Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-10 / 218. szám

2000. Augusztus 10., csütörtök BARANYAI TŰKOR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal Ipari park cím a cél Sellye A városban mintegy har­minc hektáros ipari parkot készülnek kialakítani, en­nek első lépéseként, miután egy pályázaton tízmillió fo­rinthoz jutott az önkor­mányzat, hamarosan elkez­dődhet a területhez vezető bekötőút építése. A beruházás miértjeként Nóránt- né dr. Hajós Klára, a város polgár- mestere első helyen a leendő be­fektetők minél jobb kiszolgálását említi, az ipari park kialakításával ugyanis a területen a szükséges infrastruktúra minden elemét hozzáférhetővé igyekeznek majd tenni. A területfejlesztési tanács a na­pokban ítélt meg erre a célra tíz­millió forintot. Az összeget a vá­ros vezetése a területhez vezető bekötőút kiépítésére fordítja, a munka a tervek szerint kora ősz­szel elkezdődhet.- A következő lépés az ipari park címpályázat beadása lesz, en­nek október másodika a határideje- mondja a polgármester asszony.- Az ehhez szükséges megvalósít­hatósági tanulmány már elkészült, és módosítottuk a szabályoknak megfelelően a település rendezési tervét is. Bízunk benne, hogy októ­berig minden szükséges alapdoku­mentummal rendelkezni fogunk. Nórántné dr. Hajós Klára arról is beszámolt, hogy a cím megszerzé­sének immár szigorúbb feltételei vannak. Többek között ilyen, hogy a tervezett ipari park területén már öt, legalább száz főt foglalkoztató vállalkozásnak kell működnie: a város ezeknek az elvárásoknak is igyekszik eleget tenni, mivel a terü­leten már működik egy részvény- társaság, s a jövőben újabb négy céggel kívánnak előszerződést kötni. m. b. Nyeretlen nyeremények? Pécs-Budapest Vasárnapig lennének bevált- hatóak az egyik legnagyobb üdítőital-forgalmazó cég által meghirdetett akció nyeremé­nyei, ám - amint azt a cég képviselője elismerte - sok helyütt, így Baranyában is hiány van az ajándékokból. A Pepsi Cola rövidesen befejezen­dő akciójába kétféleképpen lehe­tett bekapcsolódni: három üdítős kupak beküldése ellenében orszá­gos sorsoláson vehetett részt a vállalkozó kedvű italfogyasztó, ahol heti húsz darab márkás hifi­tornyot sorsoltak ki, illetve öt záróalkalmatosság fejében a kije­lölt üzletekben emblémás pólót vagy poharat kaphattak a gyűjtők. Csakhogy - amint azt több ol­vasónk is jelezte - ez utóbbi lehe­tőség kapcsán kiderült, a cég készletei végesek voltak.- A vártnál háromszor na­gyobb érdeklődés mutatkozott az akció iránt, így valóban elő­fordult, hogy egyes helyeken nem tudtuk kielégíteni az igé­nyeket - közölte érdeklődésünk­re Bartha Zsolt, a cég sajtórefe­rense. - Több százezer ajándék- tárgyról van szó, aminek az utánrendelése nem megoldott, így valóban elképzelhető, hogy sajnos nem mindenki juthat hozzá a nyereményéhez. Az ak­ció vége, vagyis augusztus tizen- harmadika után pedig már nin­csen lehetőség az ajándékok át­vételére. MÁTÉ B. Kátyúmentes utcák Siklós A gázberuházást követően a város több utcájában is a la­kók ellenérzését váltotta ki a munkálatokat követő álla­pot, melynek megoldását az önkormányzat helyi vállal­kozóra bízta. A település számos utcájában ke­réktörő lyukak maradtak a veze­tékfektetést végző alvállalkozók nyomában. A város vezetése a helyzet nor­malizálására helyi vállalkozót kért fel, aki érdeklődésünkre elmond­ta, a munkálatokkal az elterjedt szóbeszéddel ellentétben nem az év végére, hanem augusztus kö­zepére elkészülnek. Tájékoztatása szerint az elmúlt hét végén már jelentős rész átadásra került, s je­lenleg immár csak az önkormány­zati kezelésben lévő utak közül van néhány vissza. Ezek többsége a máriagyűdi kerületben találha­tó, a városon belül a Dózsa utca Nagyharsány felőli része vár még befejezésre. Arra a