Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-18 / 226. szám

2000. Augusztus 18., péntek HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — Fürge Ujjak Részvénytársaság Vásártér, piac, Király utca, gyalogátkelők, buszmegállók, 2-es autóbusz. Kita­lálják-e, mi a közös bennük? Elárulom. Ezeken a helyszíneken különösen könnyen megtörténhet, hogy az ember pénztárcája, brifkója minden előzetes bejelentés nélkül önállósítja magát és eltűnik, mint az a bizonyos szürke sza­már a ködben.- A 2-esen utaztam - meséli Verbay Teréz -, zsúfolt volt a busz, úgyhogy a biztonság kedvéért a kezemet az oldalt zárható váll­táskámon tartottam. Később kiderült, hiá­ba. A Kórház tértől a Petőfi utcáig tartó pár perces úton eltűnt a pénztárcám, benne 4 ezer forinttal. Akkor nem is vettem észre, csak később, amikor vásárolni akartam. Igaz, emlékszem, meglöktek. Néhány fur­csa alak állt mellettem, de azt gondoltam, nem lehet semmi baj, hiszen fogom a tás­kát. Tévedtem. Nem mentem a rendőrségre, nem hi­szem, hogy lett volna bármi értelme, csak az aggaszt, hogy a pénztárcában benne volt a Könyvklub-kártyám a nevemmel, cí­memmel. A barátnőm szerint a zsebesek ilyenkor gyorsan eldobják a tárcát, úgy­hogy visszamentem és egy nagy bottal vé­gigkukáztam a Petőfi utcát. De hiába. Harmati Béla alezredes (képünkön), a Pé­csi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályveze­tője szerint a zsebesek a városban a nagy utasközönségű, hosszú útvonalú, zsúfolt járatokat szeretik, mint amilyen a 2- es, meg a 6-os is.- Elsősorban a kész­pénzre utaznak, de nagy keletje van a mobiltelefo­noknak és az iratoknak is. Régen a pénzen kívül minden egyébtől megsza­badultak, ma már nem, hiszen az iratok rendkívül jól hasznosítha­tók vagy értékesíthetők. A cégek létreho­zásához, megszüntetéséhez, áruvásárlá­sokhoz, bankhitelekhez iratokra van szük­ség. Személyivel lehet mobilt venni, tehát itt is jól használható a lopott irat, lehet te­lefonálgatni, úgyis más nevére megy majd a százezrekre rúgó számla. így aztán a zsebesek egyre inkább meg­tartják a papírokat is, ha maguk nem hasz­nálják, értékesítik. Egy személyiért akár százezer forintot is el lehet kérni. Ami az elkövetőket illeti, többségében egy jól felismerhető etnikumhoz tartozó, Egyre több a zsebes Míg tavaly az első félévben összesen száz zsebtolvajlást jelentet­tek, az idén eddig 219 eset történt. Közülük 113 a helyi járatú au­tóbuszokon, ebből 60 a 2-esen. A gépkocsifeltörések száma csökkent. Tavaly júliusig 505, az idén 361 autót törtek fel Pé­csett. Emelkedett viszont az áruházi lopások száma, a tavalyi 60- hoz képest ebben az évben már 82 esetet jelentettek, ebből 53 történt ugyanabban a nagyáruházban. családi alapokon szerveződő csoportokról van szó. 10-15 ilyen „vállalkozás” is műkö­dik Pécsett. Ráadásul az utóbbi időben a külföldi zsebesek is ellepték Magyarorszá­got, és ez alól városunk sem kivétel. Túl­nyomóan az Erdélyen túli területekről átte­lepült, keményen kiképzett román zsebes csapatokról van szó, akik az ország külön­böző városaiban, váltásos rendszerben dol­goztak. Tízen jöttek mondjuk Siófokról, pár napig itt voltak, aztán továbbálltak, a helyükre meg jöttek mások. Mire összefüg­gést találtunk volna, már nem is voltak a helyszínen. Hosszas munka után tavasszal sikerült felgöngyölíteni a dolgot, azóta Pé­cset kerülik. Közel 100 bűncselekményt le­het rájuk bizonyítani, ami nagyon magas arány, hiszen ez csak a bejelentett esetek­ből tevődik össze, ezenkívül rengeteg olyan is van, amit nem jelentenek be a sér­tettek. Jellemző elkövetési mód, hogy 10-12 éves gyerekeket képeznek ki lopás­ra, őket felnőttek irányítják, és egy-két nap alatt akár 30 bűncselekményt is elkövet­nek. A helybeli zsebesek ennél kicsit visz- szafogottabban dolgoznak. Sajnos, elsősorban idősebbek, gyerekek, kiszolgáltatottabb emberek jelentik a cél­pontot. A tolvajok az emberek figyelmet­lenségére építenek. A hátizsák például rendldvül mutatós és divatos, csak éppen nagyon könnyen, észrevétlenül ki lehet pa­kolni. Ilyenkor a kármegtérülés szinte egyenlő a nullával. Mert az elkövetőt el lehet ugyan kapni, de az érték biztos nem lesz meg. Sajnos nem nagyon dicsekedhetünk a fel­derítési eredményekkel, mert a legtöbb esetben maga a sértett sem tudja, hogy tűnt el a tárcája, mobilja. Ezeket az ügye­ket csaknem lehetetlen kinyomozni. Cz. Anita vállalkozó. Neki végül szeren­cséje volt. Igaz, amikor tavaly a temetőnél feltörték a kocsiját, nem nagyon remélte, hogy a cég iratait meg a mobilját viszont­látja még az életben.- Temetésre mentünk, nem akartuk be­vinni magunkkal a táskákat, de nehogy va­lakinek ötletet adjunk, bezártuk a csomag­tartóba. Csak otthon vettük észre, hogy nem ez volt a jó megoldás. Semmi más nem hiányzott, csak a két táska, de ne­künk ez éppen elég volt. Bejelentettük a rendőrségen. Végül viszonylag jól sült el a dolog. A személyimet húsvétkor a Malom­völgyben megtalálták a kiránduló gyere­kek, a mobilom pedig az egyik használt- cikk-kereskedésből került elő valamivel ké­sőbb, egy ellenőrzést követően. Harmati alezredes szerint elszemtele- nedtek a tolvajok. Míg korábban az éjsza­kai órákban történt a gépkocsifeltörések zöme, ma már fé­nyes nappal, for­galmas helyeken is simán kinyitják az ember autóját. Különösen az áru­házak parkolójá­ban és a piac kör­nyékén érdemes nagyon odafigyel­ni. Az egyik nagy uránvárosi bevá­sárlóközpont parkolójában tavasszal 45 esetben törtek fel gépkocsikat. Ezt szeren­csére sikerült felderíteni.- A gépkocsifeltörés általában a kábító- szeres bűncselekmények kísérőjelensége - mondja. - A narkóhoz pénz kell, a meg­szerzéséhez ez ragyogó lehetős. Gyors munka. Nagy tévedés, ha valaki azt hiszi, egy forgalmas helyen, fényes nappal nem fogják kinyitni a kocsiját. De igen. Kinyit­ják. És egy rádiós-magnó kiszerelése egy, másfél perc, nem több. Ezenkívül, figye­lembe kell venni, hogy a járókelők, ha azt látják, hogy valaki matat egy kocsi belsejé­ben, általában nem mennek oda, hiszen feltételezik, hogy a tulajdonos az illető. így az elkövető számára ez már nem veszé­lyes. Számára egyetlen kockázatos dolog van, mégpedig az, amikor kinyitja az au­tót. De a módszerek ma már itt is sokkal kifinomultabbak, mint régebben. Nem áll­nak neki beverni az ablakot, a zárat nyitják ki. Ha meg a tulajdonos előzékenyen nyit­va is hagyja nekik a kocsit, akkor még ez­zel sincs gond. Az autókból általában azt viszik el, ami kívülről jól látható, a riasztó hangjára ma már senki nem figyel oda. Másrészt pedig ezt nagyon egyszerűen ki lehet iktatni, ha meg mégsem, az akku előbb-utóbb úgyis lemerül. Súlyos hiba, hogy sokan érték- megőrzőnek tekintik a kocsit. A férjek pél­dául előszeretettel rejtegetik a dugipénzü- ket az autóban, aztán egyszer csak bottal üthetik a nyomát, és az esetek többségé­ben nem azért, mert az asszony megtalál­ta. Még szerencse hogy a gépkocsi legalább megmarad, legalábbis az, amelyikre a gon­dos tulajdonos kormányzárat szerelt. Hosszas kitartó munkával azért ezt is le le­het fűrészelni, de valamelyes biztonságot mégis nyújt. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MH Az előzőekkel ellentétben az áruházi, bolti szarkák az esetek többségében nem tartoznak az ismeretlen elkövetők kategó­riájába, merthogy őket bizony tetten érik a dolgozók, biztonsági őrök. Az üzletveze­tők, tulajdonosok azonban - érthetően - nem szívesen mesélgetnek ezekről a dol­gokról. Volt olyan élelmiszerbolt, ahol a vezető azt tanácsolta, kérjek írásos enge­délyt Pestről, mert különben egy szót sem szólhat. De feltétlen céges papíron, és pe­cséttel. Egyébként a boltokban már régen nem nagyon foglalkoznak a kisebb esetek­kel. Jön a kuncsaft, csendben megeszik egy kiflit, aztán továbbáll. Különben is csak a tízezer forint feletti lopás jelent a rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselek­ményt. Persze, nem mintha ebből nem lenne elég, csak épp a célpontok nem az élelmiszerüzletek. A bűnügyi osztályvezető szerint régeb­ben a drogériákra specializálódott bandák jelentették a fő gondot.- Nem egy parfümöt vittek el, sokszor egész polcrendszereket pakoltak le, nem ritkán saját üzletet tartottak fent az így be­szerzett áruból. A trükkök skálája szinte végtelen. Volt úgy, hogy valaki bement az üzletbe, szándékosan lebukott, aztán amíg a személyzet vele foglalkozott, a többiek simán kipakolták az árut. Csábítja a tolva­jokat, ha egy üzletben nem láthatók a ka­merák, biztonsági őrök, figyelmeztető fel­iratok. Ilyenkor azt hiszik, mindent lehet. Ez volt a helyzet az egyik nemrégiben megnyílt, nagy uránvárosi bevásárlóköz­pont esetében is. Az a szomorú, hogy ezekben az ügyek­ben már nemcsak piti kis bűnözők az érin­tettek, sajnos elismert emberek is megbuk­tak már ilyesmin. És itt általában jóval na­gyobb értékekről van szó, mint egy buszon ellopott pénztárca esetében. Ez persze a károsultat kicsit sem vigasztalja. Artner Katalin KOZMA FERENC Torta Tejszínhabos tortát kapott az arcába a kanadai miniszterel­nök a minap, s ezzel pár hó­nap óta ez a legnagyobb skalp­ja annak a „nemzetközi süte­ményes brigádnak", amelynek tagjai ily módon szeretnék je­lezni nemtetszésüket bizonyos személyekkel vagy azok dönté­seivel kapcsolatban. Prince Edward-sziget fővárosában tör­tént az incidens, éppen akkor, amikor a 66 éves kormányfő a kongresszusi központba tartott. A hírügynökségi jelentések sze­rint evvel a tejszínhabbal a kormány szociális politikája el­len tiltakoztak. Sokan kaptak már az arcuk­ba a papírtálcás meglepetésből (még Sylvester Stallone és Bill Gates is), ám hazai politikust még nem tisztelt meg_ eleddig a nemzetközi brigád. Ügy tűnik, nincsenek magyar követőik. Nem mintha baj lenne, de azért kár. Egyébként, hogy félreértés ne essen, leszögezem: valójá­ban nem a tortadobálók ma­gyar egyesületét szeretném ezennel megalapítani, csupán arra utalnék, hogy minden bi­zonnyal kijárna idehaza is né­hány embernek e különleges kritikából. Millennium ide vagy oda. Talán nem esik nehezünk­re legalább gondolatban szám­ba venni, hogy vajon az elmük három kormányzati ciklus alatt kinek a képébe, és miért vág­hattunk volna ezt, azt. (Csak zárójelben említeném meg, hogy azért nem mennék vissza képzeletben a rendszerváltás előttre, mondjuk Rákosi Mátyá­sig, mert annyi torta nincs is, ahányat el kellett volna akkori-, ban hajítani.) A tortadobálás Buster Keaton és Charlie Chaplin óta levezeti a felgyülemlett feszült­séget és röhögésre késztet. Ek­ként minden bizonnyal azért nincsenek még magyar hajigá- lók, mert mi alapjában pesszi­mista, szomorú nemzet va­gyunk. Meg az is lehet, hogy a torta árával van a baj. Megle­hetősen drága mulatság, akár orosz krémtortától, akár ége- tettcukor-mázzal bevont dobos­ról van szó. S egyébként is elég nehéz frissen tartani mindad­dig, amíg a jelzett időre (ma­gyar gyakorlat: jókora késéssel) a kiszemelt célpont megérke­zik. S külön vádpont lenne a bíróság előtt, ha netán sava­nyú, romlott tortát eresztene meg az elkövető. CSEHI LÁSZLÓ __________________ He ti Csiszár Csiszár Jenő elszerződött a tv2- höz. Ennek ránk, nézőkre néz­ve az a következménye, hogy a Heti Hetes műsorvezetőjeként többé nem láthatjuk. Az elszer- ződés sokakat kétségbe ejt, pe­dig azt tudni kell, hogy szinte mindenki pótolható, Csiszár pedig különösen, bár az kétség­telen, hogy a Heti Hetes nem egy produkciója kifejezetten Csiszárról szólt, az ő hibát hi­bára halmozó tevékenysége ad­ta az estek jó részének témáját. Ez eleinte érdekesnek bizo­nyult, egy idő után persze una­lomba fulladtak a bakikkal és az egyes kifejezések rossz kiej­tésével foglalkozó sziporkák, de amennyiben a nézők egy részé­ben felmerülne ilyen jellegű igény, az a jövőben Csiszár nél­kül is kielégíthető lesz. Hiszen olvasni rosszul tudó riportert nem nehéz találni, az utcáról percek alatt begyűjthető erre alkalmas alany, olyan is, aki egyáltalán nem tud olvas­ni. Voltaképpen ez lenne az igazán humoros helyzet: a nem felolvasott hírek kommentálá­sa. Az analfabéta műsorvezető díjazása is jóval alacsonyabb lehet. A felolvasatlan hírek ese­tében persze édes mindegy, hogy érdekes vagy érdektelen információról van szó, a néző számára mindkét kategória egyforma hatású, hiszen soha nem tudja meg, miről is van szó, még a riporter arckifejezé­se sem árul el semmit, mert nem képes megállapítani, mi van leírva a papírra. Csak nézi a legfrissebb híreket: pingvinek jelentek meg a riói strandon; pénzszállító gépet térítettek el; három napig egy kígyóktól hemzsegő mocsárban volt egy autóba zárt idős hölgy; sörben kapja nyugdíját két német fér­fi; szülőket tartóztattak le Egyiptomban, mert hangosan súgtak csemetéiknek a pótvizs­gán; megszégyenítő vereséget mért a chilei nemzeti tizenegy a brazil labdarúgó-vábgatott- ra. De emberünk csak bámul a kamerába bambán, miközben a körülötte ülők cikizik. Ez vár­ható, ha a műsor fejlődése egyenes vonalú és töretlen kí­ván lenni. A hírekről pedig más műsorokból értesülünk, vagy akár az írott sajtóból. Ez utóbbi sem rossz, ráadásul itt a riporterek még felismerik a be­tűk jó részét. hetedik oldal HOLNAP Ünnepi összeállítás Augusztus 20-ra tekintünk. Dubrovnikből megérkezett Magyarország államalapító királya koponyájának egy darabja. Ereklyék Baranyá­ban. - Szent Istvánt a kele­ti ortodox egyház is a szentjei közé emelte. - Szentistván nevű falvak Magyarországon. Tárca Egy öregember emlékiratai­ból. A fák vőlegényéről, a Hásságyon élő Szentkereszti István fafaragóról olvasha­tunk Bükkösdi László tollá­ból. Szentkereszti életműve olyan, mintha a millenni­umra találták volna ki. Portré Bónus-malust munkabalesetekre is A megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség ettől az esztendőtől újra önállóan dolgozik, kiszabadulva a munkaügyi központtal kötött kényszerű házasságból. A hatóság irányítását megpályáztatták, s újra a régi vezető, a felügyelőség alapító tagja kapta meg a pozíciót.- Semmi értelme nem volt ezt a 16 éve jól működő hatóságot 3 esz­tendőre beintegrálni a munkanél­külieket kezelő szervezetbe, hi­szen teljesen más a funkciója.- Ön azonban nem 16, hanem lassan 36 éve kezdte a munkavé­delmi pályán.- A pécsi Széchenyi szakkö­zépiskolában szereztem autósze­relő szakmát, majd agrárgépész diplomával 1965-ben a sásdi járá­si tanácsra kerültem, ahol a gépe­sítés mellett rögtön megkaptam a munkavédelmi feladatokat is. Az­óta nem is szakadtam el ettől munkakörtől.- Ilyen rálátással mit tart szakma fordulópontjának?- A ’90-es évek elejét. Több lett a munkáltató, de a tárgyi feltételeket nem tudták biztosítani az alkalmazottaiknak. Áldatlan állapotok következtek, de most, hogy élénkül a gazda­ság, elindult egy pozitív folyamat.- Milyen napjaink munkaadó­jának a felelőssége a korábbihoz képest? Az 1994-es Munkavédelmi tör­vény bevezetése óta jelentősen nőtt, viszont nagyobb szabadság- fokot kapott a munkáltató a meg­oldásban.- Csak a korszerű gépek hiá­nyoznak? Kápolnai Árpád 1941-ben született Pécsett. Az Országos Mun­kavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség baranyai szervezetének vezetője a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen szerzett gé­pészmérnöki diplomát. A munkavédelmi szakember egyedül él, 30 éves Edina lánya New Yorkban lakik.- Nagyobb gond a személyi fel­tételek hiánya. A társaságok 90 százaléka 10 embernél keveseb­bet foglalkoztat, hiányoznak a szakemberek. Nálunk még senki sem tartja jó befektetésnek a munkavédelmet, a jobb munka- körülményeket.-Mi hát a megoldás?- Ami itthon még nem alakult ki, az balesetbiztosítási bónus- malus rendszer a munkahelye­ken. Nyugaton ugyanis úgy köt­hetnek a munkáltatók balesetbiz­tosítást a dolgo­zóikra, hogyha jobb munkafelté­teleket nyújta­nak, olcsóbban kapják meg a biz­tosítási konstruk­ciót. Nálunk viszont a társada­lombiztosításba van minden be­építve. A most készülő Nemzeti Munkavédelmi Program része lesz ez az önálló biztosítási forma kialakítása.- Miért, sok a megyében a munkahelyi baleset?- Évente ezer körül mozog a három napon túl gyógyuló mun­kabalesetek száma. De ez hamis adat, mert sokan eltitkolják a bal­eseteket. MÉSZÁROS B. E. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents