Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-11 / 219. szám
Gazdasági tükör Hektáronként 2,4 tonnára 17 ezer forintban határozta meg a minisztérium a búza jövő évre szóló felvásárlási árát. (6. oldal) Hetedik oldal Julikát tartják a legkedvesebb telefon- központosnak. Kellemes hangján joggal „akad meg” a fül. (7. oldal) Főzőcske - Háztartás Idényjellegű gyümölcsökből habkönnyű desszertek készülhetnek, nem csak a kifejezetten édesszájúaknak. (11. oldal) MAI SZÁMUNKBÓL VILÁGTÜKÖR Az amerikai külügyminiszter szerint Belgrádban már megkezdődött a választási csalás, hogy Milosevics hatalmon maradhasson. Putyin és Gorbacsov értékelte az oroszországi helyzetet. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódnak a húsárak. Az évi 2,5 millió kórházi beteg- felvétel mellett mindössze 30 ezer ápolásra szoruló otthoni kezelését fedezi a társadalom- biztosítás. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR A pécsi egyetemi kollégiumok többségénél már lezajlottak a felvételi elbírálások. (4. oldal) Nyáron kell előkészíteni a Mediterrán őszt (5. oldal) SPORT A hét végén indul a labdarúgó megyebajnokság - két osztályban. (20. oldal) Emberére akad a parlagfű? Összefogást kémek az önkormányzatok a gyomtermelők ellen Az új növényvédelmi törvény hatályba lépésétől, azaz jövő hét végétől akár egymillió forinttal is megbüntethetik azokat, akik nem irtják ki területeiken a felburjánzott parlagfüvet. A pécsi önkormányzat az idén 126 esetben lépett fel a növények „gazdái” ellen, ám úgy vélik, hogy csak a lakossággal közös akarattal lehet eredményes a védekezés, ezért mindannyiunk érdekében várják az ezzel kapcsolatos bejelentéseket. Baranyai körkép Orrfolyás, könnyezés, súlyosabb esetben asztma - ezeket a cseppet sem kellemes tüneteket idézi elő a polgárok erre érzékeny részénél a parlagfű virágba borulása, ami augusztus végéig tart. A probléma súlyosságára tekintettel szinte mindenütt helyi rendelet írja elő a gyomnövény kipusztítását, ám a gyakorlatban ez nem mindig párosul tökéletes eredményekkel: legalább is ezt bizonyítják a szerkesztőségünkbe szinte napi rendszerességgel érkező telefonok és levelek, amelyek újabb meg újabb elhanyagolt területekre hívják fel a figyelmet.- Az augusztus 17-től életbe lépő növényvédelmi törvény szerint a jövőben akár egymillió forintra is megbüntethetők azok, akik nem irtják területeiken a gyomot - vázolta a kilátásokat Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Központ munkatársa. - A bírságot az adóhivatal szedi be, ahol külön alapot képeznek az ebből beTámadás az utak mentén folyt pénzekből, amit majd visszaforgatnak a védekezésre. Belterületeken az önkormányzatok feladata a saját tulajdonú részeken az irtás megszervezése és végrehajtása, ezt Pécsett a Közüzemi Rt. végzi.- A cég július húszadikáig elvégezte a kaszálást - jelentette ki Kerényi János alpolgármester (képünkön). - A napokban felmerült problémás helyeken, például a Tesco környékén pedig az érintettek megrendelték a kaszálást, amire szombatig sor kerül. Meggyőződésem szerint egyébként csak közös erővel érhetünk el eredményeket a parlagfűvel szemben, ezért kérjük a lakosság segítségét: aki elhanyagolt területet lát, kérjük jelentse be azt a hatósági főosztályon. Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy az idén eddig százhuszonhat esetben történt intézkedés a gyomnövény kapcsán. A szokásos eljárás alapján a közterület-felügyelők vagy a lakosság jelzése után először felszólítják a delikvenst, ha az két napon belül sem intézkedik, akkor jön a harmincezer forintig terjedő pénzbírság. Végső megoldásként az önkormányzat elvégezteti a munkát, amit később kifizettet a gyomok „termelőivel”. A statisztika alapján már a figyelmeztetéstől is megrettennek a mulasztók, mivel csak nyolc alkalommal kellett bírságolni.- Az új törvény életbe lépése után - folytatta Kerényi János - ahhoz igazítjuk az önkormányzati rendeletünket is, vagyis magasabbak lesznek a büntetési tételek, de továbbra sem a mindenáron való bírságolás lesz a cél. Önkormányzati tulajdonban lévő területek esetében maga a jegyző kezdeményezhet (ne) eljárást a hivatal ellen, ha nem végzik megfelelően az irtást, ám erre tudomásunk szerint sem a megyében, sem az országban még nem volt példa. A vidéki önkormányzatoknál az általános gyakorlat az, hogy közhasznú munkásokból szerveződött, kaszával felfegyverzett brigádok végzik az irtást. Dunaszekcsőn például - amint arról Pest Éva jegyző beszámolt - három főből álló csapat vágta le a közterületeken burjánzó gyomot. Az elhanyagolt magánporták esetében pedig írásban figyelmeztetik a tulajdonosokat, aminek hatására a legtöbbször elvégzik a gyomirtást, komoly szankcióra nincs szükség. Parlagfűvel kapcsolatos bejelentéseket vidéken szintén az önkormányzatoknál lehet tenni. Az ellenlépések a jövőben súlyosabbak lesznek, mivel a törvény „übereli” a helyi rendeletet, ezért a közgyűlések ahhoz fazonírozzák jogszabályaikat. MÁTÉB. A szaktárca gyommentesítésre az idén 260 millió forintot fordít. A pénzből a közútkezelő kht.-k az utak mentén elvégzik a kaszálást, ennek augusztus 20-ig már érezhető és látható jelei lesznek. Külterületen a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások tartják szemmel a parlagfüvet. A baranyai szervezet százhúsz esetben szólított fel tulajdonosokat az irtásra. Ahol ez nem vezet eredményre, elrendelik a közérdekű irtást, ami 4-12 ezer forintjába kerül a mulasztóknak. Élénk növekedés Budapest A gazdasági növekedés üteme 2000. első félévében a várakozások szerint 6 százalék fölötti, szemben a tavalyi hasonló időszak 4 százalék alatti értékével. A gazdaságot az elmúlt éveknél is élénkebb ütemű,. nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően gyors növekedés és egyszámjegyű infláció jellemzi az idei év első felében - hangoztatta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) államtitkára egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: a fellendülést alátámasztó külkereskedelmi folyamatok az idei év első félévében is folytatódtak. Az export és az import 29,6 százalékkal nőtt euro-alapon számítva. Az előzetes adatok szerint január-június hónapokban a kivitel dollárban 13,26 milliárd dollár volt, 14,1 százalékkal nőtt. A behozatal értéke 14,98 milliárd dollár, 14,1 százalékkal magasabb mint az előző év azonos időszakában. Évek óta Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere Németország, ide irányul a magyar kivitel 38 százaléka, innen származik a behozatal mintegy 27 százaléka, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, 1,13 milliárd dollár. Magyarország külkereskedelmi hiánya 424 millió dollárral emelkedett, a passzívum 772 millió dollár. A város Lőrinc-napja SZENTLŐRINC Tegnap a katolikus templomban ünnepi szentmisét celebrált Mayer Mihály megyés püspök, a képviselő- testület rendkívüli és ünnepi ülést is tartott. Vasárnap ér véget a 9. Lőrinc-nap. A testület elfogadta a megyei rendőrfőkapitány, dr. Emyes Mihály jelöltjét, így Péter Ferenc százados, megbízott szigetvári rendőrkapitányt véglegesíthetik a tisztében. A városi rendőrállomás ugyanis Szigetvárhoz tartozik. A jogutód nélkül megszüntetett gimnázium tanárainak és dolgozóinak végkielégítéséről és a szabadságuk megváltásáról is döntöttek a képviselők, az összeg a járulékokkal együtt majdnem hatmillió forint, amit elő kell teremteni, de az önkormányzat az összeget a központi költségvetéstől visszaigényelheti. Az ünnepi testületi ülésen Mátis István polgármester méltatta a kitüntetetteknek a városért végzett áldozatos munkásságát, majd átadta a díjakat. A város díszpolgára idén az 1976-ban elhunyt Pallér Gáspár, a tangazdaság néhai igazgatója lett. A Szentlőrincért kitüntetést dr. Varga Ádám, a településnek a rendszerváltást követő első polgármestere, a Közszolgálati Díjat Vörös Bélámé, az önkormányzat könyvelője, Oktatási és Közművelődési Díjat Rózsai Béláné általános iskolai tanár, igazgatóhelyettes, a Közegészség- ügyi és Szociális Díjat Cigler Antalné, az Egészségügyi Központ ügyintézője és Ziegenham Dezsőné gyógyszerész, az Ifjúsági és Sportdíjat Somogyiné Lakos Erika tanár kapta. Ma és holnap este utcabált, szombaton délután táncbemutatókat tartanak, utána a Szentesi Színjátszók vidám zenés összeállítással és vasárnap Molnár Ferenc bohózatával szórakoztatnak. Vasárnap a helyi Ifjúsági Fúvószenekar ébreszti a várost, búcsúnapi szentmisét tartanak, délután a Bábovi gyermekműsora következik. b. m. l. Legyen Öné , a nap mosolya! Küldje be fényképét, és kétszemélyes görögországi utat nyerheti Játékra, egyfajta fürdőruhás szépségversenyre hívjuk! Ha ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, valamint úgy érzi, szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be lehetőleg nem túl régi für- dőruhásfényképétlapunknak. A képeket szakemberek zsűrizik, a legfotogénebb hölgyekről ezután profi fotóriportereink készítik el a megjelenésre szánt képeket. A fotók augusztus 21-től négy héten át jelennek meg a Dunántúli Napl< ban, és megtekinthetőek lesznek az interneten Is, a www,dunantullnaplo.hu címen. A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazatai alapján az első három helyezett egy-egy tíznapos, kétszemélyes görögországi utazást nyeri Olvasóink a lapból kivágott szelvényen, telefonon és Interneten 1$ szavazhatnak arra, kié is a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, mert a szavazók között szintén gazdára talál egy kétszemélyes, tíznapos görögországi utazási Cfmúnk: Dunántúli Napló szerkesztősége, É HODNIK ILDIKÓ GY. KOMMENTÁRJA 3x8 Én, a szegény humán erőforrás, meg vagyok zavarodva. Akárhogyan is forgatom, mit is akar valójában a szakszervezeti és a munkaadói oldal a Munka törvény- könyvének módosítása kapcsán elérni, az agyam nyolc órai pihenéssel már régen nem kényeztetett részében rettenetes, sötét, tompa gyanú kezd el megfogalmazódni. Mert ha igaz, hogy csökkenne a heti pihenőidő, akkor az a vasárnap, vagy éppen a szabad szombat korlátozását jelentené, pedig milyen büszkék voltunk rá, amikor a rothadó kapitalizmus elleni békeharcban elértük. Ha igaz, hogy az évi 300 túlóra mellett helyettesíthetné orra bukásig a kollégáját egy fillér fizetség nélkül, akkor az ingyenmunkát jelentene sajnos, ami még a Távol-Keleten is tilos. Magyarország viszont jogállam, még ha a törvényeit nem is tartják be nyolc óra munka nyolc óm zizegés nyolc óm robotolás gyakran azok, akik a bérből és fizetésből túlélő dolgozókat a minimálbér alatt foglalkoztatják, és olyan teljesítménynormát határoznak meg, amelyet fizikailag lehetetlen elérni. Az ilyesmi nemcsak hazai varrónőkkel fordulhat elő, akiket kirúgnak azért, mert a szakszervezethez fordultak. Persze így ők legalább foglalkozhatnak a gyerekeikkel, és nem kell napszámba járniuk a cég bármelyik telephelyére az országban, mert ilyen elképzelések is volnának. A munkaadók néha rabszolgatartókra emlékeztető követelései mögött állítólag a munkáltatók piaci alkalmazkodóképességének, rugalmasságának elősegítése ' áll. Profitnövelésről nem esik szó az érvek között, ám sokan mégis azt érzik: egyszerűen arról van szó, hogy a multinacionális cégek olcsó és kiszolgáltatott munkaerőt akarnak szerezni Európa infrastruktúrával aránylag jól ellátott közepén. Szakszervezeti... Ä5. oldal 4 I 4 *
