Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-07 / 184. szám
2. oldal- - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. Július 7., péntek Felértékelődött az EBESZ szerepe Az emberi jogok, a fenntartható fejlődés és humanitárius kérdések a tanácskozás napirendjén Helle Degn a parlamenti közgyűlés szerepének növelését sürgette fotó. europress/epa Kettős évforduló: az európai enyhülés folyamatát elindító Helsinki Záróokmány elfogadásának negyedszázados és az új Európáról szóló Párizsi Charta megjelenésének tizedik születésnapja jegyében kezdődött meg csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének 9. ülésszaka. Bukarest A szervezet 55 tagállamából érkezett mintegy 250 parlamenti képviselőt a házigazda Románia részéről Emil Constantinescu államfő köszöntötte a parlamenti palotában. A román elnök az EBESZ szerepét méltatva hangsúlyozta: országa egyszerre haszonélvezője és aktív résztvevője a szervezet által képviselt folyamatnak. Constantinescu a román hozzájárulás komoly elismeréseként értékelte azt a bizalmat, hogy jövőre Románia látja el az EBESZ soros elnöki tisztét. Beszédében kiemelt helyen foglalkozott azzal, hogy Romániában partneri viszonyt alakítottak ki a nemzeti kisebbségekkel, minden Romániában élő nemzeti kisebbségnek parlamenti képviselője van, és - mint fogalmazott - az egyik nemzeti kisebbség képviselői a kormányzásban is részt vesznek. Mindez elősegítette, hogy Románia jó viszonyt tudott kialakítani szomszédaival. A nyitóülésen felszólaló Helle Degn, az EBESZ parlamenti közgyűlésének most távozó dán elnöke kiemelte, hogy az EBESZ az elmúlt öt évben tárgyalási fórumból a különböző helyszíneken fellépni képes szervezetté alakult át. Külön szólt a választásokon vállalt megfigyelői szerepről, az adott problémákkal foglalkozó „demokráciacsoportokról”. A szervezet és a parlamenti közgyűlés viszonyát illetően felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlésnek még mindig nincs hivatalos helye az EBESZ döntéshozatali folyamatában. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter a soros osztrák elnökség mérlegét megvonva szólt az EBESZ koszovói és bosznia-hercegovinai missziójáról, azokról a tárgyalásokról, amelyeket az új orosz vezetéssel folytattak, hogy az EBESZ képviselői visszatérhessenek Csecsenföldre. Ferrero-Waldner emlékeztetett arra: írásban kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy támogassa a Dnyeszteren túli területről hozott határozatok végrehajtását. A bukaresti ülésszak központi témája a jó kormányzás, a regionális együttműködés, a demokratikus intézmények, a nyilvánosság, a törvények szerepének erősítése, a korrupció elleni küzdelem. Az ötnapos tanácskozás folyamán külön szekciókban vitatják meg a demokrácia, az emberi jogok és a humanitárius kérdések témakörét, a fenntartható gazdasági fejlődés problémáját, valamint a politikai és biztonsági kérdéseket. ______________■ Hír ek röviden Rudolf Schuster ébredezik Az innsbrucki klinikán kezelt szlovák államfő a mélyaltatást követő fokozatos ébresztés eredményeként csütörtökön kinyitotta a szemét, és néhány egyszerű kérdésre reagálni tudott. A pozsonyi egészségügyi miniszter írásban is átadta lemondását a köztársasági elnök hivatalának. Tibor Sagát az elnök gyógykezelésével kapcsolatos bírálatok miatt távozik. Baross-park Szlovákiában Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter szlovák kollégájával, Jozef Macejkoval tegnap felavatta az egykori „vasminiszter” szülőhelyén, Pruzinán (Barossfalván) létesített emlékparkot. Baross Gábor hazánk egyik legsikeresebb politikusa volt, akit a magyar vasút megteremtőjeként is emlegetnek. Szülőháza már nem áll, de a helyén emlékpark létesül. Tudósok tiltakozása Ötven Nobel-díjas tudós nyílt levélben tiltakozott Clinton amerikai elnöknél az országos rakétavédelmi rendszer (NMD) terve ellen. Megítélésük szerint az NMD „vajmi kevés védelmet tud nyújtani, súlyosan károsíthatja viszont az ország biztonsági érdekeit”. A rakétapajzs költséges és felesleges, hiszen kijátszható, és a mai ellenségek helyébe később mások léphetnek. A rendszer arra ösztönözheti Oroszországot és Kínát, hogy saját stratégiai érdekei védelmében felgyorsítsa hadászati arzenáljának korszerűsítését. Kárpótlás kényszermunkáért A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elfogadta a náci korszak egykori kényszer- munkásainak kártalanítási alapítványára vonatkozó törvényt. A döntés lehetővé teszi, hogy még az idén sor kerüljön az első kártérítési összegek kifizetésére. Nem lesz autópályadíj Németországban továbbra sem kell autópályadíjat fizetni a személygépkocsi-vezetőknek. A közlekedési miniszter kijelentése ugyanakkor ellentmond bizonyos lapértesüléseknek, amelyek szerint 2008-tól kilométerenként 1,5-3,3 pfennig autópályadíjat terveznek kiszabni a személyautókra. Díszőrség SS-veteránoknak A finn hadsereg katonái díszőrséget álltak egy helsinki koszorúzásnál, amelyen az SS egykori német és finn katonái vettek részt. A hadsereg szóvivője szerint nem volt ismeretes, hogy egykori német SS-tagok is jelen lesznek a koszorúzáson. Blair fia őrizetben Londonban őrizetbe vették Tony Blair brit kormányfő idősebbik fiát. Euan Blair részegen hevert a londoni West End központjában, ahol barátaival a vizsgaidőszak befejezését ünnepelték. A rendőrjárőr mentőt hívott a fiatalemberhez, ám végül mégsem a kórházba, hanem a rendőrőrsre kísérték be. ítéletidő a szomszédoknál Egy halottja és hét súlyos sérültje van a szerdai ukrajnai viharoknak. Déli szomszédunkban, Romániában az évszázad legforróbb nyara tombol. Az elviselhetetlen kánikula eddig négy áldozatot követelt. Bukarestben szerdán talajszinten 65 Celsius-fokot mértek. Törvény Milosevicsért Belgrad A szükséges kétharmados aránnyal a jugoszláv parlament mindkét háza megszavazta a közvetlen elnök- választásról szóló törvény- módosítást. A korábbi alaptörvény úgy rendelkezett, hogy az államfőt a parlament választja meg, és ez a megbízatása egyetlen, négy esztendeig tartó, meg nem hosz- szabbítható időre szól. A kormányzó szocialisták és a Jugoszláv Baloldal pártja azonban megtalálta azt a formulát, amely megnyitja a kiskaput az alkotmányban. A módosítás ugyanis úgy szól, hogy 2001 júliusában, amikor Milosevics mandátuma lejár, a nép közvetlenül megválaszthatja őt köztársasági elnöknek. A parlament alsó- és felsőházának szavazásakor az ellenzék és Montenegró képviselői nem támogatták a változást. A Demokratikus Alternatíva pártja és a nyugati világ iránt elkötelezett montenegróiak hevesen bírálták a döntést. A parlament a képviselőválasztásról szóló törvényt is megváltoztatta, és ez a kisebbik tag- köztársaság súlyát csökkenti. Montenegró, ahol „halálos csapásnak” nevezték a döntést, korábban abban reménykedett, hogy sikerül olyan módosítást kicsikarnia, amely előbb-utóbb elvezethet az önálló állam kikiáltásához. (GY. Z.) Különleges kapcsolatok Budapest - Becs Az Európai Unió tagországaiban szinte egyöntetű felháborodást keltett az Osztrák Szabadság Párt kezdeményezése nyomán hozott parlamenti döntés a népszavazás kiírásáról. A referendumra akkor kerül sor, ha legkésőbb az esztendő végén Nizzában megtartandó állam- és kormányfői csúcsértekezleten a közösség nem oldja fel az Ausztriával szemben hozott embargót. A soros elnökséget betöltő Franciaország köztársasági elnöke, Jacqes Chirac egyértelműen kijelentette: ilyen döntésre nem kerül sor, Jörg Haidert pedig nemkívánatos személynek nyilvánították Münchenben. Az unióval folytatott csatlakozási tárgyalások és a kétoldalú magyar-osztrák kapcsolatok kényes egyensúlyát nehéz a kialakult helyzetben a budapesti diplomáciának megtalálnia. Marto- nyi János külügyminiszter szerint Brüsszelben semmiféle rosz- szallást nem váltott ki a magyar magatartás.- A külügyminiszterek megértik a magyar álláspontot. Aggasztó viszont, hogy az Unión belüli feszültségek akadályozhatják az intézményi reformokat, vagy megállapodás ratifikációját. Nagyon öriiltem, hogy kineveznek három bölcset az Ausztriában fennálló tényleges helyzet vizsgálatára. A gond csupán az, hogy jelentésük megtételére nincs semmiféle határidő. Ez viszont az osztrák kormányt elindította egy olyan úton, amit én a magam részéről nagyon veszélyesnek tartok. Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás: nem hiszem, hogy a referendum befolyásolná a tizennégyeket. A népszavazás kérdései A választópolgároknak az alábbi kérdésekre kell egységes igennel vagy nemmel válaszolniuk: „A szövetségi kormány az EU-szerződés reformjának folyamatában nyilvánítsa-e ki minden rendelkezésére álló eszközzel, hogy- az Európai Unió többi tagországa az Ausztriával szemben jogellenesen hozott szankciókat azonnal törölje el;- az Európai Unió mint egyenjogú államokat magában foglaló közösség az összes tagállamnak ugyanazokat a jogokat és kötelességeket garantálja, és egyes nagyobb államok ne gyakorolhassanak előjogot a többiek felett;- az Európai Unió garantálja minden ország alapjogát kormánya szabad megválasztásában és figyelemmel van minden demokratikus párt szabad versenyére és jogaira éppúgy, mint a közvetlen demokratikus berendezkedésre;- vezessenek be európai szinten és a tagállamok között világos feladatmegosztást, és a régiók értékelődjenek föl;- kötelezzék az Európai Unió minden intézményét, hogy tartsa be a jogállamok alapvető törvényeit és a polgárok emberi jogait;- az EU-szerződésbe kerüljön be egy jogállami eljárás bírói ellenőrzéssel az Unió alapértékeinek megállapítható sérülése esetén.” EUROPRESS Kit figyel az elektronikus fül? Nyomozást indítottak a francia igazságügyi szervek az USA által létrehozott és az angolszász országok közreműködésével tevékenykedő elektronikus hírszerző rendszer ügyében. Strasbourg - Párizs Szokatlan módon Washington egyik szövetségese nyíltan fellép annak kiderítésére: vajon igaz-e, hogy a megszerzett adatokat az amerikaiak saját partnereik ellen is felhasználják? A francia vizsgálatot az Európai Parlament egyik képviselője indította el, aki panaszt tett a párizsi főügyésznél, mivel szerinte a kémműholdakból és hatalmas lehallgatóállomásokból álló Echelon működése nem pusztán az egyes személyek magánélethez való jogát sérti, hanem Franciaország kereskedelmi és nemzeti érdekeit is megkárosítja. Az amerikai kormány tegnap értetlenkedését fejezte ki a vizsgálat miatt. George Tenet, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója határozottan cáfolta, hogy az Egyesült Államok gazdasági előnyszerzésre használná föl a nemzetközi elektronikus lehallgató rendszert. Magát az Echelon létezését soha sem tagadták, de a hivatalos magyarázat mindig az volt, hogy rendeltetése a nemzetközi terrorizmus, a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem ellenőrzése. Az Echelont még a hidegháború idején, 1948-ban hozta létre az Egyesült Államok, s az együttműködésbe bekapcsolódott Nagy- Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. A moszkvai KGB-múzeumban ma is őriznek egy lehallgatóberendezést, amely évekig a szovjet atomflotta mur- manszki támaszpontja előtt feküdt a tengerben, közvetítve a szovjetek hírforgalmát. Jóllehet a hidegháborúnak régen vége, az Echelont továbbra is üzemeltetik. A rendszert az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, a NSA felügyeli, amely az elektronikus felderítés központja negyvenezer alkalmazottal. A lehallgatóállomások közül ötven az orosz műholdak hírforgalmát figyeli, másik negyven viszont a nyugati szövetségesek titkait próbálja megszerezni. Az egyik legnagyobb részleg Angliában működik: 1400 mérnök, informatikus és nyelvész foglalkozik az összegyűjtött információk fordításával, feldolgozásával. EUROPRESS HIÁBAVALÓ TILTAKOZÁS. A környező országok kifejezett aggodalma ellenére három és fél órával azt követően, hogy a cseh állami nukleáris biztonsági hivatal megadta az engedélyt, szerdára virradóan Temelinben elkezdték az atomerőmű első blokkjának feltöltését a fűtőelemekkel. A munkálatok 10-14 napot igényelnek. fotó: europress/epa t i A