kérdésre, hogy a jelen­legi kátyúzással egyidőben mi­ként lehetne megoldani a Dráva közben élők hosszú ideje fennál­ló problémáját is, egy építési vál­lalkozó elmondta, véleménye szerint ott az alapszerkezet felújí­tása, némi „profilozás” után nyu­godtan lefektethető lenne a gya­logos és gépjárműves közleke­désre is alkalmas bitumensző­nyeg, s a munka alig több mint egymillió forintból ldvitelezhető volna. k. j. Minden fröccsöt nyilvántartanak A vámosok még elnézőek, de rövidesen indulnak a keményebb akciók A kistermelők szerint csak a nagyok ér­dekeit szolgálja az egy héttel ezelőtt életbe lépett törvény, amely a bort a jö­vedéki termékek közé sorolja. A vendéglátóipari egységek többségében, ahogy azt a szakemberek előre jelez­ték, a korábbinál szőkébb a választék, igaz, hogy sok helyről csak a rossz mi­nőségű, homályos eredetű borok tűntek el. A pénzügyőrök az elmúlt egy hét­ben, bár ellenőrzéseket végeztek, csak ritkán büntettek. Baranyai Körkép Kereskedők és bortermelők között is vég­zett ellenőrzéseket az elmúlt egy hétben a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Parancs­noksága. Mint Hajgató Zoltán századostól (képünkön), a VPRP jövedéki osztályának vezetőjétől megtudtuk, az első tapasztala­tok szerint a kereskedők többsége vezeti a A szállítás is bonyolultabb Egy közúti pénzügyőr-ellenőrzés során számlával, nyugtával vagy borkísérő okmánnyal kell tudni igazolni az autóban lévő - egy üvegnyi, egy hektoliternyi stb. - bor számlázását. Ha mondjuk saját pincémből akarok szállítani 30 liternél több bort egy másik településre, akkor öt nappal az út előtt írásban érte­sítenem kell a VPRP-t a szándékomról, megjelölve a tervezett • útvonalat. Ha 30 liternél kevesebb saját pincéből való bort szál­lítok, ám nem tudom semmivel igazolni származását, akkor a vámos utólag ellenőrzi - persze csak a személyes adatok felírá­sa után -, hogy valóban van-e bortermelő „objektumom”. szükséges nyilvántartást, ismeri a borkeres­kedelemre vonatkozó új szabályokat, igaz, jártak a vámosok néhány olyan helyen is, ahol nem tudtak az augusztus 1-jétől élő változásokról.- Most csak kisebb hiányosságokat talál­tunk, és még nem bírságoltunk, csak figyel­meztettük az érintetteket - számolt be az ellenőrzések első köréről a százados, akitől megtudtuk még, hogy ugyan foglaltak le bort, de csak az „illegális szférában”, tehát a működési engedéllyel nem rendelkező italkimérésekben. A napokban a pénzügyőrök által felkere­sett termelők is megvették és hitelesíttették az úgynevezett pincekönyvet. Aki egyéb­ként számítógépen kívánja vezetni a bor­nyilvántartást, annak az e célt szolgáló programot is be kell vizsgáltatni a VPRP- nél, s amíg ez nem történik meg, addig ha­gyományos módszerrel, kézzel kell a szük­séges adatokat a könyvben feltüntetni. Hajgató Zoltán lapunknak elmondta, a ter­melőknél még kevesebb problémát észlel­tek, mint a kereskedőknél. A regisztrációs adatok azonban fejtörés­re késztetik a pénzügyőröket. Mert bár az évente 1000 hektoliter­nél több bort termelők 90 százaléka bejelent­kezett a hatóságnál a Dél-Dunántúlon, addig az 1000 hektoliter alat­tiaknak csak 35-40 szá­zaléka. Mint ismeretes, csak az 1500 négyzetméter­nél nagyobb szőlőterü­lettel rendelkezőknek kellett regisztráltatniuk magukat.