Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-18 / 257. szám

2000. Szeptember 18., hétfő HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — Látható-e az alagút vége? Elkészült Baranya megye szociális ellátórendszerének fejlesztési programja, me­lyet a Dél-dunántúli Szociális Fejlesztésért Konzorcium készített el, miután a feladatot elnyerte a Baranya Megyei Önkormányzat által kiírt pályázaton. A szo­ciális szféra teljes vertikumával foglalkozó programnak itt csak egy „kis” szelet­kéjéről szólunk, a megyei önkormányzat szociális intézményrendszerének hely­zetképéről az intézményvezetőkkel készített interjúk alapján. A szociális prog­ram megtárgyalása lesz egyébként a holnap megalakuló Baranya Megyei Szociá­lis Tanács első napirendi pontja is. A tanács létrejöttekor azonban több szakem­ber önhibáján kívül nem lesz jelen. A szociális program kialakítását végző kon- zojcium három szervezetet takar, a Hazai Térségfejlesztő Kft.-t, a Dél-dunántúli Regio­nális Forrásközpont Szolgáltató Kht.-t és a Vectigalis Általános Vállalkozási Rt.-t, tájé­koztatta lapunkat Gyurkóné Bódi Csilla, a Forrásközpont módszertani igazgatója és Tasnádi Péter, a Vectigalis igazgatója. Mun­kájuk során alapvető célként tűzték ki a szo­ciális ellátás teljes vertikumának korszerűsí­tését, hiszen ez az az ágazat, amely mindig a maradék elv alapján működött. Hogy a megvalósítás során a stratégiai célok közt milyen sorrend alakul majd ki, az politikai döntések során dől el, amelyeket minden valószínűség szerint a pénzügyi források megszerzésének lehetőségei is befolyásol­nak. A pénzek országos pályázatokon és EU-források révén szerezhetők meg, hiszen az EU pénzforrásai 2001-ben a szociális te­rületre is megnyílnak. Elkészült tehát a helyzetelemzés, a fej­lesztési koncepció és a stratégiai program, melyet végül a visszajelzések után az opera­tív program követ. A rendkívül alapos és kö­rültekintő, a szociális szféra teljes vertiku­mával foglalkozó programnak - amely az egyik intézményvezető jövőképével ellen­tétben látja az alagút végét - ezúttal csak egy kis szeletkéjéről szólunk. A Baranya Megyei Önkormányzat szociális intézmény- rendszerének helyzetképéről az intézmény- vezetőkkel készített interjúk alapján, a For­rásközpontnál lévő háttéranyagokból és elemzésekből történt válogatás révén. Az intézményvezetők az interjúk során több kérdéscsoporttal is foglalkoztak. Azzal kapcsolatban, hogyan is helyezik el intéz­ményüket a megye szociális ellátórendszeré­ben, többek között kiderült, hogy a megye településein a szociális és egészségügyi ellá­tás hiányosságai (személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, hospice-szolgáltatások, ápoló-gondozó otthonok) megterhelik a me­tegek bentlakásos intézménye) kiépítése nem történt meg. A szociális ellátások terü­letén nem jelennek meg ellátott feladataik arányában a civilek,' az ellátási szerződések lehetőségével nem él a megye. Nincs kon­cepcionális fejlesztés a politikai váltógazdál­kodás miatt, nincsenek stratégiai célok a rendszer fejlesztésére és továbbépítésére. Az intézményvezetők képtelenségnek tart­ják a négyévenkénti vezető- és szakmai fel­ügyelet váltásokat, úgy érzik, a pillanatnyi érdekek dominálnak. A politikai váltógaz­dálkodás következtében az önkormányzat nem igazán tud „jó gazdája” lenni az intéz­ményeknek. „A megye nem nagyon ismeri az intézményeit. Az elnök egyszer se, az al- elnök egyszer volt itt.” A megyei intézmények között a rendsze­res kapcsolattartás hiányos, de van aki sze­rint semmilyen együttműködés nincs. Kevés a szakmai fórum, esetleges a szakmai érdek­érvényesítés és érdekképviselet, egyesek szerint a szakértők is pártkatonák. Amikor politikai döntés születik, ki se kérik a szak- véleményt. A pénztelenség pedig az intéz­mények között olyan viszonyt alakít ki, mint az irigykedő szomszédoké. Az általános gazdálkodás, a működés tár­gyi és személyi feltételei témakörében egy­értelműen kiderült, hogy valamennyi intéz­mény alulfinanszírozott. Az állami normatí­va 75-100 százalék közötti arányban kerül leadásra, a többletbevételek egy része pedig nem marad az intézményeknél, a „bérma­radványt a fenntartó elszívja” a feladatnöve­kedés ellenére. Az épületek állaga lelakott, döntő részük korszerűsítésre szorul. A leg­több intézménynél hosszú ideje egyáltalán nem volt festés, mázolás. Szinte valamennyi túlzsúfolt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy alig van a gondozottaknak személyes életterük. Az épületek felújításának elmu­lasztása és a tárgyi eszközök ki nem cserélé­se biztosan garantálja, hogy ezek az intéz­mények öt éven belül szegényházzá sül­lyednek. Kevés a képzett szakember, és jel­lemző, hogy vidékre nem utaznak. lenség a megyében, hogy a gondozottak fenntartásos betétkönyvére történnek olyan vásárlások, beszerzések, amelyek az adott el­látás alapszolgáltatási feladatait biztosítják. Az intézményvezetők között van olyan, akinek nehézséget okoz a szociális rászo­rultság definiálása, és ennek az intézményen belüli érvényesülésének értelmezése. Sok esetben éppen a vezetők szájából hangzik el, hogy ezen intézményekben nem feltétlenül azok vannak, akiknek kellene. „Nem készül­nek környezettanulmányok, illetve léteznek hamis környezettanulmányok. A mostani otthonokban gazdagok is élnek. Ez szá­munkra tudathasadásos állapot. (...) Felvétel­kor a nyugdíjascédulát nézem. Nekem a tulaj­donos költségvetési érdekeit kell képvisel­nem. A felvételt meghatá­rozza a medicinális státus és az egyéni jövedelem: ha nincs nyugdíja, bekerülési esélye minimalizálódik. A szociálisan rászorulókkal likviditási gondot csinálok magamnak, s így megkér­dőjelezik alkalmasságo­mat.” A szociális törvény mó­dosításával a minőségi szolgáltatás biztosí­tása'inkább jelszavakban, pályázati szöve­gekben, a beiskolázások irányultságában je­lenik meg, semmint a napi gyakorlatban. A vezetők irányítást, szakmai segítséget, ösz- szefogást, képzéseket, konferenciákat, a szociális szféra szereplői közti kommuniká­ció fejlesztését várnák. Az intézmények fel­adatellátását tekintve felmerül a profiltiszta­ság kérdése. A „profiltisztátlanság” esete fordul elő több intézménynél, ahol a súlyos értelmi fogyatékos, halmozottan sérült gon­dozottak mellett a képezhető, fejleszthető, tanköteles gondozottak is megjelennek. De másutt is fellelhetők hasonló gondok. Bár voltak példaértékű kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására, jel­lemző az intézményvezetők jövőképére, hogy a túlélést hangsúlyozzák. „Nagyon pesszimis­ta vagyok, nem látom az alagút végét.” A Baranya Megyei Szociális Tanácsba delegáltak Bálint Bánk, Siklós és Vidéke Területfejlesztési Társulás; dr. Benkő Kónya Józsefné, Értelmi Fogyatékosok Otthona, Mozsgó; Csokonainé Fuga Natália, Pécs-baranyai Hallássérültek Ér­dekvédelmi Egyesülete; Fratanolo János, Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, Pécs; Hídvégi Péter, Baranya Megyei Munkaügyi Központ; dr. Hon/áth Zsófia, Baranya Megyei Ön- kormányzat, Népjóléti Iroda; Illés Józsefné, Családsegítő Központ, Sásd; dr. Jakab Tibor, Baranya Megyei Önkormányzat Szociális Bizottsága; Kálmándy Pap Ágnes, Párbeszéd Fiatal Szociális Segítők Helyi Egyesülete, Pécs; Keserű Árpád, Nyugdíjasok Baranya Megyei Képvi­selete; Kis Tóthné Vasvári Ibolya, Mecsekalja Térségi Egyesület; Kovács Antalné, Kastély­park Módszertani Otthon, Keresztespuszta; Ligeti Andorné, Népjóléti Főosztály, Pécs; Lőcsei Attila, Támasz Gondozói Központ, Pécs; dr. Mikoly Lilian, Népjóléti Főosztály, Pécs; Schönberger András főrabbi; Szűcs Edit, Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezet; Varsányi Ferenc evangélikus lelkész. gyei szociális szakellátást, és várólisták ala­kulnak ki. A hosszú ideje tartó megyei költ­ségvetési nehézségek miatt a fejlesztések el­maradásán túl jellemző az is, hogy a szociá­lis törvényben szereplő új ellátási formák (rehabilitációs intézmények, szenvedélybe­A vezetők az interjúk során az általuk nyújtott ellátással kapcsolatos kérdésekről beszéltek a legkevesebbet. A gondozottak döntő része szociálisan rászoruló a saját jöve­delme alapján. A térítési díjak megállapítása a jogszabálynak megfelelő. Nem egyedi je­A novemberben a közgyűlés elé kerülő szociális program holnap megtárgyalásra ke­rül a megalakuló Baranya Megyei Szociális Tanács ülésén. A tanács a szociális ellátásban feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveze­tek, a feladatokat önként vállaló szervezetek képviseletét ellátók együttműködési fó­ruma kíván lenni. Poros Béla, a közgyű­lés alelnöke (képünkön) tájékoztatása szerint meghívást kaptak a kistérségek, a történelmi egyházak képviselői, a na­gyobb civil szervezetek, szociális intéz­mények. Minden szervezet egy sze­mélyt delegálhat a tanácsba, amely ala­kuló ülésén dönt arról, hogy a későbbiek során a szociális ellátásban érdekelt szervezetek számára jelölést biztosít-e. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy több intézmény, civil szervezet nem kapott meghívást, Pörös Béla azt válaszolta, hogy rengeteg a civil szerve­zet, de tekintettel arra, hogy nincs gyűj­tőszervezetük, valamennyi meghívására nincs lehetőség. Dr. Farkas Anett, a népjóléti iroda munkatársa, aki a szervezés lebonyolí­tását végezte, arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megye hét kistérségéből csupán há­rom delegált tagot a tanácsba, a többiek nem reagáltak a felhívásra. ______________cseri l MÉ SZÁROS ATTILA Kerékvilág Egy térképet forgatok a kezem­ben. így szól a felirat: Pécs város kerékpárút-hálózata - megvaló­síthatósági vizsgálat. Tulajdon­képpen álomvilágról van szó. Gerincvonalak, elosztóhálózat. Álom alatt nem a megvalósítá­sát szorgalmazók elhatározását értem, hanem azt a környeze­tet, amely jóval szélesebb a bi- áklire pattanók táboránál, és jóval kevesebb a pénze, mint amennyit az elképzelések meg­valósítása igényelne. Vagyis a válasz minősíti álommá. Ugyanakkor egy kiadványt is fellapozok. Gépjárműforga­lom, kibocsátás, szén-mo- noxid, zajszint. Nem valami rózsás a helyzet. Terv és valóság. A nyarat ál­talában azért is várom, mert egyszer csak megjelennek az utakon a kerékpározók. Töb­ben mennek így munkába, el­kezdenek a sportszínvonalon pedálozók is hajtani az uta­kon, néha iskolásokból, de má­sokból összeállt kiránduló, or­szágjáró konvojok is kerekez­nek az utakon. Kedvelem őket. Egy rohanó gépkocsiból soha sem lehet annyit látni, mint a kerékpár nyergében ülve. Nincsenek sportlétesítmé­nyek. Oktatási intézmények is kénytelenek nélkülözni a tor­natermet, nincs hely számos sportág esetében az edzésekre. Es ítél a sorozóbizottság: fájdal­masan egészségtelen, kisporto- latlan ifjúságunk. A Tour de France, vagy az olasz körverseny, a Giro részt­vevői nem csak kiváló kerékpá­rosok. Elszánt, akaratukban megerősödött, kitartó fickók is. Nem csak a bringák nyergében hasznos és hasznosítható em­beri tulajdonságok ezek. A fizi­kai kihívásnak megfelelni szel­lemi erőt igényel. A pécsi térkép csak útvona­lakat jelöl meg. Nincsenek raj­tapéldául adatok arról, hogy eddig milyen hosszan épültek kerékpárutak. Az igen, hogy végül a hálózat közel 62 kilo­méter lenne. Megépítésének tel­jes költsége mintegy 410 millió forint. A kerékpározást kedve­lők, feltételeinek megteremtését szorgalmazók meglehet, mást is kiszámoltak. Például azt, hogy ha elegendő mennyiségű sportlétesítményt kellene építe­ni, biztos, hogy 400 millió nem elég. Csak Pécsett sem. Ilyen szempontból kerékpárút nélkül is jól ismert az ország. CSERI LÁSZLÓ ________________ Eg y kiló arany Lépten-nyomon érezhetjük, hogy lassacskán a pénz mozgat mindent, a pénz válik egyetlen értékrendünkké. A szépen sza­porodó televíziós vetélkedők ma csak akkor vonzóak, ha leg­alább egymillió a tét, pedig nemrégiben még örültünk egy Szokol rádiónak vagy egy kétna­pos karakószörcsögi útnak is. A nagypénzű vetélkedők egy­mással is vetélkednek, és im­már Lajcsi is indít október elejé­től egy általa kitalált vetélkedő- sorozatot, melynek győztese egy kiló aranyat vihet haza. Azt egyelőre nem tudni, hogy Lajcsi saját aranyáról van-e szó, me­lyet saját aranybányájából nyer ki munkájának verítékével, vagy ő csak közvetít, de kit ér­dekel ez. Lajcsi egyébként, hogy pletykáljak egy kicsit, nagy baj­ban volt a nyár elején, németor­szági szakmai útját kellett fele­ségestül megszakítania: „Ho­gyan is maradhattunk volna, amikor itthon épp kibújt Lalika első foga?” Lalika tehát szépen fejlődik, s bár fogalmunk sem volt, hogy létezik, de így is so­kat izgultunk érte. Van tehát már egy foga, lesz aranya is, és ha nagyon szorgalmas lesz, mi­re felnő, belőle is lehet majd Lajcsi. Ahogy Friderikusz Sán­dor is Fridivé nőtte ki magát. Ő viszont direkt a saját gázsijából ajánlott fel havonta félmillió fo­rintot közvetlen munkatársai­nak. Mindig az kapja meg, aki­nek a nevét egy kalapból kihúz­zák. Pontosabban, maga Fridi húzza ki a nyertes nevét, felte­hetően azért, mert nemcsak a pénz az övé, hanem a kalap is, és feltételezhetően azonnal sze­retné látni a kolléga szemében megcsillanó könnycseppet, amely a hála megnyilvánulása­ként jelenik meg. A pénzért megvásárolt szere­tet azonban nem tartós, bár azt mondják a szakemberek, hogy a pénz uralmának korszaka, leg­alábbis mifelénk, hosszúnak ígérkezik. Persze azért még léte­zik igazi szeretet is. Az egyik, e hé közepén megjelenő képes he­tilapban például Zámbó Jimmy felesége azt állítja, hogy számá­ra a férje a legnagyobb ajándék. Ez ahhoz képest, hogy a vicc sze­rint a kis Jimmy születésekor fel­sírt az orvos, nagyon szép és megható vallomás. És talán a pénz sem játszik benne az el­vártnál nagyobb szerepé. hetedik oldal HOLNAP Riport Soha nem született olyan ke­vés gyermek Magyarorszá­gon, mint tavaly. Évről évre egy Kaposvár nagyságú tele­pülés lélekszámúval leszünk kevesebben. A politikusokat az a gondolat foglalkoztatja, hogy határon túli magyarok betelepítésével állítsák meg a kedvezőtlen folyamatot. Portré Berki Tamás, a magyar Scatman Joe, a dzsessz- éneklés legnagyobb alakja hazánkban. A scatelő stí­lust világhírű elődjénél jóval hamarabb űzte már, sőt ta­nítja is ezt az énektechnikát a Zeneművészeti Főiskolán. Portré Hazánk a térképen csak egy pont Azt mondja, hogy könnyű New York-ot megszokni és meg­szeretni, hiszen sokféle arca van. Az ott élő emberek mo­solygósán barátságosak, készségesek; szeretnek társalogni, örömmel útbaigazítják az eltévedt idegent. Persze az is igaz, hogy mindig rohannak.- Könnyű-e kézen fogni az ameri­kait és elhozni Magyarországra?- A kérdés bonyolult, lehetet­len rá igennel vagy nemmel vála­szolni.- Miért? A távolság miatt?- Talán kevesen tudják, hogy az átlag amerikai nemigen moz­dul ki otthonából, legfeljebb Ka­nadába vagy Mexikóba ruccan át. E közel kétszázhatvanmilliós országban alig negyvenmillió­nak ha van útlevele, a módo­sabb, gazdagabb értelmiségiek­nek. Ekként máris adott, hogy milyen réteget tudunk megcé­lozni.- Sikerrel?- Sok esetben igen. De hadd mondjak el még egy dol­got. Az ame­rikai sok szorongással vág neki Eu­rópának, ál­talában szervezett útra fizet be, és többnyire Angliát választja elsőül, ahol nem akadnak nyelvi nehézségei. Utána Franciaor­szág, Olaszország következhet. A keleti tömbbe ötödik-hatodik európai kiruccanása után vállal­kozik csak.- Mi mivel tudjuk idecsalo­gatni?- Budapesttel és néhány olyan vidékkel, ami a világörökség ré­sze. Pannonhalmával, Hollókő­vel. A hévizek nemigen érdeklik Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Rt. New York-i kirendeltségé­nek munkatársa Pécsett született 1970-ben. 1993-ban a Tourinform Baranya megyei kirendeltségén dolgozott. New York-ba két éve érkezett; Magyarországot próbálja az amerikai­aknak eladni. Nőtlen. őket, a konyha és a bor már több figyelmet érdemel, ám igazából a látványt keresik az öreg kontinen­sen. Ekként a nagy utazási irodák többnyire az úgynevezett „arany háromszög” fogalmával - Bécs, Prága, Budapest - adnak el ben­nünket. Amerikából nézve Ma­gyarország csak egy pont.- Hogyan, vesz részt ebben a marketingmunkában?- Hobbim az utazás és utazta­tás, s ami azzal jár. Az irodánk évente legalább nyolcvanezer­féle információs anyagot juttat el a jelesebb utazási irodákhoz, be­mutatókat szer­vezünk az USA nagyvárosaiban, idegenforgalmi újságírókat hí­vunk meg országjárásra. E napok­ban egy negyv.enfős sajtócsapat érkezik országos körútra, mely­nek során ellátogatnak Pécsre is. Nagyon szeretném, ha e szűkebb régió, a szülővárosom több figyel­met kapna odaát. Ehhez jó csali lenne, ha a világörökség részévé válna a pécsi belváros. Harapná­nak rá. S ha már eljönnek, a villá­nyi pinceajtókat is tágabbra lehet­ne tárni. KOZMA FERENC i f * 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents