Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-10 / 218. szám
2000. Augusztus 10., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Az idősgondozás nem Jövőre fél évszázados lesz a szederkényi Időskorúak Otthona. Egyelőre ideiglenes működési engedély alapján dolgozik, de Futó Kálmán igazgató a jövő felé hajtja az intézetet. Ahol - olvasható az egyik legutóbbi pályázati anyagukban - „az oktatás, nevelés és képzés segítségével némi javulást érhetnénk el lehangoló mortalitási és morbiditási mutatóinkban.” Az otthonlakók közül majd’ minden tizedik hal meg egy-egy évben. Volt, amikor ennél sokkal rosszabb volt a halálozási arányszám.- Úgy gondolom, néhány hónapon belül megkapjuk a végleges működési engedélyt, miután eleget tettünk az akkreditációs feltételeknek - mondja Futó Kálmán (képünkön). - Az ideiglenes engedély egyébként nem kivételes, mert a megyei önkormányzat összes szociális intézménye egyelőre ilyen alapon működik. A baranyai Közigazgatási Hivatal három pontban emelt kifogást. Zsúfoltnak találta az intézményt, nem volt elég szakápoló és képzettségük is hiányos volt, illetve rossz volt az arány az idős koruk miatt gondozásra szoruló lakók és a függő betegségben szenvedők között. Ezeken kellett változtatni a szederkényi otthonban. Volt itt már komoly verekedés is, az egyik intézeti dolgozó férje orvosként éjszaka varrta össze a felszakadt fejbőröket. Hol nincsenek ilyen összetűzések, ahol idős, a bezártságtól, a saját otthon hiányától, az évtizedek ideggyengítő harcaitól könnyen kirobbanó emberek élnek együtt?- Az időskori gondozás nem örömforrás - fogalmazza meg az igazgató. - A ránk bízott generációk biológiai elhasználódása kóros mértékű. Sok minden robbanthat ki vitát. Csak egy példa. Minden évben négyszer tartunk lakógyűlést. Ilyen alkalmakkor nemritkán kifogásolják a magasabb nyugdíjjal rendelkezők, hogy nekik miért kell fizetniük azért, amit mások ingyen kapnak meg? Havonta 25 ezer forint a gondozási díj, amit egy lakónak fizetnie kell és közel 60 százalékuk ezt állni is tudja. Ellátásuk ennyi idő alatt 70 ezer forintba kerül. Ebből az élelmezés viszi el a legtöbbet, tízféle diétás étel készül a konyhán. De - panaszolja Futó Kálmán - a gyógyszergyártók példátlanul mohók és agresszívak. A házirendből Az intézet jelenleg a normatív támogatásból él, amit a tulajdonos megyei önkormányzat kap meg - évente és lakónként közel 390 ezer forintot -, és told meg a támogatás tíz százalékával. Jelenleg 75 lakója van az otthonnak.- Említette, hogy lehangoló a halálozási mutató.- Volt rosszabb, még a gázfűtés bevezetése előtt. Akkor megközelítette a húsz százalékot.- Ki temeti el a pénz és hozzátartozó nélkül elhunyt gondozottakat?- Az intézet. Ingyen kapjuk meg a helyi önkormányzattól a ravatalozót, s kedvezményt adott a temetkezési vállalat. Talán furcsának hat, de kénytelenek voltunk oly módon is gondoskodni a jövőről, hogy 36 urnahelyet megvásároltunk a szederkényi temetőben.- Sok lakójuknak nincs hozzátartozója?- Minden évben egyszer rendezünk egy hozzátartozói fórumot is. Erre sajnos elvétve jönnek csak el gondozottaink közül néhányhoz...- Amikor az otthont 1951-ben megnyitották, húsz volt a lakók száma - meséli Fauszt Józsefné gazdasági vezető, aki 1962 óta dolgozik az intézetben. - Akkor még volt 30 hold földünk is, önellátó gazdaságként működtünk, búzát, árpát, kukoricát termeltünk, állatokat tartottunk, szőlőt műveltünk. A húsz fő azonban csak pár hónapig volt, attól kezdve fokozatosan nőtt a létszám, amíg csak el nem értük a 100 ágyat. Most már csak hét hektárunk van, azt is bérbe adtuk a belvárdgyulai tsz-nek. A környék falvaiból is jönnek lakók, jelenleg 40-en vannak a várakozók listáján.- A helyi önkormányzatoknak az az érdekük, hogy az ellátásra szorulókat kiemeljék a saját ellátási körükből, és rábeszéljék a szociális intézeteket, hogy idős lakójuk csakis ezekben gondozhatok. A helyzet 2000. január l-jétől változni fog, mert attól kezdve magával az érintettel köt szerződést az intézet.- Most tulajdonképpen én törvénysértő vagyok - ecseteli a helyzetet Futó Kálmán. - Ha valaki az otthon lakója lesz, többek között sérül a szabad orvosválasztási jog. Jogsértő vagyok akkor is, amikor egy íven átveszem a gondozottaink nyugdíját, holott a törvény szerint neki kellene, ha másként nem megy, az ágyánál is kézbesíteni, legalábbis az ombudsmani hivatal véleménye szerint. Nincs összhangban a jogszabállyal, ha én vonom le a megérkezett nyugdíjból a gondozási díjat, ám meglehet, egyébként néhány esetben nem jutnánk hozzá. Csakhogy mondjon valaki egy járható utat e szabálytalanságok kizárására! Akinek azonban nincs nyugdíja, az intézet minden szolgáltatásához - a ruhaellátástól a gyógyszerig - ingyen jut, zsebpénzként pedig a mindenkori öregségi nyugdíj 20 százalékát kapja meg. A szederkényi otthon jövője egészen más lesz, mint amilyen jelenleg. Az elképzelés szerint - csaknem biztosra vehető megvalósíörömforrás tása - már a jövő év elejétől a költségvetési intézmény nonprofit szervezetként, közhasznú társaságként működik tovább. Az egyszemélyes kht. ügyvezetője Futó Kálmán lesz, aki az előnyöket így foglalja össze:- Életminőségben és komfortfokozatban többet tudunk adni gondozottainknak. A tervezett saját bevételek lehetővé tehetik, hogy akár 10 százalékkal emeljük az egy főre eső napi 300 forintos étkezési kvótát. Tá- gabb lehetőségünk lesz külön-külön figyelni mindenkire. Megszűnik az a félelmünk, hogy az év vége előtt elfogy a gyógyszerkeretünk...- Milyen bevételekre számíthat a kht. ?- Mi kapjuk majd meg a közigazgatási hivataltól a normatív támogatást. Megjelenünk a vállalkozási piacon, a helyi önkormányzat felé jeleztük szándékunkat a szociális étkeztetés átvételére, jfc a nyugdíjasok klubjának működtetésére, a család- segítő szolgálat, illetve a Pjgf |*P JK{ házigondozás ellátására. Ezekkel további három MBjí normatív támogatást ve- hetünk át, ami például csak a nyugdíjasklub ese- BBUMBI tében tagonként 95 ezer forint egy évben. Állandó adományozási szerződést szeretnénk kötni a legnagyobb 200, Magyarországon működő céggel. Bizonyos költségeink után áfa-visz- szatérítéshez jutunk, ettől eddig el voltunk zárva. Röviden úgy fest, hogy bevételeink stabil működést eredményeznek majd.- Amit most elbír egy költségvetési szervezet, azt nem biztos, hogy elbírja egy kht.- A szaklétszám nem változhat, a kisegítőké igen. A minisztérium szerint egy takarító ezer négyzetmétert kell ellásson. Nálunk hét takarító van és 3000 négyzetméter takarítandó felület. A kisegítő szolgálatokat privatizálnunk kell. A három karbantartó egy évben 3,5 millióba kerül, ennek harmadából is el lehet látni a feladatot. A lényeg, hogy 13 fős létszámleépítéssel kell számolnunk. Az intézetben futószalagon készülnek a pályázatok. Az igazgató számítása szerint közel fele eredményes. Egy részük nem csak a gondozottak, de a dolgozók érdekeit „ is szolgálja. Miközben több egészségügyi ‘ intézményben vírusfertőzések vannak, nem zárható ki, hogy a szederkényi otthonban is felütheti a fejét egy fertőzés. Márpedig erre a lehetőség szinte adott. Három vizesblokkon belül négy fürdési hely van. Az egyikben a 24 szakdolgozó együtt zuhanyozik, tisztálkodik a gondozottakkal. Ez a gyakorlat rejti magában a veszélyt, s ezt is pályázati pénzből akarják felszámolni. Kétmillió forintot nyertek, a 35 százalékos önrészt a megyei önkormányzat biztosítja.- És kellene egy büfé is - bővíti a hiánylistát az igazgató -, és ezt meg is csinálom! Azért, mert az itt élők komfortérzetét erősíti egy üveg sör, egy kis könnyű bor, vagy bármi, amit üyen helyen megvásárolhatnak, ez pedig végső soron egészségjavító tényező.- A kht.-vá alakulás a gondozási díjat érinti?- Semmiképpen. Díjat csak akkor lehet emelni, ha a szolgáltatás minőségének színvonala indokolja, s éz a piaci versenyben is megállja a helyét. MÉSZÁROS ATTILA „A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti a jogosultat, ha nyugdíj- szerű vagy egyéb munkajövedelemmel nem rendelkezik, készpénzvagyona, térítési díj alapjául szolgáló ingó vagy ingatlanvagyona, tartásra, gondozási díj fizetésére képes és kötelezhető hozzátartozója nincs. Az ingyenes ellátásában részesített gondozott zsebpénzre, költőpénzre jogosult. Amennyiben a jogosult havi rendszeres jövedelméből a térítési díjat teljes egészében nem tudja megfizetni, a fenntartó határozatot hoz az alábbiak szerint:- az ellátást igénybe vevő készpénzvagyona vagy ingatlanvagyona,- ennek hiányában a tartásra képes és köteles hozzátartozó jövedelme terhére. A megállapított személyi térítési díj 20 százalékát kell fizetni:- kórházi ellátás idejére,- az intézményvezető írásbeli engedélye alapján öt napnál hosz- szabb távoliét esetén.’’ Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — MÉSZÁROS ATTILA Melegedés Már megint Eger! A minap azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy váruk restaurálása érdekében kaparós sorjegyet lehet vásárolni. Most pedig az embereket bizonyos mértékig a markukban tartó kemény cégek egyike lépett a színre - engedménnyel. Nagy szó ez, mert a közszolgáltatók erre eddig példát nem nagyon mutattak. Ki várná ezt a hőszolgáltatótól, amikor mást se hallani - és Pécs miért lenne kivétel? -, minthogy mennyi a kinnlevőségük, milyen nehéz ezek megfizettetése az adósokkal. Sőt van már olyan társaság, amelyik ilyen esetekre behajtókat alkalmaz. És akkor Eger! Bizonyára szidják ott is a cég emberei azokat, akik nem fizetnek a hőszolgáltatásért - negyedmillárd forinttal tartoznak -, ám a vállalat úgy döntött, figyelmet fordít azokra is, akik viszont rendszeresen és pontosan kiegyenlítik a számlát. Öt százalék kedvezményt kapnak, ami a számítások szerint évi 4-5 ezer forintos megtakarítást eredményezhet. Annyi biztos, Pécsett nem annyian élnek, mint Egerben, s az is, itt jóval többen veszik igénybe - mi mást is tehetnének - a hőszolgáltatást. Ebből következően nálunk jóval több az adós, sokkal magasabb ősz- szeg az adósság. Bár tegyük hozzá: Egerben az éves díj egy átlagos lakás esetében melegvízzel együtt valamivel több mint 60 ezer fölött mozog - ez is több Pécsett. Viszont többnek kell lennie akkor a pontosan fizetőknek is. Az ember a farkasvilágban azt várná, hogy a fűtésdíj-emel- kedés egyik összetevője éppen a behajthatatlan kinnlevőségekből ered. Vagyis bűnhődnek a vétlenek is, amikor mások hanyagsága miatt többet kell fizetniük. Ezért kelt meglepetést az egri önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaság húzása. Vélhetően egyedül álló döntés a szolgáltatási spektrumnak ebben az ágában, mert 4-5 ezer forintos megtakarítási lehetőséget egyébként miért kürtölne országgá a sajtó? Nem lenne baj egyébként, ha Pécsről, más baranyai városból felröppenő hasonló hírt Egerben olvasnák némi irigységgel a hőszolgáltatás-függő polgárok. DUNAI IMRE _________________________ Fe lvonulási terep Kráán kötött ki egy kis hajó menekültekkel zsúfoltan. A fabárkán 185 férfi, 52 nő és 97 gyerek tartózkodott: afgánok, illetve kurdok. Szicíliára akartak hajózni, de elfogyott a vizük. Calabriánál az olasz határőrök két ócska halászbárka illegális bevándorlóit mentették ki a hullámok közül: 250 férfit, 31 nőt és 38 gyereket. Ám ez az üzlet minket sem kerül el. Nyolc iraki és egy iráni férfi Törökországban egy embercsempész szervezetre bízta magát. Fejenként 2000- 4000 dollárt kellett fizetniük. Az embercsempészek Drégelypa- lánk és Hont térségében tették ki őket a kamionból azzal, hogy Németországban vannak. Márpedig az onnan majdnem olyan messze van, mint a magyarországi romák számára az európai uniós Strasbourg. És ez csak néhány példa az eddigi augusztusi esetek közül. Ez a kiscsoportos népvándorlás megállíthatatlannak tűnik. Nemcsak a jobb életről való álmodozás táplálja, hanem a szervezett bűnözés és az illegális foglalkoztatók érdeke is. Az újabban leginkább célba vett Olaszország hatóságai azt feltételezik, hogy a Kelet-Közép-Eu- rópán át az EU-ba igyekvő menekültek utaztatását a kínai, az orosz és az ukrán maffia szervezi. Belső-Ázsiából egy személynek 10-11 ezer dollár a tarifa. Tehát egy ilyen utas aligha a tűrhetetlen szegénysége miatt indul vándorútra. Csodavilággal hitegetik őket. Azokkal a romániai nőkkel is ezt tették, akik úti okmányok nélkül Olaszországba igyekezve a közelmúltban a baranyai határszakaszon buktak meg. Valakik azt mondták nekik otthon, hogy a napfényes Itália fellobogózva várja dolgos kezüket, lábukat... A legfejlettebb országok által diktált globalizáció mellett rejtőzködve egyre inkább működik ez a sajátos másik. Nehezen összeszoktatható kultúrákat, szociális szinteket és igényeket, járványokkal fenyegető mikroszkopikus élőlényeket kever bele a büszke európai civilizációba, amelyet máris megfertőzött az idegengyűlölet. Védőművek, illetve ostromárkok készülnek. S nekünk ebben a küzdelemben alighanem megint az.„ütközőállam és felvonulási terep" hálátlan szerepe jut. HIR5CHFEU 5 SZALONSÖR po‘ PIV0VR8» [DIOflltAftJKO DP'JjTVO! PANNÓNIA pécsi! I0KPÖZDE 1970 1972
