Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-25 / 264. szám

2000. Szeptember 25., hétfő — HATTER RIPORT Gyógybarlang-gyógyítás Az abaligeti barlang fokozottan védett természeti kincs. Kizárólagosan állami tulajdonú vagyon, ezért került 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgató­ság - illetve jogelődje - kezelésébe, üzemeltetésébe. Azóta szinte folyamatos re­konstrukció zajlik a barlangban, amely most fél évig zárva lesz a felújítás befe­jezése érdekében. Gyógybarlangkénti hasznosítása - mert nemrégtől hivatalo­san az - utána következhet. Alaposan „lelakott” barlangot vett át a nem­zeti park igazgatósága. Az állapota már nemcsak a látogatók számára volt balesetve­szélyes a töredezett járdák, az elrozsdáso­dott korlátok és a megbízhatatlanul világító lámpák miatt, hanem a természeti értéket károsító jelenségek is kiteljesedtek. A re­konstrukciós program mihamarabbi indítá­sa már 1996-ban sürgős volt. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a balesetveszély elhárítása után hozzákezdett a barlang műszaki berendezéseinek teljes körű korszerűsítéséhez. Környezetvédelmi pályá­zaton elnyert pénzből az elmúlt három évben 35 millió forintot költött a barlang felújítására. A főág legbelső pontjától számítva mintegy 200 méter hosszan el is készült az állandóan, ám csak gyenge fényforrással láttatott új jár­dafelület (benne a villamosvezetékekkel), mellette a rozsdamentes acélkorlát, továbbá a lámpaflóra, vagyis a mesterséges fény hatásá­ra elszaporodó algák, mohák és páfrányok visszaszorítása érdekében szakaszolt, ter­menként felkapcsolható látványvilágítás. A további munkához még 30 millió kellett vol­na. Az igazgatóság igénye a Phare-pályázaton csak a tartalékkor előkelő helyezettjei közé ju­tott. A műit év végén azonban megnyílt a Kör­nyezetvédelmi Alap Céltámogatás pénzcsa- tomája. Ezzel a fő turistaszezon után folytat­ni lehet a rekonstrukciót további 200 méter hosszan, egészen a bejáraüg. Ezért szeptem­bertől jövő márciusig bezárták a barlangot. A rekonstrukcióval szinte párhuzamosan folyt az abaligeti barlang gyógybarlanggá nyilvánításának előkészítése. Már 1996 júliu­sában a Baranya Megyei Kórház Tüdőgyógy­intézettel közösen a nemzeti park igazgatósá­ga összeállított egy érvanyagot. Ezt elküldték a Népjóléti Minisztérium Gyógyhely és Gyógyfürdő Igazgatóságának. A tüdőgyógy­intézet a legfrissebb, vagyis az 1993 és 1995 között végzett vizsgálati eredményeit adta meg a barlangban végzett kezelésekről. A be­tegek zöme asztmás és szilikózisos volt, és 87 Históriai adatok százalékuk esetében kiegészítő terápiaként gyógyító hatással járt a napi kétórás barlang­kúra. Hónapokig tünetmentessé váltak, illet­ve csökkenteni lehetett a gyógyszerezésüket.- A 40-es, 50-es években asztmás betegek figyeltek fel rá, hogy jól érzik magukat a bar­langban való tartózkodás után. A 70-es évek elejétől a betegeket már orvosi és ápolónői felügyelettel vitték ki az abaligeti barlangba. Később a barlang közelében létesült szana­tóriumszerű épületben 22 beteget tudtunk a helyszínen elhelyezni egy-egy havi turnus­ban. Nem volt hivatalosan gyógybarlanggá nyilvánítva az abaligeti, de pecsét nélkül is hatásosan működött a klímaterápia. Szak­mailag a tüdőgyógyintézet felügyelte. Aztán finanszírozási okok miatt a megyei kórház kivonult abból, hogy Abaligetre betegeket vigyünk ki, ellássunk, gyógyszerezzünk. Tudomásom szerint azonban azóta is válto­zatlanul járnak betegek a barlangba saját kezdeményezésre. A minősítés, a hivatalos elismerés azért fontos, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor finanszí­roz egy klímakúrát, ha an­nak helyszíne gyógyhely­ként hivatalosan elismert. A dokumentáció összeál­lítása nagy munka volt, és hatalmas anyag állt össze a páratartalom, a hőmér­séklet szezononkénti vizs­gálatából, a pollentarta­lom és radonsugárzás mé­réséből. Beadtuk a kérel­met, de szépen elfektették - mondja dr. Balikó Zoltán, a Baranya Megyei Kórház Tü­dőgyógyintézet vezető főorvosa. Három év múltán a sürgető érdeklődés hatására azért volt egy helyszíniszemle-féle.- 1999 tavaszán az Országos Gyógyhely és Gyógyfürdő Igazgatóság akkori vezetője a felterjesztés átdolgozását kérte. De nem bővítést igényelt, hanem a dokumentáció sűrítését, újrarendezését, ami tavaly nyáron megtörtént - tájékoztat Havasi Ildikó, a nemzeti park geológusa. A gyógybarlanggá nyilvánítás elhúzódása azért is meglepő, mert efféle nagyon hasznos gyógyhely nem sok van Magyarországon: az aggteleki-karszton a Béke-barlang, Tapolcán a kórház alatti tavasbarlang, újabban meg Budán a Szemlőhegyi- barlang. Hatásuk vi­szont nem egyedi speci­alitás. Minden nagy, vi­szonylag zárt, magas páratartalmú barlang­ban kialakulnak a légúti megbetegedésekre ked­vező gyógyhatású sajá­tos mikroklimatikus vi­szonyok. Már maga az is kedvezően hat, hogy a barlangok levegője gyakorlatilag pormentes a magas páratartalmú levegő miatt. A barlangi, a magas hegyi levegőnél is több százszor tisz­tább. A 90-100 százalékos páratartalmú leve­gő vízcseppjeiben a só-ionkoncentráció igen nagy. Például a kalcium-ionok mennyisége esetenként a szabad légtérben levők 150-sze- resét is eléri. A kalcium pedig belélegezve nyugtatóan hat a tüdő légzőhólyagocskáira. Elősegíti ezt a barlangi levegőnek a kintinél 10-15-ször nagyobb széndioxid-tartalma, ami a légzési ingert fokozza. Az abaligeti barlang­ban végzett klimatológiai vizsgálatok igazol­ták ezt. A légnyomás a barlangban mindig alacsonyabb a felszíninél, és az ingadozása is kisebb, enyhébb a fronthatás, mint a felszí­nen. A levegő hőmérséklete szinte állandó: 11 Celsius fok körüli. Nemrég új vezető került a gyógyhelyek­kel foglalkozó minisztériumi „részleg” élére, augusztus végén tartalmas helyszíni szem­lét tartott, mindennel meg volt elégedve, és lássunk csodát: szeptember 5-i keltezéssel megszületett a határozat arról, hogy bizony gyógybarlang az abaligeti.- A gyógybarlanggá nyilvánításból igaz­gatóságunknak, vagyis a kezelőnek szárma­zik majd a legkevesebb haszna. Jól illeszke­dik azonban abba a programunkba, hogy a barlang ne csak idegenforgalmi bemutató- hely legyen, hanem újra gyógyító, illetve gyógy-idegenforgalmi funkciót kapjon. A minősítés azonban önmagában nem elég, hiszen a gyógyhelyként való működtetés­hez még meg kell szerezni a Baranya Me­gyei ÁNTSZ engedélyét is - jegyzi meg dr. Iványi Ildikó (képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. Dr. Balikó Zoltán főorvos szerint ha a szakmai véleményezésen múlik az ÁNTSZ engedélye, aligha lehet kétséges az ered­mény. Egyébként is az ÁNTSZ és elődje kez­dettől az ügy támogatója volt.- A hivatalos elismeréssel elindulhat újra valami kezdeményezés, részint turisztikai alapon állva, hiszen komoly hotelszolgáltatás kívánkozik mögé. A szakmai részét mi, pécsi tüdőgyógyászok vállaljuk. Hogy milyen for­ma lehetséges és célszerű, azt még meg kell beszélni. Most csak hangosan gondolkodom a témáról. Az ország minden részéből nagyon sok beteg jött Abaligetre és nem a tömeget adó asztmás betegek, amelyek állapota jól ke­zelve, odafigyelve szépen karban tartható, ha­nem leginkább a krónikus és problémás bete­gek jártak vissza rendszeresen. Kimutatható, hogy hosszú időre tünetmentesség érhető el náluk. Ez a gyógyszerköltségnél, de akár munkaképesség szempontjából a táppénznél is számításba vehető az egészségbiztosítás ré­széről. Egészségügyi menedzsereket kell majd bevonni annak kidolgozására, hogy mi­ként lehet a költségeket megosztani a beteg, esetleg valamilyen alapítvány és az OEP kö­zött. Valószínű ugyanis, hogy az OEP önma­gában nem tudja, nem hajlandó megoldani a finanszírozást. Viszont elképzelhető, hogy az a beteg, aki most is eljön Nyíregyházáról, és hetekre szobát bérel Orfűn vagy Abaligeten, tehát jelenleg is fizet a gyógyulásáért, hajlan­dó lesz valamennyit áldozni azért, hogy szer­vezett körülmények között és - ami nagyon fontos - orvosi felügyelettel részesüljön ellá­tásban. A barlangkúra újbóli betagozódása az intézeti formába viszont kevéssé látszik járha­tó útnak, hiszen kórházi ellátásként nem volt rentábilis a klímakúra. Egy biztos: a felújítás befejezése után már gyógybarlangként fog megnyílni a látogatók előtt az abaligeti cseppkővilág. Elkapkodott­nak aligha lehet nevezni ezt a minősítést. Remélhetőleg a gyógyító célú hasznosításá­nak nem lesz ennyire kátyús az útja. De ez már üzleti érzék kérdése is. dunai imre Dél-Dunántúlon az egyedülálló méretű cseppkőbariang eddig feltárt és bejárható része (főága) 474 méter hosszú. Az abaligeti plébánia irattárában őrzött - 1829-ből számlázó - írásos doku­mentumokban találjuk a barlangra vonatkozó legrégebbi adato­kat. Hajdan a barlangnak csak az előürege volt ismert. 1768- .ban Mattenheim József molnár - akinek a malmát a barlangi patak hajtotta - néhány társával az előüregen túlra merészked­ve behatolt az addig ismeretlen barlangba, és a főág végén le­vő tavacskáig jutott. A barlang első leírása Kölesi Vince bicsérdi káptalani ispán nevéhez fűződik, aki 1819-ben Mestrovich Antal abaligeti ispánnal fél nap alatt bejárta a barlang főágát. Az 1959-ben feltárt felső teremben vannak az érintetlen cseppkö­vek, mert a többi részt megdézsmálták a látogatók. Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — CSERI LÁSZLÓ Ez Magyarország Történetünk hőse egy zavart pillanatában úgy határozott, számítógépes monitort vásárol Pécsett, mert a régit „kinőtte", meg aztán már nehezen bírja szemrontó villódzásait. Mivel régről tudta, hogy cipőt a cipő- boltból kell beszerezni, így az­tán számítógépes szaküzletben próbálkozott, nem pedig a hús­boltban, mint ahogyan azt a gyakorlatlan zöldfülűek ten­nék. Meg is rendelt az egyikben egy szimpatikus modellt a bolt árlistájából kiválasztva. Három hét, és már meg is lesz, bíztat­ta az eladó. Három hét múlva azonban még két nap haladékot kértek. Amikor bement, csak a fejüket rázták, majd feltelefonáltak Bu­dapestre, de onnan az a tanács érkezett, hogy kérjen a kedves vevő valami mást. Újabb szak­bolt következett, itt is az árlistá­ból választott, de csak a fejét in­gatta az eladó. Aztán hősünk próbálkozott egyéb márkákkal, amelyek közt volt olyan is, amelyikkel egy akármilyen ap­ró, nyugat-európai ország fa­lucskájában is Dunát lehetne rekeszteni, annyi van még ta­lán a zöldségboltokban is, de a szakember csak nézett a sem­mibe. Nem beszerezhető, mondta. Aztán kiderült, hogy az árlistán szereplő monitorok közül semmit sem lehet kapni, csak azt a néhány szerény pél­dányt, amelyek ki voltak rakva éppen. A harmadik szakbolt­ban hasonló volt a helyzet, rak­táron csupán egyetlen márka néhány példánya található. A többi megrendelhető, mondta az eladó, a következő héten be­szerzik, de abban nem biztos, hogy sikerül is. Következett az egyik hipermarket, amelyik na­gyon kedvező áron kínált egy jól csengő nevű monitorfajtát, de a szaki lebeszélte a vásárlás­ról: ennek a márkának Magyar- országon nincs szervize, ezért meghibásodás esetén az egy­éves garanciaidőn belül kicseré­lik a készüléket, ám egy év múlva ki lehet dobni. Hősünk nem adta fel, egy újabb céggel próbálkozik, ők három nap alatt beszerzik, ígérték. A három nap még nem telt le, most várakozik, és el­gondolkodik azon, amit az egyik boltban, arra a kérdésé­re, hogy mi ennek a tehetetlen­ségnek az oka, mit is válaszolt a kereskedő: Uram, ez Magyar- ország. MÉSZÁROS ATTILA __________________ At lantisz Visszajött. Szerencsésen landolt - hányadszor? Most hét asztro­nautát hozott vissza, öt ameri­kait, két oroszt. Nem tudom, pontosan milyen messze ke­ringhet tőlünk az űrállomás, amelyet ez a hét remek ember lakhatóvá tett, előkészített ar­ra, hogy immár állandó bázisa legyen a világűr lovagjainak. De biztos, nagyon messze, tér­ben mért távolsággal, mint ahogy időben a másik, a titok­zatos és elsüllyedt földrész is. Az Atlantisz teszi a dolgát, fel sem kapjuk már a fejünket, hogy Cape Canaveral, és köze­lében a Kennedy űrközpont. Amikor a siklóhajó a kifutópá­lya fölé érkezve ereszkedni kezd, mindig van mellette leg­alább egy kísérő vadászgép. Bolha az elefánt mellett, holott ez a vadászgép is kész műsza­ki csoda. Az Atlantisz azon­ban leteszi kerekeit, engedel­mes és gigantikus jószágként pontosan ott áll meg, ahol kell. Mint egy szelídített, egy­szerű óriás. Sokan már fel is állnak a Híradó képernyője elől, hogy kiszaladjanak valamiért a konyhába. Az Atlantisz -ez az Atlantisz - mintha már nem lenne ügy. Ha felmennek azok, akik lakni fognak ott, némileg nagyobb figyelemmel emeljük majd fel a fejünket. Az első na­pokban, talán az első hetekben is. Ám a hírek mind ritkábbak lesznek a lovagokról, akik ott az égben is teljesen emberiek. De addig is ki figyel már a XX-XXI. század Atlantiszára, ami következetesen közelebb- re hozta az addig meghódítha- tatlannak hitt sötét messzesé­geket? Az elérhetetlen elérhető­vé vált, az álom realitássá, a szenzáció gyakorlattá. Nem a titkok üldözője már ez az At­lantisz. A régi, az igen. A XX. szá­zad hatalmas előrelendülésé­ben minden megszokhatóvá váll. Vagy előbb utóbb valóság­gá. Maradnak az embereknek azok a titkok, amelyekről biz­tosan tudja, megfejthetetlenek. Mint amilyen az Atlantisz, az eltűnt kontinens. Miközben az űrsikló ismét indulásra készül, visszanézünk a sötét múltba, és felfedezzük megint az arany­kort üzenő sejtéseket. Amire - aranykorra és reményre - oly nagy szükségünk van, s lesz. hetedik oldal HOLNAP Riport „Az igazság mindig naiv és magabiztos: készpénznek veszi, hogy azonnal diadal­maskodik, mihelyt felisme­rik... A hazugság ezzel szemben cinikus, agyafúrt és fantasztikusan szerve­zett. ” Ezzel a mottóval rea­gál két pécsi önkormányzati képviselő, Körömi Attila és Staub Ernő a lapunkban csütörtökön megjelent Ün- neprontó(k) című írásra. Portré Sáfár Sándor hosszúhetényi nyugdíjas bányász egy római villa maradványaiért aggó­dik. A maga részéről megtett mindent. PORTRÉ Mesélnek a pécsi utcák Eckert Józsefné életének legszebb időszaka 1983-tól 1991- ig tartott, amikor főhivatású anyaként a gyermekek nevelé­sét végezte, a háztartást vezette. Nem mintha nem szerette volna választott hivatását, az idegenvezetést, de katolikus szellemben, istenhívőként nevelkedett emberként vallja, hogy a legfontosabb a család.- Bemutatná a mai munkáját?- Akármerre fordul az ember, mindenhonnan a múlt köszönt rá egyházmegyénkből. Történel­münk folyamán Baranya és Tolna sokféle, mindenkihez szóló érté­kekkel telítődött. Gyerekkorom óta van bennem valamiféle örök, kielégíthetetlen kíváncsiság, hogy minél többet tudjak meg a környezetemről, másrészt hivatá­som ezeknek az ismereteknek át­adása másoknak, ami a legfonto­sabb teendők egyike. Ekként im­már évek óta az egyházmegye múltját tanulom, értékeit veszem számba, s próbálom megosztani másokkal is.- Amikor a minap bi­zonyos egy­házmegyei ereklyék után érdeklődtem, azt tanácsolták, hogy forduljak Eckert Józsefnéhez.- Pedig mindent én sem tud­hatok, legfeljebb azt - és ebbe már meglehetősen sok energiát fektettem be -, hogy mondjuk ki­hez fordulhatok a püspökségen, hogy e kérdéseket megválaszol­hassam.- Ön a püspökvár kalauza, s most októberben, pécsi sétákat is szervez, melyek végén valamelyik szerzetesrendbe látogatnak el a résztvevők.- Valóban ezt szeretném meg­valósítani. Oly sok mindenről me­sélhetnek az utcák, a házak, hogy nem is hinné az ember. A belvá­rosban nem nehéz olyan útvona­lat kiválasztani, ahol szinte min­den lépésre jut egy legenda, akár világi, akár egyházi kapcsolatban. De hogy szóljak a püspöki palotá­ról is, magam is meglepődtem azon, hogy milyen sok pécsit ér­dekel, milyen sok itt élő ember számára fontos, hogy betekint­hessen e falak közé.- Feltételezem, hogy az utazás a legfőbb hobbija. Szeretek utazni, világot látni, de vannak sokkalta fonto­sabb dolgok is a számomra. Sze­retném elvégezni a teológiát, hogy jobban képben legyek, ha terítékre kerül az egyháztörténet. Másrészt imádom a természetet, a kertet, az otthoni munkát. Sző­lőnk van Postavölgyben.-Ésa bor?- Olaszrizling és rizlingszilvá­ni. Én ugyan nem szoktam inni, de mások szerint jó. KOZMA FERENC Eckert Józsefné, a pécsi egyházmegye idegenforgalmának szervezője 1955-ben született Kisdorogon. Német és orosz nyel­ven beszél; évekig Szekszárdon egy utazási irodánál dolgozott, mint idegenvezető. Bejárta egész Európát, főleg az egykori ke­leti blokk államait. Férje alkalmazott, két gimnazista fiuk van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents