Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-28 / 236. szám
- Ml 2000. Augusztus 28., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — „Megújulásunkhoz vehetünk itt lelki erőt” Beszélgetés az államfővel nemzeti nagylétiink nagy temetőjénél tisztelegve Mohács millenniumi ünnepségére, illetve az 1526-os csata évfordulóján tartott megemlékezésre a Duna-parti városba látogatott vasárnap dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Programja során a Mohácsi Történelmi Emlékparkban interjút készíthettünk az új államfővel, aki a legmagasabb közjogi méltóságot betöltve először jár Baranyában.- Elnök Úr! A millennium és a tragikus mohácsi csata tanulságai között milyen időszerű összefüggéseket lát?- Az ügyetlen politika miatt 1526-ban magára maradt a magyar nemzet a török veszedelem elsöprő túlerejével szemben. A csata napján a sok széthúzás után a mohácsi vértanúk aztán tudatosan vállalták az együttes áldozatot a haza és a keresztény Európa megmentésére. A világnak talán nincs még egy olyan nemzete, amelynek a történelme során annyira szüksége lett volna arra, hogy tudjon együtt gondolkodni. Hogy nem volt képes, ez az igazi drámája a mohácsi csatának. Az elmúlt évszázadok során sokszor nem voltunk képesek erre, és arra sem, hogy tanuljunk a hibáinkból. Azt 1526-os mohácsi csata ezért lett balga széthúzásunk jelképe is. Ezer esztendőnek azonban elégnek kell lennie ahhoz, hogy felismerjük gyengeségeinket és a kerülendő veszélyeket.- Milyen személyes kapcsolatok fűzik Baranyához, Pécshez, Mohácshoz?- Az ötvenes évek elején itt voltam egyetemista a pécsi jogi karon. Akárhányszor Mohácson jártam, mindig ellátogattam nemzetünk sorsfordító csatamezejéhez is. A magyar történelem mindig világom fontos része volt. Ahányszor itt jártam, a csatahelyi zarándoklaton mindig gerincborzon- gatóan megrázott az emlékezés. Ma is könnybe lábadt a szemem, amikor megkoszorúztuk az emlékhelyet. Ide nagy mulasztás nem eljönni annak, aki valaha is közel állt ehhez a régióhoz, és akiben elevenen él a magyarság történelme. A mulasztó saját életéből is elveszít valamit. Politikusi minőségemben - mert most hirtelen politikus lettem, mint köztársasági elnök - természetesen megtisztelő, szívesen teljesített kötelezettségként háramlóit rám ezen a történelmi emlékhelyen tisztelegni az évforduló alkalmából. A hely szelleme adja, hogy a nemzeti tudat, a nemzeti önbecsülés és a nemzeti erkölcs megújulásához vehetünk itt lelki erőt, és erre buzdíthatunk másokat.- A stílus maga az ember. Egy része talán adottságként része az egyéniségnek, a nagyobbik hányada azonban tudatos, vagy legalábbis annak kellene lennie. Ön szót emelt a veszekedős, durva stílus ellen. Milyent szeretne inkább tapasztalni?- Már a megválasztásomkor a parlamenti beszédemben, sőt közvetlenül elnöknek jelölésemkor is elmondtam, hogy az emberek egymás közötti verbális érintkezéseiben, különösen a közéletben, kulturáltabb stílust tartok feltétlenül szükségesnek. Ennek lényege, hogy a valóságot ne tagadjuk meg, ne rugaszkodjunk el tőle. Állításaink ne telítődjenek indulatokkal, főleg ne ellenségesekkel. A gyűlölködés hangja végképp ne jelenjen meg a mondandónkban. A retorikában is inkább elegáns, nyugodt, kiegyensúlyozott, a másik fél nézeteit tisztelő, annak érveibe bebocsátkozó, elegáps vitastílust tartok fontosnak a parlamentben is, a mindennapi életben is. Szomorú módon változatlanul igen tetemes a hiánya ennek. Amikor a jelölés után azt a filozófiát megpróbáltam üzenetként elmondani, hogy konszenzus, együttműködés, kulturált vita, politikai béke kell, ez pozitív fogadtatásra talált. Ám a puding próbája az, ha megeszik. Hogy miként valósul meg a közéletben, a parlamentben, a pártok vitáiban a jövőben, nem tudhatom, de az biztos, hogy nem várható máról holnapra bekövetkező csoda. Ha azonban mind többen követik ezt az elvet, előbb-utóbb meglesz a hatása az emberek közéleti jellegű érintkezésében. Türelem kell hozzá.- Martin Luther King egyik leghíresebb beszédét úgy kezdte, hogy van egy álma. És országa, népe jövőképét vázolta fel utána. Most hivatalból Ön az, aki nálunk leginkább jogosuk, hogy - párt- politikai céloktól függetlenül - ilyen álmokkal szembesítse honfitársait. Milyen álmai vannak a közeljövő Magyarországáról?- Mindenkinek sokfelé ágazó álma is lehet. Az én ilyen álmom az, hogy mindenkinek az anyagi helyzete a jelenlegihez képest jelentősen növekedik. Egyelőre nem elégséges a ld- egyenlítődés a társadalmi rétegek között. De az alaphelyzet az, hogy a jövedelmek emelkedjenek. Az anyagi erő szerinti csoportosításban a szegények a mostaninál sokkal jobb helyzetbe kerüljenek. Az álom része az is, hogy a munkanélküliség süllyedjen le 2-3 százalékra, és szűnjön meg azokban a rétegekben, amelyekben a képzettség foka most nagyon alacsony. A kultúrára, az egészségügyre, az oktatásra pedig sokkal több jusson, mint eddig.- Az európai integrációhoz való csatlakozásunk is újra távolabbi álomnak tűnik.- Azt hittük, hogy az európai integráció két-három éven belül magához ölel bennünket. Kiderült, hogy ez hosszabb folyamat mindkét oldal részéről. A politikai demokrácia, a jogállamiság, az állampolgári jogok tisztelete létrejött nálunk, de még nagyon sok minden kell ahhoz, hogy Magyar- ország gazdaságával, kultúrájával, politikai életével, igazgatási intézményei gyakorlatával megfeleljed azoknak a minimális standardoknak, amelyek alapján Magyarország csatlakozása megvalósulhat. Nyugat-Euró- pa is kezdetben nagyobb eufóriával viseltetett a békés forradalom első lépéseikor a közép- és kelet-európai országok iránt. Aztán kiderült számukra is, hogy máról holnapra nem lehet ezt a régiót mind gazdaságában, mind politikai intézményrendszerében organikusan olyan fejlődési szintre hozni, hogy ne okozzon nagyobb zűrt a csatlakozása a nyugat-európai struktúrákban. Az álmom egyik része, hogy közelebb jussunk a követelményekhez. Gondolom, két-három év múlva Magyarország politikai, gazdasági, jogi struktúrában egyaránt teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, és ennek erkölcsi és anyagi vonzataiból minden állampolgárunknak komoly eredmények jutnak.- Vannak álmai, amik nem a várakozásának megfelelően alakultak?- Nem hittem például, hogy a bűnözés ennyire hamar, ilyen magas szintre emelkedjen, vagyis azt, hogy a nyugat-európai szabadosság minden következménye így begyűrűzik hozzánk. Ez annak köszönhető, hogy az anyagi, vagyoni erők újraosztó- dása ugyan tudatos része volt a békés rendszerváltásnak, de voltak és vannak olyanok, akik ezt a törvények áthágásával használták ki. Ebből lett az a bűnözés, a korrupció, amelytől most sokat szenvedünk. Most nagyon komoly teendők vannak ezen a területen. Szerencsére vannak álmaink: a gazdaság, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a biztonság, az európai integráció területén egyaránt. Sőt mindegyikük előrehaladott már a teljesülés útján. A mi közös feladatunk - a parlamenté, a kormányé, a pártoké, az önkormányzatoké, a társadalmi szervezeteké, a sajtóé, mindenkié -, hogy közelebb jussunk közös érdekű álmaink megvalósulásához. DUNAI I. - FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ DUNAI IMRE, Reform Az élet és a hivatalból reformerek buzgólkodása arra kényszerít, hogy ismét főhajtással adózzak Karinthy Frigyes zsenijének. Egyik humoreszkjében a házasság megújítói az ötleteik csiszolgatása közben eljutnak oda, hogy valami rend a családi intézmény felszámolása után is kell. Kitalálják, hogy a párként egymáshoz tartozókat tanúk jelenlétében be kell jegyezni egy nagy könyvbe, a már kapcsolatban élők felismeréséhez pedig olyan civilizált megoldás illik, mint a nők nevéhez fűzött toldalék, valamint az arany karikagyűrű. Persze nemcsak a házasságot akarják folyton megreformálni. A ma kezdődő tanév újdonsága, hogy az iskoláknak nem kell megbuktatniuk a gyengén teljesítő diákokat, az első négy évet egységes pedagógiai szakaszként is kezelhetik. Ezáltal a tanulásban lemaradók felzárkózhatnak, a gyengék megússzák a kudarc- élményeket. (A negyedik év utánit is?) Arra is mód van, hogy a hatodik osztályig csak szövegesen értékeljék a diákokat. A nehezen kezelhető gyerekek ettől jobban tűrik az iskolát és jobban produkálnak. Az ötfokú osztályzási skála egyébként is szűk. Ám a reform majdani megreformálásának csíráit is elvetették már. A bő lére eresztett szöveges elemzésben elveszhet a lényeg. Kellene tehát valami szabvány a következetések egységesítésére. Rövid fogalmakkal érdemes operálni: Például „kitűnő”, „jó”, „közepes”, „elégséges”, „elégtelen". A teljesítmény átlagának kimutatásához célszerű számokkal behelyettesíteni ezeket a fogalmakat. Esetleg 1-től 5-ig, vagy fordítva. De lehetne 6-ig, vagy 10-ig terjedő a skála, ha telik rá a minősítés fogalmaiból. Végül is a számok félreért- hetetlenek. Az osztályozás mellett persze szükség van a szöveges értékelésre; de annak inkább szóban kellene megtörténnie. A jó pedagógus vénájú tanárok persze a reform előtt is adtak efféle minősítést az osztályzatok mellé a szülőnek, diáknak egyaránt... Engem jobban izgat, hogy vajon megérjük-e valaha azt a reformot, amelynek hatására a különböző iskolákban a különböző tanárok által kimért osztályzatok ugyanazt a teljesítmény takarják. Esélyegyenlőséget a nőknek, hangzott el a héten egy országos konferencián Pécsett, ahol a nőfoglalkoztatás kérdéseit boncolgatták. Az uniós törekvésekkel szemben ugyanis hazánkban még csak az idén kezdtek el kiemelten foglalkozni a nők munkaerő-piaci helyzetével. De a számsorokból, a gyakorlati tapasztalatok ismertetéséből az is kiderült, hogy a kérdés kétoldalú. A nyugati sztárpletykákból rendre értesülhetünk Beckham, az angol focista és Victoria Adams, a Spice Girls énekesnőjének fej-fej melletti versenyéről a havi fixet illetően, de megvívja a maga harcát az anyagiak terén Nicole Kidman is Tom Cruise-zal, vagy Brad Pitt a vele éppen most frigyre lépő Jennifer Anistonnal. A font- és dollár- milliók vetélkedője egyértelműen azt mutatja, hogy a női nem bizonyos területeken egyáltalán nem gyengébb. Még pontosabban: a női nem igen erős. Beckham például még meg sem közelíti felesége keresetét, miként Benjamin Brett összjövedelme is megbúvik szíve választottja, Julia Roberts vagyona árnyékában. Az egyenrangúságban persze nem csak a filmszínészeket, és színésznőket kell mérlegre állítani. Ha viszont a hétköznapi szakmákhoz nyúlunk, akkor olyan pályákat is meg kell nyitni a nők előtt, amelyeknek esetenként nem biztos, hogy örül majd a gyengébb nem. A fejlett országok gyakorlatában ugyanis például semmi nem tiltja a hölgyeknek, hogy beálljanak a földekre traktorosnak, s megfelelő vezetői jogosítvánnyal az ottani munkaügyi központok ki is közvetítik az állástalan nőket a farmokra. De jó néhány nem túl vonzó fizikai munkakör akad még a tarsolyban, mely az esélyegyenlőség jegyében ismét közelebb kerülhet az uniós csatlakozással asszonyainkhoz. Az egyenlőség pedig nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel is párosul, azt pedig senki nem veheti zaklatásnak, ha a földeken, vagy az esztergagépek mellett azonos teljesítményt várnak el mindkét féltői ÉÜ “ -,r- & x , HOLNAP Riport Igazgatóválasztás Dél-Ma- gyarországon. Iskolaigazgató-választásra került sor augusztusban Bogádmind- szenten, egy három település által fenntartott intézményben. A kisebbségi ön- kormányzatok szerint az eljárás törvényt sértett, a kisebbségi ombudsman pedig írásban kérte az ön- kormányzatokat a kinevezési határozat visszavonására. Portré Sárái János, az ország-, sőt világszerte ismert 80 esztendős nagynyárádi kékfestő, a népművészet mestere. Portré Az ízületek precíz lakatosa Napi több órányi műtét megköveteli, hogy minden vágás pontosan a helyén legyen. Az adjunktus azonban nemcsak mesterkezű, de a precíz kezek mestere is, ugyanis az ortopédián belül ez a kutatási területe. A sebészet több ágát végigjárta, de végül maradt az ortopédiánál. Ha a pálya sikereiről kérdezik, nem a 6-8 órás műtéteket említi, hanem a keze alól kikerülő betegek elégedettségét, oktatói vonalon pedig a medikusok szavazatai alapján elnyert díját, a kiváló gyakorlatvezetői címet.- Miként lehet abba beleszeretni, hogy naponta szét kell szedni és újm összerakni az emberek térdét, csípőjét?- Úgy tartom, hogy az orvosi vonalon belül is megtalálható mindenféle hétköznapi szakma. Az órás az a szemész, az asztalosok, a lakatosok mi vagyunk, van filozófus, az a belgyógyász és így tovább. Én pedig mindig szerettem barkácsolni.- Az ortopéd ambulanciát a Vészhelyzet című filmnek megfelelően kell elképzelni?- A mozgásszervi betegségeket illetően ez az első szűrőállomás, nem kifejezetten akut ügyekkel foglalkozunk, nem kell azonnal dönteni a gyógymódról, de a legjobb változatot kell megtalálni. Mert nem mellékes kérdés például, hogy a beépítésre kerülő több százezer forintos csípő-, vagy térdprotézisek egy, vagy 15 évig segítenek a betegen.- Nem fásul el abban az ember, hogy naponta órákon át térdeket, csuklókat kell kés alá venni?- Itt minden eset egy kicsit más, nem lehet beleunni. Másrészt a technikák, a műszerek állandóan fejlődnek. Én például a kézujjak született elváltozásait kutatom, s ezen a területen képeztem magam tovább Svédországban, Amerikában, Németországban.- Rengeteg a térdét, derekát fájlaló ember. Tipikus magyar betegség ez?- A bajok gyökerei a rossz méretezésből származnak. Egy ikszláb, a túlsúly olyan terhelést ró az adott ízületre, melyet csak deformáció árán tud elviselni.- A sebész a legirigyeltebb orvosi pálya. Létezik hierarchia a sebészeti osztályok között? Dr. Gazsó Imre adjunktus 1960-ban született Pécsett, s az orvosi egyetemmel bezárólag minden iskoláját ebben a városban végezte. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara ortopédklinikája ambulanciájának vezetője. Kislánya, Dóra 14 éves, új házastársa, Yvette dietetikus.- Nyugaton a szívsebészet után közvetlenül az ortopédia következik. Tudásszintben már utolértük a kinti ortopédusokat. A pécsiek megbecsülését jelzi az is, hogy az ország minden ortopédiájának szakmai felügyeletét innen irányítják. MÉSZÁROS B. E. 1 t Egyenlőség MÉSZÁROS P,
