Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-11 / 219. szám

m 2000. Augusztus 11., péntek BAR ANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Őszelői készülődés Baranyai körkép Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Baranyában a Mediterrán ősz rendezvény­folyamát. A kezdeményezés mára több település számá­ra az év egyik legjelentő­sebb eseménye lett. Az előkészületek lázában ég 20 baranyai település, az idei vissza­jelzések szerint ennyi helyszíne lesz a Mediterrán ősz 2000-nek. A sokéves tapasztalatok alapján mára elmondhatjuk, hogy egyre több falu próbál hatásosan be­kapcsolódni a kulturális turiz­mus áramlatába, sok a borkultú­rával, gasztronómiával összefüg­gő eseménysorozat. Idén szeptember 2-án Sellyén lesz a nyitóünnepély, amely a dinnyefesztivállal is összekap­csolódik. A Mediterrán őszt koor­dináló intézmény, a Baranya Me­gyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ (BMKIK) igazgatója, dr. Istvánné Kollár Anikó elmondta, egyre több a helyi fesztivállá nö­vekvő kezdeményezés, ilyenre kerül sor Siklóson például. Elő­ször tartják meg a Mohácsi szü­reti fesztivált, de lesznek olyan érdekességek is, mint a bólyi csirkepaprikás-főző verseny. Pécsvárad idén a leányvásárral ünnepel. Az elemzések szerint nagyon is sok múlik a helyi veze­tők elhivatottságán, s azon, van-e a településen egy kis, szponzori feladatokra is képes vállalkozói réteg. Szokatlan feladat elé állította a megyei szervezőket a szeptem­ber 24-én Pécsett, a Széchenyi té­ren zajló Szőlő és bor ünnepe. A BMKIK igazgatója tegnap éppen az adóhatósággal egyeztetett, míg korábban a vám- és pénz­ügyőröknél járt, hogy a bor jöve­déki termékké válásával kapcso­latos szabályok ne tegyék lehetet­lenné a nagyszabású mulatságot. A Mediterrán ősz ideje alatt zajlik a Határon túli magyarok fesztiválja is. A korábbi évekhez képest több amatőr művészeti együttes lép fel, sokan a Kultúrá­val a Nyugat kapujában vetélke­dő során szereztek ismertséget. A majd1 két hónapos (az inter­neten is közzétett) program a magyarlukafai Vendel-napi bú­csúval zárul, október 22-én. ____ H. I. GY. Sz akszervezeti fellépés a kiszolgáltatottság ellen Pécs-Budapest Miközben csúcsosodik a vi­ta a munkaadói, munkavál­lalói és kormányzati oldal között, a Vasas Szakszerve­zet pécsi munkavállalói is állást foglaltak a Munka, törvénykönyve tervezett módosításáról. Az ágazati érdekképviseleti szerv képviselői szerint a módosítás ál­talában a munkavállalók számá­ra hátrányos javaslatokat tartal­maz. Ezek közé tartozik a heti pi­henőidő 42-ről 35 órára való csökkentése, a helyettesítés és a helyettesítési díj rendezetlensé­ge. Sérelmezik azt az indítványt, amely szerint a munkáltatónak elég lenne egy nappal korábban bejelenteni a munkaidő-beosztás változását, a túlórázást, illetve az arra irányuló kezdeményezést, hogy a munkaadó a dolgozó be­leegyezése nélkül is változtathas­sa telephelyei között a munka­végzés helyszínét. A szakszerve­zet szerint a dolgozók ilyen mó­don teljesen kiszolgáltatottá vál­nak a munkaadó cégeknek, ame­lyek közül különösen a multina­cionális vállalatok élhetnek visz- sza erőfölényükkel.- A Vasas Szakszervezet mun­kavállalói dolgoznak három nagy pécsi termelő egységben is, az Elcoteq két gyárában, illetve a Hauni Hungária üzemében. Bár esetükben kedvező tapasztalata­ink vannak a munkáltatói, mun­kavállalói viszonyt illetően, az ágazati félelmeket mégis indo­koltnak tartjuk hangoztatni. Ál­lásfoglalásunkat eljuttattuk a ba­ranyai országgyűlési képviselők­nek is, hogy pontosan ismerjék a munkavállalók álláspontját - mondta az ér- I dekképviseleti \ I ról Medvetzky jí | Antal (képün­MSZOSZ Bara- Ww^r':/ ■ nya megyei I ■ képviselet ve­Országosan a szakszervezetek egyik kiemelt célkitűzése a Munka törvény- könyvének módosítása kapcsán, hogy az európai folyamatokhoz közelítve - akár több lépcsőn ke­resztül - Magyarországon is ve­zessék be a 35 órás munkahete­ket. Medvetzky Antal szerint a ki­sebb munkaidő egyrészt általá­nosan jótékony hatással lehet a munkavállalókra, a munkaerőpi­acon megnyilvánuló igény pedig lehetővé tenné, hogy a jelenlegi­nél több embert foglalkoztassa­nak. Az érdekképviseletek csak úgy értenek egyet a munkaidő­beosztás és a túlóraszabály vál­toztatásával, ha azokat megfelelő módon ellentételezik a munka- vállalók számára. k. e. Még állnak az oszlopos kérdések Az önkormányzatok árcsökkentő tényezőket készülnek feltárni Amint az a mohácsiak úttörő lépése után a szakemberek szerint várható volt, tele­pülések sora vezette, illetve készül beve­zetni a villanypóznák után szedendő közterület-foglalási dijat. Míg az áram- szolgáltatók egyesülete egyelőre vitázik a döntések jogszerűségével, s a szolgálta­tás árának emelését helyezte kilátásba, addig információink szerint egyes önkor­mányzatok arra készülnek, hogy árcsök­kentő-tényezőket tárjanak fel. Mohács-Budapest Amint arról lapunkban korábban már be­számoltunk, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a villamos energiáról szó­ló törvény egyik paragrafusát, mely szerint közcélú villamos közműveket a szolgáltató­nak joga van díjmentesen telepíteni és üze­meltetni, az országban elsőként Mohácson éltek a felkínált lehetőséggel, s bevezették a póznánként kettő-ötezer forintos díjat. A számla vége Jelenleg még a szolgáltatók sem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy érdekeltségi területeiken hány oszlop található. Ami tény: például az ELMÜ tulajdoná­ban olyan hosszú vezeték van, ami kétszer elegendő lenne az egyenlítő körbekerítésére. Az előírások szerint harminchárom méterenként kell póznát elhelyezni, ami több millió ilyen alkalmatosságot feltételez. Ha ötmilliót veszünk alapul, s átlagosan kettőezer-ötszáz forintot számolunk díjként oszloponként, akkor a szolgáltatók kiadása évente 12 milliárd-ötszázmillió forint lesz. A lépés után a szakemberek jóslata, vagyis hogy önkormányzatok sora fogja kö­vetni a merész lépést, tulajdonképpen már beigazolódott: Baranyában a Duna-partiak után például Homorúdon és Bólyban is be­vezették az oszlopadót, s Pécsett is hasonló lépésre készülnek. Értesüléseink szerint az ország más tájékain pedig a nyári szünet letelte után lavinaszerűen indul el a rende­letgyártási folyamat.- A mohácsiak lépése után jogászok so­ra vizsgálta és vizsgálja a kérdést - vázolja a pillanatnyi helyzetet dr. Boros Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének (MÄE) főtitkára. - Az ügy kapcsán hama­rosan elkészülő tanulmányt pedig el fog­juk juttatni a Gazdasági Minisztériumba. A mi álláspontunk az, hogy csak az omi­nózus alkotmánybírósági határozat kihir­detése után épített, illetve építendő mű­vekre lehet kivetni a füstadóhoz hasonla­tos oszlopadót, s azt nem lehet a koráb­ban telepített póznákra és trafókra is vo­natkoztatni.- A kérdésnek persze egyéb vetületei is vannak - kezdett a téma bővebb kifejtésé­hez a MÁÉ főtitkára. - Például ott, ahol ki­vetik az oszloppénzt, a szolgáltatónak, s így persze a fogyasztónak is jelentősen többe fog kerülni a hálózat bővítése. Az ehhez való hozzájárulást a vállalkozó ugyan le tudja ír­ni az adójából, tehát neki nem akkora probléma, azonban ez magánszemé­lyek esetén már nem ilyen egyszerű. Továbbá kérdés, hogy - amint azt a jelenlegi példák is mutatják - ha az önkormányzatok egymástól eltérő összegekben állapít­ják meg a díjat, akkor miu­tán a szolgáltatók beleépít­tették az árba az új adót, az már egységesen fog megje­lenni, nem pedig differenciáltan. Magya­rán: annak a településnek a polgára is ugyannyit fizet majd az áramért, ahol ol­csóbban szabták meg a modernkori füst­adót, mint ahol drágábban, s akkor már azokról a helységekről ne is beszéljünk, ahol egyáltalán nem vetik majd ki a díjat. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy már január elsejétől tükröződnek az árban az oszlopadók hatásai - fejezte be dr. Bo­ros Norbert.- Továbbra is az a véleményem, hogy a közterület-foglalási díj az Alkotmánybíró­ság határozata előtt telepített művekre is ki­vethető - reagált a főtitkár kijelentésére Szekó József (képünkön), Mohács polgármestere. - Az áramszolgáltatók fe­nyegetése, mely az ener­gia árának emelését he­lyezi kilátásba, arra irá­nyul, hogy választóikon keresztül gyakoroljanak nyomást az önkormány­zatokra. Felhívnám a fi­gyelmet, hogy a közvilá­gítás a szolgáltatók bevételének csupán 2-3 százalékát adja, ezért az oszlopadó valójá­ban csak néhány századszázalékot jelent ahhoz képest, éppen ezért nem tudom elfo­gadni, hogy emelhető lenne a közterület- foglalási díjak miatt az energia ára. Információink szerint mindeközben egyes önkormányzatok érdekvédelmi szö­vetségeikkel összefogva azon munkálkod­nak, hogy a villamos energia áráról folyta­tott tárgyalások során azt csökkentő ténye­zőket tárjanak fel. Tudomásunk van arról, hogy az árhatósági jogkör gyakorlójának fi­gyelmét többek között a közvilágítási rend­szerek korszerűsítésének egyes kérdéseire óhajtják irányítani. Érveik arra mutatnak rá, hogy a kérdéses hálózatok a szolgálta­tók tulajdonában vannak, ám azt mégis az önkormányzatok kénytelenek korszerűsíte­ni azért, hogy a kisebb áramfelhasználással csökkenjen az áramszámla. így tulajdon­képpen a települések költenek más tulajdo­nára, ezért úgy vélik, hogy ezeket a költsé­geket is árcsökkentő tényezőként kellene fi­gyelembe venni. ____ MÁTÉ BALÁZS A régész emlékére PÉCSVÁRAD A hét végén újabb események­kel folytatódik a településen a Szent István-napok rendezvény- sorozat. Ma 17 órákor nyílik meg a Dombay János régész tiszteletére rendezett emlékkiál­lítás a Fülep Lajos Művelődési Központban. A neves kutató előtt több hazai szakember, tör­ténész tiszteleg előadásaival. Szombaton 10 órától hivata­losan is megkezdődik a vár palo­taszárnyában a „Pécsvárad apát­sága az államalapítás művében” című történelmi konferencia. Zsáli János polgármester kö­szöntője után az érdeklődők előadásokat hallgathatnak a te­lepülés történetéről a bencések apátságalapításától egészen napjainkig. Szombaton a histó­ria mellett a zene is főszerepet kap, a vár kápolnájában négy előadást tart Haramza László operaénekes Magyar zsoltárok címmel, 15 órától 18-ig. nv. sz. „Milliomos” iskolák Baranyai Körkép Több baranyai iskola is sikerrel pályázott az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz (1SM) különböző támogatásokért. Az ISM 41 millió forintot ítélt oda nemrég megyénk több okta­tási intézményének sportcélú felújításokra, fejlesztésekre. hét el a fürdőváros oktatási intéz­ménye a tornaterem felújítására, elsősorban az öltözők korszerűsí­tésére. Patapoklosi és Szederkény két- két millió forintot ka­pott, előbbi bitumenes sportpályát szeretne építeni a pénzből, utób­bi tervei között helyi sportlétesítmények épí­tése, felújítása és kor­szerűsítése egyaránt szerepel. Az ISM-ből érkező másfél millió forintból Siklóson az alsó és középfokú ok­tatási intézmények tornatermeit kívánják rendbe tenni. Mohács önkormányzata a sportuszodára és a vízi sportcent­rum téli evezős gyakorlómeden­A valamivel több, mint 41 milliós, rövidesen Baranyába érkező ISM- támogatás kissé aránytalanul osz­lik el, ami persze nem feltétlenül baj, de tény. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (Pécs) és a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolá­ja összesen több pénzt kap - előbbi 20, utóbbi 7 millió forintot -, mint az összes többi baranyai nyertes együttvéve. A „Lajos” va­donatúj tornatermet épít, a „Refi” pedig korszerű, nemzetközi kézi­labdameccsek rendezésére is al­kalmas sportcsarnokát varázsol­hatja szerkezetkészre. A harmadik legmagasabb ösz- szeget a harkányi általános iskola nyerte el: négymillió forintot költ­céjére közel 1.3 millió forintnyi támogatást kapott a szaktárcától. A somberek! iskola sportudva­rának rekonstrukciójához 605 ezer forint érkezik a minisztéri­um kasszájából. Félmillió forint körüli támogatásban részesült Bikái és Hetvehely. Bikaion a tor­nateremhez és a sportpályához kapcsolódó vizesblokkok kialakí­tását tervezik, Hetve- helyen pedig teniszpá­lyát építenének. Egyházaskozárban és Nagydobszán a meg­ítélt 300 ezer forintból a köztéri, szabadidős cé­lokat szolgáló sportpá­lyákat akarja az önkor­mányzat felújítani. Szintén 300 ezer forint elköltéséről kell gondoskodnia a megyei önkormányzatnak, amely az összeget orfűi sporttá­bora bitumenes pályájára fogja fordítani. NIMMERFROH FERENC ÁLLATOK TESTKÖZELBEN. Népszerű a Misina Természetvédelmi Egyesület pécs-somogyi telepe. Sok gyermek tölü itt a nyári szünidejét, besegítve az állatok gondozásába. Különösen népszerű a kisállat si- mogató, ahol a gyerekek akár kézből is etethetik a kedvenceket. __________________fotó, laufer László Új ra kultúrhét Ma kezdődik és augusztus 20- án zárul a negyedik Pécsi Nem­zetközi Kultúrhét, amely idén a sokat mondó EUtópia alcímmel indul. A fesztiválra a világ 30 or­szágából 300 diák érkezik. Mint Tarrósy Istvántól, a ren­dezvény főszervezőjétől meg­tudtuk, a korábbiakhoz képest a fesztivál jóval több rendezvé­nye lesz elérhető a város lakói számára. Konferencia-előadá­sok és kulturális programok váltogatják majd egymást, szá­mos politikussal, közéleti sze­mélyiséggel találkozhatnak a résztvevők az előadótermek­ben, de a sportprogramokon is. Különleges színfoltja lehet a rendezvénynek Karátson Gábor festő, író előadása a Környeze­tünk szekcióban, de a kultúrhét meghívottjai között szerepel a vitázás egyetemi világbajnoka is. Bravúros teljesítményiek) Siklós-Villany Nagyon gyorsan megtalál­ták a siklósi rendőrök azt a fiatal férfit, aki az elmúlt hét végén az éj leple alatt nem épp jótékony céllal lá­togatott meg egy villányi panziót. Mint Török István őrnagytól (ké­pünkön), a helyszínelő alosztály vezetőjétől megtudtuk, az egyik szomszédos községben élő 27 éves gyanúsított erősen ittas álla­potban tett éjszakai kirándulást, s a megye legújabb városába érve egy nyitott ablakon át mászott be a panzióba, ahonnan a vendégek tulajdonát képező műszaki cik­kekkel, mobiltelefonnal, iratokkal és 2500 német márkával távozott. Az ügy kapcsán két bravúros teljesítmény érdemel említést: egyrészt a siklósi kapitányság bűnügyi osztályának nyomozói alig 48 óra leforgása alatt jutottak el a gyanúsítotthoz, másrészt ná­la csak a műszaki cikkek egy ré­szét sikerült lefoglalni, a pénznek azonban szinte teljes egészé­ben lába kelt. Ennek alapján joggal jegyez­hette meg az egyik nyomo­zó, hogy szép teljesítmény­nek számít - faluhelyen ­ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt szórakozásra elkölteni. A gyanúsítottat gyorsított eljá­rással állítják bíróság elé, így 15 napon belül kiderülhet, hogy mi­lyen elbírálást érdemel a hétvégi, olcsónak semmiképp sem nevez­hető mulatozás.

Next

/
Thumbnails
Contents