Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-16 / 224. szám

2000. Augusztus 16., szerda BÁRÁNY AÜI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Egy kéményseprő, ötezer kémény A használaton kívüli kürtőkért is fizetni kell - Büntethető, aki kibújik az ellenőrzés alól Hat baranyai és két pécsi körzetben egyenként mintegy huszonötezer ké­ményt kell végigjárniuk Baranya ké­ményseprőinek. Az ellenőrzés folyama­tos, mivel a tíz pécsi kéményseprőnek fejenként évi ötezer kéményt kell leg­alább egyszer felkeresnie. Hasonló a le­terheltség vidéki kollégáik esetében is. Baranyai körkép Ebben az esetben talán nem meglepőek a nagy számok: Pécsett kettő, míg Baranyá­ban összesen hat körzetmesterség műkö­dik, melyek mindegyikéhez megközelítőleg huszonötezer kémény tartozik. Pécsett tíz körzetes kéményseprő végzi el ezt a mun­kát, a városban található megközelítőleg öt­venezer kéményből így körülbelül ötezret kell egy-egy szakembernek évente áttekin­tenie. Emellett a szilárd és olajtüzelésű ké­ményekhez évente kétszer, míg a gáztüze- lésűekhez évente egyszer kell kivonulniuk. A kéményseprők, ha nem találják otthon a lakókat, értesítőt küldhetnek, melyben jel­Kéményvég Gyakori panasz, hogy a kéményseprők az éppen nem használt kéményért is dí­jat szednek. A kémény használaton kí­vül helyezését írásban be kell jelenteni, a kivezető- és kormozónyílásokat befa­lazni, magát a kürtőt pedig eltömíteni. Az így használhatatlanná tett kéményt a kéményseprők a továbbiakban nem el­lenőrzik, így fizetni sem kell érte. zik a következő seprés időpontját, ugyan­akkor a tulajdonosnak is lehetősége van ar­ra, hogy módosítsa az időpontot. Amennyi­ben végül a lakó hibájából marad el az el­lenőrzés, a helyi hatóság szabálysértési bír­ságot - ennek maximuma pillanatnyilag tíz­ezer forint - szabhat ki. Lapunknak Leikauf Tibor (képünkön) kéményseprő mester és épületgépész üzemmérnök elmondta, hogy a szakembe­rek nagy terhelése miatt egész évben folya­matosan zajlik a kémények áttekintése. Rendkívül fontosnak tartja a meglévő be­rendezések és a kémények megfelelő és fo­lyamatos vizsgálatát, hogy a tulajdonost a fűtési idény kezdetén már ne érhesse meg­lepetés, vagy a nem megfelelően működő fűtőberendezések okozta komolyabb gond. A kéményseprők munkájának kereteit egyébként jogszabály rögzíti, így azt is, hogy egy bizonyos típusú kéményt hány­szor kell évente ellenőrizniük. A jogsza­bályok azonban a lakóépületek tulajdono­sait is kötelezik arra, hogy tegyék lehetővé a mesterek munkáját. A rutinvizsgálatok során a kéményseprők­nek ellenőrizniük kell, átjárható-e a kürtő, meg kell tekinteniük az alsó és felső kor- mozónyílásokat, szük­ség esetén pedig tisztí­taniuk kell a kéményt. Erre egyébként a gáz­tüzelésű kémények esetén, mivel ott ko­rom nem képződik, ki­fejezetten ritkán kerül sor, ám a fatüzelésű kályháknál a kormozódás mellett a kát­rányképződés is problémát okozhat. A ké­ményt az égéstermékek mellett számtalan dolog - így például törmelék, por, madárfé­szek - is eltömítheti, így a tisztításnak és felmérésnek akkor is jelentősége lehet, ha az adott rendszert a tulajdonosa pillanat­nyilag nem is használja. A szakemberek­nek eközben fel kell mérniük a kémény ál­lapotát, és amennyiben azt nem találják megfelelőnek, felszólítják a háziakat a hiá­nyosságok pótlására. A javításnak a követ­kező esedékes vizsgálatig meg kell történ­nie, ellenkező esetben a kéményseprőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságokat, hogy járjanak el az ügy­ben. A nem megfelelően tisztított kémények ugyanis nem csupán kel­lemetlenséget, hanem ko­moly veszélyt is hordoz­nak magukban: az égés során felszabaduló szén- monoxid lakótérbe való visszaszivárgása mérge­zést, komolyabb esetben fulladásos halált okozhat. Pécsett a szilárd és olajtüzeléses egyedi ' kémények után évi 784, míg a gázkémé­nyek után 736 forintot kell fizetni. Az úgy­nevezett tartalék kémények - melyek bár használaton kívül állnak, de biztosítják a fűtés lehetőségét - ellenőrzéséért 417 forintot kérnek. A díjakat a megyeszékhe­lyen a városi, míg a megye többi települé­sén a megyei közgyűlés állapítja meg. Az elképzelések szerint jövőre a díj a fogyasz­tói árindex alakulásának megfelelően öt-tíz százalék közötti mértékben fog emel­kedni, mely éves szinten megközelítőleg ötven-hatvan forint drágulást jelent „Zöld kártyát” kapnak a kályhák? Könnyen lehet, hogy a jövőben meghatározott időnként - tí­pustól függően három- illetve ötévente - energetikai és kör­nyezetvédelmi vizsgálatnak kell alávetni a háztartási tüzelés- technikai berendezéseket. A Nyugat-Európában már működő rendszer feladata a kazánok és kályhák működésének opti­malizálása és az esetleges problémák kiküszöbölése, a kör­nyezetszennyezés mérséklése. A rendszeres vizsgálatot a ter­vek szerint hatóságilag tennék kötelezővé néhány éven belül az európai harmonizáció jegyében. Az ezzel kapcsolatos új költségek minden bizonnyal a berendezéseket üzemeltető fo­gyasztókat terhelik majd. Az ország egy napja Hazánkban először kerül sor a hét végén országfény­képezési akcióra. A 20-ára hirdetett programtól a szervezők 20-30 ezer fotográfiát várnak. Baranyában eddig a települé­sek egyharmadáról érkeztek jelentkezők. Keresi a rendőrség A Pécsi Rendőrkapitányság eltű­nés miatt keresi a fényképen lát­ható harminckét éves Gács And­rás Pécs, Anna u. 20. szám alatti lakost, aki május 30-a óta isme­retlen helyen tartózkodik. Személyleírása: kb. 172 cm magas, közepes testalkatú, sze­me barna, haja félhosszú, vörö­sesbarna, hasonló szakállat és ba­juszt visel. Arca ovális. Keze erő­sen remeg. Ruházata ismeretlen. Kérik, hogy aki Gács András tar­tózkodási helyéről bármit tud, je­lezze a 107-es telefonon. ■ Baranyai körkép Pillanatkép és kordokumentum egyszerre lesz az a sok ezer kép, amely a „Magyarország egy nap­ja” című akció keretében készül, s amelyekből később egy több, mint 30 négyzetméteres országkörképet állítanak össze. A Magyar Fotóművészeti Alkotó- csoportok Országos Szövetsége szervezésében meghirdetett kez­deményezésre, mint az elnök, Győri Lajos elmondta, eddig kö­rülbelül 800-an regisztráltatták magukat az országból. A cél az, hogy bárki, aki kedv­telésből vagy hivatásból fényké­pez, augusztus 20-án hajnaltól napnyugtáig felvételeket készít­sen egy általa választott települé­sen. A téma bármi lehet, a hely legrégebbi vagy legfiatalabb épü­letétől kezdve a hagyományos viseletekig, az ünnepi eseménye­kig, születhetnek portrék, tájké­pek, munkafotók, megörökíthe- tők egyházi szertartások, szóra­kozási formák, játszó gyerme­kek, magánlakások, műszaki be­rendezések, vagy akár egy olyan motívum, amelyről ismert és hí­res a település. A szervezők korábban már az ország több nagyvárosában is tartottak felkészítő fotótréninge­ket, de Győri Lajos hangsúlyoz­ta, hogy még most is elfogadnak jelentkezőket, sőt az sem baj, ha valaki a pontos adatokkal ellá­tott kész képét csak az ünnep után küldi el számukra. A levél­címük: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Az ezredforduló Magyarorszá­gát e különleges módon megörö­kítő anyag a tervek szerint visz- szakerül az adott megyébe, ahol valamilyen közgyűjtemény gondjaira bízzák. A szervezők azonban nem raktárban poroso­dó fotóarchívumot akarnak, ha­nem felhasználható, hozzáférhe­tő válogatást, amely akár kutatá­si célokra is alkalmas. Mivel egy­előre nincs minden településhez alkalmi fotográfus, a most kima­radó helyekre ősszel szervezett formában utaznak fényképé­szek. A képekből összeállított hatalmas kiállítási anyagot elő­ször jövő tavasszal mutatják be, de az is terv, hogy a szerzői jog védelme alá helyezett művekből kiadványok, idegenforgalmi és más prospektusok is készülje­nek. ___________,___________H. I. OY. Hír ek röviden MAGYAREGREGYEN a népi értékű Amold-ház felújítását tervezi a községvezetőség. Emiatt kétszer pályáztak, de ez idáig nem sike­rült támogatást szerezni. Legfőképpen a tetőt kellene megerősíteni. Még az idén saját erőből kicserélik a lakodalmi rendezvényterem súlyos csillárait könnyebbekre, ezenkívül festenek is. (cs) A PÉCSI NAGYDAINDOL Hegyhát-dűlőjében immár negyedik esztendeje csaknem tucatnyi telekről nagy mennyiségű termény tű­nik el gyümölcsérés idején. Például az egyik porta majdnem félszáz kajszibarackfáját most is lecsupaszították, ahogy tavaly is. A gaz­dáknak eddig egyszer sem sikerült tetten érniük az elkövetőket. A lakossági őrjáratot ez idáig mégnem sikerült megszervezni. (cs) FEJLÖVÉS EGY HARKÁNYI UDVARON. Keddre virradó éjszaka egy horvát állampolgár, harkányi lakásának udvarán, öngyilkossági szándékkal fejbe lőtte magát egy magyar gyártmányú pisztollyal. A férfi a lövés következtében könnyebb sérülést szenvedett, a hely­színre érkező rendőrök a fegyvert megtalálták, ám a hozzá tartozó tartási engedély mindeddig nem került elő. _______________________________________________________I8N) Bevonultak a sorkatonák Baranyai körkép Tegnap és ma háromszáz­húsz fiatal vonul be az or­szág négy különböző kikép­ző intézményébe Baranya megyéből. Három hónap múlva a többségük a pécsi laktanyába kerül majd. Kedden és szerdán összesen há­romszázhúsz sorkatonának kell, illetve kellett bevonulásra jelent­keznie a tapolcai, szombathelyi, budapesti és szabadszállási hon­védségi alakulatoknál, közülük tegnap kétszázötvenen eleget is tettek kötelezettségüknek.- A behívóparancsok kézbesí­tése után húszán jelezték, hogy inkább a polgári szolgálatot vá­lasztják, a többieknek az eskü le­tételéig van lehetőségük arra, hogy alternatív katonai szolgálat mellett döntsenek - mondta el la­punk érdeklődésére Décsei Attila alezredes (képünkön), a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság parancsnokhelyettese. ­A most behívott fiatalemberek több mint nyolcvan százaléka korlátozás nélkül megfelel a kö­vetelményeknek, gyengébb mi­nősítést többnyire az idősebb korosztály szerzett. A három hónapos kiképzés után a sorkatonák többsége Pécs­re, a „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandárhoz kerül majd, százan I pedig a kapos­vári logisztikai ezrednél töltik le a szolgálati idejüket.- A követke­ző sorozást szeptember ti- zennyolcadi- kán kezdjük - tudtuk meg az alezredestől. - Most több mint háromezer bara­nyai fiatalt szándékozunk beso­rozni, és ez a szám lényegesen magasabb a megszokottnál. Igyekszünk mindenkit behívni, aki lassan eléri a sorkötelezettség felső korhatárát. s. c. Könyvtár fent és lent Siklós A városi könyvtár jelentős fejlődést mutatott fel az utóbbi időben dacára an­nak, hogy elképzeléseik nem mindig találkoztak a központi akarattal. A könyvtár mára majd’ egy tucat számítógéppel rendelkezik, me­lyek közül kettőt az internet­használók, kettőt pedig a gyere­kek vesznek birtokba naponta. A többi az intézmény feladatainak ellátását szolgálja, mint Deák Ferencné igazgató elmondta, a több tízezres állomány fele már adathordozón szerepel, így terve­ik szerint egy év múlva a felnőtt részlegnél megszűnik a cédulás kölcsönzési rend. Ugyanez a változás nem mondható el a város vonzáskör­zetét illetően, ugyanis a korábbi 40 fiókkönyvtár száma mára nyolcra csökkent, s a mozgóellá­tást is mindössze 3 településen biztosítják. A kisközségi könyv­tárak elsorvadása - az önkor­mányzatok elsőként számolják fel az ez irányú kiadási tételt - már csak azért is elszomorító, mert például csupán Siklóson a lakosság egyötöde rendszeresen jár kölcsönözni. Mindez a szolgáltatás szüksé­gességét is jelzi, melynek anyagi biztonságát - a könyvre fordítha­tó összeg két és félszeresére, az árak ugyanakkor tízszeresére nőttek - az intézmény közalapít­vány létrehozásával próbálja sta­bilizálni. K. J. Tető kerül a színpad fölé Harkány A hét végére elkészül a tetőszer- kezet a Harkányi Gyógyfürdő színpadja fölé, tudtuk meg Burgert Józsefnétől, a gyógyfür­dő munkatársától. A felépít­mény műszaki engedélyeztetése rendben megtörtént, az előre összeszerelt vázszerkezetet teg­nap emelték a helyére az építő­munkások. A munkálatokkal a szakem­berek az ígéretek és a tervek szerint az önkormányzat és a fürdő által közösen szervezett és megrendezett hosszú hétvége - melyen a strandra látogatók a különféle könnyűzenei koncer­tek mellett tréfás vetélkedőkben vehetnek részt - nyitónapjára készülnek el. A nézőtér tető- szerkezetének építése idén való­színűleg már nem kezdődik meg. ____________________u. Ot thonra lelt a Samu-hagyaték Tegnap csaknem tízévi hányattatás után méltó helyre ke­rült Samu Géza szobrászművész gyűjteménye: ünnepélyes keretek között átadták az alkotó nevét viselő múzeumot, amelyet a volt hegyi iskolában alakítottak ki. PÉCSVÁRAD Idén éppen tíz éve, hogy Samu Géza szobrászművész elhunyt, azóta nincs állandó helye alko­tásainak, amelyek néha laká­sokban, néha garázsokban lel­tek ideiglenes menedékre. A kö­zelmúltban találta meg egymást a város, a szobrász hagyatékát kezelő alapítvány és az alkotó özvegye, s mindannyian megol­dást kerestek a problémára. A település szívesen vállalkozott arra, hogy befogadja a műveket, több lehetséges helyszín is fel­merült.- Amikor a hegyi iskola akkor még elég kopott termeit jártuk, akkor láttam felvillanni az öz­vegy szemében az örömöt: igen, ez megfelelő hely lenne a múze­umnak - fogalmazott Zsáli Já­nos polgármester tegnapi avató­beszédében. Természetesen addig még akadt munka bőven. Az épület a katolikus egyház tulajdonában áll, a pécsi püspökség azonban húsz évre a felső szintet felaján­lotta a városnak a kiállítás cél­jaira. A Magyar Millennium Kor­mánybiztosi Hivatala és a kul­tusztárca szintén támogatásáról biztosította a beruházást. Az egyik legfontosabb azon­ban, ahogy a polgármester is fo­galmazott, a helybeliek támoga­tása volt, hiszen a pécsváradiak magukénak érezték a páratlan anyagot. Ez a tegnapi ünnepé­lyes megnyitón is látszott, hi­szen népes tömeg gyűlt össze. Dr. Kovács Flórián, a millen­niumi kormánybiztosi hivatal vezetője beszédében méltatta az önkormányzatot, hogy az épület felújításával valóban mél­tó helyre került a gyűjtemény. Kő Pál szobrászművész, a Samu Géza Művészeti Alapítvány el­nöke az elhunyt alkotóra emlé­kezett. A nemzetiszín szalagot, amely a felújított épület bejára­tát díszítette, dr. Kovács Flórián vágta át, azonban az ilyenkor megszokott avatási szertartással ellentétben nem a városnak, ha­nem az özvegynek nyújtotta át a levágott darabot. Emlékeztetőül arra, hogy Samu Géza szobrász gyűjteménye végre állandó ott­honra lelt. NYAKA SZ. \

Next

/
Thumbnails
Contents