Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-23 / 231. szám
2000. Augusztus 23., szerda HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — A gyógyító hipnózis ,Nem meglepőbb megszületni kétszer, mint egyszer. ” (Voltaire) Sokan a reinkarnáció bizonyítékát látják abban a technikában, amelynek során hipnózisban vissza lehet vinni embereket korábbi életeikbe. A szakma komolyabb része azonban ebben nem hisz, számukra az orvosi hipnózis a gyógyítás eszközeként alkalmazható, és ezt a sajátos időutazást jó üzleti fogásnak tartják csupán. Egy ismert indián művész, aki kizárólag az angol nyelvben volt járatos, állítólag folyékony franciasággal szólalt meg regressziós hipnózisban, miközben egy régmúlt világban kalandozott. Elmondta, hogy ő egy jelentéktelen zeneszerző, és beszámolt előző életének részleteiről. A terapeuta utánanézett, s kiderült, hogy valóban élt egy ilyen másodosztályú francia zeneszerző, aki igen gyenge műveket alkotott. A kérdés: valóban megtörténhet-e az, hogy az ember hipnózisban visszalátogathat korábbi életei valamelyikébe, s vajon vannak-e korábbi életek? Alkalmas-e a hipnózis az ilyen jellegű időutazásra? A hipnózis módosult tudatállapot, a legősibb gyógymódok egyike, legalább négyezer esztendeje alkalmazzák, mondja dr. Hoffmann Ilona pszichiáter, a Pécsi Honvédkórház főorvosa. A hipnózis sorsa hullámzó, egyes időszakokban nagy becsben tartották, máskor pedig száműzték. Ma reneszánszát éli, a medicinában az őt megillető helyre került. Egyike az alkalmazott pszichoterápiás módozatoknak, alkalmas a különböző pszichés tünetek - kényszerek, szorongások, depressziók - megközelítésére. A terapeuta a módosított tudatállapot létrehozásává keresi meg a betegség gyökerét. Azért beszélünk módosított tudatállapotról, magyarázza a pszichiáter, mert a beteg úgy éli meg, hogy hipnózisban tudata eltér a megszokottól, fogékonnyá válik egyrészt külső ingerekre, másrészt a saját belső érzelemvilágára. A két ember - a terapeuta és a hipnózisban lévő személy - közötti kölcsönös viszony nagyon szoros, a terapeuta ebben a transzállapotban képes megragadni a páciens figyelmét, és oda irányítani, ahová a kóros folyamat megkívánja. Hogy mennyire vagyunk hipnotizálható alkatok, az velünk született tulajdonság, az ember személyiségére jellemző érték. 10 százalékunk alig, 30 gyengén, 30 közepesen, a maradék 30 százalék erősen hipnotizálható. Hipnózist az utóbbi két csoport esetében lehet jól alkalmazni, a többieknél bonyolultabb eljárásra van szükség, de az eljárásokban nincs se boszorkányság, se trükk. ,Valamiféle herceg vagyok” „A következő jelenet megerősített benne, hogy valamiféle herceg vagyok, a második ember, a király utóda. Egy férfi mellett ültem, akiben apámra ismertem. Nagyon kövér ember volt, és ragyogó tolldíszt, nyakláncokat és karkötőket viselt. (...) Mély belső erőt éreztem a regresszió alatt. Magabiztossá tett a tudat, hogy én leszek a következő főnök. Élveztem a hatalom és a felelősség érzését. Készen álltam rá, hogy apám helyébe lépjek, és én legyek a király, amikor eljön az ideje.” (Részlet R. A. Moody amerikai pszihoterapeuta egyik esetleírásából) A hipnózis egyik technikája a korregresz- szió, amikor az egyént vissza lehet vinni korábbi életszakaszaiba, gyakorlatilag a 2-3 éves életkorig, hangsúlyozza a pszichiáter, de arról már megoszlik a szakma véleménye, hogy a magzati kor újra átélhető-e vagy sem. A különös utazások lehetőségét az előző életekbe a tudomány nem támasztja alá Minderre természetesen azért van szükség, mert a páciens valamilyen lelki betegségben szenved, amelynek érzelmi gyökerét kell megtalálni a korábbi életszakaszokban. A traumatikus élményanyag felidézése és átélése után azt át is kell dolgozni, az egész procedúra ez által nyer értelmet. A beteg mindig rátalál a problémák gyökerére, és az időben ott áll meg, ahol valamiféle gócot érez. A szakma véleménye arról is megoszlik, hogy az, aki a hároméves kort éli meg, teljes egészében vagy csak részlegesen megy át a hároméves korba, hiszen annak az életkornak megvan a sajátos fiziológiája, gondolkodásmódja, mozgáskoordinációja, szókincse. Dr. Hoffmann Ilona páciensei eddig még nem látogattak vissza előző életkorukba. Ő, mint orvos nem is hisz abban, hogy ez lehetséges volna, de elfogadja: egyes emberek olyan érzelmi beállítottságúak, hogy a teljességérzésükhöz, identitásukhoz szükséges, hogy legalább az élmény szintjén megtalálják gyökereiket. Mindebben csak akkor lehetne hinni, ha nagy esetszámban fordulnának elő kontrolláltam mert minden kísérlet tudományos igazolásra szoml. Sajnos Magyarországon nagyon elmaradott a pszichoanalízis, megrekedt egy korábbi korszak szintjén, mondja dr. Daubner Béla pszichoterapeuta. Az ortodox analízis valóban csak a hároméves korig alkalmazható, de voltaképpen nincsenek időhatárok. A reinkar- nációs hipnózis elnevezéssel azonban véleménye szerint óvatosan kell bánnunk. A hipnózis önmagában megváltozott tudatállapot, nem terápia, Uyen állapotba kerülünk naponta, példáid akkor, amikor elalszunk. Ha ezt a technikát gyógyító jelleggel használjuk, akkor hipnoterápiáról beszélünk, és ha ennek adunk egy jelzőt, adott esetben azt, hogy reinkarnáció, akkor el kell gondolkoznunk azon, mit is takar e fogalom. Semmiképpen sem azt, amit a reinkarnáció, mint főnév jelent, amely egy hitrendszer alaptézise, s amely feltételezi a lélek átkelését egyik anyagi testből a másikba a halál pillanatában. Hiszen ebben az esetben az egész folyamat képtelenséggé változik. Ezért ezt a hipnoterápiás technikát csak körülírással lehet meghatározni. Ha a terápia folyamán előző életek emlékképei idéződnek fel, voltaképpen akkor is regressziós hipnózisról beszélhetünk, melynek során a személyiség tudattalan része lehetőséget kap arra, hogy kivetítsen önmagából olyan élményanyagokat, amelyeket eddig elfojtott. Mindezek valódiságát, de még a születési trauma és a magzati léten belüli állapotok átélését sem lehet egzakt módon igazolni. Azt azonban biztosan lehet állítani, hogy a módszerrel az illető gyógyul, a pozitív változás tehát megjelenik. Amerikában komoly kísérlet folyt arra vonatkozóan, magyarázza dr. Daubner, hogy a hipnózisban felhozott élményanyag mennyire használható fel a bűnüldözésben, vagyis hogy az itt feltárt, normál tudatállapotban nem felidézhető események milyen súlfyal vehetők figyelembe. Az eredmény meglepő: nem használhatók fel semmire, voltaképpen ugyanúgy bizonyítani kell az átélt események valódiságát, mint bármi mást. Jó példa a probléma megértésére a korai szexuális trauma átélése is, amelyet rengeteg ember elszenved az élete folyamán. Amikor alaposan megvizsgálták az eseteket, kiderült, hogy 30 százalékuk valóban megtörtént, 70 százalékuk azonban nem, azok csak a kisgyerekek fantáziájában zajlottak le. Az igaz volt, hogy például a nagybácsi az ölébe vette, és megsimogatta, de nem erőszakolta meg. Ebből következően egyáltalán nem biztos, hogy egy reinkamációs élmény esetében valóban reinkarnáci- ós élményről van szó, lehet, hogy mindez csupán a tudat kivetülése, a fantázia játéka, esetleg egy korábbi éjszakai álom megjelenése. A terápia során azonban nem az az érdekes, hogy reinkamáriós élmény jön-e létre, hanem az, hogy megjelenik- e a személyiségben a pozitív változás vagy sem. Daubner Béla, mint mondja, már több száz pszihoterapeutát képzett Magyarországon, de azt reméli, hogy tanítványai ezt a technikát kizárólag gyógyításra használják, s nem arra, hogy önként jelentkezőket visszavezessenek korábbi életükbe. Az emberek nagy része megélhet reinkamációs élményt, de sok esetben olyan személyiség bőrébe bújva, amilyennek szeretnék magukat látni, és ezek így tulajdonképpen képtelenségek, kivetülések. Egyik betege, aki maga is pszichológus, azzal a panasszal jelentkezett, hogy nem tud teherbe esni. A regressziós hipnózis során különböző korokba ment vissza, s mindegyikben azt élte át, hogy elveszíti a gyermekét. A jelenlegi férje mindig jelen volt különböző, de mindig ártó szerepekben. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a vele való rendezetlen kapcsolatának ki- vetülései voltak ezek a megjelenések, amely rendeződése után teherbe is esett. A reinkamációs hipnózist orvos nem alkalmazza, annak leginkább üzlet szaga van, fogalmaz dr. Vértes Gabriella fogorvos és pszichoterapeuta. Még a méhen belüli trau- más élmények feldolgozásának is külön specialistái vannak. Az orvosi hipnózis pedig minden esetben a gyógyulást szolgálja, nem pedig a kíváncsiságot. A kíváncsiak leginkább a jelen élet problémáinak feloldozását keresik a múltban, és fordulnak azokhoz, akik ezt az igényüket kielégítik. A fogorvoslásban egyébként a hipnózis vagy a szorongás oldására vagy érzéstelenítésre szolgál. Eme mindenki dkalmas, akinek nincs vele született agyi rendellenessége, tehát van akarata, és tud koncentrálni. A legjobb alanyok, mondja Vértes doktornő, a gyerekek, akik a hipnózist meseként élik meg. cseri László DUNAI IMRE Drasztikusan A pokoli hőségben nem hatott üdítő olvasmányként annak a felmérésnek az eredménye, amely szerint az utóbbi tíz évben a magyar lakosság egy főre jutó tej-, zöldség- és gyümölcs- fogyasztása drasztikusan csökkent. Honfitársaink jelentős részének szervezetéből tehát az alapvető vitaminok is hiányoznak. Állítólag ezért is növekszik a fertőző megbetegedések száma, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. A kutatások szerint 1989-hez képest 1997-ben tejből 22 literrel ittunk, zöldségből, gyümölcsből pedig 17 kilogrammal ettünk kevesebbet, vagyis szinte feleannyit, mint tíz évvel ezelőtt. Gyanítható, hogy a helyzet az ezredfordulóra sem lett sokkal jobb, a narancsfogyasztást leszámítva. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a népesség 40 százalékának a szervezetéből hiányzik aC, a B2 és a B6 vitamin, márpedig ezek a fertőzésekkel szembeni védekezéshez szükségesek. Az idegrendszer megfelelő működéséhez fontos B1 vitamin pedig a lakosság 60 százalékának a szervezetében nincs jelen kellő mennyiségben. Közrejátszhat ebbe az is, hogy a sertéshús-fogyasztás is a felére esett vissza. A következményként említett hatás igen valószínű, mert előzményként a húsáremelkedésekkor mind többeken mutatkoztak ideges tünetek. Az érem másik oldala, hogy amit a sokak számára egyre kevésbé megfizethető húson, gyümölcsökön, zöldségeken kiadásként megtakarítunk, azt - némi állami támogatással - kifizetjük a gyógyszerekre. Semmijele, hogy az állattenyésztéshez, gyümölcstermesztéshez legendásan kiváló adottságú kincses Baranyánk kivétel lenne. Többek között a mással nem indokolható mértékű gyógyszerfogyasztás is ezt mutatja. Betegeskedve szedi tehát a csodapirulákat az is, akinek nem telik elég húsra, tejre, gyümölcsre, és az is, aki mindezen termékekből és terményekből nem képes elég mennyiséget eladni az elképzeléseinek megfelelő áron. Ez a két tábor csak a gyógyszertárban (és inkognitóban!) találkozik. Ott egységfrontba tömörülve drasztikusan sopánkodnak a medicinák drágaságán. KOZMA FERENC__________________ Kwehiil Két kihalófélben lévő, ősi afrikai nyelv, a kweh és az ixu megmentése érdekében a napokban új rádióállomás létesült a Dél-afrikai Köztársaságban, hogy napi 12 órányi műsort sugározzanak. Azokhoz, a Kimberleytől 70 kilométerre néhány nomád faluban élő busmanokhoz szeretnének szólni, akik még beszélik e nyelveket, remélve, hogy a majdnem kőkorszaki szinten élők sátrában akad rádió is. Az adóállomás busman történetekkel próbálja majd hallgatóit szórakoztatni, zenét és (bizonyára a déli dobszó után) híreket is sugároz. A nyelvmentő program egyébként évi százezer dollárba kerül. A lelket melengető hír kapcsán elgondoltam, hogy nem ártana végre a hazai nyelvmentés érdekében is tenni valamit. Kwehül ugyan nem értek, de az az érzésem, hogy olykor még magyarul sem. Főleg, hogy az ember a hőgutának és az ezzel járó agyelborító dolgoknak ki van téve. S bár a meteorológusok szerint hamarosan visszatérhetünk a normálisba, még hosszan ViJ < selhetjük a forró, hosszú nyár következményeit. Állítólag az se használ, hogy időnként egy- egy nagyobb bevásárlóközpont légkondicionált csarnokában a fakkok közé bújva próbálunk vásárlást mímelve hűsöl- ni. Sőt. Az átmeneti megnyugvás után még több olyasmit elkövetünk, ami a magyar nyelvhez is fűzhető, s vágunk egymás fejéhez az ixu és kweh nyelvekben is bizonyára fellelhető szavakat, felspannolt idegekkel. De ne kenjük a trágárkodásunkat a nyárra; igaztalan volna. Külföldi, több éves munkáról hazatért ismerősöm említette megbotránkozva, hogy mennyire szembeötlő számára nyelvünk eldurvulása, s különösen nehezen éli meg, hogy már nem csak az utcán, hanem a tévében, rádióban is oly gyakorta röpködnek a b....- megek és a k... anyák. Mi több, divattá, sikkessé lett (a show-műsorok hazai sztárjai is élenjárók ebben), a trágárság és az obszcenitás. S bár nem vagyok nyelvőr, ettől olykor nagyon kwehül érzem magam. hetedik oldal HOLNAP Riport A vendég mellé nem kell leülni. Vannak diákok, akik csak nyáron állnak be dolgozni valahova, mások hétvégéket áldozzák fel erre a pluszjövedelem érdekében. Többnyire kiszolgáltatottak az ügyeskedő munkáltatók kezében. Az iskolaszövetkezet biztonságot nyújt a munkavállaláshoz. Portré Zsalakó István, a Honvédelmi Minisztérium nemrég alapított Zrínyi Kommunikációs Khl.-jének médiaigazgatója gimnazistaként egy karikatúrával kezdte a pályáját a Dunántúli Naplónál. Portré A célszerűség kristályai Kispostavölgyben van a műhelye, ott is lakik. Szülei présházát formálta át ízlése és a fazekasmesterség igényei szerint. Volt időszak, amikor szinte remeteéletet élt, ám alapvetően közösségi típus. Az 1998-ban alakult Kézművesek Baranyai Egyesületének elnöke.- Más hivatás iránt nem vonzódott?- Hároméves koromban felfedezték, hogy kiváló a hallásom. így előbb ismertem meg a kottát, mint a betűket. A gimnáziumban zenei tagozaton tanultam, de már akkor is sok mindent csináltam, amihez kézügyesség kell. Tizenhat éves koromban kezdtem gondolkodni arról, hogy kézműves szakmát kellene választanom. Egy évig kirakatrendezéssel próbálkoztam, utána jött a fazekasság.- Családi hagyomány volt hozzá?- A szüleim pedagógusok. A gének azonban működtek. Anyai ágon elég sok muzsikus akad a családban, és a kézügyesség is öröklött: apai nagyapám jó nevű suszter volt Pest megyében. Sok színész járt hozzá cipőt csináltatni. Például Honthy Hanna, Jávor Pál. De voltaképpen a család mindkét ágán ügyes kezű felmenőim vannak.- Hol és hogyan tanulta a fazekasságot?- A mezőtúri Fazekas háznak nevezett műhelyben, ahol több mester dolgozott egy kis üzemben. Nagyon szigorúak voltak, de a szorgalmas, kitartó tanulóknak sokat segítettek. Az iskola után ottmaradtam korongozni az üzemben két évig, hogy rutint szerezzek. Horváth Ágota 1959-ben született Karcagon. 1972-ben költözött szüleivel Pécsre. Itt érettségizett 1977-ben. Egy évig kirakatrendező volt, majd két évig tanulta a fazekasmesterséget Mezőtúron, aztán további két évig ott dolgozott. 1982-ben tért vissza Pécsre. 1986-ban kapta meg a „népi iparművész” rímet. Hajadon.- A kézműves egyesületet mi hozta létre?- A kézművesek általában magányosan dolgozó emberek. Hosszú évek alatt rájöttünk, hogy közösségbe is kellene tartoznunk.- És ön lett az elnök.- Meglepett a választás. Úgy látszik, kedvelnek. Azt is méltányolták, hogy 27 évesen már népi iparművész címet kaptam.- Mire jó az egyesület?- Az alföldi ember szívesen jár össze másokkal, ismeretlenekkel is. Én sokat szenvedtem attól, hogy errefelé nehezen fogadják be az idegent. Kiállításaim alapján ma is sokkal inkább elismernek szerte az országban, mint idehaza. A jó szakmai közösség ezt is a helyére teszi.- Miket készít legszívesebben?- Praktikus tárgyakat és gyermekjátékokat. Egyszerűségre törekszem a formákban, motívumokban egyaránt. A fazekas munkáknak célszerűnek kell lenniük: hogy mi milyen lehet, az sok évszázad alatt már kikristályosodott, túlmodernizálni nem érdemes. dunai i.
