kor­szerűsítése is megkezdődött a legtöbb parkban. Az ország leg­nagyobb, Budapesten található állatkertje pedig - amelyet vidék­ről is több ezer látogató keres fel évente - látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben. A századelőn épült állatházak kö­zül jó néhányat felújítottak, ami nemcsak esztétikusabbá teszi a bemutatóhelyeket, hanem az ál­latok számára is tágasabb és egészségesebb lakhelyet ad. A re­konstrukciók sikerének egyik legszebb példája a megújult ele­fántház, ám az is igaz, hogy a magyarországi kertek jelenleg a fejlesztések ellenére sem tud­nak maradéktalanul megfelelni a törvényben előírt állattartási kö­vetelményeknek. A parkok most ideiglenes mentességet kérnek a jogszabály alól, de mindenki tudja, hogy nem ez a valódi meg­oldás. Hosszú távon csak továb­bi jelentős beruházások javíthat­ják az állatok mindennapjait. Komoly többletbevételhez juttat­ja az üzemeltetőket, hogy az emelkedő belépti díjak ellenére folyamatosan növekszik a láto­gatók száma. A személyi jövede­lemadó egy százalékát is mind több ember ajánlja fel az állat­kerteknek. A múlt év óta azonban kedve­zőtlen tendenciák is jelentkez­tek. A pályázati lehetőségek pél­dául végletesen beszűkülték. El­mondható, hogy a támogatott kulturális beruházások között a legutolsó helyre szorultak az ál­latkertek, amit az is jelez, hogy költségvetési részesedésük évről évre csökken.- w­CLEMEt Önnek komoly áldozatvállalásra volt szüksége ahhoz, hogy a földgázt bevezethesse otthonába Most engedje, hogy" a gáz a háztartás minden területén elkényeztesse Önt és családját! Jer Pl 11 /A /1 jf/ I 1*,,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents