Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-20 / 228. szám
2000. augusztus 20. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ Kirabolták az illocskai szerb templomot A baranyai szerbség fogyóban van. Gyönyörű templomainak egy részét kikezdte már az enyészet, mocskán már csak egy hívő él. Az 1908-ban épült késő barokk, 19. századi berendezéssel és értékes ikonosztázzal bíró templomot ki is rabolták. A helybéliek észre sem vették, hogy mi történt a templomban. Erre Sonkoly Károly művészet- történész, kutató figyelt föl szokásos baranyai szakmai körútjainak egyikén a napokban. Ő értesítette Vnkovics Kosztát, a Szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény művészettörténészét. Vukovics Koszta az elmúlt héten járt Illocskán, s mint lapunknak elmondta, nagyon szomorú helyzetet tapasztalt a helyszínen. Az ikonosztázról négy képet elvittek, s ráadásul még 19. század végi ünnepi ikonokat is, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Pontosan nem lehet tudni, mikor történt a lopás, mert a templomot felügyelő idős néni, a gondnok combnyaktörés miatt hosszabb ideje nem tudott a templomba menni. A földön heverő zászlókat és a levett királyi kaput ideiglenesen Szentendrére vitték, s csak akkor hozzák vissza, ha egy megfelelő gondnokot sikerül megbízni az őrzéssel, és riasztóval felszerelik az épületet. Sajnos a megyében van több nem működő egyházközösség is, ezeknek a templomoknak a sorsa nagyon bizonytalan. Korábban szóba került, mondja Vukovics Koszta, hogy Pécsett, a Zrínyi utcai szerb ortodox kápolna mellett kialakítanak egy kiállítóhelyiséget a veszélyeztetett helyekről beszállított értékeknek, de az építkezéshez sok pénzre volna szükség. Van Égi sziporkák Kezdetben csak az állami ünnepek kiváltsága volt, később a kiváltságosabb városok is megengedhették maguknak, hogy tűzijátékkal szórakoztassák polgáraikat. Ma már sokak számára elérhető, csak egy kicsit költséges. A közös öröm kifejezésére, az ünnep fényének emelésére egyre gyakrabban tartanak szemet és lelket gyönyörködtető tűzijátékot. Kis falvak ünnepének, extravagáns kerti partiknak, esküvőknek, milliomos csemete szülinapjának elmaradhatatlan kelléke lett. Nem olcsó mulatság, és a hivatalos engedélyezési ceremónia is macerás, de sokan úgy vélik, azért a néhány felejthetetlen percért megéri. A határon átcsempészett rakétákat illegálisan lövöldözőket leszámítva, tűzijátékot csak pirotechnikai végzettségű személy rendezhet, valamilyen vállalkozási formában. Az engedélyek beszerzése három hét alatt megoldható. A tűzoltóság szakhatósági hozzájárulására van először szükség, no és ha nem csak a saját telkünkön történik, akkor az ingatlantulajdonos beleegyezése is kell. Ezek birtokában a megyei rendőrkapitányságnál kell kopogtatni az engedélyért. Ezt meg is adják - a csendrendeletre tekintettel - általában este tíz óráig, azonban indokolt esetben ettől eltérnek. A pirotechnikusok a termékek igen széles skáláját kínálják. Az ár függ a fellövés magasságától és a felhasznált anyag mennyiségétől. Egy ötperces tűzijáték kerti partin, 20-30 méter magasra lőtt rakétákkal már százezer forintért elérhető. A költséget növeli, ha állványzat kell a görögtűzhöz, vagy ha embléma alakban kell elhelyezni a kellékeket. Üzleti bemutatókon divat a lógó alakzatú pirográfia. Nagyon népszerű a katyusa-szerűen működő, úgynevezett bom- betta-telep. Az egymáshoz kötött kis rakéták sorozata nem mindennapi hatást kelt. Az időjárást megválasztani nem lehet, pedig ez sem mindegy. Az alakzatra, virágmintára nyíló rakéták csak szélcsendben szépek. A szakavatottak szerint inkább rövid ideig tartó és látványos legyen a tűzijáték. A szünetek, a várakozás ezt is unalmassá teszi. Németh L. Kemenyedo zaszloszabalyok (Folytatás az 1. oldalról) A szabálysértési törvény szerint sohasem annak a településnek a jegyzője jár el a különböző ügyekben, akinek a működési területén a szabálysértés történt, erősítette meg a pécsi jegyzőt dr. Sólya Nándor babarci körjegyző. De a zászló esetében a kérdés az, ki ellenőriz, és ki teszi meg a feljelentést? Mert a törvény azt mondja ki, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés útján vagy hivatalból indul, de nehezen elképzelhető, hogy a községekben a jegyzők lépni fognak ebben az ügyben. Azt is figyelembe kell venni, hogy az önkormányzat intézményei nem dúskálnak a pénzben. Babarcon, amelyik kis településnek számít, tizenkét zászlót kell kitenni nemzeti ünnepeken, ez évente több mint százezres költséget jelent, ha be szeretnék tartam a kormányrendeletet. Nem tartja kellően átgondoltnak az új rendeletet Török Bálint, egy pécsi zászlókészítő műhely vezetője. A rendelet előírja, hogy háromféle méretben készülhet zászló: 2x1, 3x1,5 és 4x2 méteres lehet csupán, mely méretek nem felelnek meg az eddigi magyar zászlók arányainak, egyébként arra is példa, hangsúlyozta a művészet- történész, hogy olyan helyen is gondozzák az értékeket, ahol már nincs élő egyház- közösség. Az illocskai polgármester, Juhos József is csak késve értesült a történtekről. Csütörtökön járt a helyszínen a rendőrség, mondta. Véleménye szerint helybéli nem lehetett a tettes, hiszen az nem tudná értékesíteni az ikonokat, melyeket elképzelhető, biztos abban, hogy a Szentend- nem sikerült. Pedig az ország hogy megpróbálják kivinni az rére szállított értékek valaha is egyetlen kazettás szerb ortodox országból, hiszen jó pénzért ér- visszakerülnek. Évekkel ezelőtt temploma a falu legnagyobb tékesíthetők, akár keleti orszá- szerette volna pályázati pénzek- vonzerejét jelenthetné, gokban is. A polgármester nem bői felújítani a templomot, de Cseri László A művelődési ház széksoraiban csendes emberek foglaltak helyet. Még egymás között sem beszélgettek. Azért jöttek össze közel harmincán, hogy lezárják egy tragédia egy fejezetét, hiszen a történteket soha nem lehet elfeledni. A történet kezdete: 1993. február 12-e, amikor a Tolna megyei Pörböly község általános iskolásait szállító busz a vasúti síneken át akart hajtani, s összeütközött a Baja felől érkező vonattal. Az ütközés során meghalt 11 általános iskolás gyerek, 19-en pedig sérüléseket szenvedtek, köztük volt olyan, aki maradandóan károsodott. A tragédia után összefogott az ország és napok alatt több mint 11 millió forintot fizettek be a „Pörböly község autóbuszbaleset áldozatainak megsegítésére” létrehozott alapítványnak. A pénzből kegyeleti célokra, az elhunytak síremlékeire és emlékműre költöttek, de hozzájárultak a községben épülő általános iskola költségeihez is. A kuratórium azonban kétévi működés után lemondott, mivel a településen a tragédia nem megbékélést, hanem háborúséAz FVM megoldotta A héten Szekszárdon dr. Afucsí Imre, az FVM helyettes államtitkára és Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke aláírta azt a megállapodást, miszerint két Tolna megyei mezőgazdasági szak- és szakközépiskolát az új tanévtől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium működteti. A dráma akkor kezdődött, amikor a megyei közgyűlés tavaly ősszel úgy döntött, hogy anyagiak hiányában megszünteti a Lengyel községben 54 éve működő mezőgazdasági szakiskola finanszírozását. Nem is kellett több: az iskola vonzáskörzetébe tartozó települések lakói aláírásokat gyűjtöttek, majd demonstráltak a megyeháza előtt, amikor a közgyűlés ismételten úgy döntött, hogy az iskolát bezárják. Az újabb nemleges döntés után kemény tárgyalások következtek és végül a minisztérium úgy döntött, hogy átveszi a Szekszárd-Palánkon lévő 75 éves Csapó Dániel Szakközépiskolát és a Lengyelben működő Apponyi Sándor Szakiskolát. Dr. Mucsi Imre bejelentette, hogy a két Tolna megyei iskolának nemcsak Dél-Dunántúlon, hanem országos szinten is szánnak feladatokat. Példaként említette, hogy nincs megoldva a mezőőri-, a falugazdászképzés, de nincsenek megfelelő szaktanfolyamok és még sok tennivaló akad a felnőttképzésben is. Kérdésre válaszolva kijelentette: az sem elképzelhetetlen, hogy Tolnában legyen mezőgazdasági főiskola. Hazafi J. MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ISTVÁN nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.47 nyugszik 19.47 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-as telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Virágkoszorú Az István a régi magyar Istefán változatból származik, amely a német Stephan és a szláv Stefán névből alakult. Ez utóbbi a görög Sztephanoszból latinosított Stephanus rövidülése. Jelentése: virágkoszorú. Az Istvánok még augusztus 3-án, szeptember 2-án és december 26-án is ünnepelhetik névnapjukat. | Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 got hozott. Öt év elteltével jött létre megegyezés a szülők között, így a régi-új kuratórium Potápi Árpád országgyűlési képviselő (ő lett az egyetlen új tag) vezetésével idén májusban hozzáláthatott az ügyek elrendezéséhez. Szerdán délután - a szülők és az időközben nagykorúvá vált sebesültek egyetértésével - felosztották a 30 érdekelt között azt a 6,2 millió forintot, ami az alapítvány számláján volt. A pénzből az elhunytak szülei, valamint a 13 nagykorú és a hat kiskorú érintett kapott anyagi juttatást egyenlő arányban. Hazafi József Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírek • Hírek Gerincsérült Bajáról. Gerincsérültet szállított tegnap a For Life helikopteres mentőszolgálat Pécsre. A bajai sérültet azonban mentőautóval vitték Bátaszékig, mert a For Life gépe nem lépheti át az 50 kilométeres határt. Az elmúlt héten egy kaposvári szívbeteget Batéig kellett a mentőautónak szállítani, hogy a helikopterfelvehesse. (d) Vízállások a Dunán és a Dráván: Mohács 379 cm, apadó, 22,0, Őrtilos-109 cm, apadó, 19,2, Barcs 19 cm, áradó, 21,7, Drávaszabolcs 115 cm, áradó, 22,3 fok. amely 3:2 arányú volt mindig. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a jelenleg forgalomban lévő zászlók egyike sem felel meg az előírásoknak. A legkisebb méret 3800 forintba kerül, a legnagyobb 14-15 ezerbe címer nélkül, de címerrel 9, illetve 30 ezer az ár. Azt is furcsállja a szakember, hogy a rendelet szövött textil alapanyagot ír elő, amely maximum fél évet bír ki a szélnek kitett helyeken. Ennél ma már jóval tartósabb, hurkolt anyagokat is gyártanak, de ezeket furcsa módon nem lehet alkalmazni. Az is érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az előírás a farúdhoz a zászlónyél esetében, ugyanis két és fél méteres farúdra sehol sem lehet gyártót találni. A gyakorlat ugyanis ennél a méretnél ma az alumínium, fa csúcsdísszel. Ez azonban már büntethető, ha szemet szúr annak, aki bosszantani szándékozik az önkormányzatot, és feljelentést kíván tenni. Mert a zászlót „fából készült zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet.” Márpedig az alumínium még csak nem is hasonlít ehhez. Cs. L. Lelopták a Krisztust Szajk június eleji ünnepére készült el a kőkereszt, rajta az ötven centi magas, bronznak ható, ám valójában alumíniumból öntött, majd el- oxált Krisztus-feszület. Valamikor a Szajkról Babarc irányába vezető főút mentén elhaladók évtizedekig fejet hajtottak itt a kereszt előtt, aztán azt a múlt rendszerben ledöntötték. Most egy helybéli család finanszírozta az új kereszt felállítását, ám azon a feszület vasárnap este még rajta volt, de hétfő reggelre lefeszítették. Nem valószínű, hogy otthonában, a kíváncsi tekinteteket kerülve kíván térdre borulva bűneit megbánni a tolvaj. Ráadásul már bosz- szankodhatott is eleget, hiszen amint kézbe vette, rájöhetett, hogy kis súlyú alumíniumhulladékra tett szert, aminek kilójáért 160 forintot adnak a színesfémátvevők. A pótlása persze 25 ezer forintba fog kerülni. ,B. M. A vitázás világbajnoka Pécsett A vita mindennapos tevékenységünk: családban, boltban, utcán, munkahelyen, parlamentben. Hogy a vita valamilyen vetélkedés tárgya is lehetne, az többnyire eszünkbe sem Jut. Pedig Jó ideje világbajnokságot is rendeznek belőle, melynek legutóbbi bajnoka Pécsett járt. Ben Richard ausztrál fiatalember ez év januárjában nyerte meg Sydneyben a vitázás világbajnokságát, melyen hatszázan indultak 35 országból. Csodálatos dolog, mondja Ben, amikor a világ minden részéről összesereglett fiatalok százai kicserélik gondolataikat különböző témákról, akár a katolikus egyház tevékenységéről, akár az Európai Unióról vagy a drogról. A verseny páros vetélkedés, közönség előtt, zsűri részvételével. A vita valamely témáról 6-8 percig tart, és kieséses rendszerrel egyre szűkül a mezőny. A legjobban érvelők a sokéves ta pasztalatok alapján a Fülöp-szigetekiek és az indonézek. A vitaképesség- hez az adott- Ságon kívül fontos a nyitottság, a rendszeres újságolvasás, annak tudása, mi történik a világon. A vita közben pedig nem árt odafigyelni arra, mit is mond a másik. Erre különösen akkor van szükség, ha olyan vitatéma merül fel, amelyben nem igazán járatos. Ezt a két évvel ezelőtti világbajnokságon átélte, amikor egy skót vetélytárssal a harmadik világ szegénységéről, az ottani gyerekek betegségeiről kellett vitáznia. A legnagyobb élménye a dublini világbajnokság volt, amikor kétezer ember figyelte a versenyt. Ben Richard egyébként jogot végzett, ma már saját vállalata van, ahol a vita-világbajnokságok tapasztalatait igen jól tudja hasznosítani. A legközelebbi világ- bajnokság Glasgow- ban lesz, s reméli, ott is sikerül nyernie. Magyarországon hat hete járt először, egy zánkai konferencián. Úgy tapasztalta, hogy ebben a régióban rendkívüli értékek halmozódtak fel, és nagy érdeklődéssel figyeli az emberek gondolkodásmódjának változásait. Cseri L. > A csend napja Pörbölyön
