Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-01 / 240. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Szeptember 1., péntek HfH-il BARANYA I TÜKÖR Lépésváltás az együttműködésben Komoly gazdasági eredményeket remélnek a határ menti összefogástól A tervek szerint a jövőben az eurore- gionális együttműködés keretében a hor- vát-magyar határ menti megyék szoro­sabbra fonják kapcsolataikat, nem utol­sósorban a várható támogatások remé­nyében. Tavaszig kidolgozzák az érintet­tek annak a programnak a tervezetét, ami alapját képezheti az Európai Unióhoz (EU) később benyújtandó pályázatnak. A tegnap Pécsről Eszékre induló régióvo­natnak elsődleges célja szintén az együtt­működés még szorosabbá tétele volt. Pécs-Szekszárd-Eszék A résztvevők által mérföldkőnek aposztrofált múlt pénteki harkányi fórumon Eszék-Bara- nya, Baranya, Verőce-Podravska, Somogy, Kapronca-Kőrös, Zala és Muraköz megyék képviselői közös elhatározásra jutottak ab­Egy sikeres pályázat Bologna vezetésével Tuzla, Eszék és Pécs közösen adott be pá­lyázatot az unió balkáni stabilitást elősegíteni szándékozó program­jára. Amint arról Szász János, az Európai Fejlesztési Iroda főtaná­csosa beszámolt, a döntéshozók a pályázatot pozitívan bírálták el, s szeptemberben már útjára is indulhat a projekt. A kétéves prog­ram során többek között a magyarországi horvát, illetve délvidéki magyar civil szervezetek is számíthatnak támogatásra. A négyesfogatot alkotó pályázók közül Pécsnek a felhasználható összegből mintegy negyvenezer euró (több mint tízmillió forint) jut. ban, hogy a jövőben erőfeszítéseket tesznek a területek kapcsolatainak fejlesztéséért. A tegnap reggel Pécsről Eszékre induló EU régióvonatn^k elsődleges célja a határ menti együttműködés szorosabbá tétele volt. - Az egész napos utazás során az érin­tett megyék képviselőinek, turisztikai és gazdasági szakembereinek lehetőségük nyílt elképzeléseik és terveik megvitatására, a kulturális programokkal egybekötött ren­dezvény többek között ezért kiemelkedő fontos­ságú - nyilatkozta lapunk­nak a vonaton dr. Kékes Ferenc (képünkön), a Ba­ranya Megyei Közgyűlés elnöke. - A gazdaság és a turizmus fejlesztése, kö­zös környezet- és termé­szetvédelmi programok kidolgozása, valamint a kulturális együttműködés erősítése tartoz­nak a határ menti megyék fő feladatai közé. Pörös Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés al- elnöke kérdésünkre elmondta, a pénteken aláírt megállapodás célja a határon átnyúló ré­giók terveit támogatni hivatott uniós pályáza­ton való mielőbbi rész­vétel. - A fejlesztési programok tervezetei - amelyben többek kö­zött szerepel Gyéké­nyesnél egy új határát­kelő létesítése, kö­zös szennyvíztisztító rendszerek kialakítá­sa, a beremendi ipari park és elkerülő út ki­alakítása, valamint a 67-es út folytatása - jövő év tavaszára elké­szülnek - közölte. - Amennyiben pályázata­ink sikeresek lesznek, 2002-től évente mint­egy 14 millió euró támogatáshoz juthat a hét megye. A határ menti felsőoktatási intézmé­nyek együttműködését is elengedhetetlennek tartjuk, a tervek szerint a közeljövőben a pé­csi és az eszéki egyetemek képviselői közös programok kidolgozását kezdik meg.- Mi már régóta szorgalmazzuk az inter- régió kibővítését - mondta el a Dunántúli Naplónak Kocsis Imre Antal, Szekszárd pol­gármestere. - Ami eddig konkrétan megva­lósult: a környezetvédelmi bizottság elkészí­tette az érintett területek környezeti állapot- felmérését. Ez egy több ezeroldalas anyag, a jövő feladata pedig az lesz, hogy ebből ki­szűrjük azokat a részterületeket, amire az együttműködők felépíthetik programjaikat. Ugyancsak sikeresnek tekinthető a Duna- Dráva Nemzeti Park és a horvátországi Kopá­csi-rét Természeti Park kapcsolata. A kezde­ményezés csírája 1997-ben jött létre, s az együttműködést többek között az indokolja, hogy a délvidéki Felső-Dunavölgy területe természetes határral érintkezik a honi nem­zeti park Béda-Karapancsa tájegységével. A két