- Egyelőre nem tud­juk, mi az oka ennek a vártnál rosszabb be­jelentkezési aránynak, lehet hogy sokan úgymond szétírták a földjüket, tehát látszó­lag bérbe adták a szűkebb rokonságnak; az sem elképzelhetetlen, hogy néhányan már eladták a szőlőjüket, és az is benne van a pakliban, hogy vannak, akik tudatosan pró­bálják megkerülni az előírásokat; megvizs­gáljuk a problémát - fejte­gette kérdésünkre Hajgató Zoltán. Bár június 30-a volt a re­gisztráció határideje, a júli­usban jelentkezőket még nem bírságolta meg a szak­hatóság, de akik augusztus­ban „lépnek kapcsolatba” a vámosokkal, azoknak 10-50 ezer forintos büntetésre kell számítaniuk. Augusztus második felében egyébként sokkal keményebb pénzügyőr­akciókra kell felkészülniük a kereskedők­nek és a termelőknek is. Nagy a felháborodás az új törvény miatt a kistermelők körében. Egyikük, Hegyi Bé­la, nagyharsányi bortermelő a Dunántúli Naplónak elmondta, a „túlzott adminisztrá­ciós kötelezések az őrületbe kergetik a gaz­dákat”.- Sokan vagyunk őstermelők, akik csak fizetés-kiegészítésként foglalkozunk borter­meléssel, mégis ugyanazok a szabályok vo­natkoznak ránk, mint a nagyvállalkozókra - panaszkodik Hegyi Béla. Tény, hogy ha egy gazda lemegy a ko­májával a pincébe felhajtani két-három ■fröccsöt, az elfogyasztott mennyiséget fel kell jegyeznie a pincekönyvben.- Nem a literenkénti ötforintos boradót nehezményezzük, hanem azt, hogy az ad­minisztrációban túl nagy a hibalehetőség, így a jóhiszemű tévesztőket is meghurcol­hatják - fejtegette Hegyi Béla. Sokan attól tartanak, hogy a nagyterme­lők idővel fel fogják vásárolni a papírmun­kába belefáradó kicsik földjeit. NIMMERFROH FERENC Nem csak magyarok a beruházók Szálloda és több magánpanzió is kivitelezés alatt A település történetében még sose épült - egy időben - ennyi szálláshely, mint ezekben a hónapokban. Jelenle; csaknem tizenötöt - zömében panziót - alakítanak ki. Űj donság, hogy horvát, bosnyák, sőt olasz vendéglátó-ipari vállalkozók is építkeznek. Az önkormányzatnak mindez jól jön, nő a bevétele, míg a település hírnevét külhonban is öregbítik. Harkány Mindemögött elsősorban az áll, hogy a lezajlott délszláv háború már nem érezteti káros hatását. Baranya ezen térsége tehát ismét a régi fénykorát közelíti meg. A vendéglátó-ipari befektetéseket ü- letően pedig rég meg is haladja azt. Tény azonban, hogy a napja­inkban ide látogatók nincsenek még annyian, mint a háború előt­ti időben. Jönnek már a németek és a csehek - egyébként ők a leg­többen. Mind népszerűbb a für­dőhely a horvátok, valamint a lengyelek körében is. Ami szokat­lan, hogy a horvátok és a bosnyá- kok napjainkban nemcsak vendé­geskedni térnek vissza, de beru­háznak is, mint vendéglátósok. A településen például nem egy ká­vézó van horvát tulajdonban, il­letve horvát illetékességű sze­mély bérli valamelyiket. Az is érdekes, s ebben az érte­sülésünkben Gusztávné Aradi Éva, a Tourinform Iroda vezetője is megerősített minket, hogy az üzletemberekbep nagyobb a bi­zalom, és cseppet sem félnek egy újabb balkáni háborús vál­ságtól. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy tavaly óta újabb panziót, apartmant, sőt egy két­szintes hotelt is építenek. Az utóbbi a Bartók Béla utcában magasodik, a kivitelezők már a tetőrészén dolgoznak. A város­ban beruházók tőkeerősségére jellemző, hogy többnyire nem az öreg épületeket alakítják át, ha­nem inkább üres telket vásárol­nak és azon hozzák létre - job­bára pár hónap alatt - a színvo­nalas panzióval kiegészített ven­déglátó vagy kereskedelmi egy­séget. Most még nem tapasztalni, hogy a külföldi tőke uralná ezt a vállalkozói piacot, tudtuk meg Fischer Erzsébettől, az önkor­mányzat építésügyi előadójától. Akkor sem kell ettől tartani, hogy a Napsugár Szállót nemrég egy nem magyar befektetőcsoport vette még vagy a Szent István ut­cában, ahol négy szállásfogadó hely is készül, a horvát mellett nem lebecsülendő az olasz érde­keltség is. Ebben az üzleti profilban to­vábbra is a baranyai, főként pécsi befektetők vezetnek. Újabban azonban balatonfüredi és főváro­si üzletemberek is beruháztak. CSUTI J. Házak, városok az ezredvégen Egy-egy épület nem lehet idegesítő idegen test egy város, egy település szerkezetében, ám az új idők és technológiák hozta lehetőségekkel is élni kell. Az építészek akár évszá­zadokra is meghatározhatják épített környezetünket. Erről ad képet a pécsi Kisgalériában ma nyíló kiállítás. PÉCS Több hatalmas, látványos, fényképekkel, rajzokkal, ábrák­kal gazdagon illusztrált tablón és néhány maketten követhet­jük nyomon a pécsi Kisgaléria jóvoltából két pécsi építész utóbbi néhány éves tevékeny­ségét. Roller József és Zambó Terézia ma 17 órakor nyíló vá­logatásában olyan munkákat, terveket láthat a közönség, amelyek dunántúli területeket mutatnak be, még Keszthely, Sopron, Fertőd környéke is sze­repel a válogatásban. Zambó Terézia, akinek a nevét a Tettye és a Havihegy rendezési terve kapcsán is hallhattuk, illetve Koller József, aki többek között a Lenau-ház és az Elefántos tömb belső udvara révén vált ismertté, most például a Donátusnak és környékének szabályozási tervét mutatja meg, de ki-ki elbogarászhat a pécsi belváros szerkezeti ter­vén is, vagy éppen a siklósi bel­városra tett beépítési javasla­ton. Az ilyenfajta feladatokra hosszú hónapokon át készül­nek a tervezők, felmérések, le­véltári tájékozódás előzi meg a tényleges munkát. Az elképze­lésekből csak a megrendelővel és a lakókkal való körülményes egyeztetések után lesz valami, de még úgy is megtörténhet, hogy a szakembert nem áraszt­ják el gratulációkkal. A Donátus esetében például, mondta el Koller József, az út­szélesítés borzolja a kedélye­ket, a telkekből le kellene csíp­ni, hogy olyan úthálózat le­gyen, amelyen mentő, tűzoltó­kocsi bejárhat, a közművek ké­nyelmesen elférnek. Siklóson a műemlékek védelme, a piaco- zók, vásározók elhelyezése a legnehezebb. Ami pedig a ma­gánházat illeti, még az ezredvé­gen is fontos, hogy illeszkedjen a környezethez, barátságos le­gyen és lakályos, de nem túl ki­tárulkozó, a közbiztonság mi­att. Ez vonatkozik a falusi „pa­nelt” jelentő, tömegtermeléssel tervezett kockaházak mellé épülő új palotácskákra is. HODNiK i.qy. Maketteken, totókon mutatják be a kiállító építészek munkáit FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Hírcsatorna TÖTTÖSRE az elszármazottak augusztus 20-i találkozójára több mint félezer vendéget hív­tak meg. Például Stuttgartból és környékéről, valamint Türingiából több mint száz résztvevőt várnak haza. Sokan érkeznek erre a napra Mohács­ról, Bólyból, Villányból, vala­mint Pécsről is. (cs) A PÉCSI SZŐLŐKET átmene tileg nem fenyegeti az aszályve­szély. A minap érkezett esővel ugyanis az utolsó pillanatban megmenekültek a már kókado- zó növények. Leginkább a cir­fandli és az olaszrizling kezdett satnyulni. Legyengülésükben az is közrejátszott, hogy nem egy gazda a tavaszi hónalja- zás során sok levelet távolított el. (cs) A PÉCSI MISINA EGYIK lejtő­jén, a tévétorony közelében esőktől elmosott erdei turista­utat erősít meg a Mecsek Egye­sület. A veszélyeztetett részen csaknem tízméteres lépcsőfeljá­ró készül, melyet még idén át­adnak. Közösségi munkában segít többek között a Megyei Közútkezelő Kht., egy pécsi mélyépítő kft., valamint a Pollack Mihály Szakiskola diák­csoportja. (cs) POLLENJELENTÉS. Az ÁNTSZ megyei pollenfigyelő szolgálatának mérései szerint az elmúlt héten Pécs levegőjé­nek össz-szállópollen tartalma igen nagy mennyiségben volt kimutatható. Az erős allergén hatású parlagfű virág­pora emelkedő tendenciát mu­tatott. A hét második felében a nemzetközi határérték három­szorosát is elérte. Ezeken a na­pokon a szintén súlyos pollen­allergiát okozó üröm virágpora is magas koncentrációban volt a légkörben. A többi gyom és fűpollen száma az előző héthez képest nem változott. Az említett virág­porokra érzékenyeknek foko­zott mértékben kell figyel­met fordítaniuk a megelő­zésre. ____________________________m i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents