Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-25 / 233. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2000. Augusztus 25., péntek | öl ® RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus 24.) Borsodchem 9195 Ft fi Fotex 302 Ft ff Matáv 1680 Ft fi Mól 3 870 Ft fi OTP 15 510 Ft fi Rába 2 280 Ft fi Richter 16 390 Ft fi Zalakerámia 2 635 Ft Ű BUX: 8422,34-1,68% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 18-24-IG 87Q0 VALUTAÁRFOLYAMOK (AUS. 24.) B Vételi Eladási OTP USA-dollár 282,59 297,08 Német márka 130,27 136,95 Euró* 254,78 267,84 Svájci frank 163,43 173,54 Postabank USA-dollár 281,96 296,42 Német márka 130,15 136,82 Euró* 254,55 267,61 Svájci frank 163,91 172,66 ABN-Amro USA-dollár 284,07 294,77 Német márka 130,85 135,43 Euró* 255,29 266,79 Svájci frank 165,16 170,73 Horvát kuna** 33,50 36,29 ’ Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváttóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Szorosabb lesz az együttműködés SZENTLÖRINC Igen jó véleménnyel volt a gazdanapokon kiállított termékekről a földművelési mi­nisztérium államtitkára. A vásár ideje alatt lebonyolított, s minden bizonnyal a rendez­vény legérdekesebb eseményén, a horvát üzletember találkozón Tamás Károly azt is kifejtette, az expo kedvező lehetőséget kínál a határmenti együttműködés bővítésére. Tomislaw Ledic, a Horvát Köztársaság mezőgazda- sági és erdészeti miniszterhelyettes bevezető elő­adásában mindenek előtt arra hívta fel a megjelen­tek figyelmét, hogy a gazdaságuk, főként a mező- gazdaságuk talpraállítása milyen lehetőséget kínál a befektetőknek. A több éven keresztül tartó hábo­rú szinte teljesen tönkretette a feldolgozóipart, a termelésre alkalmas földterület nagy része meg­szállás alatt volt, az állatállomány több mint a fele megsemmisült. Hozzátette, a gazdaság jelenlegi ál­lapota, a kialakult helyzet nem írható teljes mérték­ben a háború rovására, mert sajnos a korszerűtlen termelési szerkezet, az elavult talajművelés és nö­vénytermesztési rendszerek is jócskán okozói az esetenként előforduló élelmiszerhiánynak. Hogy ez alapjaiban megváltozzon, s mivel az új horvát gazdasági irányítás stratégiai ágazatnak mi­nősítette a mezőgazdaságot, jócskán megemelték a támogatások mértékét. Ebben az esztendőben az Jó vásár volt előző évhez képest 80 százalékkal növelték az ag­rártermelés szubvencióját, 500 millió márkát szán­nak a növényi és állati termékek előállítására, fel­dolgozására. A támogatások megoldása különféle lehet, leginkább a vissza nem térítendő formát al­kalmazzák, a termények jó részét viszont egy meg­határozott átlagáron garantáltan felvásárolják. Ettől függetlenül nem szándékuk az alacsony termelé­A legmodernebb technikát is bemutatták a kiállításon fotó. l. l kenységű ágazatok támogatása, ezt már csak azért sem tehetik meg, mert nemrég léptek be a Világke­reskedelmi Szervezetbe (WTO), alkalmazkodniuk kell az ott elfogadott szabályokhoz. Sajnos a ver­senyképességgel még van egy kis baj - mondta a miniszterhelyettes -, ugyanis rendkívül szétszab­dalt a birtokszerkezet, 534 ezer háztartás foglalko­zik mezőgazdasági termeléssel, átlag 2,8 hektáros földterületet művelnek. Ilyen kisbirtokon gazdasá­gosan nem lehet termelni, megfelelő mennyiségű és minőségű terményt előállítani. A támogatások irányításával azt is el szeretnék érni, hogy ezek a családi gazdaságok leg­alább 5 hektáron gazdálkodjanak, hi­szen ilyen nagyságú földterületre már érdemes beruházni. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára igen nagy lehetőséget lát a határ menti együttműködésben, ennek megvalósítására tág lehetőséget kínál­nak a régiós együttműködési szerveze­tek. Elégedett volt ugyan a Horvátor­szágba irányuló 70 millió dolláros ma­gyar exporttal, ám hozzátette, a mi­niszterhelyettes beszámolójából ítélve nagyon sok területen lehet még bővíteni az árufor­galmat. Lehet szó például vetőmagról, termelési rendszerek telepítéséről, közös vállalatokról. Java­solta, hogy a két minisztérium felügyelete alatt, pi­aci alapon hozzanak létre egy-két közös mezőgaz­dasági vállalkozást, amelyek igénybe vehetnék mind a magyar, mind a horvát támogatási lehetősé­geket. ___________________________________________BÉKÉSSY G. A Szentlőrinci Gazdanapokon részt vevő vállalkozások egyön­tetűen sikeresnek ítélték a mezőgazdasági kiállítás rendezvé­nyeit. A rekkenő hőség miatt viszont kifogásolták, hogy a köz­ponti sátorban 45 fokos forróságban kellett tárgyalásokat folytatniuk. Ezt a gondot a jövőben a rendező, a Baranya Me­gyei Vállalkozói Központ a szentlörinci önkormányzattal közö­sen (nem sokkal a vásár megnyitása előtt 10 évre szóló együttműködési szerződést írtak alá) megoldja. Az expo há­rom napján főként a mezőgazdasági gépek voltak kelendő­ek, de több tenyészállat (sertés, juh és ló) is új gazdára talált. . Nemzeti titok a földalap Miközben a kormányzó pártok megegyeztek a nemzeti földalap feletti ellenőrzés mikéntjében, azt még senki sem tudja megmondani, melyik állami tulajdonban lévő terület kerül majd be a földalapba. Tulajdonképpen semmi kivetniva­ló sincs abban, hogy az állam gaz­dálkodni akar a tulajdonában lévő birtokokkal. Azt is csak támogatni lehet, hogy a rászorulóknak az alapból juttassanak földterületet, nem tulajdonba, hanem bérletbe. Az sem törvénytelen, hogy ezt a földalapot állandóan bővíteni igye­keznek, hiszen miért lenne baj az, ha az állami föld melletti területet - az összefüggő birtok növelése ér­dekében - az állam visszavásárol­ja. Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) szakmai államtitkárá­val is egyet lehet érteni, aki egy ta­nácskozáson kifejtette: a nemzeti földalapot azért kell létrehozni, hogy lehetővé váljon az állami tu­lajdonban lévő termőföld-vagyon- nal való ésszerű gazdálkodás, to­vábbá, hogy segítse a kormány bir­tokpolitikái céljainak megvalósítá­sát, elsősorban a családi gazdasá­gokon alapuló, korszerű birtok­szerkezet kialakulását. A nemzeti földalap lényegében tehát az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó nagyságú és elhelyezkedésű földterület, amelyet az állam részben mezőgazdasági céllal - vagyonkezelési szempont­ból - hasznosítana, részben pedig sajátos birtokpolitikai és közcélok érvényesítése érdekében hozna lét­re, működtetne és használna fel. A tervek szerint a földalap működte­tésével létrejöhet a termőföld haté­kony készletgazdálkodása, továbbá az intézményrendszer, amely az ál­lami földbirtok-politika társadalmi és gazdasági céljait eredményesen szolgálhatja. Nemzeti Földalapba a jelenleg is állami tulajdonban lévő termő­földek kerülnének, beleértve az ÁPV Rt. által haszonbérbe adott termőföldeket is. Ide sorolnák a revitalizációs céllal vásárolt rossz minőségű, vagy kedvezőtlen adottságú termőföldeket. Emellett a földalap részét képezné a vásár­lással, illetve a csereföldként az alaphoz került hasznosítatlan ál­lapotú termőföld is. Szép, nagy ívű terv, de mint annyi más jobb sorsra érdemesült elgondolást, ezt is körüllengi a politika szele, amely általában merőben más pályán mozog, mint az eredeti elképzelés. A föld jó része az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában van, s nem is szívesen válna meg tőle. Ha viszont ezt a szervezetet megszüntetnék - még erről is szó van -, akkor egy akadály már el­hárulna. Azt sem lehet tudni, a háttérben élénken folyó kor­mánypárti alkudozások milyen irányba terelik el a földalap létre­hozásáról szóló elképzeléseket. ______ B. G. No vemberben fizetnek A Realbank Rt. felszámoló­ja elkészítette a pénzintézet közbenső mérlegét, így ha azt a bíróság elfogadja, no­vemberben megkezdhetik a károsultak kifizetését. Répássy Péter felszámolóbiztos közölte, a jogos hitelezői igények kielégítésénél nem tesznek kü­lönbséget a kötvénytulajdonosok között, a kifizetések sorrendje független lesz az igényelt összeg nagyságától és a kötvény fajtájá­tól. A több mint 21 ezer hitelező közül csaknem 16 ezren kapják majd kézbe a kifizetési bizonyla­tot, ők 15 napon belül tehetik meg észrevételeiket. A jogosnak ítélt hitelezői igény összege mintegy 17 milliárd forintot tesz ki, ennek fedezete a kifizetések időpontjára rendelkezésre áll majd - hangsú­lyozta a felszámolóbiztos. Répássy Péter kiemelte: a közben­ső mérleg szerint a felszámolás alatt álló Realbank Rt. bevétele 111,17 milliárd forint. A hitelezői értekezleten ismertetett 12,92 mil­liárd tervezett bevétel időarányos részének 86,4 százaléka jött be. A felszámolás költségei a mai napig 620 millió forintot értek el. A mér­leg alapján a még értékesítendő vagyon, illetve a beszedhető köve­telés piaci értéke 653,9 millió fo­rint. A Realbank létszáma 220 fő­ről 35 főre csökkent. Az illetékes elmondta azt is, hogy a hitelezők közül 3500 fő a betéttulajdonos, 13.307-en Real- lízing 2000 elnevezésű kötvény­nyel, 6710-en Reallízing 96 köt­vénnyel rendelkeznek, míg a részvényesek száma 1500 fő. A Reallízing 96 és a Reallízing 2000 kötvényen alapuló hitelezői igé­nyek azonos jogviszonyból ered­nek, így ezeket a mérlegben egy­aránt „F” kielégítési kategóriába sorolták. A Reallízing 2000 kötvé­nyen alapuló kárigények összege meghatározható és elismert kö­vetelésként visszaigazolható, míg a Reallízing 96-os kötvénnyel kapcsolatos kárigények összege nem. Ez utóbbiak vitatott hitele­zői igényként szerepelnek a köz­benső mérlegben.- A Reallízing 2000 kötvények esetében a kárigény az 1998. júli­us 14-i árfolyam 95,081 százaléka - mondta Répássy Péter. Hozzá­tette: a közbenső mérleget a fel­számoló 2000. szeptember, 30-án kívánja a hitelezői észrevételekkel együtt a bíróságnak benyújtani. Közgyűlés kérdőjelekkel Nem ismert a MiZo tulajdonosainak szándéka PÉCS Négy nap múlva tartja köz­gyűlését a felszámolás alatt álló MiZo Rt., nincs azon­ban előzetes információ a fórumot kezdeményező tu­lajdonosok szándékáról. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a tulajdonosok kérésére augusztus 29-ére hívta össze a MiZo Rt. fa. közgyűlését a felszámoló. A szűkszavú tudó­sítás szerint a cél egy felszámolás alatti megegyezés kezdeménye­zése a hitelezőkkel. Hivatalos tájékoztatás a témá­ban nem történt, de a kiszivár­gott hírek szerint a részvénytár­saságban mintegy 40 százalék­ban tulajdonos holland Friesland Coberco indítványozta a közgyű­lés összehívását. A vonatkozó jogszabály szerint a volt tulajdo­nosok a felszámolás idején bár­mikor kezdeményezhetik az egyezséget. Ebben az esetben azonban a hitelezői tartozáson túl a felszámoló költségeit is meg kell téríteniük. Magát az eljárást a korábban a felszámolási vég­zést kiadó bíróság függesztheti fel, de csak abban az esetben, amennyiben a tulajdonosok megfelelő garanciát tudnak fel­mutatni a hitelezői tartozások megfizetésére, illetve a cég mű­ködtetésére. A felszámolási eljárás idén februárban indult, miután tavaly és tavalyelőtt is súlyos veszteség­gel zárt a MiZo, és a bankok meg­vonták a bizalmat a cégtől. Az élelmiszeripari feldolgozó társa­ságtól mintegy ezer hitelező ösz- szesen hétmilliárd forintot köve­tel, amiből több mint hárommil- liárdot a tejszállítók felé keletke­zett tartozás tesz ki. A követelé­sekből eddig közel 6,2 milliárd forintot ismert el jogosnak a fel­számoló Vectigalis Rt. . K. E. Hol lesznek vásárok? Augusztus 26., szombat: Pécs ok, Kecskemét ok, kjv. Augusztus 27., vasárnap: Ka­posvár ok, av, Kecskemét ok, kjv, Pécs ok, av, Pécsvárad oák, Szeged Cserepes-sor kjv, Szekszárd oák. Augusztus 29., kedd: Pince­hely oák. Augusztus 31., csütörtök: Szeged Cserepes-sor ok. Rövidítések: oák - országos állat- és kirakodóvásár, ok - or­szágos kirakodóvásár, av ^.autó- vásár, kjv - közútijármű-vásár. Fehér kontra vörös Villány Schuth Gyula szakgyógysze­rész és gazdálkodó rendha­gyó módon a fehér borfajok reneszánszában hisz. Régi különlegességeket igyek­szik feléleszteni. Attól tart, hogy a próbálkozása ellen­állást válthat ki a hegyköz­ség vezetésében. A magyar és német állampolgár­ságú borászattörténeti kutató ál­lítja, hogy az ötvenes évek elején tudatosan sorvasztották el a fe­hér fajtákat, amelyeknek az ará­nya az akkori dél-baranyai törté­nelmi borvidéken 40 százalék volt. Napjainkra azonban szinte a nullára sorvadt ez a szám. A vál­lalkozó kedvű borszakértő kérdé­sünkre elmondta, hogy elsősor­ban a Rajnai rizling feltámasztá­sában hisz. Szándékát nemcsak a nosztalgia vezérli, de gazdasági ésszerűség is. Őseitől is hallotta, akik nagy rizlingtermesztők voltak és kirá­lyi-császári italszállítók is egyben, - hogy ez a rizling például ellenál­ló, edzett, jobban viseli el a beteg­ségeket. Nem lesz gond az újra szaporítása sem. Ugyanis tud nem egy génerős tőkéről. Tehát nem halt el a török hódoltság utáni né­met telepesek által, még a XVIII. században behozott, azóta persze többször nemesített növény. Nyilatkozónk hangsúlyozta, hogy nincs szándékában a vörös­borokat száműzni, csupán a fe­héret termő szőlők régi rangját szeretné megteremteni. Ügyét néhány gazda máris támogatja, az általa alapított Szőlőbarátok Klubja pedig népszerűsíti. A hegyközség ez idáig nem reagált a szándékára. ______ CS. J. Ne m elég visszatartó a büntetés A nemrégiben kinevezett megyei halászati felügyelő sze­rint az engedély nélkül halászók büntetése nem eléggé ha­tékony, ám szívós munkával vissza lehet szorítani az utób­bi években igencsak elszaporodott orvhorgászatot. Az agrármérnök végzettségű Ritecz Zoltán (képünkön) a tava­szi falugazdász-hálózat bővítése­kor került a Baranya Megyei Föld­művelésügyi Hivatalba, s mivel nem sokkal később megüresedett a halászati felügyelői poszt, Fáik Komád osztályvezető javaslatára vállalta el ezt a megbízatást.- Nagy szükség lenne a halá­szati törvény betartására, hiszen már szervezett bandák járják a vi­zeket, lopják a halat.- Mindenre van törvény, s min­dig lesz olyan ember is, aki a sza­bályokat megszegi. Az igaz, az utóbbi időben mintha több lenne a szabálytalanság a halgazdálko­dásban, de úgy érzem semmivel sem több, mint az élet más terüle­tén. Az is igaz, vannak szervezett bandák, akik ellen még a rend­szeresen ellenőrző halőrök és rendőrök sem tehernek sokat. Az­tán vannak olyanok is, akik a megélhetésükért küzdenek, azért lopják a halat, hogy legyen mit enniük. Ezt természetesen nem felmentésképpen mondom, mert a lopás az mindenféleképpen bűn, csak megjegyezni kívántam, hogy a szabálytalankodók is sok­félék lehetnek.- A halgazdaságokra, a vizek tulajdonosaira, bérlőire is vonat­kozik a törvényi előírás, hiszen ezzel szabályozzák a halte­nyésztést. Az ellenőrzések során mit tapasztalt, betartják a jogsza­bályokat?- A gazdasági társaságok, ma­gánvállalkozások, horgászegye­sületek általában törvénytiszte­lők, hiszen tisztában vannak vele, ha megszegik az előírásokat, a büntetés nem marad el. Nem azt mondom, hogy olykor-olykor ki­sebb szabálytalanságokat nem fe­dezünk fel, ám ilyen esetben rendszerint már a figyelmeztetés is elég, kevés a visszaeső.- Azért vannak olyan előírá­sok, amelyet nem ismernek vagy nem akarnak ismerni a tó­gazdaságok, tulajdonosai. A ma­gántavakra is vonatkozik példá­ul az a jogszabály, miszerint horgászni csak az állami jegy el­lenében lehet. Ezt általában fi­gyelmen kívül hagyják, mert szerintük a vállalkozók nem hi­vatalos személyek, így igazoltat­ni sincs joguk.- Szó sincs arról, hogy a tavak tulajdonosai nem ismernék a tör­vényt. Csak nem alkalmazzák az előírásokat. Valóban nem hivata­los személyek, ám mint a szolgál­tatást nyújtók, kötelesek a szol­gáltatást igénybevevőktől megkö­vetelni az állami jegyet.- Visszatartó erejű a kiszabott büntetés? Az eljárás általában hosszadalmas, s a legtöbben félvállról veszik a szankciókat.- Lehetnénk szkeptikusak, hiszen a sza­bálysértési tör­vényből kivet­ték a halászat­tal kapcsolato­san elkövetett szabálytalanságo­kat, így azután az elkövetők lát­szólag „olcsóbban” megúszhatják a törvénysértést. Én azon a véle­ményen vagyok, hogy emiatt sincs ok a csüggedésre, kitartó munkával biztos, hogy csökken­teni lehet a rabsicok számát.

Next

/
Thumbnails
Contents