Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-03 / 211. szám
I 2000. Augusztus 3., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Naplő - 7. oldal hetedik oldal — A szegény kisnyugdíjasok panaszai A hivatalok minden esetben szigorúan a jogszabályok szerint járnak el. Az már emberi dolog, hogy az ügyintéző mennyire rugalmas, mennyire igyekszik humánusan intézkedni, de a gyakorlat az, hogy a szabály az szabály. Kedvezményes elbírálás esetenként létezik, ám azt külön kérvényezni kell, jól alátámasztott indokokkal. A rokkant idős emberek pedig többnyire a szabályos utat sem ismerik, nemhogy rögtön a kiskapukat keressék. Kérdés, hogy megfogja-e ilyenkor valaki a kezüket, s elvezeti-e a helyes irányba? Nem szeretné, ha a nevét megjegyeznék, ezért nevezzük csak az idős hölgyet Vera néninek. Ő így emlékezik a napokban történt kálváriájára.- 95 százalékosan vak vagyok, szürkületben, sötétben még a másik lépcsőházig sem tudok elmenni, egyébként pedig csak egészen közelről látok körvonalakat. Fehér bottal járok, többnyire azokon az útvonalakon, melyeket már többször megtettem, s minden szegletét ismerem. A napokban az Agórába, a Mozgássérültek Egyesületébe mentem el a gyógycipőmért. Visszafelé jövet betértem a boltba, s amikor fizetni akartam, akkor vettem észre, hogy eltűnt a pénztárcám. Itthon fölforgattam érte az egész lakást, de sehol nem találtam meg. Átmentem a szomszédos uránvárosi rendőrőrsre, bejelenteni a lopást. A pénztárcámmal ellopott iratok pótlása során az vágott fejbe, hogy az okmányirodán legomboltak rólam a személyiért 3 ezer forintot, a szomszédom meg itthon felolvasta az újságból - mivel a betűket sem látom - hogy 1500 forint az új személyi elkészítése, ha valaki elveszti. Akkor az enyém miért 3 ezer, mikor ellopták egy vak embertől? Még meg is vagyok büntetve? Másrészt a rendőrségen nem vettek fel jegyzőkönyvet a történtekről, mondván, váljak pár napot, hátha visszakerül. Egy hét múlva újra visszamentem hozzájuk, de akkor is azt mondták, hogy nem kell jegyzőkönyv, menjek csak nyugodtan az okmányirodába. Az irodán rögtön az volt az első kérdés: hol a rendőrségi jegyzőkönyv, mert így csak azt tudják rögzíteni, hogy az igazolvány elveszett. Megkérdeztem a hivatalban, hogy miért kérnek tőlem kétszer annyi pénzt, mint mástól? Közölték, hogy azért, mert nincs érvényes útlevelem. De hát minek nekem útlevél, amikor a város másik végébe sem merek elmenni? Még az igazolványkérő lapot is csak úgy Kiskapu a szabályok közt tudtam kitölteni, hogy az egyik alkalmazott két ujja között vezette a tollat, amikor írtam. A kérdésekre dr. Aradiné Bodor Kornéliától, az iroda vezetőjétől (képünkön) kértünk választ.- A rendőrségi jegyzőkönyvvel sem változik az iratkészítés ára, de az eltulajdonított igazolvánnyal visszaélhetnek, s az ebből adódó jogi következményeknél lehet szerepe a felvett jegyzőkönyvnek. A rendőrségi jegyzőkönyv alapján eljárás kezdődik, körözési listára kerül az eltűnt személyi, így a bejelentés napjától már nem az illető a felelős az igazolvánnyal esetlegesen elkövetett visszaélésekért. Az okmányirodánál felvett jegyzőkönyv viszont a Belügyminiszté- rium központi adatfeldol- gozójához kerül, csak a nyilvántartásra vonatko- m zik. Az útlevélre pedig I azért van szükség, hogy Jk ne kelljen ideiglenes személyít csinálni, amíg a végleges elkészül. Az útlevél ugyanis ez év január elsejétől belföldön is hivatalosan igazolja a személyazonosságot. Az említett 3 ezer forintos díjtétel alól pedig a rászoruló kaphat kedvezményt, ha bizonyítani tudja, hogy kicsi a nyugdíja, magas a rezsiköltsége, s ilyen kéréssel fordul hozzánk. De hangsúlyozom, hogy ezt külön kérnie kell! Hogy a néni mennyire gyengén látó, azt is igazolnia kell orvosi papírral. A fentiek szerint az tehát nem elég, hogy fehér bottal érkezik, s két ujjal csinálnak neki sorvezetőt, hogy beletaláljon a rubrikába. Vera néninek ugyanakkor az irodán még azt sem mondták el, hogy valójában 1500 forint a személyi készítés, és az útlevél hiánya okozza a pluszköltséget. Azt viszont közölték vele, hogy az újságok részletesen leírták a változásokat. Vörös József Vásárosbécről átmeneti időre éppen annak lett az áldozata, hogy írásban külön kérte egy másik hivataltól a soron kívüli kedvezményes eljárást. Édesanyja halálát követően 25 ezer forint hagyatéki illeték befizetésére kötelezte az Illetékhivatal, de mert a beteg, 70 éves ember sokat költ gyógyszerre, s a nyugdíja a 20 ezret sem éri el, részletfizetési kedvezményt kért. Ehelyett a hivatal 23 ezerre csökkentette a befizetendő összeget, melyet Vörös József kínkeservesen összeszedett. Időközben kiderült, hogy a hagyatékban kiírt járandóság egy részét nem kapja meg, mivel az a Mozsgói tsz-től érkezett volna, de a szövetkezet közben csődbe ment. Az Illetékhivatal így 19 ezerre csökkentette az illeték mértékét. Vörös József ezek után újabb levelet írt, újabb kérelmet fogalmazott, hogy visszakéri a befizetett fölösleges összeget, mire a hivatal közölte, hogy a korábbi engedmények miatt azt nem hajlandó visszaadni, hiszen a 23 ezret is ki tudta egy összegben fizetni. A szó- és levélcsaták után aztán hosszas vonakodást követően eredményesen zárult az ügy, közölte szerkesztőségünkkel Vörös József. Az eset tanulsága: nem az a lényeg, milyen kevés pénze van egy idős, beteg kisnyugdíjasnak, hanem hogy megfontoltan készítse el a kedvezménykérelmet, s ügyeljen arra is - ha már egyszer rájött, hogy valamilyen segítséget kérhet -, hogy miként időzíti a beadását. A pécsi leszázalékolt nyugdíjas Köblös Gyulának is a kérelem időzítéséből származott baja, éppen csak megoldás nem született a problémájára a Baranya Megyei Földhivatalban. Az eredmény: ppm tud bemenni a saját telkére. A Cserkúti csárda fölött vásárolt öt éve egy nyeles telket, de az útból hol az egyik, hol a másik szomszéd faragott le egy kicsit. Az ok is sajátos, a bejárati út két oldalán lévő telkek tulajdonosai haragban vannak egymással. Mivel a fölső szomszéd egykor jelentős hatalommal bírt a városi közéletben, zokszó nélkül lecsippentett egy kicsit az út felé eső részéből. Az alsó haragos viszont az út tulajdonosára lett mérges azért, hogy ezt eltűrte ellenfelétől. Mivel a város digitális térképének elkészítéséhez idén tavasszal a geodéták ismét felmérték a területet, Köblös Gyula szerint az alsó szomszéd úgy intézte, hogy az ő hasznára is tévedjenek egy kicsit a földmérők. A szomszéd aztán nyomatékosan a tudtára is adta, hogy az ő keze van a dologban. A földmérés ugyanis 10 százalékos hibát követhet el jobbra, vagy balra, ezt jogszabály rögzíti, csak tudni kell irányítani, hogy merre hibázzanak. A telekre a bejárat így olyan szűkre fogyott, hogy járművel már nem lehet bejutni rajta. Tény az is, hogy amikor Köblös Gyula emiatt felkereste a földhivatalt, ott valóban közölték vele a digitális térkép alapján, hogy az egykor mintegy 3 méter széles nyeles részen most van olyan hely, ami 210 centire zsugorodott. Lapunk kérdésére a Földhivatalban azt is elmondták, ez a 10 százalékos tűréshatár nem egészen így néz ki. Arról van szó, hogy a digitális térkép készítéséhez az újra felmérések során mindenütt elfogadják véglegesnek a most kijelölt határvonalakat, ha a telek területében a korábbihoz képest 10 százaléknál nem nagyobb a változás. Megnézték Köblös Gyula telkének új körvonalait is, és a digitális térkép szerint belül maradt a terület a 10 százalékos értéken. A hivatalban azt is közölték, hogy az újramért telekhatárokat közszemlére bocsátották júniusban, s ezt az újságban is meghirdették, akkor kellett volna reklamálni. Köblös Gyula elkésett a kérelmével. Mindemellett a panaszt utólag is megvizsgálják, de most már sokkal bonyolultabb az eljárás. A helyszínen kell egyeztetni az érintettekkel, hogy mi volt az adott szakaszon régen, mit mutat a kerítés vonala stb. Azért a labdát is visszadobták: az lenne célravezető, ha a szomszédok egymás közt megegyeznének. Szóval kár ilyen csip-csup ügyekkel zaklatni a hivatalokat. MÉSZÁROS B. ENDRE A hivatalvezetők szerint is kivétel nélkül vannak ellentmondások minden jogszabályon belül, de ezekkel az előírásokkal kell dolgozni. Mozgáskorlátozottaknak, rokkantaknak ajánlott megoldás, hogy mindenkor egyéni kérelemben kérjék ügyintézéskor a kedvezményes elbírálást, a segítséget. Ilyenkor nrieg kell bízniuk egy ügygondnokot - szomszédot, rokont, ismerőst hogy járjon el az ügyében. Személyi igazolvány csi- náltatásához például megengedhető, hogy otthon töltsön ki az érintett egy manuális adatlapot, és fényképet csatoljon hozzá. A bélyeget a korhatárnak megfelelően szintén mellékelni kell. Az ügygondnok beviszi az irodába az anyagot, ott digitalizálják a fényképet és az aláírást is, de az írott kérelmet is figyelembe veszik, megfelelő anyagi indokokkal és orvosi papírokkal alátámasztva. DUNAI IMRE Szakállas vicc Sydney lakosait most nem a közelgő olimpia foglalkoztatja, hanem az a kutakodás, hogy vajon kik állnak azon törpe kisebbség mögött, amely a pénzvilág kapujában közfeltűnést keltett. Miként és miért csinálták azt a demonstrációt, amelyhez sok tucat lopás, utána pedig illegális közterülethasználat kellett közterület- szennyezéssel? Ismeretlenek ugyanis seregnyi kerti törpével ragasztották tele az ausztrál központi bank lépcsőit. A megsokszorozott mesehősöket már hajnal előtt felfedezték az utcaseprők, ám sokáig nem tudták eltávolítani őket, a szakállasok annyira állhatatosak voltak elfoglalt pozíciójukban. így másfél száz műanyag törpe ácsorgóit fegyelmezetten a bank bejáratánál még reggel is. Hogy mi volt ez, arról jelenleg csak találgatások vannak. Az ízlésvilágában folytonos támadást elszenvedett és ezért lelkileg megzavarodott művészettörténész ámokfutása épp olyan esélyű, mint a ragasztóreklám-változat. A törpék eltávolítását ugyanis csak speciális takarítógéppel sikerült megoldani. Teljes meg nem értés fogadta viszont azt a feltevést, amit állítólag - ám cseppet sem bizonyíthatóan - egy arra járó pécsi turista sugalmazott. Vagyis azt, hogy a törpék nem lopottak. A gazdáik állították ki oda őket - csak az épületet éjszaka eltévesztve - maguk helyett sort tartani a helyi kábel- televíziós szolgáltató megváltozott műsorcsomagjait megrendelni kívánók közé, akik a folyton foglalt telefonnal nem mentek semmire. Az ilyesmi azonban a kenguruk földjén a kevésbé fejlett változatban is úgy zajlik, hogy a szolgáltató postáz egy megrendelőlapot, amit kitöltve lehet visszaküldeni a cég bélyegköltségén. Az ausztrál hagyomány persze bürokratikusnak tűnik, de ők már csak ilyenek. A törpék is a sydneyi városháza raktárában várják, hogy gazdáik jelentkezzenek értük. Csakis az kapja vissza a kedvenc házi díszét, aki fotóval, vagy részletes leírással, különleges ismertető- jegyekkel bizonyítani tudja, hogy tőle lopták el. Különben keveredés lenne a kódolatlan törpékkel. MÉSZÁROS ATTILA ________________________ Ka parás Szerencsések az egriek. Bár a város vára a legfiatalabb műemlékeink közé tartozik, s talán mint erődítmény-maradvány, nem is állna oly magasan történelmi tudatunk dobogóján, ha Gárdonyi nem fon köré babér- koszorút. Szerencsések az egriek ezért, továbbá azért is, mert a Szerencsejáték Rt. ezektől a napoktól bocsátja ki azt a 100 forintos kaparós sorsjegyet, amelyből eredő bevételt a vár helyreállítására fordítják. Mi, baranyaiak, pécsiek, szigetváriak, siklósiak, máréváriak, kantaváriak, rékaváriak, nem vagyunk eny- nyire szerencsések. Pedig talán Zrínyi hadi tette is azonos értékű az egri diadallal, ám valahogy lecsúszott Gárdonyi - vagy más - tolláról, így nem válhatott kötelező olvasmány- nyá. Talán ezen is múlik, hogy a Szerencsejáték nem kapartat siklósi, szigetvári sorsjegyet. Nem hiszem, hogy az új játék kiötlői - akik egyébként mintegy ötmillió forintot remélnek az Eger-barát játékosoktól - hallottak volna az alapos régészeti feltárásra még mindig váró Kantavárról, hiszen még itt, Baranyában is alig tudunk valamit róla. Rékavárról nem is beszélve, most tűnik el végleg a Mecseknádasd feletti hegy csúcsán, magával temetve bájos legendáját is a királykisasz- szony elásott aranyhintójáról. Némi beletörődéssel azt is mondhatnánk, van éppen elég várromunk. Igaz, láttam én pusztulni ilyen emléket a gazdag Svájcban is, omladoznak a skót felföldön, a szélverte ír tengerparton, a francia folyóvölgyekben is. De ezeken a vidékeken tényleg sok várrom van. Ami a kaparást illeti, abban azonban nem vagyunk elmaradva. Bár római kori maradványunk is van itt-ott, de az egyik legjelentősebb alighanem Sopianae. Itt, a mai belváros alatt, egy része hozzáférhető helyen. Néhány éve indult egy gyenge kísérlet a feltárására. Számosán reménykedtek: újabb, ritka idegenforgalmi látványossággal gazdagodhat Pécs. És látványosan mutathatja meg kétezer éves történelme megmentett értékeit. Nem jött össze. Visszakapar- tatták a föld alá. De még ezt sem túl nagy gonddal. I I 1 í 1
