Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-06 / 183. szám

2. oldal - Uj Dunántúli Naplő VILÁG T Ü K Ö R 2000. Július 6., csütörtök Ukrajna nem mond le az atomról Még az idén végleg lezárják a csernobili erőmű 4. blokkját Putyin és ellentmondásai Az emberiség negyedének képviselői tanácskoznak Dusanbéban Befellegzett a Egy héttel azután, hogy két harci kutya szét­marcangolt egy hatéves fiúcskát, Hamburg vezetői megtiltották a veszélyes kutyafajták tartását és tenyésztését a tartományi jogú német hanzavárosban. Hamburg A rendelkezés értelmében gazdáiktól azonnali hatállyal elkobozhatók a pitbullok, a stafford- shire-bullterrierek és a hasonló négylábúak, s az állatorvosok elaltathatják őket. Eszak-Rajna- Vesztfália és Rajna-Pfalz tartomány is követi a hamburgiak példáját. Csakhogy a sietség sok pénzbe kerülhet. A kutyatulajdonosok milliós kártérítési perekkel fenyegetőznek. A német alkotmány ugyanis szavatolja a magántulajdonhoz való jogot. A per megnyerésének feltétele az, ha a harci kutya tartója egyértelműen bizonyítani tudja: a rendelet kibocsátása előtt már birtokában volt az állat, és mindeddig nem okozott bajt. Ebben harci ebeknek az esetben az önkormányzatot két-három ezer márka kártérítés megfizetésére kötelezhetik. A Német Bullterrier Klub harcias elnöke leszö­gezte: mihelyt a hatóságok elkezdik összeszedni a harci ebeket, fölszólítja a tagságot, hogy jószá­gonként legalább tízezer márka kártérítést köve­teljenek. A beszerzési áron fölül ugyanis az állat értékének részét képezi a tartásává járó összes költség is, az etetéstől az állatorvos tiszteletdíjáig. Csak Hamburgban, ahol elsőként akarnak ér­vényt szerezni a rendelkezésnek, hatvan tagja van az egyletnek, hivatalosan legalább 120 vé­rengző ebbel. Szakértők szerint a nem szerve­zett állattartók jó háromszor többen vannak, és ők is követelni fogják a kártalanításukat. Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere egy­séges uniós szabályozást sürget harcikutya-ügy- ben, hogy véget vessenek a tarthatatlanul sok támadásnak, és megelőzzék a további halálese­teket. Sajnos - tette hozzá - az EU gépezete szerfölött lassú, három évbe is beletelhet, mire érdemi szabályozás születik.__________[kulcsár) Berlin Az ukrán kormányfő meg­erősítette hazája döntését, hogy még az idén végleg le­állítják a csernobili atom­erőművet. Viktor Juscsenko a német fővá­rosban megrendezett második Csernobil-konferencián köszöne­tét mondott a nyugati államok­nak azért a segítségért, amelyet az 1986 áprilisában felrobbant 4. számú reaktorblokk betemetésé­hez és a sugárzás megszünteté­séhez nyújtottak. Hozzátette, ha­zája szűkös energiaellátása miatt nem volt könnyű meghozni a Csernobil végleges leállítását ki­mondó döntést. Az ukrán miniszterelnök a há­la szavai mellett világosan értésre adta, hogy hazája nem tesz le az atomenergia hasznosításáról. A német környezetvédelmi minisz­ter hiába próbálta meggyőzni az ukrán illetékeseket a korszerű, gázturbinás erőművek előnyei­ről. Kijev hallani sem akar a föld­gázról, mivel az ilyen erőművek üzemeltetése függővé tenné Uk­rajna energiaellátását az orosz gázszállításoktól. A balesetet szenvedett blokk továbbra is sugároz, a köréje emelt betonszarkofág állapota egyre rosszabb. Német források szerint helyenként 5-10 négyzet-- méteres rések tátonganak a beto­non. Emiatt hamarosan újabb betonkoporsót kell építeni a blokk köré; ennek költségei 768 millió dollárra rúgnak. Június vé­gén a G7 csoport és az Európai Unió államai 600 millió dollárra emelték hozzájárulásukat a költ­ségekhez. A berlini tanácskozásnak az a célja, hogy a résztvevő államok előteremtsék a még hiányzó 168 milliót. Joschka Fischer német számítás szerint néhány száz év­külügyminiszter a házigazda re biztonságossá teheti a cserno- szerepében úgy vélte: a második bili reaktort, szarkofág megépítése emberi ___________________________1 Az orosz elnök fogadta Vlagyimir Zsirinovszkijt, a liberális Demokrata Párt elnökét FOTÓ: EUROPRESS/EPA Moszkva-Dusanbe­Groznij Száz nap telt el Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatá­sa óta: az államfő nem kö­vette ugyan Borisz Jelcin út­ját, de nem is hozott nyugal­mat az orosz politika berkei­be, s egyszerre több fronton indított támadást - összegez az orosz sajtó. A Szevodnya című napilap rávi­lágít arra, hogy számos ellent­mondás jellemzi az orosz elnök bel- és külpolitikáját. Az első száz nap alatt az elnök konflik­tusba került a felsőházzal; kép­viselője a föderációs tanácsban majdhogynem azzal fenyegető­zött, hogy börtönbe vet 16 sze­nátort. Hivatalba lépését követő­en az elnök támadást intézett a Jelcin idején kialakult gazdasági struktúrák ellen, amelyek most már a hatalomtól való független­ségüket hangoztatják. Külpoliti­kája szélsőségesen ellentmon­dásos: szembetűnő a visszaesés a birodalmi gondolkodásmód­hoz, másfelől ennek ellenkező­jét látszik jelezni, hogy az elnök igen gyorsan ratifikáltatta a START2 egyezményt, amire előtte évekig kellett várni. To­vábbi ellentmondás, hogy Putyin barátságot kötött Tony Blair brit kormányfővel, Bili Clinton amerikai elnökkel való kapcsolatát a kölcsönös gyanak­vás jellemzi, Párizzsal pedig szinte fagyos a viszony. Vlagyimir Putyin egyébként a száz nap elteltével konzultáció­kat kezdett a törvényhozásban képviselt pártok frakcióvezetőivel az átfogó reformokról, valamint a felsőház összetételét szabályozó törvény tervezetéről. A tádzsik fővárosban az orosz, a kínai, a kazah, a tádzsik és a kir­giz elnök részvételével szerdán megnyílt a Sanghaji Ötök csúcsta­lálkozója, amelyen most először - megfigyelői minőségben - jelen van az üzbég államfő is. Az alapító öt országban, ame­lyek területe együttesen Eurázsia területének mintegy háromötödét teszi ki, a Föld lakóinak negyede él. A csúcstalálkozó előkészítése során a külügyminiszterek kifeje­zésre juttatták, hogy támogatják Kína Tajvannal kapcsolatos állás­pontját és Oroszország csecsen- földi lépéseit. A kezdés előtt munkareggeli keretében egyórás megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kí­nai államfő. A minapi merénylethullám után pattanásig feszült a helyzet Csecsenföldön, mivel a katonai felderítés úgy értesült, hogy ismét támadásra készülnek a szakadá- rok. Az észak-kaukázusi köztár­saságban a korábbiaknál is szigo­rúbb óvintézkedéseket léptettek életbe. Hírek röviden Schüssel dicsér és vétókat ígér Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a parlament szerda délelőtti ülésén megvédte az EU-tagál- lamok szankcióival kapcsolatos népszavazáster­vét, amelyet a kormány kedden fogadott el. Schüssel hangsúlyozta: a tervezett referendum során hat kérdést tesznek fel a választóknak, ki­zárólag a szankciók feloldásával és nem az unió kelet-európai bővítésével, valamint a vétójog használatával kapcsolatban. Schüssel dicsérő szavakkal illette koalíciós partnerét, az Osztrák Szabadságpártot, amiért az a történtek ellenére együttműködéséről biztosította az EU-beli- „böl­csek tanácsát”. Schuster kis műtéten esett át Túl van egy rövid műtéti beavatkozáson az Inns­brucki Egyetemi Klinikán fekvő Rudolf Schuster szlovák államfő. A „kozmetikai jellegű műtétnek” is nevezett szerdai beavatkozás alig húsz percig tar­tott, és azért volt szükséges, hogy a betegen még Pozsonyban végrehajtott gégerrtetszésből eredő műtéti seb enyhe vérszivárgását megszüntessék. Ernst Bodner sebészprofesszor közlése szerint a rutinbeavatkozás eredményes volt. Az EBESZ-trojka a válsággócokról Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet „trojkája” - a jelenlegi soros elnökséget betöltő, valamint a tisztséget előtte ellátó, majd a feladatot átvevő országok - külügyminisztere tanácskozást kezdett szerdán Bukarestben, egy nappal az EBESZ parlamenti közgyűlésének éves ülése előtt. Benita Ferrero-Waldner osztrák, Petre Roman román, vala­mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter mindenekelőtt a csecsenföldi és a koszovói helyze­tet tekintette át, és megvitatta az EBESZ közép-ázsi­ai stratégiáját. Összetűzések Észak-írországban Észak-írország egyre több településére terjed át az Orániai Rendnek és támogatóinak tüntetése porta- downi hagyományos felvonulásuk korlátozása el­len. Belfastban kedd este rövid tűzpárbajba keve­redtek a rendőrök a tiltakozókkal, Portadownban vízágyút vetettek be a biztonsági erők a tömeg szét- oszlatására. Kilenc rendőr megsebesült, négy tünte­tőt letartóztattak. Csökkenő olajár, olcsóbb benzin Az Egyesült Államokban érezhetően csökkennek az üzemanyagárak: egy gallon, azaz 3 és fél liter benzi­nért átlagosan 1 dollár 60 centet kellett fizetni. Ez pedig június 19-e óta majdnem 6 centnyi esést je­lent. Szakértők szerint az árak enyhülése minden bizonnyal folytatódik, hiszen Szaúd-Arábia bejelen­tette, hogy naponta 500 ezer hordóval növeli kiter­melését, s a jelenlegi 30 dolláros barellenkénti árat 25 dollárra kívánja csökkenteni. Az olajár egyébként az ázsiai és az európai tőzsdéken is zuhant. Mind kevesebben olvasnak, egyre többen tévéznek PÁRIZS A Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezete felmérést készített, amelyben húsz ország felnőtt lakossá­gának olvasási és tévénézési szokásait elemezte. A francia fővárosban működő intézmény ki­mutatása szerint a vizsgált országok közül a legtöbben Új-Zélandon vesznek könyvet a ke­zükbe (a lakosság több mint háromnegyed része olvas el havonta legalább egy művet), a legkevesebben pedig az Egyesült Államok­ban, ahol ez az arány nem éri el a kétharma­dot. A statisztika ebből a szempontból nem ép­pen hízelgő hazánkra nézve, ugyanis Ma­gyarország alig előzi meg a sereghajtó Ameri­kát. Ezzel szemben tévézési szokásainkkal a középmezőnyben helyezkedünk el: a felnőtt népességnek még a fele sem ül átlagosan na­pi két órát a képernyő előtt. Ebben a kategó­riában Új-Zéland a britek mögé szorul (mind­két országban a lakosság több mint ötven szá­zaléka „tévéfüggő”). A szervezet szakemberei megpróbáltak a statisztikákból bizonyos következtetéseket is levonni. Megállapításaik szerint az ottho­ni művelődéssel kapcsolatban épp az olva­sási és a tévézési szokások a legjellegzete­sebbek az adott nemzetre, ráadásul az el­múlt évtizedek során mindinkább át is ala­kulnak. Miként hazánkban is érzékelhető, az írott szöveg mindinkább veszít régi von­zerejéből, hogy átadja helyét a mozgókép­nek, amely azonban a legtöbbször nélkülözi a művészi kvalitásokat; jobb esetben a szó­rakozást, a kikapcsolódást, a rosszabbikban azonban a hamis értékeket képviseli, illetve szolgálja. ____________________________________IQY. Z.) KÖNYV ES KÉPERNYŐ Olvasók év között), akik havonta pibb egy könyvet elolvasnak tépesség százalékéban Új-Zéland Írország Németország Ausztrália 11 Svédország If 1 Svájc USA ■70 60 50 40 30 20 * 10 Tévézők Felnőttek (16-65 év között), legalább két órát ülnek a ké gy-BritanniaT Új-Zéland [ Csehország^ . Írország Finnország fiHIB ta/OECíK 1279 ALBUS GRARKA ____I _______I 10 20 30 40 M A 4 / Greenpeace-aktivisták tüntettek Svájcban az atomerőművek hulladékainak tárolása ellen FOTÓ: EUROPRESS/EPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents