Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-09 / 217. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Augusztus 9., szerda Üti Hírcsatorna TÖTTÖSÖN KISZÁRADT az át­adás előtt lévő millenniumi em­lékpark növényzete, mivel a megvalósítással megbízott vállal­kozó sekély földbe ültette a csak­nem háromszáz fát. Az önkor­mányzat a kivitelezőt a 3500 négyzetméteres zöldterület teljes felújítására kötelezte. Ezt ősszel végzik el, így az avatóünnepsé­get jövőre tartják. (cs) MAGYAREGREGYEN a csapa dékvíz-elvezető árokrendszer fel­újítását tervezik főként az iskola és a temető környékén. Kitisztít­ják a medret, amelyet aztán ki­betonoznak. A megvalósításhoz az önkormányzat pénztámoga­tást nyert a Phare-alapból. (cs) ALMAMELLÉKRE egyre többen kerékpároznak Szigetvárról a hétvégeken, hogy megnézzék a mind nagyobb népszerűségnek örvendő vasútmúzeumot. Az oda-vissza csaknem ötven kilo- ' méteres távot megtenni a dim- bes-dombos útszakaszok miatt komoly feladatnak számít. Nem­egyszer többgyermekes családok is végigkerekezik az utat. (cs) NAGYHARSÁNYBAN megszű­nik a belvízveszély, ugyanis csaknem húszmillió forintért a hegyoldalakról lezúduló csapa­dékvizek megzabolázására spe­ciális beton vízterelőket alakíta­nak ki. A legtöbb, úgynevezett iszapcsapdát például az esőben kisebb folyóvá változó Beloian­nisz utcában építik meg. (cs) ÁTÁN MÁR CSAK EGY család foglalkozik káposztasavanyítás­sal, pedig alig egy évtizede még 12 családi közösség működtetett savanyító kisüzemet, ami re­kordnak számított Baranya me­gyében. A lehanyatlás oka any- nyi, hogy az idősek ősi mestersé­gét nem folytatják a fiatalok. Az utódok szerint nem éri meg vál­lalkozni. (cs) KŐVÁGÓTÖTTÖSÖN NEM zárt be a legutóbbi falunapon be­rendezett helytörténeti és népraj­zi kiállítás az iskolában. A bemu­tató, amelynek száz darabos anyagát a Falufejlesztő Egyesület tagjai állították össze Bognár Lászlóné vezetésével, szeptem­berig látogatható. Az értékeket, köztük komódokat, szőtteseket negyven család adta kölcsön a községmúlt-kutatóknak. (cs) ENDRŐC KRÓNIKÁJA. A köz ségvezetőség megbízásából egy évtizede vezetik a községkróni­kát. Eddig Telegdi Rácz Tibomé, Horváth Antalné, valamint Hor­váth Nikoletta jegyezték le az eseményeket. Most viszont Lip­csei Mihályné kapott erre megbí­zást. Ő a földrajzi nevek értelme­zésével szeretné kideríteni, az el­múlt évezredben hol terültek el a régi faluelőd-települések. (cs) Nyelvtanulás: segít a nemzetiségi háttér Minisztériumi támogatást kapott több baranyai iskola táborok és utak szervezésére Több baranyai iskola is támogatást ka­pott az Oktatási Minisztériumtól arra, hogy idegen nyelvi táborokat szervez­hessen vagy külföldi utakat indítson. Aki viszont esetleg magánúton akar nyelvet tanulni, annak fel kell készül­nie, hogy kemény pénzeket fizet ki. A szakemberek szerint a térségben nem rossz az idegen nyelvet tanulók ará­nya, igaz, ezt befolyásolja, hogy sok di­ák a nemzetiségek nyelvét tanulja, akár már az óvodától. Pécs-Budapest Májusban írt ki pályázatot az Oktatási Mi­nisztérium idegen nyelvi táborok szerve­zésére és külföldi programokra. A beérke­zett műveket a tárca külső szakértőkkel a Iskola vagy tanár? A közép- vagy általános iskolák diákjai közül sokan fordulnak egyetemi hallgatókhoz, ha nyelvet akarnak tanulni. Egy nyelvsza­kos egyetemista általában 600-1000 forintot kér el, az oktatás szintjétől függően. A magántanároknak ennél többet is fizethetnek a szülők. A nyelviskolákban a csoportlétszám, a kurzusok hossza (pl. négy hetes intenzív vagy 8-9 hetes általános), az oktatás szintje mind be­folyásolhatja a tarifákat. Tízezer forint alatt azonban gyakorlatilag nincs kurzus, s a felső határ akár 100 ezer is lehet, igaz, ez már több hónapos tanfolyam. Az átlag 25-30 ezer forintból áll meg. közelmúltban elbírálta, a táborok szerve­zésénél 43 pályázat kapott támogatást, összesen több mint 2800 tanuló vehet részt ilyen rendezvényen. Ebből a csomag­ból kapott forrást saját tábor kialakításá­hoz a szentlőrinci Kodolányi Utcai Általá­nos Iskola, a pécsi Köz­társaság téri intézmény, a szigetvári Tinódi Álta­lános Iskola és a mo­hácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola. A másik pályázattal egy időben az oktatási tárca meghirdetett egy másik programot is, külföldi utakra, diákcserékre, amelyek szintén a nyelvtanulást szolgálják. Ebben a körben összesen 1800 diák kerülhet kül­földre különböző, az iskolája által szerve­zett akció keretében. Sikeres pályázat Ba­ranyából ebben a témakörben szintén négy született, a 2. sz. Gyakorló Általános Iskola, a pécsi Magyar- Német Iskolaköz­pont és az Árpád fejedelem Gimná­zium tanulói él­hetnek a lehető­séggel és ebben a körben is támoga­tásra talált a szenüőrinci Kodolányi. A minisztéri­umban összesen több tízmillió forintot osztottak ki, amely - bár jelentős összeg­nek tűnhet - a táborok és a külföldi utak költségét teljes egészében nem fedezi. A tárcánál eredetileg is csak az oktatási in­tézmények kiadásainak csökkentése volt a pályázatok célja. Egy külföldi út ugyanis nem olcsó, kü­lönösen, ha a diák például önállóan, az is­kolai kereteken kívül akar utazni, több százezer forintra számíthat a néhány he­tes, hónapos kinntartózkodás áraként, de egy féléves, tengerentúli középiskola vagy felsőoktatási szemeszter költségénél a mil­liós tétel sem meglepő. Vannak ugyanak­kor olyan alapítványok vagy az Európai Unióval együttműködő szervezetek, ame­lyek kifejezetten nyelvtanulás cél­jából is szervez­nek diákoknak ösztöndíjakat és elvétve nyári programokat is. Az évközi, legkö­zelebb szeptem­berben kezdődő pályázati rend­szerben működő külhoni tanulás azért is kedve­zőbb, mert így a hallgatók mentesülnek a beiratkozási díj a németet és a horvátot. Nem ritka, hogy alól a kinti intézményben, viszont arra is már az óvodában folyik ilyen képzés, lehetőség van, hogy akár jelentős ösztön- A megye adottságai miatt egyre több al- díjat kapjanak. sóbb iskolában, óvodában már a pedagó­A nyár sem holt időszak a nyelvtanulás giai programokba is beépítik a nemzeti­terén. Az iskolák által szervezett, itthoni ségi nyelvet, s ezzel a kezdeményezéssel nyelvi táborok helyett sokan választják a alapítványi vagy állami támogatáshoz is nyelviskolák szezonális akcióit, vagy ép- lehet jutni.___________ pen magántanárhoz fordulnak, az árak és a szolgáltatás minősége, az oktatás színvo­nala itt azonban nagyon változatos lehet. (A díjakról lásd keretes írásunkat.)- Úgy vélem, a megye helyzete abból a szempontból, hogy hány diák tanul ide­gen nyelvet, nagyjából megfelel az orszá­gos átlagnak, nem tartozunk sem a kifeje­zetten jó, de a nagyon rossz oldalhoz sem - tájékoztatta lapunkat Walz Jánosáé, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet vezető­je (képünkön). - Az viszont mindenképp fontos jelenség, hogy nagyon sokan ta­nulják a nemzetiségek nyelvét, elsősorban IDEGEH NYELVET TANULÓ DIÁKOK SZÁMA BARANYÁBAN (1999) K Angol Német Francia Orosz Spanyol Olasz Latin Általános iskola első nyelvként 10.500 20.137 513 31­­­Általános iskola második nyelvként 1300 656 207 27­­­Szakmunkásképző 841 1557­­­bh Szakközépiskola 9761 9497 796 19 38 1172 214 gimnázium Általános iskolában tanulók száma: 37.576, szakmunkásképzőben tanulók száma: 4185, gimnáziumban és szakközépiskolában tanulók száma: 15.347. Forrás: Megyei Pedagógiai Intézet NYAKA SZABOLCS Megszűnhet egy szociális otthon Már meg kellett volna újítani azt a szerződést, amely a pé­csi izraelita hitközség és az önkormányzat között a kilenc­venes évek eleje óta szabályozza a Tímár utcai szociális ott­hon működtetését. A tárgyalások elakadtak, s felmerül a le­hetősége, hogy az év végére ki kell üríteni az intézetet. PÉCS Az önkormányzatnak minden év közepén nyilatkoznia kell arról, hogy továbbra is bérli-e a hitközség tulajdonában lévő épületet. Frana- tob János, a szociális bizottság megbízott elnöke szerint a szerző­dés két pontja elfogadhatatlan.- Teljesen szokatlan, hogy min­den felújítási munkát - legyen az belső, vagy külső - a bérlőre terhel­nek. A városnak erre az évre ilyen feladatokra összesen 7 millió fo­rintja van - igen kevés pénz -, ezt tulajdonunkban lévő épületre sze­retnénk költeni, nem bérleményre. A másik előnytelen pont szerint minket terhelne a biztosítási díj, ez is milliós nagyságrendű összeg. A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, Kaufmann Pál szerint céljuk a bér­leti szerződés meghosszabbítása volt, különös tekintettel arra, hogy az épületben idősek otthona mű­ködik. Az önkormányzat azonban a tárgyalások so­rán az eddigi bér­leti díj jelentős le­szállítását kíván­ja. (Eddig 5,8 millió volt, a java­solt díj 4 millió forint.) A díj ki­alakításánál a hit­község azt vette figyelembe, hogy az önkormány­zat szerződésben vállalta az épület javítási, karban­tartási, felújítási feladatait és biztosítását is. Ilyen tartalommal a hitközség továbbra is nyitott a szerződés megújítására. Á 62 férőhelyes otthon működ­tetése ebben az évben a városnak 72 millió forintba kerül. Ez csak­nem a duplája annak, amennyit a hasonló nagyságrendű Alkotmány utcaira költ. A Tímár utcai intézet­re az elmúlt öt évben ötmülió fo­rintot fordítottak, ezt szeretné „le­lakni” az önkormányzat. Amennyiben a szerződés meg­újítása elmarad, elképzelhető, hogy ki kell üríteni a bérleményt, ebben az esetben 62 ellátottnak kell férőhelyet keresni. Ez elvileg megoldható - tájékoztat Franatoló János -, elsősorban a sürgős ellátásra szorulókra tekin­tettel, ületve a pécsbányai kór­házban kialakítás alatt álló speci­ális osztály révén. Ha nem, s új otthon sem épül, akkor 62-vel csökkenhet a Pécsett szociális ott­honokban gondozottak létszáma.- Az említett, a városra nézve nagyon előnytelen két pont miatt a szerződést nem vagyok hajlan­dó bevinni a közgyűlés elé - ösz- szegzi álláspontját a szociális bi­zottság elnöke -, felelőtlenség lenne az adófizető polgárokkal szemben. MÉSZÁROS ATTILA PÉCS VÁROS IDŐSEK OTTHONAINAK FÉRŐHELYSZÁMAI C no Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Z 191 Tüzér utcai utcai Egyesített Szociális Intézmény ; C 83 3] Tímár utcai Idősek otthona Cj° ] Alkotmány utcai Idősek otthona 480 Integrált Szociális Intézmény C ÄJ Barátság utcai Idősek otthona □10 Mártírok úti Idősek otthona í 24 Nyugdílasház Forrás: Pécs, Polgármesteri Hivatal I ÚJ ÁLLATOK A TERRÁRIUMBÁN. Egy különleges állatpár várja a látogatókat a Pécsi Akvárium-Terráriumbán. A farksodrók (képün­kön a nőstény) Dél-Amerikából származnak, a mosómedvék roko­nai, elsősorban gyümölccsel táplálkoznak és a közönség nagy örö- mére igen barátságosak. ________________________fotó: müller andrea NE MERE ISTVÁN: Szerelmes szélhámos 27. 4. Az ostrom Kallós úgy káromkodott, mint a jégeső.- Hogy az a salétromos pince omoljon be alatta! Hogy egy meg­termett jegenye dűljön rá, és ma­radjon datta olyan laposan, mint egy palacsinta! Rágják szét a fér­gek, ne legyen egy pillanatnyi nyugalma sem...! Áhogyan elvette a mi nyugalmunkat is! Kinga nem tudta, nevessen vagy sírjon? Gyűlölte, ha az apja káromkodik, ugyanakkor nevetni is szeretett volna, csak nem mert. Apja arca vörös volt. A nap rásü­tött, amikor kiállt az udvar köze­pére, és ha lett volna sapkája, azt biztosan ledobja és megtapossa. így csak a puszta anyaföldet ta­posta, de azt igen erősen és soká­ig. Végül Kinga nem bírta ki a lát­ványt, a falnak dőlt és csak úgy rázta a nevetés. Az előszobában a hét csokortól már hihetetlen vi­rágillat terjengett, még sohasem érzett ehhez hasonlót. Abbahagy­ta a nevetést, beszívta a levegőt. Állt, kezében az egyik csokorral. A rózsák elhódították. Lassan el- komolyodott. Kétségbeesetten ke­resgélt emlékezetében. Hogyan is nézett ki az az ember...? Milyen volt a szeme, meleg volt-e a pil­lantása? Milyenek voltak a moz­dulatai? Aztán elrévedt. Apja így talált rá. Az utolsó ajándékcsomag papírját dühösen levágta a padlóra:- A fenébe vele! Hát mit képzel ez az alak?- A közelembe akar férkőzni - lehelte a lány. Olyan halkan, hogy az apja is alig hallotta. Kallós rá­bámult, most már lila volt a feje. Csak meg ne üsse a guta, jutott a lány eszébe. Odaszaladt hozzá, a mellére bújt. Ez régebben mindig használt. Amikor még kislány volt. Erre gondolt az apja is, aztán éppen olyan gyorsan eszébe ju­tott: ami történt, éppen azért es­hetett meg, mert Kinga már nem kislány. Bizony lassan két éve, hogy leérettségizett, tavaly nem vették fel az egyetemre. Talán majd az idén. Ha csak közbe nem jön valami. Mint például ez a szemtelen pasas... De azért ugyanúgy simogatta a fejét, mint akkoriban.- Persze. A közeledbe - Kallós maga előtt látta a fákat. Az abla­kon át tényleg látta is némelyiket. Hát ez sem elég? Kijöttek a város­ból, nagy kerítést épített, és azt hitte, itt végre nyugta lesz. Kintről dudálást hallottak. Kal­lós felszisszent. Megesküdött vol­na, hogy ismét a taxis jött, talán éppen ugyanaz, aki ma már két­szer is járt itt? Meg tegnap óta a postás a kis motorján, a sikoltozó dudájával. Addig visítozott a kapu előtt, míg a gazda ki nem ment eléje. Most, mielőtt Kallós moz­dulhatott volna, Kinga kibontako­zott karjaiból és elrohant. Az apja utánanézett - a lány, akár egy fia­tal zerge, jókedvűen futott át a tisztáson, aztán eltűnt a fák kö­zött. Remekül érzi itt magát - gondolta az apja - de vajon meg­van-e mindene? Felemelte a parfümöt. Bele is szagolt. Kellemes illat, el kell is­merni. Csak nincs ízlése annak a fickónak...? Még maga előtt látta az arcát, hát nem egy kellemes társal­gó. A feszültség csak úgy árad belő­le... Utána kell nézni, ki is ez? Teltek a percek. Ha csak egy csokor érkezett megint, hol van Kinga? Úgy állt a férfi, akár egy va­dat szimatoló kutya. Aztán elin­dult a kapu irányába... Már biztos volt benne, hogy nem téved. Az ellenség ott volt a kapu előtt, és nyugalmára tört...!- Hát... én vagyok az.- Köszönöm az ajándékokat.- Maga gyönyörű... Kinga. Va­lami egészen furcsát érzek, ha itt lehetek. Nem is tudom, hogyan mondjam...- Azért mondja csak!- Ne nevessen rám ilyei^ csú- fondárosan... mert akkor még inkább összezavarodok. így is el­gyengülök, ha a szemébe nézek. Hogy lehet valakinek ilyen szép szeme?- Soha nem éreztem ilyesmit. Tudja, én... szóval én egészen másfajta ember vagyok, úgy álta­lában. Senki nem ismerhet ki en­gem úgy igazán, erre mindig vi­gyáztam. De most valahogy min­den más lett.- Én meg itt élek a fenyők kö­zött. Az apámra azt is mondják, hogy bolond... Pedig nem igaz! Nagyon jó ember!- Engem mégis el akart üldöz­ni.- Mert betolakodónak tartja. És félt engem.- Igaza van. Magát tőlem félte­ni kell.- Ne beszéljen így, kedves... Nem is tudom a nevét!- Flóri... Flórián.- Tényleg! Jaj, de mulatságos! Még sohasem láttam senkit, akit így hívtak volna. Flórián!- Én sem találkoztam még Kin­gával, de most már örülök neki, nagyon örülök. Eljöhetek egy­szer?- Mikor?- Tán legjobb lenne, amikor Kallós úr nincs itthon... Erre a végszóra bukkant fel az apa. Eddig úgy jött, mint a moka- szinos indián vadász, nesztele­nül, láthatatlanul. (Folyt, köv.) t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents