Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-21 / 260. szám

Ü 2000. Szeptember 21., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Két kerékkel kevesebb A szeptember 22-i autómentes napot szervezők a levegőbe beszélnek Aki autóbusszal utazik, huszadnyi útfelületet foglal el, mint egy autózó. Az au­tóbusz tizennyolc utaskilométert tesz meg annyi üzemanyaggal, amennyivel az autó egyet. Utaskilométerenként az autó hetvennégyszer több szén-monoxidot és tizenkétszer több szénhidrogént bocsát ki, mint a busz. Szeptember 22-én lesz az európai autómentes nap. A régióból egyedül Pécs jelezte, csatlakozik a mozgalomhoz. Pedig pénzbe kerül. Utólagos engedelmet kérve Balogh Gábortól, aki lelkes szorgalommal szórja szét az inter­neten a legújabb kerékpáros híreket, legutób­bi leveléből felhasználok néhány sort. Azt ír­ja a fiatalember, hogy Budapest például azért nem csatlakozott az autó­mentes naphoz, mert a fővá­rosban két kisebb belvárosi zóna biztosítása és lezárása, a tömegközlekedés átirányí­tása, illetve részbeni ingye­nessé tétele közel 10 millió forintos költséggel járt volna. Azt a következtetést is meg­kockáztatja, hogy az autók, autózók számának csökke­nésével járó előnyökkel szemben Budapes­ten nagyobb súllyal esett latba a gépkocsival közlekedők várható elégedetlensége. A közlekedési tárca még áprilisban körle­velet juttatott el az önkormányzatokhoz. A boríték nem ment „üres kézzel”, mert az autómentes naphoz csatlakozásra biztatás mellett tartalmazott egy, az EU-ban már használt szervezési-szakmai útmutatót, ho­4 SZEMÉLYGÉPKOCSIK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA BARANYÁBAN (1997) 2 év alatt 20 év felett 3% 2-5 év 11-15 év Forrás: Pannon Almanach K gyan is kell csinálni egy ilyen revolúciót. Mert hát minek is lehet nevezni, ha nem forradalomnak ezt a két éve lábra kapott mozgalmat? A motorizáció évszázadában letenni az autót? Csakhogy - állapíthatta meg körtelefonjai alapján Balogh Gábor - „a csatlakozó önkormányzatok és lelkes mun­katársaik azért a maguk módján, ügyesen rátaláltak azokra a forrásokra, támogatók­ra, kapcsolható ügyekre, amelyek elengedhe­tetlenek és hasznosak ilyenkor. ” Pécsen kívül Szeged, Sopron, Hatvan, Veszprém, sőt az Aggteleki Nemzeti Park is csatlakozott a felhíváshoz. A legnagyobb fel­hajtás - mondhatnánk pedálozás - Szegeden lesz. A város hivatalosan is jelentkezett az Európai Unió felhívására, használhatja a ren­dezvény európai lógóját, egy kandi kamerán keresztül kapcsolatban lesznek Brüsszellel, a városban ezen a napon mindenki ingyen használhatja a trolit és a villamost. Sopron­ból azt a hírt kaptuk, hogy ezen a napon a polgármester is biciklin szándékozik hivata­lába indulni. Európában összesen több mint 700 város csatlakozott idén a mozgalomhoz, csak Ausztriából 65. De úgy tűnik, ez sem elég. Működik egy fölöttébb zöld szervezet, a cseh és USA-beli székhelyű Car Busters, amely az európai autómentes napot túl pu­hának tartja, ezért már most meghirdette 2001. szeptember 21-re a World Car Free Day-1, a világraszóló autómentes napot. Végül is komoly és időnként meghökken­tő adatok támasztják alá a nagyvárosok höm­pölygő gépjármű-áradatának veszélyességét. Pécs környezetvédelmi programja - a munka a múlt évben készült el - szerint a város leve­gőminősége évek óta a mérsékelten szennye­zett kategóriába tartozik a rendszeresen mért nitrogéndioxid mennyisége alapján. Ennek a koncentrációnak fő forrása a közlekedési ere­detű szennyezés. Ugyancsak a közlekedés fe­lelős a levegő ólomtartalmáért. Korántsem véletlen, hogy a szakemberek szerint a leve­gő minőségének javítása érdekében megte­endő intézkedések között - rögzíti az ugyan­csak a múlt évben összeállított Pannon Al­manach - a fontossági sorrendben első a közlekedés korszerűsítése, struktúrájának át­alakítása, a nagy forgalmú utak településeket megkerülő szakaszainak kiépítése, a forga­lomcsillapított területek kiterjesztése. Egy térképet mutat Gerentsér Gábor, a pécsi Környezetünkért Alapítvány titkára. Ez egyelőre csak az elképzelések összefog­lalása. A városban összesen 62 kilométer hosszúságú kerékpárutat szeretnének. A három gerincvonal egyike a belváros-Siklósi városrész-Malomvölgyi tó között húzódna, több mint 7 kilométeres hosszával, a másik az Uránvárost kötné össze a belvárossal, mintegy 3,6 kilométer hosszan, végül a har­madik a belváros-Budai vám nyomvonalon haladna. Mert a légszennyezés egyik mérséklője a kerékpárok használata lehet. Amennyiben persze a feltételei biztosítottak. Az EU-orszá- gok lakóinak 80 százaléka elégedett az autó­mentes napokkal, azzal, hogy egy-egy ilyen akció eredményeként 20-50 százalékkal csökken a légszennyezés. Más előnyöket is a mérlegre tesznek. Például azt, hogy a kerék­páros közlekedés révén több hely jut mások­nak, hiszen 10 bicikli parkolhat és 17 halad­hat egy autó helyén. Néhány ország - finn, holland, német a példa - adatai szerint a ke­rékpározás feltételeinek biztosítása, megfele­lő utak építése, sávok kijelölése, biciklitáro­lók létesítése 15-25 százalékkal csökkenti a városban az autóforgalmat. Magyarországon évente 300400 ezer új kerékpárt vásárolnak az emberek. Ez négy­szerese a teljes gépkocsi-kereskedelemnek. A MÁV is felfigyelt az autóval szemben két ke­rékkel kevesebben közlekedőkre. 1966-ban már 100 ezren vették igénybe a vasút bicikli­sekhez kötődő szolgáltatásait, rá egy évre pe­dig az Intercity-vonatokon is lehet kerékpár­ral utazni. A közlekedési minisztérium kon­cepciója szerint - a Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetségének javaslatára - már ebben az évben összesen 2000 kilométer hosszúságú kerékpárút kiépítése szerepel. Mindez ellensúlyaként annak is, hogy Ma­gyarországot pillanatnyilag mintegy 140 ezer kilométer út szeli keresztül-kasul, személy- gépkocsiból 2,4 millió van. Jó részük elag­gott állapotban... (lásd táblázatunkat). Ezt akár szerény számnak is mondhat­nánk ahhoz képest, hogy az európai konti-. nensen összesen 100 millió autó fut. így már könnyebb tudomásul venni, hogy a Földön a gépjárművek okozzák a levegőszennyezés felét. Egy-egy évben 106,8 millió tonna szén­dioxidot, 5,75 millió tonna szénmonoxidot, 1,3 millió tonna nitrogénoxidot eresztenek a levegőbe. Évente elégetik a vüág kőolajter­melésének harmadát. Amikor a pécsi közgyűlés legutóbbi ülé­sén szóba került az autómentes nap, a kor­mányzati és az ellenzéki oldal is egyaránt tá­mogatásáról biztosította. De Blasio Antonio (első képünkön), az Egészséges Városért Alapítvány ügyvezetője jelezte, hogy hasz­nos lenne, ha a jövőben nem csak egy, de több autómentes napot is szerveznének, s erre jó dátum lehet a szeptember 22. mellett a Föld napja is, április 22-én. Csakhogy ez pénzbe kerül. Többek között azért, mert a szeptember 22-i autómentes napra a Pécsi Tömegközlekedési Rt. felaján­lotta, hogy az autóikat otthon hagyók, abból kiszállók ingyen vehetik igénybe a helyi jára­tokat. Az európai tapasztalatok szerint az ilyen akciók eredményeként kilencszer any- nyian kerékpároznak, mint máskor, mintegy 10 százalékkal nő a tömegközlekedési eszkö­zök igénybevétele. Kóczián Lőrinc (második képünkön), a PT Rt. vezérigazgatója ilyen méretű utasszám-növekedésre nem számít, de becslése szerint nálunk is 3-5 százalékkal többen szállnak majd buszra.- Az autómentes nap a bérleteseinket nem érinti, a jegyeladásból származó bevételünk talán 200400 ezer forinttal lesz kevesebb. Ennyibe kerül a tömegközlekedésnek Pécsett az autómentes nap. Tényleges adatokhoz, ta­pasztalatokhoz természetesen majd csak szeptember 22-e után jutunk. Ezek ismereté­ben lehet arról gondolkodni, hogy több ilyen akció nap is legyen-e egy-egy évben Pécsett. A szakemberek becslése szerint a város­ban mintegy 20 ezer kerékpár lehet. A bicik­liseknek jelenleg kiépített út hossza 5,2 kilo­méter. Akik rendszeresen használják kerék­párjukat, a város különbö­ző területein 65 kerékpár- tárolót találnak. Ezeket a Környezetünkért Alapít­vány rakja ki, jövő évben szeretnék 90-re emelni. Gerentsér Gábor azt mondja: ha 500 olyan pé­csi száll szeptember 22-én biciklire, akik korábban in­kább autóztak, akkor már jó eredményt könyvelhetnek el. Mondhatnánk, a levegőbe beszélt, mert az igazi siker ott csapódhat le. Holnap.________________________________MÉSZÁROS A. CSERI LÁSZLÓ A bizánci olimpia Az EuroSport csatorna is közve­títi az ohmpia eseményeit. A de­rék magyar szpíker, aki már ak­kor is televíziós sportriporter volt, amikor a televíziózás a hőskorát élte, még mindig aktív. Annak idején ő közvetítette élő adásban Botond vezér híres bu­zogányhajítását a bizánci olim­piáról, most azonban vala­mennyi sportág eseményeiről tudósít. Körülbelül ilyen mon­datokat haühatunk tőle egy fut­ballmeccs közben: Egy csatár vezeti fel a labdát, átíveli a bal­oldalra, ott azonban szerel a sö­tét mezben játszó hátvéd. De már újra az előző csapatnál van a labda, annál, amelyik a sötét­mezesek ellen küzd. Újabb tá­madás szerveződik, az ellenfél erőteljesen védekezik, ide-oda pattog a labda, hiába, no, ma különösen gömbölyű, de most a kimondhatatlan nevű világos mezes játékos kirúgja az oldal­vonalon túlra. Gól. Hát ez egy ilyen játék, kedves nézőim, hol az egyik csapat rúg gólt, hol a másik, sohasem egyszerre. Azt még megérti az ember, hogy valaki nem ért minden sportághoz, de hogy miért nem tudja a játékosok nevét, azt már nehezebben, persze 22 ne­vet, plusz a tartalékokat is be­magolni, nem lehet könnyű. Legutóbb egy kézilabdameccs közben figyeltem fel rá, amikor azt mondta, hogy támad a spa­nyol csapat. Nézem, a spanyol csapat játékosainak mezén te­nyérnyi betűkkel ott a felirat: Yugoslavia. Az igaz, hogy több idegen nyelven is másképpen írják, mint ahogy ejtik a szava­kat, nyilván itt is úgy van leír­va, hogy Yugoslavia, és úgy ejt­jük, hogy spanyol. Ilyen jelen­ség a magyar nyelvben is elő­fordul, leírjuk, hogy minisztéri­um, és úgy mondjuk, hogy só­hivatal, vagy leírjuk kétszáz- szőr, hogy dögöljön meg a fő­nök, aztán amikor belép a szo­bába, fel is olvassuk mindjárt: Az Isten éltesse sokáig! Itt van például a Horn Gyu­la, aki az MSZP tudta nélkül létrehozta és aláírta a Szövetség az Európai Magyarországért mozgalom alapító dokumentu­mát, majd mikor kérdőre von­ták, azt olvasta ki belőle, hogy pártegység. Hát, éljen az MSZP! Természetesen ez utóbbi mondatot úgy tessenek felolvas­ni, hogy éljen a Fidesz! Tudom, persze hogy tudom, a bányákban mindig sötét volt. Itt, a Mecseki-medencében kü­lönösen, mintha az áhított, és nem is oly régen igen nagyra értékelt feketeszén adta volna akár az akkor még a mélyben dolgozó gránerek arcának, akár a pár éve felsejlő bányá­szati jövőnek az alapszínt. Most már feleslegesek az újabb sóhajok. A bányászat visszafordíthatatlanul leállt. Ami talán folyamatosnak te­kinthető, az a (volt) bányászok érdekképviselete. Élén változat­lanul ugyanazzal a tekintélyes megjelenésű úrral. Aki megle­hetősen gazdag ember. Olyany- nyira, hogy a közelmúltban dél-afrikai, ám szakszervezeti köntösbe öltöztetett vadász-sza­fari nyomán kapta szárnyra a felhördült közvélemény. Most a sajtó ismét vele fog­lalkozik. S mert szakszervezeti elnök, lényegében a bányászok érdekképviseletének minőségé­vel. Azzal, hogy mennyire meg­alapozott, mennyire megbízha­tó, milyen mértékben gráner- központú ez a tevékenység. Ar­ról szólnak a hírek, hogy az említett első számú szakszerve­MÉSZÁROS ATTILA___________________ Sötétség zeti vezető importjogot kért szén behozatalára. Persze, nagy csendben. Sokkal hango­sabban beszélt arról nem is oly rég, hogy ha a Gazdasági Mi­nisztérium megerősíti az orosz importszén behozatalának szándékát, akkor a szakszerve­zet sztrájkot hirdet. Az ügyben - az elnök által kért engedély kapcsán - szere­pel a Pécsi Erőmű Rt. is, amely­nek kazánjaiba kerülne a 70 ezer tonna orosz szén. Az üzem évi közel 800 ezer tonnás igé­nyében ez a 70 ezer tonna el­enyésző, a többit saját bányá­jából fedezi. Ha jobban járnak, jobb alapanyagot kapnak, iga­zuk van. A kérdés ezért nem is feléjük szól: ha szeptember 13-án szén importálásának engedélyéért folyamodik az érdekképviselet első számú embere, miként le­het, hogy már márciusban megígéri az e miatti sztrájkot? Másként fogalmazva, elképzel­hető az is, hogy a szakszerve­zet magával szemben kezdemé­nyez munkabeszüntetést? Vagy esetleg a bányászok az érdek- képviseletük ellen? Mert tény­leg, nálunk minden elképzelhe­tő. Ilyen sötétben ugyanis nem lehet tisztán látni. hetedik oldal HOLNAP Riport Ünneprontó(k) címmel megjelenő írásunk re­ménykedő, mert abban bízik, hogy a Pécsért való tenni akarás végül is le­győzi az ízléstelenségbe menő politikai acsarko- dásokat, a ködös érték- rendszerek által vezérelt botránygörgeteget. Portré Dohos László ezredes, a Magyar Hadsereg veze­tő karnagya szerint a ze­ne a békét, a szépséget, a szabadságot juttatja az emberek eszébe. Szerin­te a zene a háború ellen­pontja. Portré „Javítani az élet minőségén” Ahogy ő mondja, tán kissé engedékenyebb a kelleténél munkatársaihoz. A szemüveg mögül szigorú, de érdeklődő szempár tekint a világra. Komló tisztiorvosának persze szüksége is volt a szigorúságra a városban eltöltött közel négy évtized alatt, ahol megélt kudarcokat, de sikereket is, utóbbiakat nagyobb számban. Az egyetem után, 1960-ban két évet Szekszárdon dolgozott a kór­ház gégészetén. Ám visszavágyott Baranyába, így körzeti orvosként Komlóra került, majd 1963. janu­ár 1-jétől a tanács egészségügyi osztálya közegészségügyi cso­portja lett a munkahelye. ’66-tól a város közegészségügyi vezetője, előbb a KÖJÁL-nál, majd utódjá­nál, az ÁNTSZ-nél.- Ifjú éveimben még vonzott a gyermek-, illetve belgyógyászat, ám később a körülmények is úgy hozták, hogy elszakadtam a be­tegellátó orvosi munkától. Nem csalódtam, hiszen mindig is von­zott a tudo­mány elmé­leti oldala. A közegész­ségügy az évtizedek so­rán több szer­vezeti változáson is átesett. Ugyanúgy a komlói terület nagy­sága is változott a közigazgatási határok időnkénti módosulásá­val. Ma az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat komlói szervezetéhez 56 telepü­lés ügyes-bajos dolga tartozik. Sőt, ’92-től, az önkormányzatok­nál megszűnt egészségügyi osz­tályok igazgatási feladatait is a szolgálat vette át.- A praktikus orvosi munka eredménye szinte rögtön vissza­igazolható, a miénk csak hosszú távon. Ugyanakkor, ha eredmé­nyesen dolgozunk, annak hatása tán nagyobb, maradandóbb. Munkám lényege a megelőzés, akár például járványügyről, akár szervezésről legyen is szó. Min­dig arra törekedtem, hogy tevé­kenységem az emberek életének minőségére pozitív hatást gyako­roljon. Persze értek kudarcok is, hiszen a belvárosi csúf tízemele­tesek megépítését azok közé so­rolom. De sikerként könyvelem el a sok zöldterü­letet, például a buszpályaud­var mellettit is. Annak is örülök, hogy Komló min­den szempontból egyre tisztább, talán kis részem nekem is van benne.- Szabadidejét a sportnak szen­teli. Mint pécsi lakos, elnöke egy Dr. Tihanyi László 1936-ban Budapesten született. 1948-ban költöztek Pécsre. Itt érettségizett, majd szerzett orvosi diplomát. '62 óta dolgozik Komlón, mint tisztiorvos. Testvére a megyei önkormányzat főépítésze, felesége ugyancsak az ANTSZ munkatársa Egyetlen gyermeke, 22 éves lánya jelenleg is tanul. egészségügyi sportegyesületnek, de vezetője a tájékozódási futók megyei szövetségének is.- Szeretem a futást, a természe­tet, az utazást. Az életem szürke lenne nélkülük. DEÁK GÁBOR V 1 i i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents