Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-16 / 224. szám

2000. Augusztus 16., szerda KIST E R M E L Ő K Új Dunántúli Napló - 9. oldal Oldalszerkesztö: Gazdahírek FÓRUM A GAZDANAPOKON. Augusztus 17-én, a megnyitó napján délután 3 órakor a szentlőrinci vásártéren felállí­tott sátorban a szőlős-borosgaz- dákat érintő időszerű kérdések­ről hallgathatnak előadásokat az érdeklődők. Elsőként dr. Urbán András, a HNT-főtitkára tart tájékoztatót a bor jövedéki termékké válása teendőiről és az EU-csatlakozás előkészüle­teiről. Dr. Kovács István és Ko­vács Tamás a KOKOFERM Kft. részéről a borok erjesztéséhez, készítéséhez szükséges faj­élesztőket, élesztőtápanyago­kat, almasavbontó startereket ismerteti. A szőlészeti és borá­szati fórumon természetesen konzultációra is lehetőség nyí­lik. A rendezvényen a vásári be­lépőjeggyel lehet részt venni. NÖVÉNYVÉDELMI S. 0. S. A kistermelők kártétel esetén tele­fonon kérhetnek tanácsot a Ba­ranya Megyei Növény-egészség­ügyi és Talajvédelmi Állomá­son. A szakemberek munka­napokon reggel negyed 8 és 8 óra között készséggel állnak rendelkezésre a pécsi 72/552- 240-es számon. HAJTATÁS VÖDÖRBEN. Egyre nagyobb gond a zöldséghajtatás- ban a talajok elfertőződése és elsósodása. Szeged környékén - főleg az uborkatermesztők - többen alkalmazzák a konténe­res vagy talaj nélküli termesztés­nek a „vödrös” változatát, amelynek során 8-10 liternyi, jó szerkezetű közegben próbálják növényeiket nevelni. Egyesek a földet műanyag vödörbe, mások lágy falú műanyag zsákba, zacs­kóba, vagy kifejezetten erre a célra gyártott műanyag konté­nerbe töltik, a szükséges műtrá­gyákat pedig oldott formában, folyamatosan, csepegtetőn ke­resztül juttatják ki. MÁSODVETÉS. Azokon a te­rületeken, amelyekről a zöld­hagyma, a spenót, a saláta, a hónapos retek, a korai burgo­nya és a borsó már betakarítás­ra került, célszerű valamilyen másodvetésű növényt termesz­teni. Még augusztusban sem késő az egyszer már felhasznált területen új haszonnövényt ter­meszteni. Szakemberek a kon­zervuborka és a zöldbab má­sodvetését ajánlják, mert ezek még a hideg idő beállta előtt beérnek. ____________________________(U Fe jes saláta, zöldborsó után idén'még vethe­tünk sárgarépát. Tekintettel arra, hogy ez a gyökérzöldség kétéves növény, amely az el­ső évben gyökeret fejleszt és csak a második évben szökik magszárba, az őszi vetéssel a jövő évi korai sárgarépatermést biztosítjuk be magunknak. Egyelőre a megüresedett parcellákat pihentes­sük. Ne hagyjuk azonban elgazosodni. A már tenyérnyi gyomokat forgassuk be a talajba. Ve­tés előtt újra végezzük el a mélyszántást (ásást). Ha ugyanis nem lazítjuk fel kellőképpen a talajt, a répa gyökere lábas lesz (elágazik). A sárgarépa viszonylag hidegtűrő növény. Magjának csírázása plusz 4-6 fokos hőmérsékle­ten megkezdődik. Fejlő­déséhez 16-18 fokos me­leg kell. Köztes vete- ményként is termeszt­hető, hiszen nem nagy a fényigénye. A késői káposzta, a kínai és a bimbós kel és a brokko­li sorai között is szépen megfér. Kedveli a laza, mérsékelten meszes ta­lajt, melyben bőségesen van kálium. Amennyiben csak sárgarépát vetünk, a legmegfelelőbb sortávolság a 20-25 centiméter. Mivel idén aszály volt, a barázdákat alaposan lo­csoljuk be, mert a sárgarépa lassan csírázik (3-4 hétig is elfekszik). Érdemes tehát gyorsan csírá­zó hónapos retekkel együtt vetni. A retek jelzi majd a sorokat és lehetővé teszi, hogy a répával bevetett ágyásokat még a sárgarépa kilelése előtt megkapáljuk. Friss fogyasztásra a rövid tenyész­idejű, 80-90 napos fajtákat válasszuk. Ezek téli tárolásra nem alkalmasak. A hosszú tenyészide­jű Fertődi és Nantesi fajták vetéstől szedésig 180-200 napig fejlődnek. A répa könnyen elviseli a mínusz 3-5 fokos hideget is. A magot vessük 2 centiméter mélyre. Felette a talajt a gereblye fokával alaposan tömö- rítstik. Gyakran kapáljuk a vetést. Akkor kezd­jük egyelni, amikor a növények két-három le­véllel rendelkeznek. Ügyeljünk arra, hogy a tőtávolság az egyelés so­rán 5-6 centiméter le­gyen. A répa gyakori be­tegsége a lisztharmat és a gyökérrothadás, kárte­vője a lótücsök, a csere­bogár lárvája, a mocs­kospajor és a drótféreg. Talajfertőtlenítéssel le­het ellenük védekezni. Király László A káposztafélék betegségei A levélzöldségek közül a káposztafélék különösen érzéke­nyek a betegségekre. Tekintettel arra, hogy a fejes káposz­ta, a lila káposzta, a kel, a karalábé és a karfiol egy részét ilyenkor takarítjuk be, nem ajánlatos vegyszeres permete­zéshez folyamodni. Ha hernyók jelennek meg a leve­leken, az azt jelenti, hogy kissé gondatlanok voltunk, a lepkék­nek lehetővé tettük, hogy lepetéz­zenek. A tojásokból Idkelő her­nyók jellegzetes rágásos károkat okoznak. Különösen júliustól ké­ső őszig károsítanak. Közülük a káposztalepke lárvái a legvesze­delmesebbek. Mit tehetünk? A hernyókat pá­ráimnál töltött edénybe gyűjtsük. A tojásokat ujjaink között is szét tudjuk morzsolni. Nagyobb fertő­zés esetén a bacilus thuringiensis baktériumkészítménnyel perme­tezhetünk. Ez nem mérgező! A baktériumok csak a -hernyók emésztőszerveit bénítják meg. A fajspecifikus készítményt növé­nyi gyógyszertárban, gazdabolt­ban kell kérni a káposztafélék kártevői ellen. Ugyanezeknek a baktériumok­nak más alfajaival védekezhe­tünk a krumplibogár lárvái, és megint más alfajjal a szúnyoglár­vák ellen. Levéltetű is károsíthat­ja a káposztaféléket. Szívogatá- suk hatására torz, csökött növény fejlődik. Kenőszappanoldatot kell permeteznünk a levelek fonákjá­ra. A káposztalégy nőstényei tojá­saikat a gyökérnyakra vagy a ta­lajba helyezik. A kikelő nyüvek azonnal berágják magukat a gyö­kérbe, a növények lelankadnak, eldőlnek. Ilyenkor már semmit se tehetünk. Csak a megelőző per­metezés segít még palántázáskor. Gyökérgolyvát gombabetegség okoz, de csak akkor, ha a föld pangó vízzel telített, és ha a talaj savanyú. Vezessük el a felesleges vizet és meszezzünk. A karfiolt és a karalábét éppúgy fertőzheti gyökérgolyva, mint a káposztát. Ha megjelenik a kór, a következő 2-3 évben ugyanabba a földbe ne palántázzunk káposztaféléket. ■ Cement a diófa odvábán Az olvasó kérdez - a szakember válaszol Olvasónk kerdezte szabad-e, célszeru-e az idősebb diófa üregét cementtel kitölteni. Rovatunk állandó szerzője, az ismert kertészmérnök válaszol. A legjobb, ha elkerüljük, hogy az odvasodás kialakuljon. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a vágások he­lyét, a sebeket ápoljuk, kezeljük. Erre a célra alkalmas szereket a szaküzletekben beszerezhetjük, jó a fehér olajfesték is, ha lenolajken- cét alkalmazunk hígítónak. (Szin­tetikus hígító vagy lakkbenzin nem alkalmazható sebkezelésnél!) A konkrét kérdés azonban az idő­sebb fa már meglévő üregeire vo­natkozott. A korhadt részek kika­parása, eltávolítása (egészen az egészséges szövetekig) után az odvakat kitölthetjük cementtel - lényegében tehát betonnal -, ami ugyan a fa szempontjából nagyon idegen anyag, de jobb, alkalma­sabb, célszerűbb szer, vagy anyag jelenleg nem ismert! A pécsiek láthatták sétáik so­rán már ezerszer is, hogy a Felső- Sétatér öreg vadgesztenyefáinál is ezt alkalmazták. A diónál any- nyiban más a helyzet, hogy rend­szerint a dió rönkje, törzse kivágás után feldolgozásra kerül, tehát a vevő figyelmét lelkiismerete­sen hívjuk fel, ha cementtö­medékelést al­kalmaztunk, különösen akkor, ha a fa be is nőtte a cementplombát! Buzássy Lajos Szegélyvirágok a kertben Nyári virágokból igen bőséges a választék. Kertben csoporto­san, ágyásba, különböző for­mákban ültethetjük ki. Muta­tósak egységes kiültetésben, vagy vegyesen is. Út mentén keskeny, vagy széles szalag- szerűen, pásztásan kiültetve is nagyon dekoratívak. Hangsúlyosabbá tehetjük a színe­ket, ha alacsony növényekkel sze­gélyezzük. A következőkben má­jus-júniustól szeptember-októbe­rig virágzó egynyári dísznövénye­ket ismertetek, amelyek virág­ágyak szegélyezésére alkalmasak. Napos és félámyékos helyre is ül­tethetjük a kék bojtocskát, az ala­csony, bokros, vékony szárú kék, vagy lila virágú lobéliát, a sárga vi­rágú, bokros növésű sarkantyúvi­rágot és a tarka virágú rózsa- meténget. A tátika is elviseli, ha fél- árnyékba kerül. Napra ültessük az apró fehér, li­la vagy rózsaszín virágú fülestemyét, a tarka virágú zápor­virágot és a porcsin rózsát. Ez utóbbiak csak akkor nyitják virág­jaikat, ha süt a nap. A törpe egy­nyári lángvirágnak sokféle színű fajtái díszítenek. Az alacsony bár­sonyvirág sárga és barnás virágú. A többféle színű rézvirágnak is van­nak törpe, bokros fajtái. Napos helyre való az elfekvő szárú bokros növésű petúnia és verbéna. Nem csak virágzó növényeket ültethetünk szegélynek. Levelé­vel díszít az elterülő zöld pílea, az ezüstszürke hamvaska, a lila- piros levelű pelyvavirág, a tarka levelű papagájvirág és virágcsa­lán is. Ezeket szükség szerint nyírni is lehet. A kerti virágágyá­sokon kívül nagyobb kőtálakba, vályúba ültetett növényeket és sírldültetéseket is szegélyezhe­tünk a felsorolt növényekkel. Ül­tetési távolságuk a növény ma­gasságától függően 15-20 cm. Fontos, hogy a szegélynövényt a virágágyba ültetettek színéhez válasszuk: kék-sárga, piros-fehér, vagy ezüstös, fehér és tarka stb. A szegélynövényeket magról sza­porítjuk, a pelyvavirágot, papa­gájvirágot, píleát dugvánnyal. A hamvaskát és virágcsalánt mag­ról és dugványról is lehet szapo­rítani. Búzás László Melyik a káros gyom? Vannak ártalmatlan és ki­mondottan káros gyomnö­vények. Az utóbbiakat ki- - méletlenül el kell távolíta- nunk. Ilyenek a tarac- kosodó, sarjadó vadnövé­nyek. Különösen ügyeljünk a podagrá- ra (levelei szétdörzsölve erős sza­got árasztanak), az apró szulákra (könnyen elnyomja a dísznövé­nyeket, elfojtja a kukoricát), vala­mint a veszedelmes tarackbúzára (föld alatti tarackokkal szaporo­dik, még kicsiny, letört részecs­kéi is kihajtanak). Ide sorolható még a tüskés levelű, lila virágú mezei ászát is. A föld felszínén kúszó fajok közül a kert és a gyep legnagyobb vetélytársa a kúszó­boglárka (nedves talajokon for­dul elő, indái mindent behálóz­nak, magról is szaporodik), a ke­rek levelű repkény (erős évelő, szőrös levelű, borsmentára ha­sonlító illatú), valamint az indás (ötlevelű) pimpó. A magról szaporodó gyomokat könnyű féken tartani, ha még éré­se előtt kigyomláljuk vagy vissza­vágjuk őket. A gyökémyúlványok- kal, gumókkal vagy rizómákkal szaporodó gyomnövényeket ki kell ásnunk. Vigyázzunk! Ha nem ástunk elég mélyre, a földben ma­radt, leszakadt gyökerek hihetet­len mennyiségű új kezdeményt hoznak a felszínre. Ilyen esetek­ben segít a talajtakarás (fekete fó­liával, fenyőkéreggel, faforgács­csal). Legalább egy évig takarjuk az elgyomosodott talajt. Az ártalmatlan gyomok csak akkor okoznak gondot, ha ter­mesztett növények vetélytársaivá válnak, ha eltakarják, visszaszorít­ják a kultúrnövényt, illetve elszív­ják előlük a vizet és a tápanyago­kat. Például a gyermekláncfű rendkívül gazdag ásványi anya­gokban. Zöldtrágyaként haszno­síthatjuk, fiatal leveleiből salátát készíthetünk. A fehér libatop ki­váló spenótpótló is egyben. K. L. Kertészeti Üzletház Nyitva tartás: hétfő-péntek: 7.45-15.45 _______ Szombat: 7.45-11.45 __________________________Pécs legnagyobb áruválasztékú szakáruháza Sz üretelőkádak 100-1500 l-ig Szőlődarálók, szőléprések 12-72 l-ig Kézi és elektromos bogyózók Borászati segédanyagok, szüreti eszközök Vadvédelmi kerítések forgalmazása kedvező árakon. Mielőtt Kertiébe indulna, térien be hozzánk! 7623 Pécs, Megyeri út 64. Tel.: 72/324-444 A sárgarépa másodvetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents