Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-13 / 252. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló KISTER MELÓK 2000. Szeptember 13., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek NÖVÉNYVÉDELMI S. 0. S. A kistermelők kártétel esetén telefonon kérhetnek szaktaná­csot a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomástól. A szakemberek munkanapokon reggel negyed 8 és 8 óra között készséggel áll­nak rendelkezésre a pécsi 72/552-240-es számon. MESZEZÉS. Sokat hallani a ká­posztafélék, a karalábé, a karfiol és a fejes káposzta plazmodio- fórás gyökérgolyvájáról. Ennek jele, hogy amikor a növényt a ta­lajból kihúzzuk, a gyökéren, a gyökémyak közelében jól látható sárgás daganat képződött. A vé­dekezésre két módszer van. Az egyik az évenkénti területváltás, a másik: a kórokozónak olyan életfeltételeket teremtem, ahol nem képes szaporodni. Mivel csak savanyú talajon érzi jól ma­gát, lúgosabb kémhatású talajon termesszük, vagy ősszel meszez- zük a talajt. Kerti gyepgondozás ősszel Az idei nyár nem kedvezett a kerti gyepnek. Aki tavasszal elvetette a fűmagot, tapasztal­hatta - ha nem öntözte rendszeresen -, hogy ki sem kelt, vagy csak foltokban, de később az is kiégett. A korábbi években telepített gyep is nagyon szenvedett az aszálytól. Csak a rendszeres öntözés segít az életben mara­dásban. A víz pedig egyre nagyobb kincs. A kifoltosodott, kiégett gyepet szeptember ele­jén hegyes gereblyével fellazítjuk, és a helynek megfelelő fűmagkeverékkel felülvetjük, majd ge reblyével bedolgozzuk és lehengereljük. Új gyepnél is ez időben jól előkészített, gyommen­tes, aprómorzsás ülepedett vagy hengerezett ta­lajra vessünk. Négyzetméterenként 3-4 deka­gramm magkeveréket egyenletesen elszórunk, majd gereblyével bedolgozva lehengerezziik. Öntözni csak akkor kezdjük, ha a talajnedvessé­get folyamatosan tudjuk biztosítani. Ha az egy­szeri beöntözés hatására csírának indult mag ki­szárad, abból már nem lesz növény. A korábban telepített, vagy öntözött gyepet szeptember végéig, október közepéig kaszálhat­juk. Nitrogén műtrágyát ekkor már ne adjunk. Az őszi lehulló lombot folyamatosan gereblyéz­zük le, mert alatta a fű kipusztulhat. Ut mentén, virágágyásnál a gyep szélét éles ásóval vágjuk egyenesre, hogy a tarackoló füvek ne terjedje­nek át. Fák tövében - ha nem használunk dami- los szegélynyírót - kapálással távolítsuk el a nyí­rás után megmaradó füvet. A tömődött talajú, mohás, lekaszált és rajtahagyott fűtől nemezes gyepet szeptember közepén hegyes fogú, vagy speciális fűhasogató gereblyével mű­veljük meg, levegőztessük. Késő ősz­szel, vagy télen fejtrágyázzunk. Négy­zetméterenként 6-10 deka vegyes mű­trágyát (N, P, K) szórjunk ki egyenlete­sen, csomómentesen. Rostált kom- posztot, fekete tőzeges földet is teríthe­tünk, másfél kilogrammot. A nyíratlan, hosszú, megdőlt fű, az otthagyott lehullott levélcsomók ta­vaszra a gyep foltos pusztulását okoz­zák. Télen ne használjuk a gyepet, ne járjunk a fagyott talajon, mert akkor nem tud regenerálódni. Sáros talajon ugyancsak kárt okozunk. Búzás László Ültessük el a szedertöveket! KERTBARÁTOK. Tisztújító közgyűlést tartott a Kertészek és Kertbarátok Országos Szö­vetsége. A jövőben is kiemelten kívánnak foglalkozni a környe­zetbarát termesztés és növény- védelem ajánlásával, az ilyen módszerek terjesztésével. A fő cél a minőségi termesztés ösz­tönzése, hogy minél több bél­és külföldön eladható termék álljon rendelkezésre. KÖNYVAJÁNLÓ. Második, bő­vített kiadásban jelent meg a Hrotkó Károly szerkesztette Gyü­mölcsfaiskola. A mű részletesen leírja a gyümölcstermő növé­nyek szaporításának elemeit, a faiskolákra vonatkozó rendele­tektől a csemeték tárolásáig. Megújult az alanyokat taglaló fe­jezet. Az egyes fajták részletes leírásán túl segítséget kaphat az olvasó a tulajdonságokat ösz- szevető táblázatokból is. ■ Faiskola Pécsen a Vásártéren naponta 8.00- 15.00 Siklós-Máriagyűdön Árkos u. 9. 9.00- 17.00 Kiváló minőség, kedvező ár, nagy választék 72/351-527, 20/9606-274 •44154* Korábban foglalkoztunk az au­gusztus derekán esedékes sze- derbujtással. Azoknak a gazdák­nak, akik a már megerősödött tö­veket az idén szeretnék elültetni, néhány jó tanáccsal szolgálunk. A kiültetett szedemövény szára­it 20-25 centiméterre kell visszavág­ni. Az első évben, tehát jövő tavasz- szal, csak egy-két hosszú vesszőt hagyjunk meg. Ezeket azonban máris kötözzük a támrendszerhez, hogy minél több fényt kapjanak és az esetleg földre lenyúló részei ne­hogy gyökeret verjenek. A már meglévő ültetvényen a nyáron fejlődött hónaljhajtásokat vissza kell vágni. Ezáltal a hónalj­rügyek a következő évben megerő­södnek. Ezekből indulnak majd ki a jövő évi termőhajtások. A szeder vesszői csak két évig élnek. Amint leteremnek, az ágak lassacskán el­halnak. Ezeket tóméletlenül tövig vissza kell metszeni, mert egyéb­ként elvonnák a következő évi ter­mőrügyek elől a tápanyagokat és a támrendszerük kibogozhatatlan szövevénnyé alakulna át. A kivágott, már letermett ágak helyén tőből újabb hajtások nő­nek. Ezeket kell majd a támrend- szemek arra az oldalára kötözni, melyen a következő évben várha­tó a termés. A termő szedertövön legfeljebb 5-6 termő (kétéves) és ugyanennyi egyéves friss hajtást hagyjunk meg. Ezeket a legcél­szerűbb legyezőszerűen elren­dezni a támrendszer megfelelő oldalán. Kötözzük az indákat fo­lyamatosan, nehogy kifussanak a kezünkből és átnyúljanak a túlol­dalra, vagy sarjakat növesszenek a földdel érintkező inda részei. A nemes szeder sok tápanya­got és vizet igényel. Tavasszal, különösen egy-egy kemény tél után, sok nitrogénre van szüksé­ge. Magnéziumhiány esetén pél­dául a friss hajtások sárgák lesz­nek és a bogyók nem érnek be. A levélerek közti sárgaság vashi­ányra utal. Istállótrágyázással mindez megelőzhető. Ne lepőd­jünk meg ha az örökzöld, tövis­mentes szeder sarjai tüskések lesznek. Tartósan tüskementes csak a Thonfree fajta marad. Király L. Természetes permeüevek Amennyiben gyümölcsfáink a szedés idején enyhén fertő­zöttek, használjunk természetes alapanyagú permetleveket. Olvasóink kérték, közöljük néhány bioié receptjét. Ezúttal a konyhai hulladékokból és egyes gyógyhatású növények­ből házilag elkészíthető permet- szerekről szólunk. A fehérüröm kivonatával az almamolyok, a le- véltetvek, a takácsatkák, a ká­posztalepke, a fekete ribiszke­rozsda, a vetési bagolypille és a hangyák ellen lehet védekezni. Háromszáz gramm friss ürömből 10 liter víz hozzáadásával készít­sünk főzetet. Ha érő gyümölcsök­re vagy szedés előtt a zöldségfé­lékre permetezzük, a főzetet két- háromszoros hígításban használ­juk. A paradicsom hónalj- és oldal­hajtásaiból készült kivonattal a kártevő peterakása idején perme­tezzük a leveleket. Nyomjuk ösz- sze két maroknyi paradicsom zöldjét, és áztassuk fél napig 2 li­ter vízben. A vöröshagyma héjá­ból készült tea (100 grammot 10 liter vízben áztassunk négy nap­ig, majd főzzük fel) hatásos a burgonya- és a paradicsomvész ellen. A földet permetezzük vele, mivel ott vannak a kórokozó gombák. A konyhában már használha­tatlan foldiagymából is készíthe­tünk teát, melyet a fák tányérjá­ba vagy az ágyásokba kell kilo­csolni tízszeres hígításban. Jól véd a penészbetegségektől. Lo­csolhatjuk a vöröshagymateával együtt is, például földieper vagy burgonya alá. Gombák ellen (magas kovasavtartalma miatt) hatásos az egy kiló mezei zsurló­ból készített tea is. Munkaigényes, de olcsó a házi befőzés FOTÓ: MÜLLER ANDREA A legolcsóbb a saját befőzés Jelentősen drágulnak a konzervek Jelentős áremelkedés vár­ható a konzervipari termé­keknél, hiszen a nyersanya­gokat a feldolgozók az idén a tavalyinál átlagosan 20-25 százalékkal drágábban tud­ják csak megvásárolni. Szakemberek egybehangzó tájé­koztatása szerint az idei kedve­zőtlen időjárás miatt a konzerv­gyárak a tavalyinál jóval maga­sabb áron veszik át a termelőktől a szükséges nyersanyagokat. No­ha a konzervipari termékek előál­lítási költségeinek csupán 40 szá­zalékát teszi ki a nyersanyagkölt­ség, a megnövekedett átvételi árak a megemelkedett energia­költségekkel párosulva jelentős drágulást okoznak. Igazolódni látszik az a korábbi vélemény, amely szerint idén azok a kistermelők járnak igazán jól, akik a maguk termelte alap­anyagból saját készítésű befőtte­ket, házi konzerveket tesznek el. Ugyan a gyümölcsök ilyen jellegű tartósításának szezonja már lejárt, a paradicsom, illetve a különböző savanyított termékek eltevéséről még nem késtek le azok, akik idő­ben meggondolják magukat. Ha saját terméssel nem is rendelkezik valaki, a piacokon már kapható a csalamádénak való paprika, ubor­ka és a káposzta is. K. E. A bazsalikom E régebb óta használt kiváló fűszernövényünk kedveltsé- gére utal, hogy több elneve­zése is ismert: kerti bazsali­kom, bazsalikum, német­bors, királyfű, szentjánosfű. Perzsiában őshonos, ajakos virá­gú, egyéves növény, hazánkban kertekben és cserepes fűszernö­vényként is termesztik. Negyven­hatvan centiméter magas növény, már a tőtől elágazó szárú, levelei fényes-zöld színűek, lándzsa ala- kúÁ, virágai picik, fehérek. Meleg- és vízigényessége miatt a könnyen felmelegedő, tápdús, jó vízgazdálkodású talajon ter­messzük. Mivel a hidegre érzé­keny, ezért szabadföldbe május előtt ne vessük, jobb ha a palán­tákat előneveljük és májusban ki­ültetjük. Rendszeresen öntöz­zük, és a nitrogén fejtrágyázás is szükséges! Az ültetési távolság 40-50 cenü legyen. A levél- és vi­rágrészeket először a virágzás­kor, júliusban szedjük, másod­szor a fagyok előtt, majd szárít­juk és lemorzsoljuk. Fénymente­sen, légmentesen kell tárolni. Levesek, főzelékek (fehér­bab), saláták, szószok, sültek, mártások, darált húsok fűszere. Kiváló ecetízesítő, kellemes ízt ad az ecetes uborkának. Használ­ják halételekben is. Buzássy Lajos Praktikák a kiskertben Ősszel sok ötletes megoldással könnyíthetjük meg munkán­kat a veteményesben és a gyümölcsösben egyaránt. Rova­tunkban ehhez szeretnénk tanácsokkal szolgálni. A melegigényes növények számá­ra például melegágyat .készíthe­tünk a komposztozó elvét alkal­mazva. Ezzel a „két legyet egy csa­pásra” módszerrel ugyanakkor el­kerülhetjük a szeptemberre és ok­tóberre oly jellemző és a környe­zetünkre káros avarégetést is. Az ősszel lehullott leveleket egy kö­rülbelül két méter átmérőjű, kör alakú drótketrecbe gyűjtsük ösz- sze. A tél folyamán ez a szerves hulladék részben komposztáló- dik, s eközben hő keletkezik. Ezt használja fel a leleményes kertész. Kora tavasszal a levélkupac kö­zepébe 30 centiméteres mélyedést vájunk úgy, hogy a ketrec szélén 30-40 centiméter vastagságú kom- posztréteg védje a hidegtől a beke­rülő magvakat. A mélyedésbe a szokásosnál jóval korábban vet­hetjük a hidegre érzékeny, magról kelő növényeket (palántát). Az el­ültetett magokat szórjuk meg érett komposzttal. Tapasztalatok szerint a sárga­répa különösen jól fejlődik a la­za közegben. Korai zöldbor­só nevelésére is alkalmas ez a melegágy. Beta­karítás után az addigra már kellően lebomlott le­véltrágyát komposztként szórjuk ki a kert ágyásaira. A tengerentúli gazdák már évek óta Sikerrel védik meg ter­ményeiket a madaraktól egy egy­szerű és nem költséges megol­dással. Az érésben lévő gyü­mölcsfák egyik-másik külső ágá­ra, illetve a szőlőtőkék közé sárga vagy piros léggömböt kötöznek. A lufikra a ragadozó madarak szemére emlékeztető ábrát feste­nek vízálló üvegfestékkel. A ma­dárszemek láttán a léggömbnél kisebb termetű károkozók megri­adnak. Állítólag ez a módszer a hagyományos madárijesztőnél hatásosabb. Gyökérzöldségeket (sárgaré­pát, petrezselymet, zellert, céklát) és a burgonyát a panellakásokban is tárolhatunk szobahőmérsékle­ten, akár négy hónapon át is. Te­gyünk műanyag zsákba 20 száza­lék nedves homokot, 80 százalék­nyi alginittal vagy perlittel kever­ve. Lehetőleg esővízzel nedvesít­sük a keveréket, s ebbe helyezzük a sértetlen, egészséges télirevalót. Király László Gyenge az idei zöldségtermés Gyenge termésre számíthatnak a gazdák a szántóföldi zöld­ségeknél, különösen az öntözetlen területeken - adta ki or­szágos tájékoztatójában a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium. A megyei tapasztalatok alapján készült szakértői elemzés tájé­koztat arról, hogy sok helyen szélvihar és jégeső kísérte a július közepi csapadékot, amely főként a kordonos uborkában tett kárt. Az esők hatására szinte minde­nütt erőteljes a gyomosodás a táblákon. A zöldbab betakarítása folya­matos, ám a gazdaságosságot biz­tosító mennyiségű és minőségű termés csak az öntözött területe­ken lesz. A terméskiesés pótlásá­ra másodvetéssel próbálkoznak a gazdák az öntözhető területeken. A csemegekukorica az öntö­zött táblákon 12-18 tonnás ter­mésátlagot ad hektáronként és a minőség is jó. Az öntözetlen terü­letek nagy részén csak süózással lehet a terméskiesés okozta kárt csökkenteni. Mivel e növényi kul­túra vetésterületének nagy része öntözhető, a megtermelt árualap az igényeket kielégíti. A július végi lehűlés nem ked­vezett az uborka kötődésének, így keresleti piac alakult ki. A há­rom-hat centiméteres uborkát 120 forintos kilogrammonkénti áron, a hat-kilenc centiméterest pedig 75-80 forintos kilogram­monkénti áron veszi át a felvá­sárló. A paradicsomnál az ipari felvá­sárlási ár még nem alakult ki. Az öntözetlen területeken jelentős a terméskiesés az alacsony termés­átlagok miatt. Ezért a termelők a magasabb felvásárlási árban re­ménykednek. A jó minőségű paprika iránt ugyancsak élénk a kereslet, Ösz- szességében az aszály miatt ki­esett termést sem a fűszerpapri­ka, sem az étkezési paprika eseté­ben nem pótolja az öntözött terü­leteken termelt mennyiség. A vöröshagymánál szintén fo­lyik a betakarítás, a termés minő­sége jó. A magról vetett vörös­hagymából megfelelő mennyiség takarítható be, míg a dughagy- más szaporítású táblák a köze­pesnél kisebb termést adnak a fel­mérések szerint. A termések alakulása várhatóan komoly szabályozó hatást gyakorol majd nemcsak a felvásárlási, ha­nem a piaci árakra is, ezért a kister­melőknek is érdemes tájékozódni­uk az értékesítés lehetőségei felől, mielőtt megkezdik a betakarítást. ________ _______________________ICL i

Next

/
Thumbnails
Contents