Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-31 / 208. szám

2000. Július 31., hétfő HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — A Jókai tér ördögi köre A Magyar Millennium kormánybiztosa által támogatott pécsi program a Jókai tér rendezése. Nem egy történelmet mesélő vagy szimbolikus emlékműről van szó, ha­nem a tér megújult, kortárs művészeti alkotásokkal gazdagított mediterrán arculata lesz maga a megemlékezés az államalapításról. Csakhogy a megvalósításban egy­másra utaltak - a pályázatnyertes művészcsoport és az önkormányzat - hónapokig a másik lépésére vártak. Az önkormányzat február 29-én elfogadott költségvetésében 60 milliós keretet adott a Jókai tér felújítására. Simának látszott az ügy. A művészeti csoport vezetője egy inter­júban a tervek május végi bemutatását ígér­te. Aztán ködösebb lett a Jókai tér felújítása. Bizonytalanságokra utalva a közgyűlés foko­zatosan csökkentette a költségvetési keretet. Már csak a tervek elkészítésére van 6 millió forint a legutóbb módosított költségvetésben, és 34 millió forint a jövő évi kötelezettségvállalások kö­zött. Jellemző a helyzetre, hogy az újabb nyüatkozatot mind a polgármester, mind a Baranyai Alkotótelepek Kht. művészeti vezetője másra hárította át.- A pályázatunk elvi alap­vetést tartalmazott arról, hogy milyen esztétikai elvek alapján képzeli el a pályázó művésztársaság a megvalósítást. Csatoltuk hozzá Pécs polgármesterének ígé­retét, hogy a pályázat sikere esetén a fogadó­szint létesítésének a munkáit az önkormány­zat vállalja, hiszen amúgy is tervezték a Jó­kai tér felújítását. A polgármesteri levél a vá­ros forrásaként 66 millió forintról szólt. Mi a pályázaton 38 millió forintot nyertünk. Ami­kor tavaly nyáron benyújtottuk a pályázatot, még látszott esély arra, hogy 2000-ben, ha nem is készül el, de komolyabb eredménye­ket hoz a munka. Már a pályázat elbírálása is megkésett. Aztán kiderült, hogy a millenniu­mi programiroda pénzforrásai is évenként ütemezettek. Idén 12 millió forintot tudná­nak adni, a fennmaradó 26 milliót csak jövő­re. Ezért a tervezési munkák, az anyagbe­szerzések egy része, és a felkészülés történik idén, a nagyobb volumenű munka jövő év elejétől - összegzi a helyzetüket Komor Ist­ván (első képünkön), az alkotótelepek gaz­dasági vezetője.- Mintha csökkent volna a művészek és a városvezetés kapcsolatának a hőfoka is?- Egy ördögi kör okoz bizonytalanságot mindkét oldalon, és ezt nehezen lehet kezel­ni. A város addig nem akarja magát szerző­Csipetnyi történelem- Kitaláltuk a reményeink szerint megfele­lő megoldást. Az építészeti feladatokat a mű­vészcsoport tagja, Dévényi Sándor által veze­tett iroda látja el. Az alépítményi és a fogadó­szinti tervezésről az önkormányzat július 14- én adta ki a megbízást. Abban szerepel szep­temberi határidő arról is, hogy a munka ré­sze a művészeti feladatok tervezése is. A má­sodik pont az volt, hogy az önkormányzat és a Baranyai Alkotótelepek Kht. együttműkö­dési megállapodást köt. Eddig ez nem szüle­tett meg. E nélkül semmiféle jogi kapcsolat nincs az önkormányzat és az alkotótelepek között, a majdani tulajdonos és a pályázat- nyertes művészcsoport között. A harmadik, hogy az önkormányzat határozatban is meg­erősíti részvételi szándékát a programban. A millenniumi pénzek folyósításának ez a felté­tele. Most az építési megbízással, a polgár- mester úr levelével, és a tér felújításának szándékáról szóló korábbi közgyűlési hatá­rozattal igyekszünk pótolni.- A város költségvetésében a Jókai téri fel­újítás iáéiként szerepel. Ez elég súlyos elkö­telezettség.- Csakhogy nem arról szól, hogy a Bara­nyai Alkotótelepek Kht. nyertes pályázata megvalósítására fordítják ezt a pénzt.- Mi történt eddig a művészek részéről?- Elég sok munka: vázlatok, szobortervek. A koncepciót kitaláltuk, lényegében a művé­szi tárgyak listája is megvan, hogy mik kerül­nének a térre. A szándék szerint a közízlés­sel találkozó funkcionális tárgyak lesznek. A mediterrán jelleg erősítése a célunk. Például az utcára kiüléses jellegű vendéglátást is be­lekalkuláljuk a koncepcióba terasszal, lép­csőkkel, kerékvetőkkel, korláttal. A központi plasztika valószínűleg egy kút lesz. Jeszták Lajos (második képünkön), az önkormányzat városfejlesztési főosztályának vezetője részben más szempontokat említ.- Az önkormányzattól függetlenül nem lehet köztéri művészeti alkotást elhelyezni a városban. Alépítményi munkákat, díszbur­kolat-építést idegen nem végezhet, az ön- kormányzati beruhá­zás kell, hogy legyen. Akik kiírták a pályá­zatot, csak művészeti alkotásban gondol­kodtak. Abban nem, hogy van egy beruhá­zási technika, van költségvetési szabá­lyozás, amelyek be­határolják a lehetősé­geket. Ma sem tud­juk, hogy a nyertes pályázat milyen doku­mentumokkal volt alátámasztva, ám az biz­tos, hogy az önkormányzat ahhoz a művé­szi elképzeléshez, ami a város közterületére kikerül, vagy azt átalakítja, még nem adta meg a jóváhagyását. Márpedig csak azután alakulhat át a keret kötelezettségvállalás szerződéssé.- Miért csak 40 milliót hagytak összesen a Jókai térnek az eredeti 60 millióhoz képest? Mindig zárt és intim hangulatú tér volt, sikátorszerű utcatorkolattal. Mégis 1913-tól 1960-ig ezen keresztül járt a villamos. A legrégebbi elnevezések szerint a XVIII. században itt volt a halpiac, majd a Nagypiacról (a mai Széchenyi térről) kiszorult árusok itt telepedtek le. Ál elmúlt 250 évben több neve volt: Alte Fleisch Markht, Alte Fischmarkht, Fischmarkt, Kis tér, Kispiac tér. Jókai Mór irodalmi munkásságának ötvenéves jubileumán - 1893-ban, amikor az írót a város díszpolgárává választották - kapta a mai nevét. Most a zu­hanyhíradóban millenniumi névváltoztatási ötletről is lehet hallani. déssel elkötelezni, amíg mi nem mutatjuk meg, hogy mit akarunk. Mi meg nem jövünk elő addig a konkrét elképzelésekkel, látvány­tervekkel, amíg garanciát nem kapunk arra, hogy ezek a dolgok megvalósulnak. Eleve volt tehát egy patthelyzet. Az elmúlt hetekben felgyorsultak az ese­mények. A kormánybiztosi hivatal megerősí­tette támogatási készségét, illetve júliusban az összes érintett találkozott, és megpróbál­ták a nézetkülönbségeket elegyengetni.- Azért csak ennyi, mert még nem tudjuk, hogy mibe kerül. A 40 millió egyelőre leg­alább olyan jó szám, mint a 60.- Noszogatták a művészeket?- Próbáltuk a Baranyai Alkotótelepek Kht.-t keresni, hogy mi a megoldás, mert ve­lünk semmit nem beszéltek meg a tér funkci­ójáról, jövőjéről, forgalmáról. A kormánybiz­tosi hivatal leveléből kiderült, ott sem tudják, hogyan fog kinézni a tér, és várják a makett formájában való bemutatást. A bizonytalan­ság enyhítésére együttműködési megállapo­dást készítettünk elő. A költségvetési bizott­ság azonban nem adta a hozzájárulását, hogy a finanszírozási mérték ismerete nélkül ez megszülessen. Az önkormányzat eredeti­leg nem akarta a tervezést finanszírozni, amíg nem látja a művészeti koncepciót. A hozzáállás azonban megváltozott. Felgyorsí­tottuk a dolgot: megterveztetjük azt, amit egyébként a művészek vállaltak. A szerződés szerint a tanulmányterv tartalmazza a Jókai tér rekonstrukciójával kapcsolatos építészeti megoldásokat, művészeti koncepciókat rész­leteiben. Az út és közművek vonatkozásában azok kiváltásának és felújí­tásának igényeit veszi számba. Költségbecslést ad a művészeti és építé­szeti kivitelezési munkák­ra külön-külön, és egy ma­kettet mutat b?. Ez alapján a szakbizottságok eldön­tik, hogy az önkormány­zat el tudja-e fogadni a művészi tervet, és ha igen, milyen mérték­ben és ütemezéssel adja hozzá a pénzt. Való­színűleg az érintett terület önkormányzati képviselője, és az ottani civil szervezetek is véleményt nyilváníthatnak. Tehát konszen­zuson alapuló döntés készül, amely alapja lehet annak a köztéri alkotás elhelyezéséhez szükséges rendeletnek. Ma csak egy koncep­ció van, amire a millenniumi kormánybiztos támogatást adott, de hogy az önkormányzat­ra háruló terhekre tekintettel megér-e annyit, amibe kerül, azt még el kell dönteniük azok­nak, alak Pécsett a közpénzeket odaítélik.- A pályázati pénzről mit tad az önkor­mányzat?- A kormánybiztosi hivataltól a Baranyai Alkotótelepek Kht.-nak küldött értesítésből ismerjük, két ütemben adják a pénzt. És hogy 2001-ben akkor tudják támogatni a programot, ha a parlament a költségvetési döntését meghozza, és abban megfelelő ösz- szegek lesznek számukra. Ez is bizonytalan.- A kivitelezés mikor kezdődhá?- Szerintem a téren idén beavatkozás már nem lehetséges. Jó esetben az önkormányzat által elfogadott koncepció alapján a támoga­tási szerződést megköti a kormánybiztosi hi­vatal a kht-vel, és az a 12 millió forinthoz hozzájut. Az sem biztos, hogy a művészek elképzelései egy az egyben keresztülvihetők. Szeptember 15. után azonban elvileg másfél hónap alatt eldönthető az önkormányzat szándéka, és a testület rendeletet is alkothat róla. Egyszerűsíti a helyzetet, hogy minden közműtulajdonos azt nyilatkozta, 10 éven belül az ő hálózatához biztosan nem kell hozzányúlni. Igazából a nagy munka tehát a felszíni dolgok megalapozása lesz. A tervezést pedig talán megkönnyítheti, hogy térfelújításról - díszburkolattal egye­temben - van már egy korábbi terv, és azt is Dévényi Sándor készítette. ________dunai imre CS ERI LÁSZLÓ A szolgától a királyig A napokban figyeltem fel arra a furcsa jelenségre, hogy egy beosztott dolgozó ember, rá­adásul ismert pécsi személyi­ség, több ízben is „gazdám”- nak nevezte a főnökét. Ez a ti­tulus valamikor mindennapos volt, aztán kiment a divatból. Manapság leginkább a ku­tyának és egyéb négylábúnk­nak van gazdája, az embernek az alá-fölérendeltségi viszony alapján főnöke, csoport-, osz­tály- stb. vezetője, fölöttese, igazgatója meg ilyesmije van. Olyan munkahelyi elöljárója te­hát, akinek elképzeléseit, uta­sításait, kéréseit végre kell haj­tania ugyan, ha nem akarja ál­lását mindenképpen elveszíte­ni, de a kapcsolat törvény által többé-kevésbé szabályozott, s amely függőségi viszony bizo­nyosjogi, emberi, etikai nor­mákat többnyire nem sért meg, ha mégis, annak orvoslására létezik jogi procedúra. A „gaz­dám” elnevezés azonban in­kább közelít az állat és ember, mintsem ember és ember viszo­nyához, és nagyobb mérvű ki­szolgáltatottságot sejtet, egyfaj­ta szolgai alázatot, amely nem képzelhető el az emberi méltó­ság sérülése nélkül. A jelenség nyilván nem egye­di, jellemző kortünetnek lát­szik, a munkahelyi kiszolgálta­tottság mértékének növekedé­sét, az alapvető emberi szabad­ságjogok sérülését jelzi. Még emlékszünk gyermekkorunk meséire, amelyekben a palack­ból kiszabadított különféle szel­lemek a „mit parancsolsz, ked­ves gazdám?” kérdéssel váltak kiszabadítóik rabszolgáivá, s hajtották végre a legkülönösebb kéréseket is, pedig hatalmuk­nál fogva egy ujjmozdulattal megsemmisíthették volna őket. És bár egy gazda-szolga vi­szony kétségtelenül lehet hu­mánus is, de a lehetőség, mint állandó fenyegetettség az alatt­valóval szemben állandóan je­len van, mely lehetőséggel bár­mikor élni is lehet. Persze a helyzet nem annyi­ra tragikus. Mert amíg egy fia­talember az egyetemi profesz- szomak „na, mi van öreg, azt hiszed, hogy te vagy a király?” típusú mondattal válaszol egy udvarias kérésre, addig nem kell tartanunk a szervilizmus túlságos mértékű elterjedé­sétől. MÉSZÁROS ATTILA Elsikkadás Amilyen képlékeny az olaj, olyan szüárd olajcégünk árpoliti­kája Nem tudom, feltétlenül számíthatnak-e mondjuk 300 ezer baranyai - vagy az ország összes - állampolgára megértő bólogatására, ha arról érkeznek a hírek a nemzetközi tőzsde vilá­gából, hogy már megint magas az olaj ára Már ott is kételyek támadhatnak, hogy törődik-e a magyar átlagpolgár a nemzetkö­zi tőzsdével? Szerintem megelég­szik a legközelebbi benzinkútnál jókom betűkkel kiírt üzemanyag- árak tanulmányozásával. Önmagában is érdekes ez. Mert a régi képlet egyre csak olyan formán működik, hogy a világpiaci felszálló ágat követi a mi benzinünké, a leszállót meg szinte soha. Némi változa­tosságot ebben csak az hoz, hogy a felszállás mindig maga­sabb mértékű, mint az árcsök­kentés. A mai üzemanyagárak éppen 33 százalékkal maga­sabbak, mint voltak az elmúlt év hasonló időszakában. Hirte­lenjében nem találok olyan okot, ami ezt a 33 százalékot elfogadhatóvá tenné. Talán a bérek és a fizetések? A 33 szá­zalékos általános életszínvo­nal-növekedés? Most itt van egy másik cég, amelyik meg akarja szerezni a budapesti tö­megközlekedés üzemanyag­szállítói jogát. Milliárdos üzlet. A Mól nem kapcsol. Se ötödik­be, se hátramenetbe. Csak áll, szilárdan, az egyébként csú­szós olaj biztos talapzatán. Nehéz ezt érteni - a pénzt be­zsebelni nyilván könnyebb. Mert ha akarjuk, ha nem, a tévé előtt híradózva arról is hallhatimk, hogy Szaud-Arábia jelentős mér­tékben növelte olajkitermelését, hogy mérsékelni tudják a világ­piaci árat. Nálunk ez elsikkad. Idehaza csökken az infláció. Igaz, nem olyan mértékben, mint ahogy eredetileg tervezték, de a rossz irányú különbözet oka az olaj nemzetközi piaci ára. Kész, a polgár szúrnám be­zárult a kör. Mert azt tudja ugyan, hogy az év első felében voltak a hordónkénti olajárak 30 dollár körül és sietett utána áraival a Mól, de most már he­tek óta csökken, nem is kevés­sel, ám a Mól valahogy lelassult. Mintha az árleszállító ágban igen alacsony oktánszámú üzemagyaggal működne. Sem­mi sem hajtja. hetedik oldal HOLNAP Riport Szellő egyutcányi falu Pécsvárad és Szederkény kö­zött félúton. A műemléki vé­dettséget élvező haranglábtól nem messze, a Fő utca 18. szám alatt él bezárva, em­bertelen körülmények között a 86 esztendős Varga Mihály- né szoba-konyhás házában. Fogva tartásának oka vissza- foghatatlan „kalandvágya". Portré Évtizedek óta nem aratott akkora sikert magyar dzsessz-zenész, mint a ba­ranyai Szabó Dániel a múlt hét végén, aki a Montreaux-i Jazzfesztiválon a legjobb dzessz-zongorista díjat nyer­te el. Portré A férfias hajhullás ellensége Mezítlábasán fogad, egy inget tesz el gyorsan, mert éppen vasalni akart. Lehet, fehér színű nadrágját is ő varrta. Miu­tán lezöttyen a fotelbe, minden különösebb bevezető nél­kül a lényegre tér: „Soha sem mondtam - szögezi le -, hogy ki fog nőni az emberek haja.” Mégis ezrek keresik.- Azért varrók, mert részben a génjeimben van - mutat egy váll­fára akasztott, saját készítésű za­kót -, a nagyanyám úri szabó volt, másrészt szabás-varrás közben pihenem ki magam.- Miközben a kopaszság ellen harcol.- Pontosabban a hajhullás ellen. Közel két évtizeddel ezelőtt egy gyomorbetegség következménye lehetett, hogy csomókban kezdett el a hajam hullni. Kipróbáltam én mindenféle drága szert, de egyik sem használt. Akkor úgy döntöt­tem, magam kérdezem meg a gyógynövényeket. Valami bejött, mert a saját tapasztalataimon túl - hajtja le a fejét, hogy ráláthassak hajjal fedett tét is le kellene adnom, azt pedig nem akarom a kezemből kienged­ni. Én már most tudom, hogy ez a recept, ez a szer néhány év múlva óriási érték lesz.- És szabadon forgalmazható?- Nem, egyelőre szájhagyo­mány útján terjed a híre.- Mégis, mondjon valamit a re­ceptről. koponyájára - tizennégy állam polgára próbálta már ki, sikerrel.- Bejegy­zett, védett termék a Varga-féle tinktúra?- Nem, ez pénz kérdése lenne, az nincs, a bejegyzéshez a recep­Varga Miklós 1959-ben Pécsett született. Nyugtalansága már középiskolás korában megmutatkozott: négy intézménybe járt, majd magasépítőként végzett a Pollackon. Ezt a szakmáját há­rom éve nem gyakorolja, kutatásainak él, tinktúráját szeretné pályára állítani. Nős, felesége nyelvtanár, egy gyermekük van.- 19-féle, a gyógyszertári forga­lomban is kapható növényből ké­szül a tinktúra. Szeretném azon­ban hangsúlyozni, hogy ezt a szert eredetileg Varga Miklósnak, azaz magamnak csináltam, s csak a magamon végzett nyolcévi kí­sérlet után adtam másnak is pró­bára.- Végül is van mitől hullania az emberek hajának. Gondok, meg­élhetés...- Nem erről van szó. Van férfi­as és a nőknél hormonális hajhul­lás. Az én szerem annak a környe­zeti ártalomnak, általános mérge­zésnek a hatását közömbösíti, amely a hajhagy­mákat is megtámadja.- Sikeres embernek véli magát?- Nagyon.- Akkor mi a következő feladat?- Meg kell hódítanom még né­hány országot, és segíteni a hoz­zám hasonló helyzetben lévő fel­találókat, hogy remek ötleteik magyar kinccsé válhassanak. Hogy ne kelljen ötleteiket a kül­földnek értékesíteni. Mert én is ezen vagyok kénytelen tépelődni. MÉSZÁROS ATTILA 4 / 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents