Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-29 / 237. szám

2. oldal - Új Dunántúli Naplő VILÁG TÜKÖR 2000. Augusztus 29., kedd Megtalálták a vasárnap kigyulladt osztankinói tévétorony­ban lezuhant lift roncsai között az eddig eltűntnek tartott személyek holttestét - jelentették be hivatalosan az orosz fővárosban. A lift roncsaira a föld alatti hetedik szinten leltek rá. Moszkva Annak idején a világ legmagasabb tornya volt: 1960-tól 1967-ig épí­tették Nyikolaj Nyikityin mérnök, valamint Leonyid Batalov és Dmitrij Burdin építész tervei alapján; a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára adták át. A turisták kedvenc helye: a látogatókat másodpercenként 7 méteres sebességgel összesen hét lift röpíti a magasba. Az üvegpadlójú kiiátórész és a Mennybolt ne­vű étterem 330 méteres magasságban helyezkedik el. A háromszin­tes vendéglátóhely 40 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot, mi­közben szép időben a látogatók egész Moszkva panorámájában gyönyörködhetnek. A torony betonfaia három méter vastagságú és összesen 55 ezer tonnát nyom; belső tere 70 ezer köbméter. Az építmény fölé 152 méterre nyúlik az antennarendszer, amely viha­ros időben több mint 10 métert is kileng. Innen sugározzák az orosz rádió- és tévéműsorokat, és a külföldre szóló adásokat, vala­mint különböző távközlési adatokat. Itt működik a meteorológiai megfigyelőállomás is. Napközben egymásnak ellentmondó hírek érkeztek a mentési munkálatokról. Kezdetben arról tudósítottak, hogy a tűzoltóknak sikerült megfékezniük és ellenőrzésük alá vonniuk a lángokat, utóbb azonban arról, hogy a tűz csaknem változatlan hevességgel tombol. Miközben ugyanis a torony egy részén sikerült visszaszo­rítani, a betonépület más részei továbbra is égnek. Összesen több mint háromszáz tűzoltó volt hétfőn egész nap bevetésben, akik délutánra úrrá lettek a lángokon. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb aggodalommal figyelték a tornyot magát, mivel nem lehetett tudni, hogy a keletkezett károk mennyire kezdték ki a betonszerkezet állóképességét. A tűzoltóság adatai szerint a „csövet” belülről tartó 149 acélkötél fele elszakadt, így fennállt a veszélye, hogy a torony összedől. Bár Juiij Luzskov, Tévétomyok toplistája ■ 1. CN Tower - Toronto, Kanada, 553 méter (nyitás: 1976. július 26.) 2. Osztankino - Moszkva, Oroszország, 537 méter (nyitás: 1967. november 5.) 3. Oriental Pearl Tower - Sanghaj, Kina, 468 méter (nyitás: 1995. május 1.) 4. Tian Tower - Tiencsin, Kína, 415 méter (nyitás: 1991. október 1.) 5. Central Radio & TV Tower - Peking, Kína, 405 méter (nyitás: 1992. szeptember 3.) Moszkva polgármestere igyekezett mindenkit megnyugtatni, a na­gyobb katasztrófa mégsem volt kizárható. Ezért a környéket 700 méter sugarú körben tóürítették, az itt lakókat ki kellett telepíteni. A tűz miatt Moszkva a legfontosabb tévéadások nélkül maradt. Mihail Leszin távközlési miniszter bejelentette, hogy két-három napig is eltarthat, mire a műsorok sugárzását ideiglenes berende­zésekkel újra tudják indítani. A katasztrófa hírének hallatán Vla­gyimir Putyin ismételten bírálta az egész ország hibás működését. ____________________ GYŰ LAY ZOLTÁN El oltották Osztankino lángjait Kiégett az orosz főváros jelképe, halálos áldozatai is vannak a szerencsétlenségnek Párbeszéd a német szélsőjobbról Schröder kancellár vasárnap a ZDF televízió adásában kije­lentette: a jobboldali szélsőség egész Németországot sújtja, és sürgette kormányát, hogy minden lehetséges eszközzel harcoljon a jelenség ellen. Berlin A kormány támogatja a szélső- jobboldali Német Nemzeti-de­mokrata Párt betiltására irányuló törekvést. A német kancellár ugyanakkor kijelentette, hogy az NPD betiltása önmagában koránt­sem elégséges lépés a szélsőjobb leküzdéséhez. Náci múltja miatt a faj- és ide­gengyűlöletre különösen érzé­keny Németországban 1990 óta mintegy harminc ember életét kö­vetelte az effajta erőszak; külföldi Jelenleg 37 ezerre becsülik az egészséges szervezet sem köthet úgynevezett nemzeti demokraták, kompromisszumot a rákos sejtek a republikánusok és a Német Népi burjánzásával. így született meg a Unió taglétszámát, és további öt- jelszó a szélsőjobboldal legutóbbi, venezerre tehetők a szimpatizán- gyilkos akciói után, hogy „mind­sok. Kialakítottak egy 16-25 éves nyájunknak védekezni kell!” fiatalokból álló rohambrigádot, A társadalom önvédelmi reflexe amely a merényleteket, a gyilkos- kibontakozóban van. Követelik az Ságokat hajtja végre. Az elemzők erőteljesebb jogi szankciókat, egyetértenek abban, hogy a leg- mert nem lehet „megbarátkozni több nyugtalanító jelenség a kelet- felfüggesztett ítéletekkel.” A külö- német tartományokban fordul elő. nősen veszélyeztetett helyekre, Ha valahol, akkor az új német például a pályaudvarok kömyéké- demokráciában különösen vigyáz- re, ahol sok a külföldi, videokame- nak arra, hogy ne szabjanak korlá- rás figyelést javasolnak. Feketelis- tot a véleménynyilvánításnak, ta született az internet fajgyűlölő Ezért sok mindent mérlegre tesz- oldalairól. Az egyik berlini napi- nek majd egy esetleges pártbetil- lapban fénykép és rövid ismertetés tásnál. Viszont - a „politikai higié- jelent meg 22 hírhedt szélsőjobb- nia” példájánál maradva - az oldaliról. irétii jogvédő csoportok szerint viszont ennek a többszörösét, több mint száz személyt öltek meg. A közvé­lemény-kutatások szerint a lakos­ság 72 százaléka egyetértene a neonáci párt beültásával. Miután az ügy minden bizonnyal az alkot­mánybíróságot is foglalkoztatja majd, a német kormányfő biztos benne: az egységes fellépés kifeje­zi, hogy a zöldektől a keresztény­szocialistákig minden irányzat - Schrödert idézve - a „politika hi­giénia alapkövetelményének” te­kinti a szélsőségek elszigetelését. Koalíciós vita Ausztriában Haider és hívei Erhard Bnsek fejét követelik Becs Az Osztrák Szabadságpárt támadásai ellen ezúttal Franz Fischler, az EU-bizott- ság mezőgazdasági biztosa vette védelmébe Erhard Buseket, a keleti bővítéssel foglalkozó kormánymegbí­zottat, és óvott attól, hogy Ausztria folyton vétóval fe­nyegetőzzék, s ezzel saját tekintélyét rongálja. A vita látszólag az ÖVP egykori elnöke, a korábbi alkancellár Busek közismerten FPÖ-ellenes személye körül forog, valójában azonban arról van szó, hogy Jörg Haider, az FPÖ volt elnöke, vala­mint legújabban Herbert Scheib- ner, az FPÖ védelmi minisztere az úgynevezett Benes-dekrétu- mok, illetve az Avnoj-döntések semmissé nyilvánításához kíván­ja kötni Csehország és Szlovénia EU-csatlakozásának támogatását. Azzal vádolják az elképzelés el­len fellépő Buseket, hogy nem a kormányprogramot képviseli. A kormányprogram azonban - akárcsak Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter néhány nappal ezelőtti írásos közleménye - le­szögezi: Ausztria nem köti össze a kisebbségek második világhá­ború utáni elűzéséhez vezető rendeletek semmissé nyilvánítá­sát a támogatás kérdésével. Nem kétséges, hogy az eddig idilli koalíciós együttműködés­ben ez a legélesebb nézeteltérés. Az is nyilvánvaló, hogy az FPÖ, amely kormányzati szerepében sokat feladott korábbi ellenzéki követeléseiből, most e kérdést felhasználva akarja újra magá­hoz édesgetni választóit, akiknek jelentős része a gyengén képzett, s ezért a bővítéstől munkahelyü­ket féltő munkások köréből kerül ki, s akik között megtalálható az elüldözöttek szövetségeinek sok­sok tagja is. A nyári szünet utáni első kor­mányülésen ma az a kérdés, hogy az eddig hallgató néppárti Wolfgang Schüssel kancellár en­ged-e Haider nyomásának, vagy pedig meggyőzi a kormány FPO- s tagjait a volt alkancellár mun­kájának értékéről és a koalíciós program értelmezéséről. Hírek röviden Külhoni állampolgárság A Romániai Magyar Demokrata Szövetség újabb területi szervezete támogatja azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövet­sége készített a külhoni magyar állampolgárságról. A gyergyói testü­let csatlakozott a Kolozs megyei szervezet azon kéréséhez, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén kérje a külhoni magyar állampolgárság létrehozását. Kurszk: mégis ütközés volt? Új fegyverrendszert próbáltak ki a szerencsétlenül járt tengeralattjá­rón amikor külföldi vízi járművel ütközött, mégpedig épp akkor, amikor torpedóvetéskor a kilőtt fegyver eltalálta az orosz Északi Flotta egyik felszíni hajóját. Az orosz sajtó tegnap megerősítette, hogy a Kurszkon új típusú torpedók voltak, s ezért tartózkodott a ha­jón a szupertitkos dagesztáni torpedógyár két képviselője is. Bin Laden merényletet tervezett? Az Afganisztánt kormányzó muzulmán fundamentalisták, a tálibok mozgalma cáfolta azt a feltételezést, miszerint az Egyesült Államok által terrorizmussal vádolt Oszama bin Laden azt tervezte, hogy a nyári Olimpiai Játékok idején felrobbantja Ausztrália egyetlen, kísér­leti célokat szolgáló atomreaktorát. Légi balesetek Csaknem egy időben lezuhant egy svájci helikopter és egy német kisrepülőgép Svájcban. A helikopter a Bemina-hágónál csapódott a földhöz, a rajta utazók közül egy ember meghalt, hármat sérülések­kel kórházba szállítottak. A repülőgép - szinte ugyanekkor - az Albula-hágó déli oldalán szenvedett balesetet. A helyszínre érkező mentőegység a gépen az egyedül utazó pilóta holttestét találta. Min­den jel szerint egy nagy madarat ütött el a KLM holland légitársaság gépe, amelynek helyi idő szerint vasárnap kényszerleszállást kellett végrehajtania Los Angeles nemzetközi repülőterén. Tíz emberrel a fedélzetén egy működő kráter szélének ütközött egy kisrepülőgép Costa Ricában. Az utasok és a személyzet tagjai életüket vesztették. Idegen anyag okozta a balesetet A hét végére befejezi vizsgálatait a francia Concorde katasztrófájá­nak okait kutató csoport. Szakértői vélemény szerint a gép futómű­vének egyik gumiabroncsát valóban egy idegen fémlemez robban­totta fel, amely a kifutópályán a gép útjába került. A negyvencentis fémlemez egy másik gépről kerülhetett a betonra. _______________■ Nixon pánikbeteg volt Atombombát dobott volna Vietnamra? A világhatalmat hosszú ideig lelkileg ingatag ember irányítot­ta, aki ráadásul csaknem elrendelte egy másik ország nukleá­ris bombázását. A most megjelent életrajz szerint Richard Nixon (képünkön) erős gyógyszerek hatása alatt dolgozott. Washington Több mint 25 év telt el az emléke­zetes Watergate-botrány óta, ami az Egyesült Államok első számú vezetőjének bukását okozta, ám Nixont nem felejtették el honfitár­sai. Igaz, ez olyan kiadványoknak is köszönhető, mint Anthony Summer könyve (A hatalom arro­ganciája), amely furcsa titkokról rántja le a leplet. Az ír publicista kiteregeti: az elnök gyakran nyúlt a pohárhoz, verte a feleségét és Dilantint szedett. Ez utóbbiból - a hetvenes évek divatos antidepresszán- sából - ezer szem jutott Nixonhoz barátjától, Jack Dreyfustól, aki figyelmeztette is a politikust: az orvosság receptkö­teles. Nixon azonban kerü­lő úton szerez­te be a veszé­lyes gyógy­szert, de idő­ben abbahagy­ta, egyébként elhatalmasod­tak volna rajta a káros mellék­hatások, amelyek miatt később be is tiltották a gyógyszert. Summer szerint az elnök egy ízben igencsak pityókásan azt bi­zonygatta külügyminiszterének, hogy le kellene dobni az atom­bombát Vietnamra. Kissinger ezt követően megegyezett Schlesin­ger védelmi miniszterrel, hogy Nixon katonai utasításait mellőzni kell, mert nincs ítélőképessége birtokában. A Nixon Presidential Library igazgatója kemény bírálatban ré­szesítette az életrajzot, mert az szerinte pletykákon alapszik. Az amerikaiak azonban nem találják alaptalannak a könyv állításait. Nixon pszichológusa az elnök le­mondása után azzal állt elő, hogy a jövőben a Fehér Ház alkalmaz­zon pszichológust, akit segítségül lehet hívni, ha „becsvágy vagy nagyzási hóbort miatt a hatalom gyakorlása kizökken a normális kerékvágásból”. _______________________________(TORONYI) FU TÓDIPLO**ÁCIA. Joschka Fischer német külügyminiszter és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Pozsony kirándulóhelyén közöst.! joggingolt, ezzel is jelképezve: a két ország közös utakon jár... _________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: EUROPRESS/EPA i t I Több mint háromszáz tűzoltó volt bevetésben fotó: europress/epa

Next

/
Thumbnails
Contents