rész pedig teljes egészében összefüggő egységet képez és azonos élőhelyeket jelent. A területek vezetői szerint néhány éven belül - a Fertő-Hanság Nemzeti Park mintájára - létrejöhet a közös park. A fizika egyesítést ma még gátolja, hogy horvát oldalon van egy, a magyar határig tartó húsz kilométeres sza­kasz, amely pillanatnyilag nem védett, olta­lom alá helyezése folyamatban van. A Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke, Árki Sándor szintén kedvező tapasztalatairól számolt be: - A drávaszabol- csi híd felújításánál is együttműködtünk a horvátokkal, s azóta a karbantartást is közö­sen végezzük. Mai, aktuális feladatként pedig ugyancsak egyeztetünk a horvátokkal a 67-es út Szigetvár utáni, határ felé történő meghosz- szabbításáról, miként más közútfejlesztési tervek esetében is. m. b.-w. k. Hírcsatorna NEM EREDETI A VAZA. Nem veszi meg az állam a korábban ókori görögnek hitt vázát, a pesti muzeológusok szerint ugyanis XIX. századi. A szakvé­leményt arra alapozzák, hogy több évszázad díszítési motívu­mai egyszerre találhatók az edényen. A lelet nem tekinthe­tő hamisítványnak, csupán utánzatnak. A vázát most visz- szaküldik a pécsi múzeumnak, ők pedig a himesházi tulajdo­nosnak. (mbe) SŰRŰBB IC-JÁRATOK. A szeptemberi egyetemi szemesz­ter kezdetére a MÁV visszaállí­totta a nyári időszak alatt szü­neteltetett járatait. Augusztus 27-től naponta közlekedik Pécs és Budapest között a 10.55-ös és 15.40-es és InterCity járat. Budapestről 12.10-kor indul a menetrendből eddig kimaradt szerelvény. (sn) SZÁRÁSZ járdaépítési progra­mot indít. Szeptembertől csak­nem fél kilométer hosszúság­ban teljesen új járdaszakasz ké­szül két és fél millió forint ér­tékben. A szükséges többlet­pénzt megyei pályázaton nyerte az önkormányzat. (cs) MÁGOCSI KÖZÖSSÉGEK. A település önkormányzatának közreműködésével közösségfej­lesztő egyesület alakult, amely segíti a civil szerveződések ala­pítását. Az egyesület a környék­beli falvak lakossági kezdemé­nyezéseit is felkarolja. (cs) ZÁDORBAN A ROMA és a beás hagyományőrző csoportoknak dél-dunántúli találkozót szervez a helyi kisebbségi önkormány­zat szeptemberben. Eddig több mint tíz helytörténet-kutató, tán­cos és énekes közösség jelezte a részvételét Baranya és Somogy megyéből. (cs) MA AZ M1-EN 13.00-tól 13.50- ig ismét jelentkezik a „Sétatér”. A hét témái: Lengyeli Öregdiá­kok Szövetsége, Millenniumi ünnepség Mohácson, Régióvo­nat: Pécs-Kaposvár-Eszék, Decsiek a Hannoveri Világkiállí­táson, Szekszárdi symposion. Nyugdíjemelés - kamattal együtt Legkésőbb az év végén emelkedik az öregségi ellátás Mivel az infláció nem a tervezett szerint alakult, november­ben, de legkésőbb decemberben nyugdíjemelésre számít­hatnak az érintettek. Eldőlt, hogy a változás - mivel egy százaléknál magasabb - visszamenőleges lesz, a kormány emellett a jegybanki kamattal is emeli az öregségi ellátást. Budapest-Pécs Az már az év első'negyede után látszott, hogy az infláció megha­ladja azt a 6-7 százalékot, ame­lyet a kormány januárban terve­zett, így a fennálló törvények sze­rint rendezni kell a nyugdíjak helyzetét is. Korábban még nem volt biztos, vajon az öregségi ellátást egy szá­zaléknál magasabban kell-e emel­ni, ez ugyanis a folyósítás során döntő jelentőségű. Ha egy száza­lék alatt marad a változás, akkor a nyugdíjtörvény alapján nem kell visszamenőleg kifizetni az ellátást. Mára azonban világossá vált, hogy ennél magasabban emelke­dik a nyugdíj, ugyanis az infláció és várható bérnövekedés együtt­hatója meghaladja az egy száza­lékot (e két index segítségével számolják ki az öregségi ellátás változását). Harrach Péter, a szo­ciális és családügyi tárca vezetője a minap bejelentette, legalább két-három százalékos változás várható novemberben, de legké­sőbb decemberben. Ez egy 30 ezer forintos nyugdíj 2 százalé­kos emelése esetén - mivel visz- szamenőleg, egy összegben ki kell fizetni az emelt ellátást - no­vemberben egyszeri plusz 6600 forintot jelentene, míg december­ben már 30.600 forintot hoz a postás. (Ugyanez a 16.600 forin­tos minimálnyugdíjnál 3652 fo­rint, a következő hónaptól pedig 16.932 forintra nőhet az ellátás.) A szociális miniszter azt is kö­zölte, idén először a kormány nemcsak a törvényben előírt eme­lést hajtja végre, hanem az aktuá­lis jegybanki kamattal is megnö­veli a kiegészítést. Ez jelenleg 11 százalék, ami a 30 ezres nyugdíj 6600 forintos egyszeri kiegészíté­sére még 726 forintot többletet je­lent. (A legkisebb öregségi ellátás­nál ez a visszamenőleges korrek­ción felül 402 forintot hoz.) Természetesen az is előfordul­hat, hogy az ősz végi nyugdíjeme­lés több lesz, mint két százalék, de várhatóan a 3 százalékot nem haladja meg. Ahhoz azonban, hogy már novemberben, s ne az év utolsó hónapjában kaphassák meg az idősek az emelt ellátást, legkésőbb szeptember végén dön­tenie kell a kormánynak a növelés mértékéről, az átfutási idő az uta­lásig ugyanis legalább öt hét. A Baranyában élő több mint 80 ezer öregségi és mintegy 21 ezer rokkantnyugdíjas mellett az ellá­tás változása másokat is érinthet. A minimálnyugdíjjal azonos ösz- szegű ugyanis a gyermekgondo­zási segély és a gyermeknevelési támogatás, amely a gyermek 3-8 éves koráig folyósítható, ha a szü­lő három vagy több kiskorút ne­vel. így a juttatás emelése ezeket a támogatásokat is növelheti. Késlekedő milliók PÉCS Még az előző kormányzati ciklus idején pályázott si­kerrel Pécs a királyi és ki­rálynői városok emlékeinek feltárását, illetve a millen­niumi megemlékezéseket támogató programhoz. A 300 milliós központi pénz azonban az évek alatt csak cseppenként érkezett. Mint már beszámoltunk róla, a ter­vek szerint az államalapítási ün­nepségek része lett volna a pécsi középkori egyetem romjainak fel­tárása, védőépülettel való ellátása: Ma nyüt volna meg itt „A középko­ri egyetem története és az Aranyos Mária-kápolna gótikus szobrai” cí­mű kiállítás, erre azonban, mivel a munkálatok csak lassan haladnak, már nem kerül sor. A Dóm kőtár esetében úgy hírlik viszont: várha­tó az idei nyitás. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) részéről Varga Koppány elnöki tanácsadó arról tá­jékoztatott, hogy a középkori egyetem befejezéséhez hozzáve­tőleg 120-130 millió forintra lenne szükség, de ez nem biztosítható egy költségvetési évben. Az OMvH az idén 25 milliót tudott biztosíta­ni, ez az összeg mindenképpen elegendő a terület lefedéséhez és a kutatómunkák befejezéséhez. A Dóm kőtárra az idei előirány­zat a korábban tervezett 20 millió forint helyett 12 millió forint, ez elég az épület teljes befejezéséhez. Az átadás várható időpontja ez év decembere. Arra a kérdésre, hogy miért halad csak lassan a támogatás fo­lyósítása, a tanácsadó elmondta: a központi beruházási pénzek a hosszú átfutás miatt általában nyár végén válnak hozzáférhető­vé, ám az idén sikerült ezt egy hónappal előbbre hozni, így min­den helyszínen megindulhat a munka. Az OMvH illetékesei azt is hangsúlyozták, aggodalommal tekintenek arra, mi lesz a létesít­mények sorsa elkészültük után. A hivatal úgy fogalmaz: „Nem tudjuk, a sok szereplő közül ki fogja vállalni az üzemeltetést, ki gondoskodik a látogatókról, ké­szült-e üzleti terv a fenntartásról, hogyan fognak a város és a régió életébe az elkészülő létesítmé­nyek bekapcsolódni? A kérdések tisztázása szükséges, hiszen a legnagyobb hiba lenne holt emlé­keket létrehozni. Ahhoz azon­ban, hogy a középkori egyetem és a Dóm kőtár élettel telítődjék, már most életképes, gazdaságilag megalapozott elképzeléssel kelle­ne rendelkeznünk a hasznosítást illetően.” Egyelőre csak az biztos, hogy az egyetemi romokhoz kötődő ter­vezett kiállítás már nem lehet a vá­rosban most folyó egyetemtörté­neti konferencia ünnepi aktusa. Budapest-Pécs Gógl Árpád sajnálja Nem a miniszter adja át a millenniumi zászlót sán. Talán ez volt az a meghatáro­zó pillanat, amikor először tuda­tosodott bennem, hogy méltó do­log, hogy jó magyarnak lenni. Örültem a megtiszteltetésnek, hogy én hozhatom el a millenni­umi zászlót, és mondhatom el Önöknek, pécsieknek azt, amit Önöktől, pécsiektől tanultam: hogy méltó dolog magyarnak lenni. A kormányzás felelőssége sok­szor nem enge­di, hogy a kö­zösségi lét sze­mélyes öröme­it szándékunk szerint, ma­gunk is_ élvez­hessük. így tör­tént ez ma is. Elmondhatat­lanul sajnálom, hogy nem lehetek ott személye­sen Pécsett nemzeti tudatunknak ezen a különleges, megismétel­hetetlen, ünnepi megnyilvánulá­sán. Kérem, fogadják be szívükbe a millenniumi magyar zászlót, és féltő gonddal vigyázzák, hogy to­vábbra is, hogy mindig jó legyen magyarnak lenni. Dr. Gógl Árpád” A rendkívüli kormányülés miatt,nem dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter (ké­pünkön), hanem dr. Mikes Éva, a miniszterelnöki hiva­tal államtitkára adja át Pécs millenniumi zászlóját dél­után a Szent István téren. Az alábbiakban a miniszter levelét közöljük. „Pécsi Polgárok, szeretett Honfi­társaim! Hetek óta boldog szívvel ké­szülök rá, hogy átadjam Pécs vá­rosának a millenniumi zászlót. Ez a város hagyta rajtam leg­jobban a keze nyomát, a város, ahol iskoláimat végeztem, és ahol orvosi és egyetemi oktatói műkö­désemet elkezdtem. Bennem él a hála tanáraim iránt, akik még a gimnáziumban felkeltették ben­nem az orvosi hivatás iránti lelke­sedést, akiktől az egyetemen megtanulhattam a mesterség sza­bályait, és elleshettem a gyógyítás művészetét. Érettségire készülő gimnazista voltam, amikor 1956- ban ott lehettem a Széchenyi té­ren Hunyadi János szobrának, Pátzay Pál alkotásának felavatá­TERMESZETVEDELMI ISMERETEK. Alighogy elkezdődött a taní­tás, máris iskolás csoportokkal népesült be az előzetes bejelentkezé- sek alapján ingyen látogatható pécsi Pintér-kert. fotó, tóth László Nem emelik a helyi adókat Új intézmény a konyhák üzemeltetésére Siklós Amint az előzetesen is várható volt, az eredeti napirendtől eltérően a tárgyalás első felében került sor a távfűtési vég­számlák kérdésére a város képviselő-testületének tegnapi tanácskozásán. A testület döntése értelmében egyelőre nem emelkednek a városban a helyi adók. tagja egy olyan kívülálló személy, aki évekkel korábban épp a távfű­téssel kapcsolatos olyan akció kez­deményezője volt, amiről mára ki­derült, hogy csak kárt okozott a la­kosságnak. A képviselők többsége azonban nem osztotta a városatya nézetét, és a felvetés ellenére bizal­mat szavaztak a civil személynek. A város lakosságát és vállalko­zóit leginkább érintő kérdésben az előzetes várakozásokkal ellen­tétben nem lépett a testület. A he­lyi adók mértékéről folytatott vitá­ban több képviselő is a pénzügyi bizottság javaslata mellett érvelt, miszerint azoknál ne történjen A városatyák a tegnapi, estébe nyúló testületi ülésen Mehring Ist­ván képviselő javaslatára vizsgáló- bizottságot hoztak létre, amelynek feladatául a lakosságnak kiküldött távfűtési végszámlák kérdésköré­nek tisztázását szabták. Amint azt az ülésen Bakó Pál alpolgármester elmondta, a kérdéses számlákat már egy független bírósági szakér­tő is vizsgálja. A bizottság megala­kítása körüli vitában Pávics János képviselő abbéli tiltakozásának adott hangot, miszerint a grémi­umnak lehetőség szerint ne legyen emelés dacára annak, hogy a tele­pülésen a lehetséges maximumtól azok jelentősen elmaradnak. A többségi véleménnyel ellenke­zők meglátása szerint viszont leg­alább az inflációt követő mérték­ben szükség volna az emelésre, ugyanis később az egy adagban, kényszerűségből bevezetésre kerü­lő „dózis” nagy ellenérzést válthat majd ki. A javaslatot elvetették, így a városban jövőre is a jelenlegi ösz- szeget fizetik az állampolgárok. A tanácskozás befejező részé­ben a képviselők a város konyhái­nak működtetésére egy új intéz­mény létrehozása meUett tették le voksukat. Amint arról lapunkban tegnap már beszámoltunk, az ÁNTSZ számos hiányosságot talált a konyhákban, nemrég azonban azok pótlására haladékot adott. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents