Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-18 / 257. szám
2000. Szeptember 18., hétfő HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — Látható-e az alagút vége? Elkészült Baranya megye szociális ellátórendszerének fejlesztési programja, melyet a Dél-dunántúli Szociális Fejlesztésért Konzorcium készített el, miután a feladatot elnyerte a Baranya Megyei Önkormányzat által kiírt pályázaton. A szociális szféra teljes vertikumával foglalkozó programnak itt csak egy „kis” szeletkéjéről szólunk, a megyei önkormányzat szociális intézményrendszerének helyzetképéről az intézményvezetőkkel készített interjúk alapján. A szociális program megtárgyalása lesz egyébként a holnap megalakuló Baranya Megyei Szociális Tanács első napirendi pontja is. A tanács létrejöttekor azonban több szakember önhibáján kívül nem lesz jelen. A szociális program kialakítását végző kon- zojcium három szervezetet takar, a Hazai Térségfejlesztő Kft.-t, a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Kht.-t és a Vectigalis Általános Vállalkozási Rt.-t, tájékoztatta lapunkat Gyurkóné Bódi Csilla, a Forrásközpont módszertani igazgatója és Tasnádi Péter, a Vectigalis igazgatója. Munkájuk során alapvető célként tűzték ki a szociális ellátás teljes vertikumának korszerűsítését, hiszen ez az az ágazat, amely mindig a maradék elv alapján működött. Hogy a megvalósítás során a stratégiai célok közt milyen sorrend alakul majd ki, az politikai döntések során dől el, amelyeket minden valószínűség szerint a pénzügyi források megszerzésének lehetőségei is befolyásolnak. A pénzek országos pályázatokon és EU-források révén szerezhetők meg, hiszen az EU pénzforrásai 2001-ben a szociális területre is megnyílnak. Elkészült tehát a helyzetelemzés, a fejlesztési koncepció és a stratégiai program, melyet végül a visszajelzések után az operatív program követ. A rendkívül alapos és körültekintő, a szociális szféra teljes vertikumával foglalkozó programnak - amely az egyik intézményvezető jövőképével ellentétben látja az alagút végét - ezúttal csak egy kis szeletkéjéről szólunk. A Baranya Megyei Önkormányzat szociális intézmény- rendszerének helyzetképéről az intézmény- vezetőkkel készített interjúk alapján, a Forrásközpontnál lévő háttéranyagokból és elemzésekből történt válogatás révén. Az intézményvezetők az interjúk során több kérdéscsoporttal is foglalkoztak. Azzal kapcsolatban, hogyan is helyezik el intézményüket a megye szociális ellátórendszerében, többek között kiderült, hogy a megye településein a szociális és egészségügyi ellátás hiányosságai (személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, hospice-szolgáltatások, ápoló-gondozó otthonok) megterhelik a metegek bentlakásos intézménye) kiépítése nem történt meg. A szociális ellátások területén nem jelennek meg ellátott feladataik arányában a civilek,' az ellátási szerződések lehetőségével nem él a megye. Nincs koncepcionális fejlesztés a politikai váltógazdálkodás miatt, nincsenek stratégiai célok a rendszer fejlesztésére és továbbépítésére. Az intézményvezetők képtelenségnek tartják a négyévenkénti vezető- és szakmai felügyelet váltásokat, úgy érzik, a pillanatnyi érdekek dominálnak. A politikai váltógazdálkodás következtében az önkormányzat nem igazán tud „jó gazdája” lenni az intézményeknek. „A megye nem nagyon ismeri az intézményeit. Az elnök egyszer se, az al- elnök egyszer volt itt.” A megyei intézmények között a rendszeres kapcsolattartás hiányos, de van aki szerint semmilyen együttműködés nincs. Kevés a szakmai fórum, esetleges a szakmai érdekérvényesítés és érdekképviselet, egyesek szerint a szakértők is pártkatonák. Amikor politikai döntés születik, ki se kérik a szak- véleményt. A pénztelenség pedig az intézmények között olyan viszonyt alakít ki, mint az irigykedő szomszédoké. Az általános gazdálkodás, a működés tárgyi és személyi feltételei témakörében egyértelműen kiderült, hogy valamennyi intézmény alulfinanszírozott. Az állami normatíva 75-100 százalék közötti arányban kerül leadásra, a többletbevételek egy része pedig nem marad az intézményeknél, a „bérmaradványt a fenntartó elszívja” a feladatnövekedés ellenére. Az épületek állaga lelakott, döntő részük korszerűsítésre szorul. A legtöbb intézménynél hosszú ideje egyáltalán nem volt festés, mázolás. Szinte valamennyi túlzsúfolt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy alig van a gondozottaknak személyes életterük. Az épületek felújításának elmulasztása és a tárgyi eszközök ki nem cserélése biztosan garantálja, hogy ezek az intézmények öt éven belül szegényházzá süllyednek. Kevés a képzett szakember, és jellemző, hogy vidékre nem utaznak. lenség a megyében, hogy a gondozottak fenntartásos betétkönyvére történnek olyan vásárlások, beszerzések, amelyek az adott ellátás alapszolgáltatási feladatait biztosítják. Az intézményvezetők között van olyan, akinek nehézséget okoz a szociális rászorultság definiálása, és ennek az intézményen belüli érvényesülésének értelmezése. Sok esetben éppen a vezetők szájából hangzik el, hogy ezen intézményekben nem feltétlenül azok vannak, akiknek kellene. „Nem készülnek környezettanulmányok, illetve léteznek hamis környezettanulmányok. A mostani otthonokban gazdagok is élnek. Ez számunkra tudathasadásos állapot. (...) Felvételkor a nyugdíjascédulát nézem. Nekem a tulajdonos költségvetési érdekeit kell képviselnem. A felvételt meghatározza a medicinális státus és az egyéni jövedelem: ha nincs nyugdíja, bekerülési esélye minimalizálódik. A szociálisan rászorulókkal likviditási gondot csinálok magamnak, s így megkérdőjelezik alkalmasságomat.” A szociális törvény módosításával a minőségi szolgáltatás biztosítása'inkább jelszavakban, pályázati szövegekben, a beiskolázások irányultságában jelenik meg, semmint a napi gyakorlatban. A vezetők irányítást, szakmai segítséget, ösz- szefogást, képzéseket, konferenciákat, a szociális szféra szereplői közti kommunikáció fejlesztését várnák. Az intézmények feladatellátását tekintve felmerül a profiltisztaság kérdése. A „profiltisztátlanság” esete fordul elő több intézménynél, ahol a súlyos értelmi fogyatékos, halmozottan sérült gondozottak mellett a képezhető, fejleszthető, tanköteles gondozottak is megjelennek. De másutt is fellelhetők hasonló gondok. Bár voltak példaértékű kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására, jellemző az intézményvezetők jövőképére, hogy a túlélést hangsúlyozzák. „Nagyon pesszimista vagyok, nem látom az alagút végét.” A Baranya Megyei Szociális Tanácsba delegáltak Bálint Bánk, Siklós és Vidéke Területfejlesztési Társulás; dr. Benkő Kónya Józsefné, Értelmi Fogyatékosok Otthona, Mozsgó; Csokonainé Fuga Natália, Pécs-baranyai Hallássérültek Érdekvédelmi Egyesülete; Fratanolo János, Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, Pécs; Hídvégi Péter, Baranya Megyei Munkaügyi Központ; dr. Hon/áth Zsófia, Baranya Megyei Ön- kormányzat, Népjóléti Iroda; Illés Józsefné, Családsegítő Központ, Sásd; dr. Jakab Tibor, Baranya Megyei Önkormányzat Szociális Bizottsága; Kálmándy Pap Ágnes, Párbeszéd Fiatal Szociális Segítők Helyi Egyesülete, Pécs; Keserű Árpád, Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete; Kis Tóthné Vasvári Ibolya, Mecsekalja Térségi Egyesület; Kovács Antalné, Kastélypark Módszertani Otthon, Keresztespuszta; Ligeti Andorné, Népjóléti Főosztály, Pécs; Lőcsei Attila, Támasz Gondozói Központ, Pécs; dr. Mikoly Lilian, Népjóléti Főosztály, Pécs; Schönberger András főrabbi; Szűcs Edit, Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezet; Varsányi Ferenc evangélikus lelkész. gyei szociális szakellátást, és várólisták alakulnak ki. A hosszú ideje tartó megyei költségvetési nehézségek miatt a fejlesztések elmaradásán túl jellemző az is, hogy a szociális törvényben szereplő új ellátási formák (rehabilitációs intézmények, szenvedélybeA vezetők az interjúk során az általuk nyújtott ellátással kapcsolatos kérdésekről beszéltek a legkevesebbet. A gondozottak döntő része szociálisan rászoruló a saját jövedelme alapján. A térítési díjak megállapítása a jogszabálynak megfelelő. Nem egyedi jeA novemberben a közgyűlés elé kerülő szociális program holnap megtárgyalásra kerül a megalakuló Baranya Megyei Szociális Tanács ülésén. A tanács a szociális ellátásban feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek, a feladatokat önként vállaló szervezetek képviseletét ellátók együttműködési fóruma kíván lenni. Poros Béla, a közgyűlés alelnöke (képünkön) tájékoztatása szerint meghívást kaptak a kistérségek, a történelmi egyházak képviselői, a nagyobb civil szervezetek, szociális intézmények. Minden szervezet egy személyt delegálhat a tanácsba, amely alakuló ülésén dönt arról, hogy a későbbiek során a szociális ellátásban érdekelt szervezetek számára jelölést biztosít-e. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy több intézmény, civil szervezet nem kapott meghívást, Pörös Béla azt válaszolta, hogy rengeteg a civil szervezet, de tekintettel arra, hogy nincs gyűjtőszervezetük, valamennyi meghívására nincs lehetőség. Dr. Farkas Anett, a népjóléti iroda munkatársa, aki a szervezés lebonyolítását végezte, arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megye hét kistérségéből csupán három delegált tagot a tanácsba, a többiek nem reagáltak a felhívásra. ______________cseri l MÉ SZÁROS ATTILA Kerékvilág Egy térképet forgatok a kezemben. így szól a felirat: Pécs város kerékpárút-hálózata - megvalósíthatósági vizsgálat. Tulajdonképpen álomvilágról van szó. Gerincvonalak, elosztóhálózat. Álom alatt nem a megvalósítását szorgalmazók elhatározását értem, hanem azt a környezetet, amely jóval szélesebb a bi- áklire pattanók táboránál, és jóval kevesebb a pénze, mint amennyit az elképzelések megvalósítása igényelne. Vagyis a válasz minősíti álommá. Ugyanakkor egy kiadványt is fellapozok. Gépjárműforgalom, kibocsátás, szén-mo- noxid, zajszint. Nem valami rózsás a helyzet. Terv és valóság. A nyarat általában azért is várom, mert egyszer csak megjelennek az utakon a kerékpározók. Többen mennek így munkába, elkezdenek a sportszínvonalon pedálozók is hajtani az utakon, néha iskolásokból, de másokból összeállt kiránduló, országjáró konvojok is kerekeznek az utakon. Kedvelem őket. Egy rohanó gépkocsiból soha sem lehet annyit látni, mint a kerékpár nyergében ülve. Nincsenek sportlétesítmények. Oktatási intézmények is kénytelenek nélkülözni a tornatermet, nincs hely számos sportág esetében az edzésekre. Es ítél a sorozóbizottság: fájdalmasan egészségtelen, kisporto- latlan ifjúságunk. A Tour de France, vagy az olasz körverseny, a Giro résztvevői nem csak kiváló kerékpárosok. Elszánt, akaratukban megerősödött, kitartó fickók is. Nem csak a bringák nyergében hasznos és hasznosítható emberi tulajdonságok ezek. A fizikai kihívásnak megfelelni szellemi erőt igényel. A pécsi térkép csak útvonalakat jelöl meg. Nincsenek rajtapéldául adatok arról, hogy eddig milyen hosszan épültek kerékpárutak. Az igen, hogy végül a hálózat közel 62 kilométer lenne. Megépítésének teljes költsége mintegy 410 millió forint. A kerékpározást kedvelők, feltételeinek megteremtését szorgalmazók meglehet, mást is kiszámoltak. Például azt, hogy ha elegendő mennyiségű sportlétesítményt kellene építeni, biztos, hogy 400 millió nem elég. Csak Pécsett sem. Ilyen szempontból kerékpárút nélkül is jól ismert az ország. CSERI LÁSZLÓ ________________ Eg y kiló arany Lépten-nyomon érezhetjük, hogy lassacskán a pénz mozgat mindent, a pénz válik egyetlen értékrendünkké. A szépen szaporodó televíziós vetélkedők ma csak akkor vonzóak, ha legalább egymillió a tét, pedig nemrégiben még örültünk egy Szokol rádiónak vagy egy kétnapos karakószörcsögi útnak is. A nagypénzű vetélkedők egymással is vetélkednek, és immár Lajcsi is indít október elejétől egy általa kitalált vetélkedő- sorozatot, melynek győztese egy kiló aranyat vihet haza. Azt egyelőre nem tudni, hogy Lajcsi saját aranyáról van-e szó, melyet saját aranybányájából nyer ki munkájának verítékével, vagy ő csak közvetít, de kit érdekel ez. Lajcsi egyébként, hogy pletykáljak egy kicsit, nagy bajban volt a nyár elején, németországi szakmai útját kellett feleségestül megszakítania: „Hogyan is maradhattunk volna, amikor itthon épp kibújt Lalika első foga?” Lalika tehát szépen fejlődik, s bár fogalmunk sem volt, hogy létezik, de így is sokat izgultunk érte. Van tehát már egy foga, lesz aranya is, és ha nagyon szorgalmas lesz, mire felnő, belőle is lehet majd Lajcsi. Ahogy Friderikusz Sándor is Fridivé nőtte ki magát. Ő viszont direkt a saját gázsijából ajánlott fel havonta félmillió forintot közvetlen munkatársainak. Mindig az kapja meg, akinek a nevét egy kalapból kihúzzák. Pontosabban, maga Fridi húzza ki a nyertes nevét, feltehetően azért, mert nemcsak a pénz az övé, hanem a kalap is, és feltételezhetően azonnal szeretné látni a kolléga szemében megcsillanó könnycseppet, amely a hála megnyilvánulásaként jelenik meg. A pénzért megvásárolt szeretet azonban nem tartós, bár azt mondják a szakemberek, hogy a pénz uralmának korszaka, legalábbis mifelénk, hosszúnak ígérkezik. Persze azért még létezik igazi szeretet is. Az egyik, e hé közepén megjelenő képes hetilapban például Zámbó Jimmy felesége azt állítja, hogy számára a férje a legnagyobb ajándék. Ez ahhoz képest, hogy a vicc szerint a kis Jimmy születésekor felsírt az orvos, nagyon szép és megható vallomás. És talán a pénz sem játszik benne az elvártnál nagyobb szerepé. hetedik oldal HOLNAP Riport Soha nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly. Évről évre egy Kaposvár nagyságú település lélekszámúval leszünk kevesebben. A politikusokat az a gondolat foglalkoztatja, hogy határon túli magyarok betelepítésével állítsák meg a kedvezőtlen folyamatot. Portré Berki Tamás, a magyar Scatman Joe, a dzsessz- éneklés legnagyobb alakja hazánkban. A scatelő stílust világhírű elődjénél jóval hamarabb űzte már, sőt tanítja is ezt az énektechnikát a Zeneművészeti Főiskolán. Portré Hazánk a térképen csak egy pont Azt mondja, hogy könnyű New York-ot megszokni és megszeretni, hiszen sokféle arca van. Az ott élő emberek mosolygósán barátságosak, készségesek; szeretnek társalogni, örömmel útbaigazítják az eltévedt idegent. Persze az is igaz, hogy mindig rohannak.- Könnyű-e kézen fogni az amerikait és elhozni Magyarországra?- A kérdés bonyolult, lehetetlen rá igennel vagy nemmel válaszolni.- Miért? A távolság miatt?- Talán kevesen tudják, hogy az átlag amerikai nemigen mozdul ki otthonából, legfeljebb Kanadába vagy Mexikóba ruccan át. E közel kétszázhatvanmilliós országban alig negyvenmilliónak ha van útlevele, a módosabb, gazdagabb értelmiségieknek. Ekként máris adott, hogy milyen réteget tudunk megcélozni.- Sikerrel?- Sok esetben igen. De hadd mondjak el még egy dolgot. Az amerikai sok szorongással vág neki Európának, általában szervezett útra fizet be, és többnyire Angliát választja elsőül, ahol nem akadnak nyelvi nehézségei. Utána Franciaország, Olaszország következhet. A keleti tömbbe ötödik-hatodik európai kiruccanása után vállalkozik csak.- Mi mivel tudjuk idecsalogatni?- Budapesttel és néhány olyan vidékkel, ami a világörökség része. Pannonhalmával, Hollókővel. A hévizek nemigen érdeklik Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Rt. New York-i kirendeltségének munkatársa Pécsett született 1970-ben. 1993-ban a Tourinform Baranya megyei kirendeltségén dolgozott. New York-ba két éve érkezett; Magyarországot próbálja az amerikaiaknak eladni. Nőtlen. őket, a konyha és a bor már több figyelmet érdemel, ám igazából a látványt keresik az öreg kontinensen. Ekként a nagy utazási irodák többnyire az úgynevezett „arany háromszög” fogalmával - Bécs, Prága, Budapest - adnak el bennünket. Amerikából nézve Magyarország csak egy pont.- Hogyan, vesz részt ebben a marketingmunkában?- Hobbim az utazás és utaztatás, s ami azzal jár. Az irodánk évente legalább nyolcvanezerféle információs anyagot juttat el a jelesebb utazási irodákhoz, bemutatókat szervezünk az USA nagyvárosaiban, idegenforgalmi újságírókat hívunk meg országjárásra. E napokban egy negyv.enfős sajtócsapat érkezik országos körútra, melynek során ellátogatnak Pécsre is. Nagyon szeretném, ha e szűkebb régió, a szülővárosom több figyelmet kapna odaát. Ehhez jó csali lenne, ha a világörökség részévé válna a pécsi belváros. Harapnának rá. S ha már eljönnek, a villányi pinceajtókat is tágabbra lehetne tárni. KOZMA FERENC i f * 1